ESZTERGOM XXIII. évfolyam 1918

1918-05-05 / 18. szám

Hosszú-hosszú számsorokból ide kijött nyolcvan ... Reáirnak Esztergomra : „Hol van?" S ime ott van! Igaz, hogy a nyolcvan vagon pont, hogy kitelt épen ; Nyolcvan vagon nyolcszáz helyről ezerféleképen. Közbe Őszült jegyző, gazda, főbiró, alispán, No de csakhogy kivergődtünk e nagy bajból tisztán! „Elmarad a rekvirálás, — de csak gabonára!* Írja most a kormánybiztos, kinek ezért hála! •Gabonát már nem rekvirál, irja levelébe, Mert derék egy nép lakik e piciny vármegyébe! Megérdemli, hogy kiméljék, hogy ne rekvirálják, Hogy a fejé alatt hagyják a jó pelyhes párnát. Hogy nyugodt és egészséges legyen éji álma: Kiveheti már a búzát, mit rejtett az ágyba. Legfeljebb, ha még valami aggodalom támad, Hogy majd másért is kutatnak padlást, pincét, házat, — Jó lesz még a párnák alatt egy kis helyet hagyni . . . Habár itt a biztonsága nem valami nagy ... Mi ? H. I. * A bibornok-hercegprimás hazaérkezése. Dr. Csernoch János bibornok hercegprímás, ki a főrendiház ülésén Budapesten volt, kedden visszaérkezett székvárosába, honnan hosszabb tartózkodásra ismét Budapestre utazott. A múltkori utazásával kapcsolatosan az esti lapokban az a hir jelent meg, hogy a hercegprímást Angyalföld ós Újpest állomások között a vonaton kődobás érte, mely az egyházfejedelem homlokán könnyebb sebet ejtett. Illetékes helyen megállapítják, hogy ebből a hírből egyetlen betű sem igaz s a hercegprímás nem sebesült meg, sőt kocsiját kődobás egyáltalán nem is érte. * A pannonhalmi főapát látogatása. Dr. Hajdú Tibor pannonhalmi főapát a szt. Benedekrend esztergomi székházának s főgimnáziumának meglátogatása céljából az elmúlt hét folyamán Esztergomban tartózkodott. * Eljegyzés. Vándor Károly, a „Hangya" nagyszombati kirendeltségének tisztviselője, lapunk és a „Nagyszombati Hetilap" szerkesztőségének tagja április 28.-án eljegyezte Marcis Lilykót, Marcis Ferenc ugyanottani ügyvéd ós neje szül. szalánci Franciszcy Etelka bájos leányát. Lapunk jeles tollú s hűséges belső munkatársának boldogságához mi is őszintén gratulálunk. * A közélelmezési kormánybiztos elismerése. Báró Jankovich közélelmezési kormánybiztos a következő táviratot intézte Palkovics László h. alispánhoz : j?„Oszinte örömmel tölt el alispán urnák azon jelentése, hogy Esztergom vármegyére kivetett rekvirálási pótkontingensből nyolcvan vaggon gabonát önkéntes felajánlás utján biztositott. Mint alispán ur tudja, ezen tény folytán Esztergom vármegyében minden további rekvirálást, természetesen csak gabonarekvirálást értve, beszüntettem, de nem állhavoltak, ha fiaik a román fronton harcoltak is. Az oláh közvéleményt pedig úgy informálták, hogy a bezárt elemek mind kémek. Néhány ezren voltak. A magyarázat, miért rendelkezett igy az állami biztonság vezérigazgatója Panartescu úr, a következő: Az államkincstár milliókat tett le az ő kezéhez, hogy orosz mintára szervezze meg az állami biztonsági hivatalt. A milliók elúsztak a külömböző zsebekbe, kabarókba, korcsmákba. A háború kitört és be kellett bizonyítani, hogy a szervezés megtörtént ós a legmesszebbmenő munkát végezte, a mely megmenti a román hazát ós megszerzi Erdélyt. Meggyőződésem, hogy igazi katonai kémet egyet sem állítottak elő. A kémstrómanok talán még most is szabadon sétálnak Jassiban. Akiket még fogva tartanak, azok még azt sem tudják, mi a kém. Az igaziak a fronton vannak és zászlóaljuk alatt harcolnak, mert idejekorán átlépték a határt. Szállodás börtön még volt Bukarestben kettő-három. Az oláh közvéleményben nem sok port vertek fel. A bukaresti St. Stefán-utca 34. sz. alatti ev. ref. magyar fiúiskolából, mivel a közbiztonsági főigazgatóság épületének szomszédságában volt, kidobták az iskolai felszerelést, és toloncházat rögtönöztek. Odakerült a sok bukaresti bolgár, török, albán „brága-árusító."* A fogarasi ós brassói túszokat is oda toloncolták. Egy álló hétig heringmódra összezsúfolva ott éheztek és bizonyos állatkákkal együtt rühöt kaptak. A brassói apátplébános Meisel József, mint főtúsz szintén oda került. (Folyt, köv.) * Brága köleslisztből kéizült keleti hüsitő ital. tok meg ezen elhatározás mellett, hanem legnagyobb elismeréssel kell szólanom alispán urnák és a vezetése alatt álló tisztikarnak fáradságot nem ismerő kötelességteljesitése felett, a vm. közönségének pedig köszönetemet kell nyilvánítani hazafias magatartásáért, amellyel lehetővé tette, hogy az alispán urnák az országos érdekeket megértő nemes intenciói érvényesülhessenek. Kérem, hogy elismerésemet a tiszti karnak és köszönetemet a vármegye közönségének tolmácsolni szíveskedjék. Gróf Jankovich kormánybiztos." A közélelmezési kormánybiztosnak fenti elismerő nyilatkozata a legszebb bizonyítéka a vármegyei tisztikar l

s a vármegye közönsége között fennálló kölcsönös megértésnek s becsülésnek. * Dr. Kőrösy László temetése. Esztergom város jeles fiát, dr. Kőrösy László ny. főreáliskolai tanárt, lapszerkesztőt és irót mult vasárnap délután helyezték örök pihenőre a dömösi sírkertben a község népének s az elhunyt jóbarátainak nagy részvéte mellett. A temetési szertartást Lábay Gyula dömösi plébános végezte. A temetésen Esztergom sz. kir. város közönsége képviseletében dr. Antóny Béla polgármester, az elhunyt által alapított és szerkesztett „Esztergom és Vidéke" cimü lap szerkesztősége s az esztergomi újságírók képviseletében Homor Imre jelent meg. Esztergom város polgármestere szép koszorút helyezett az elhunyt iró ravatalára. A koszorúnak a város szineit viselő szalagján; „Hűséges fiának — Esztergom szab. kir. város" felirat diszlett. A sírnál Lábay Gyula plébános mondott megható gyászbeszédet, melyben Kőrösy kiváló egyéniségét igen meleg és rokonszenves szavakban méltatta. * Szociális előadás az elhagyott gyermekekről. A Magy. Gyermektanulmányi Társaság esztergomi fiókköre április hó 27-én gyermektanulmányi előadást rendezett, melyen Kriegs-Au Emil székesfővárosi hitoktató, a bpesti munkásnőegyesület prézese igen érdekes adatokban s miliőkkel rajzolta meg a főváros munkásnegyedeiben élő proletár gyermek megmentése körül kifejtett emberbaráti munkát a szociális humanismus látószögébe állítva, rámutatott az egész világ nagy városaiban, munkásközpontjaiban tengődő elhagyott gyermekek megmentésének szükségességére s különösen most, a világháború alatt megfogyatkozó emberanyag pótlása szempontjából e missiónak igen nagy jelentőségére. Helyi vonatkozásba hozván előadását az esztergomi (szenttamási) proletár gyermek sorsával, azok megmentését az esztergomi gyermekvédelmi intézmények figyelmébe ajánlotta. A népszerű előadó előadását a nagyszámú közönség igen nagy figyelemmel hallgatta végig, s többször lelkesen adott kifejezést tetszésének. Az előadó fáradozását dr. Mattyasovszky Kasszián szakosztályi elnök köszönte meg a hallgatóság nevében. * A népszámlálás és állatösszeirás eredménye. A mult hó 16—21. közt végrehajtott közélelmezési népszámlálás és állatösszeirás anyagának lezárása megtörténvén, a végösszegezés a következő eredményeket tünteti fel: Esztergom város területén összeiratott 6558 férfi, 9983 nő, tehát 16541 egyén, melyben nincsenek benne a katonai szolgálatot teljesítő férfiak ós hadifogolymunkások. Összeiratott a város területén 303 ló, 1395 szarvasmarha, 172 juh és bárány és 2573 drb. külömböző sertés. Az összeirt polgári személyek száma a tavalyi összeíráshoz viszonyítva néhány száz többletet és pedig aránytalanul nagyobbodó emelkedést mutat a nők számánál. * Halálozás. Radó Antal órsekkétyi községi jegyző április hó 27-én életének 51-ik, jegyzői működésének 30. évében hosszas szenvedés után elhunyt. Temetése április 30-án ment végbe Kótyen, községe lakosságának s kartársainak nagy részvéte mellett. * Takarékosságra való nevelés. A kultuszminiszter a tanítók hivatalos lapjában igen bölcs és megszívlelendő tanácsok kíséretében felkéri az ország tanítóit, hogy az ország népét s az iskolai ifjúságot okos takarókosságra neveljék. Különösen arra ügyeljenek a tanítók s felvilágosító tanácsaikkal oda hassanak, hogy a földmivesnép keresetét, melyhez a háború alatt oly könnyen jutott, könnyelműen el ne költse. Takarékoskodni kell a még kibocsátandó hadi-, illetőleg békekölcsönökre, a háború után mulhatlanul szükséges nemzeti birtokpolitikára és a küszöbön álló vagyoni adóra való tekintettel is. Ha a földmivesember háborús nyereségét könynyelmüen eltékozolja, a nagy vagyonadót nem fogja tudni elviselni és kénytelen lesz földjének egy részét, vagy házát eladni, vagy legalább is megterhelni. Megint eladósodik. A magyar tanítói kar — úgymond a kultuszminiszter — a háború folyamán támogatásával máris nagy szolgálatot tett a magyar népnek. Tetézze ezt a szolgálatát azzal, hogy a népet és az iskolai ifjúságot takarékosságra oktatva, azt keresetének könnyelmű eltékozlásától felvilágosító behatással visszatartsa. * A bortermelési adó fizetése. A pénzügyminiszter értesítette a pónzügyigazgatóságokat, hogy a szőlőtermelő abban az esetben nem kötelezhető a bortermelési adó megfizetésére, ha termését a tőkén eladta. Ilyen esetekben a bortermelési adó megfizetésére az kötelezendő, aki a szőlőből a bort készíti. * Dunaszerdahely a Központi Sajtóvállalatért. Hogy milyen érdeklődést lehet kelteni az országos keresztény sajtómozgalom iránt és mennyit lehet gyűjteni még a kisebb helyeken is, aira Dunaszerdahely az élő bizonyíték. Huszonötezer koronát jegyeztek eddig alig néhány héten át a dunaszerdahelyiek és a környékbeliek. Még tovább is folyik a gyűjtés és tetemes menynyiségre lehet remény október 15.-ere. Ez a negyedszázezer korona fényesen igazolja, hogy mennyire meg lehet értetni még a legegyszerűbb emberrrel is a keresztény sajtó fontosságát és mily szívesen áldoz még a legszegényebb is, ha tudja, hogy miről van szó. * Nagy vasúti szerencsétlenség Párkánynánán. Hétfőről keddre virradó hajnali 722 órakor nagy vasúti katasztrófa törtónt a budapestmarcheggi vasúti fővonal párkánynánai állomásán. Ez időtájban egy petroleumszállitó vonat futott be az állomásra s ott hosszabb ideig tartózkodott, mig a mozdony vizet vett fel. Ez idő alatt — minden valószínűség szerint, — valaki kinyitotta az egyik petroleumoskocsi csapját s azon petróleumot ereszthetett le. Bűnös munkájában vagy meglepték, vagy a vonat indulása miatt nem zárhatta le a kazánkocsi csapját s igy a kocsi tartalma végigömlött a vonat kigördülóse alkalmával a harmadik vágány mentén, hol a vonat elhaladt. Néhány perc múlva ugyanezen sínpárra egy tehervonat futott be, mely állatokat s ezek kisérőszemélyzetót szállította. A begördülő vonattól valahogyan tüzet fogott a kiömlött petroleum s a pályatest az egész vonat hosszában csakhamar lángolni kezdett. A fejét vesztett állomási személyzet — s ez igen figyelemreméltó — ahelyett, hogy a gőzben álló mozdonnyal a vonatot az égő pályatestről hamarosan, még mielőtt a nehéz kocsik tüzet fogtak volna, — mi 5—10 perc alatt be sem következhetett, — elhuzatta volna, szétkapcsoltatta a vonatot s a lángoló sinpár fölött álló 17 kocsit egyszerűen martalékul dobta a tűznek. Az égő kocsikból még a kisórő emberek sem tudtak kimenekülni, — hogy miért az könynyen érhető, — s igy három ember szénné égett, tizenhatan pedig súlyos égési sebeket szenvedtek. Elégett a 17 vasúti kocsi s annak teljes állat- és anyagrakománya ugy, hogy a kár közel 2 millió korona. A katasztrófa sebesültjeit az esztergomi kórházakba szállították, hol közülök több a halállal vívódik. A katasztrófa okának kiderítésére a vizsgálat megindult. * Kirakat-berendezés rekvirálása. Esztergom város polgármestere a magy. kir. honvédelmi miniszternek rendelete alapján hirdetményt bocsátott ki, mely szerint akiknek rézből készült kirakat-berendezéseik vannak, azokat már csupán f. évi május 15-ig használhatják s ezen idő elérkeztével azok — tekintet nélkül arra, hogy más anyaggal pótoltattak-e, vagy sem, — bármikor leszereltetnek ós elszállíttatnak. * A ZSÍP ára. A közélelmezési miniszter a földmivelésügyi miniszterrel történt megállapodás alapján kimondotta, hogy az olvasztott és nyers disznózsír, továbbá szalonna ós háj ára a Budapest területére megállapított maximális árnál drágább sehol sem lehet. Igy a disznózsír, háj és szalonnára a miniszter a termelő és viszonteladó közti forgalomban kgmkint 9*70 a kiskereskedelemben 11 koronás, az olvasztott disznózsírra 11 koronás, a kiskereskedelemben 12"40 koronás ár megállapítását kívánja. Ez igazán szép kívánság. Mi is valami ilyesfélét kívánunk. De legyen szives Windischgrätz miniszter azt az embert is hozzácsatolni a rendelethez, aki a mi közös kívánságainknak érvényt is tud szerezni. Addig pedig ne meséljenek nekünk ilyen „kivánságok"-ról.