ESZTERGOM XXIII. évfolyam 1918

1918-03-17 / 11. szám

Bölcsen jegyezte meg Méltóságod kedves «mleket hátrahagyó elődje székfoglalása alkalmából, hogy „a főispáni " tisztséghez kötött jogok gyakorlásához a kinevezés és beiktatás ténye csak a hatalmat adja meg a megye területén való főispáni működéshez, ellenben a vármegye és a nép érdekében kifejtendő munkához az eredményesség feltételét a vármegye közönségének bizalma és szeretete szolgáltatja. Ezen bizalomnak, ezen szeretetnek akarok tolmácsolója, előlegezője lenni, amire feljogosítanak egyrészt azon szép és messzeható eszmék, melyeket Méltóságod jövendő törekvéseinek célpontjául kitűzött, jövendő működésének vezérelvei gyanánt hangoztatott, — biztat azon örvendetes jelenség, melyet egyebeken kivül különösen nemes Barsmegyének nagyszámú itteni megjelenése dokumentál, kik Méltóságodban azon fórfiút ismerték fel, aki nemcsak Ígéretekkel, hanem tettekkel akarja bizonyítani, hogy programmja komoly. Amennyire egyszeri hallás után programmbeszédjéből kivettem, az a benyomásom, hogy Méltóságod azon tetterős férfi akar lenni, ki nem kizárólag a sokszor határozatlan tartalmú országgyűlési pártok szempontjából akarja megítélni a helyi érdekeket, hanem pártolni akarja a jót, legyen az akármelyik politikai párt sajátja, megakadályozni akarja a károst, ha mindjárt azon pártprogrammnak kifolyása, amelyhez tartozónak magát vallja, hogy mig egyrészt feladatához híven az államhatalom érdekeit a helyi érdekekkel szemben is érvényre emelni törekszik, másrészt a megye kormányzati jogát és autonom szabadságát megvédelmezni s ezzel az állami kormányzat és a helyi önkormányzat között a szükséges összhangot fenntartani fogja. Ezen felfogás mellett s ily eljárás mellett merem kilátásba helyezni Méltóságodnak e vármegye közönségének osztatlan bizalmát és támogatását még azok részéről is, kik más szempontból, más nézőpontból mérlegelve a dolgokat, más alapon, más programmal vélik boldogithatónak vagy boldogitandónak ez országot, nevezzék azután magukat akár függetlenségi alkotmánypártiaknak, akár alkotmánypárti függetlenségieknek, akár más létező párthoz tartozóknak. Méltóságos Főispán Ur! Sión ormáról az ezeréves Magyarországot fenntartó katholikus vallás napja ragyog le. A nap tüze, fénye és termelő ereje megcsökkenhet, de ez az erő, ametyet ez ország igaz katholikus hitével őseinek vallásából meríthet, az kiapadhatatlan. Ez a hit ós vallás segítette át Szent István által Szűz Mária oltalmába ajánlott országunkat •egy ezredév viharán ; hite, vallása, Szűz Mária oltalma s az Isten különös kegyelme oltalmazta meg ez országot a mostani legnehezebb háborúdban is, amidőn az ellenség hordái már-már beléptek az ország kapuin. Ennek a mi igaz katholikus vallásunknak itteni megalapítója e történelmi nevezetességű helyen született, élt ós vezette államalkotó munkáját. E férfiúnak, Szent István első királynak szelleme és hite vezesse Móltóságodat esküje megtartásában és kötelességei teljesítésében. Fogadja szívesen Méltóságod Esztergom vármegye közönségének üdvözletét. Éljen sokáig! A beszéd végeztével dr. Antóny Béla, Esztergom város polgármestere Esztergom sz. kir. város közönsége nevében az alábbi figyelemreméltó beszédet intézte a főispánhoz. Antóny polgármester beszéde. Méltóságos Főispán Ur! Tekintetes törvényhatósági közgyűlés! Templomból jöttünk, a meggyötört, megkínzott életnek bizalomteljes oázisából, ahol megszűnik közöttünk az élet teremtette minden különbség, ahol egyformák, egyenlők vagyunk, gyarló emberek telve hibákkal, telve erényekkel. Tartozzunk bármely vallásfelekezethez, uralja lelkünket az életnek bármily vonatkozása; öröm vagy bánat, kétség vagy bizodalom, megátalkodottság vagy jóra való készség, amikor a hitnek felszentelt csarnokába lépünk, annak áhítatos csendje vagy ünnepi hozsannája magával ragadja lelkünket, letörli róla az életnek porát és sarát s megbékült lélekkel, magasztos eszmékkel indulunk az ujabb küzdelmek felé. A templomnak ezt az ünnepi hangulatát hoztuk ma ide magunkkal a közügyek termébe, ez az ünnepi hangulat uralja e lelkeket ma, a mikor a kormány képviselője s az önkormányzat, a törvényhatóság üdvözlik egymást. Ebben a szellemben, evvel a lélekkel üdvözlöm, köszöntöm Móltóságodat Esztergom szab. kir. város közönsége nevében és képviseletében. Jó félévvel ezelőtt kipirult arcok, repeső szivek a szebb, boldogabb jövőbe vetett hitnek közepette, ugyanilyen ünnepség keretében elmondottam mindazt, ami fáj nekünk, aminek gyógyítását kérjük, ami szivünknek, lelkünknek megszentelt vágya. Hogy ismétlésbe ne essem, szives türelmükkel röviden jelzem ezeket: Kérjük, óhajtjuk az elveszett törvényhatósági jognak megadását, az elvitt törvényszéknek visszahozatalát, községi reáliskolánknak megígért államosítását, a törvényhatóság területén egyedüli kórkórházunknak kibővítését, tehermentesítését, a Dunapart végleges rendezését, két pályaudvarunknak összekötő vonattal való egybekapcsolását, a hídvám eltörlését s Párkánnyal való egyesítést. A Duna jobb partján fekvő része törvényhatóságunknak Esztergommal • együtt Budapesthez nincs elég közel s Budapesttől nincs eléggé távol. Fogyasztó terület, melynek egyedüli jövedelmi, kereseti forrása a szén, a fa és a szőllő. A szén a nagytőkéjé, a fa az államkincstáré s a szőllő a filloxeráé, ugy hogy nincsenek meg csak a létfeltételek, melyek az iparnak, keres-, kedelemnek s vele együtt városunk fejlődésének boldogulásának alapjai, amit még növel az a zsákutca, melyet a helyi érdekű vasutunknak a fővárossal való kapcsolata létesít. A túlsó járás a termelő, ahol az aranykalászt termelő róna, a maga természet adta gazdagságával biztosítéka az ipari ós kereskedelmi « fellendülésnek. Ezt az Isten adta tőkét Párkány szívja fel s minthogy nekünk nemcsak levegő, de tüdő is kell, Párkányt magunknak kérjük. Ezekhez a nagy feladatokhoz kérjük méltóságodnak meleg szeretetét, mély tudását, acélos akaratát és igazságszeretetét. Kérjük, hogy a fenti tulajdonaival váltsa ki a város polgáraiból az erőkifejtésnek, az áldozatkészségnek nagy kötelességét. Vessen véget a kéthitű, beteges lelkületű emberek azon munkájának, mellyel a város bókéjét, nyugalmát állandóan zavarják, mellyel a város jóhirnevét, munkás polgárainak becsületét állandóan a piacra viszik, holott itt maguk a köznek munkájában soha fel nem találhatók s vezető befolyással nem is rendelkeznek. Teremtse meg Móltóságod a lelkeknek egységét, megértését, melyből az uj ezredévvel a nagy, a gazdag Esztergom erkölcsi megújhodásának hajnala hasad. Méltóságos Főispán Ur! A városunk történeti multj körülmény, hogy Esztergom a magyar katholicizmusnak székhelye, a Főmagasságú Bibornok, Hercegprímás O eminenciája, a Méltóságos Főkáptalan s a velük kapcsolatos kultúrintézmények biztosítékai annak, hogy a város polgárai Méltóságod a nehéz és nagyratörő munkájában hűséges, odaadó munkásai lesznek, akik a szeretetnek, megbecsülésnek, megértésnek és igazságnak szellemét hozzák a törvényhatóság termébe. Végül az ünnepségre érkezett vidéki notabilitásokat Erős Rezső főkáptalani jószágigazgató, törvényhatósági bizottsági tag üdvözölte e szavakkal: Erős Rezső beszéde. Méltóztassék e terem falain körültekinteni ós ha Magyarország hercegprímásai és Esztergom vármegye örökös főispánjainak arcképsorozatát szemlélik, bizonyára velem együtt érzik, hogy a történelmi mult, az ősi hagyomány az akkoriak köztünk lebegő szelleme simul lelkűnkhöz ma, amikor Vitéz János, Pázmány Péter és a többi nagyok székébe uj főispánt ültetünk. Megnyugvással tekintünk az elődökre, mert megtaláljuk a kapcsolatot az utóddal, a kinek ősei évszázadon át együtt küzdöttek azokkal, mindig tántorithatlan hazafisággal és alkotmányhűséggel. Főispánunk örökül hozza ezeket, de hozott magával egyebet is. Ulyan környezetben olyan kísérettel jelent meg köztünk, a mi élő bizonysága, hogy nemcsak nevet és családi örököt, de egyéni kiválóságot is hoz. Itt tiszteljük az ország kiváló politikusainak több jelesét. Itt tiszteljük annak a vármegyének előkelő küldöttségét, amellyel mától fogva egy főispánunk van. Barsmegye az, ahol Méltóságod főispáni működését megkezdette és a mikor e vármegye jeleseinek oly szép számú küldöttsége kisérte ide, ugy sejtjük, tanúsága ez annak hogy főispánjuk a Balogh János, Simonyiak, Majláthok, Rudnyánszkyak által vezetett vármegye kitűnő szellemében kereste és találta a kormányzat és közigazgatás összhangját. Ezt óhajtjuk mi is, tisztelettel üdvözöljük és szeretettel köszöntjük mélyen tisztelt vendégeinket, köszönetet mondunk nekik hogy főispánunkat ide elkísérték. Köszönetet, hogy megjelenésükkel közgyűlésünket megtisztelni méltóztattak és igaz szivből őszinte magyar érzéssel kiáltjuk: az Isten hozta, az Isten éltesse kedves vendégeinket! Az utolsó beszéd elhangzása után a főispán néhány szóval köszönetet mondván, a gyűlést berekesztette, majd visszavonulván a közgyűlés melletti kisebb terembe, előbb az elutazásra készülő budapesti s vidéki vendégek együttes búcsútisztelgésót fogadta, majd a többi küldöttség fogadását várta; midőn a kis teremben megjelent Beniczky főispánné s nővére, kik meghatottan köszöntötték a főispánt. Ugyanakkor megjelent a szobában a vármegye tisztikara élén Palkovics László h. alispán, s egy remek élővirág csokor átnyujtásával rövid beszéd kíséretében üdvözölte a méltóságos asszonyt a vármegye székházában való első megjelenése alkalmából, majd bemutatván a vármegye tisztikarát, Beniczky főispánné eltávozása után megkezdődött a küldöttségek fogadása. Sajnos, helyszűke miatt itt csupán arra szorítkozhatunk, hogy a tisztelgő küldöttségek sorrendjével kapcsolatosan csak azok szónokait nevezhessük meg, mig beszédeiket s az azokra adott válaszokat még kivonatosan sem adhatjuk közre. A tisztelgő küldöttségek elsejét dr. Rajner Lajos felszentelt püspök, általános érseki helytartó vezette, aki a főkáptalan, a helybeli papság és szerzetesrendek diszes küldöttségének élén jelent meg az új főispán előtt. A katonaság üdvözletét Gyürke Dezső alezredes tolmácsolta. A megyei tisztikart- Palkovics László h. alispán vezette a főispán elé. A. város tisztikara és képviselőtestülete nevében dr. Antóny Béla polgármester üdvözölte a főispánt. A jegyzők egyesületének népes küldöttsége Gősy György alelnök vezetésével jelent meg. A református egyház küldöttségét Pósa Béla egyházgondnok, az izr. hitközségét pedig dr. Berényi Zoltán hitk. elnök vezették a főispán elé. A kir. járásbíróság, a közjegyzőség és az ügyvédi kar testületeit Vaniss Dezső kir. Ítélőtáblai biró vezette. A pénzügyigazgatóság, számvevőség, adóhivatal és pénzügyi biztosság küldöttségének szónoka Gellért Ferenc pénzügyigazgató, a kir. tanfelügyelőség, államépitészeti hivatal ós a gazdasági felügyelőségé pedig dr. Pacséri Károly kir. tanácsos tanfelügyelő volt. A főgimnázium és főreáliskola tanári testületei dr. Molnár Szulpic főgimn. igazgató beszédével fejezték ki üdvözletüket. A posta, vasúti és hajózási hivatalok nevében Vécsey Emil állomásfőnök, a megyebeli bányák és iparvállalatok nevében pedig Schmidt Sándor dorogi bányaigazgató mondottak üdvözlő beszédeket. * .Az ipartestület, vendéglős és kávés ipartársulat és a kerületi munkásbiztositó pénztár nagy küldöttségének Magyary László volt a szónoka. Az orvosok egyesülete tagjait Huszár Gyula dr., a primási és főkáptalani tisztikar, továbbá a gazdasági egyesület és gazdák küldöttségét Hajdú István vezette. A helyi sajtó tagjainak nevében dr. Prikkel Marian bencés tanár fejezte ki üdvözletét a főispán előtt. Az elemi fiu- és leányiskolák dr. Pacséri Károly kir. tanácsos vezetésével tisztelegtek. A pénzintézetek üdvözletét Bleszl Ferenc kir. tanácsos tolmácsolta, a Kath. Kör ós egyéb társadalmi egyesületeket lovag Mattyasovszky Lajos vezette. A főispán minden egyes küldöttség üdvözletére közvetlen szavakkal válaszolt ós nemcsak széleskörű tudásának, hanem minden egyes alkalommal legmelegebb érdeklődósének és legnagyobb jóindulatának adott kifejezést. Az utolsó küldöttség déli egy órakor távozott a megyeházáról s ezzel a beigtató ünnepély is véget ért. A háborús viszonyokra való tekintettel a szokásos ünnepi ebéd elmaradt s a vendégek a déli s délutáni vonatokkal elutaztak Esztergomból.