ESZTERGOM XXIII. évfolyam 1918

1918-02-24 / 8. szám

maztatik a vallás- és közoktatásügyi miniszter, hogy a pénzügyminiszterrel egyetértőleg a gazdasági szaktanítóknak, továbbá az állami s nem állami elemi iskoláknál és kisdedóvóknál alkalmazott rendes tanerőknek a magasabb fizetésre igényt adó szolgálati (várakozási) idejét, amenynyiben az három évet meghaladna, az 1918. év január hó 1-től számítandó hatállyal az 1917. évi IX. t.-c. 11. §-ában foglaltakkal összhangban, rendeleti uton leszállíthassa. A várakozási időnek leszállítása nem vonatkozhatik arra az összidőtartamra, melyet a nevezetteknek a reájuk vonatkozó törvény értelmében a kezdő javanalmazásban kell tölteniök. * Trafik engedélyek bevonása. Párkányban a legutóbbi napokban öt dohánykisárusitási engedélyt vontak be szatócsoktól s ennek ellenében 2 uj — kizárólag dohányárusitásra szóló — kistrafik-engedélyt adtak elesett katonák özvegyeinek. Ugy halljuk, hogy Esztergomban is több ilyen engedélyt fognak bevonni s öt uj kistrafikra engedélyt adni. * A Szalézianusok Fiumében. A fiumei katholikusoknak egy régi vágyuk ment teljesedésbe az óv elején. Don Bosco fiai, a szalézianusok a város ifjúsága számára mindennapi oratóriumot, ifjúsági otthont nyitottak egy az ottani „Unione Mariana" jótékony egylet tulajdonát képező helyiségében. Az épület terjedelmes parkjával a városnak egy halmán fekszik. Levegője tiszta, vize egészséges, kilátása a tengerre gyönyörű. Az oratórium ünnepélyes megnyitása január 6-án ment végbe. Bálás fiumei kanonok, a Szalézi Munkatársak egyházmegyei igazgatója a ház kápolnájában szent misét mondott. Jelen voltak a szent misér a Mária Jótékony Egylet bizottsága, számosan a hivők közül és a fiuk serese. Szent mise után Bálás kanonok beszédet mondott, melyben kifejtette az egylet működését ós azt az okot, amiért a Szalézianusok Fiúméba hivattak. Végül az egyesület nevében beigtatta a Szaléziánusokat az Oratorium helyiségeibe és a tágas parkba, ahol az ifjak szórakozást, mulatságot, egyszersmind erkölcsi nevelést élveznek. Azután Melchiori Angelus, az uj igazgató szólt, kifejtvén a Szalézianusok nevelési módszerét. A park az egész napon át teli volt boldog fiukkal, akik vígan mulattak. Az Oratorium mindennap nyitva van és napról-napra többen látogatják. Ma már több mint 300 a növendékek száma. * Ajándék a Kolos közkórház betegeinek. A bélai uradalom a f. év január 14.-én a területén rendezett vadászat alkalmából 20 drb nyulat ajándékozott a kórház betegeinek, a miért ez uton is hálás köszönetét fejezi ki a kórház igazgatósága. * A szövetkezetek sikere a hadiköicsönjegyzésben. Fényes sikerrel záródott le Alsólopassón a VII. hadikölcsön jegyzése: 96,600 koronát jegyzett a község lakossága saját hitelszövetkezeténél. Eddigi összjegyzése megüti a háromnegyed" milliót. * Egyetlenegy theologus van még a nyitrai nagyobb papnevelő intézetben. A kis szeminárium leapadt számú növendékei is a nagyobb papneveldében vannak. Utóbbi időben két theol. tanár kiment plébánosnak, és pedig dr. Kaszala Veszténybe és dr. Csei'enyei Kovarcra. A már most is érzékenyen érezhető paphiány nem egyhamar fog enyhülni. * A főiskolai hallgatók katonáskodása tárgyában a február hó 16-án tartott képviselőházi ülésen meginterpellálta a honvédelmi minisztert dr. Hindy Zoltán Esztergom város 48-as alkotmánypárti képviselője. A honvédelmi miniszter — úgymond, — kimondta egy rendeletében, hogy a beiratkozáshoz semmi különös engedély nem szükséges. Ezt a rendeletet azonban az alantas hatóságok félremagyarázták és sok főiskolai hallgatónak megtagadták a beiratkozási szabadságot. Kéri a honvédelmi minisztert, hogy adjon ki felvilágosító intézkedést, mely most a beiratkozások idején megszünteti a torlódásokat. A közoktatásügyi minisztert arra kéri, hogy a bevonult főiskolai hallgatók részére, ha az illetők egyébként megfelelnek a követelményeknek, engedélyezzen tandíjmentességet. Biztosítani kívánja, hogy az ügyvédjelöltek is szabadságot kapjanak utolsó vizsgájuk letevésére. Báró Szurmay Sándor honvédelmi miniszter kijelenti, hogy tárgyalni fog az illetékes tényezőkkel aziránt, hogy szabadságot adjanak azoknak a főiskolai hallgatóknak, akik a hátsó országban tesznek szolgálatot ós akik beiratkozni akarnak. A hadvezetőség azelőtt csak nyolc napi szabadságot engedélyezhetett a vizsgák letételére. A mostani rendelkezés pedig nemcsak a vizsgák letételére engedélyez négy hetet, hanem azok számára, akik mint kezdők be akarnak iratkozni az egyetemre, továbbá azok számára, akik félévi hallgatásra akarnak beiratkozni, tizenkét heti szabadságot engedélyez. Ha majd újból tárgyalás alá kerül a kérdés — amennyiben a hadihelyzet és a tiszti létszámviszonyok megengedik — meleg szivvel fogják felkarolni a főiskolai hallgatók kívánságait. A kik a hátsóországban vannak, azok eddig is kaptak szabadságot, az előadásokat is hallgathatták, sőt — ha a szolgálat érdeke megengedte — még át is helyeztek főiskolai hallgatókat olyan városba, ahol az előadásokat hallgatták. A teljes illetékeket a szabadságolt egyén nyolc hétig kapja, azután csak a lakbért kapja és gázsit nem. Háborúban négy hétnél több szabadságot senkinek nem adnak, főiskolai hallgatóknál pedig még a majdnem három hónapos szabadságnál is megadják a katonai illetékeket. Ez már maga is nagy kedvezmény. Hiszi, hogy az ügyvédjelöltek kívánságát is kedvezően tudják elintézni. A ház a miniszter válaszát tudomásul vette. * Halálozás. Özv. Oltósy Ferencné született Brenner Borbála f. évi február hó 23-án életének 70. évében Esztergomban elhunyt. Temetése f. hó 25-én d. u. 4 órakor lesz a gyászházból (Templom-tér 10.) Az elhunytban Unger Hagó esztergomi rendőrkapitány az anyósát gyászolja. * Lelkigyakorlatok. A nagy világháború szenvedései közepette honnan meritsük a vigasztalást és az átujitó lelkierőt, ha nem az Ur Szentséges Szivéből. E nemes feladat megoldására vállalkozik az esztergomi „Jézus Szentséges Szivének Tiszteletőrsége" a midőn tagjai, valamint az érdeklődő közönség számára az esztergomvizivárosi sz. Ignácról nevezett plébánia templomban lelkigyakorlatot rendez. A vigaszos szentgyakorlatok március 1.-én (pénteken) este 6 órakor kezdődnek s 4.-én, (hétfőn) reggel fejeződnek be. Vezető lelkiatya: P. Biró Ferenc budapesti Jézustársasági atya. A lelkigyakorlatok sorrendje a következő: 1-én, pénteken este 6 órakor szent beszéd s litánia. 2-án, szombaton reggel fél 7, fél 8 és 9 órakor sz. mise áldozással, este 6 órakor szent beszéd s litánia. 3-án, vasárnap reggel fél 7, fél 8, és fél 11 órakor sz. mise áldozással, este 6 órakor sz. beszéd s litánia. 4-én, hétfőn reggel fél 7 és fél 8 órakor sz. mise. Szent gyónás e napokon reggel 6, s délután 4 órától. Esztergom, 1918. évi február hó 21-én. — Esztergom-Vízivárosi Plébánia Hivatal, * Háziipar kiállitás. Ma, vasárnap d. e. V2II órakor tanulságos kiállítást rendez a Kath. Munkásnő egyesület különféle háziipar tárgyakból. Özv. Zombory Zs.-né bemutatja gazdag gyűjteményét ama sokféle házi iparágakból (fafaragás, gyékény szövés, himzés, varrás stb.) amelyeket a legegyszerűbb munkásnők tanultak tőle az ilyen tanfolyamokon. A nőközönség figyelmét különösen - felhívjuk a kiállításra. Itt lehet látni, hogy kevés fáradsággal, de rendszeresen mily sokféle praktikus háziiparhoz lehet juttatni a szegény munkásasszonyt. A kiállitás, mely 3 napig tart, mindig magyarázatokkal lesz kisérve. A kiállitás helye: Waldvogel József üzlete a Deák Ferenc-utcában. Belépőjegy 2 kor. háromszori megtekintésre, továbbá 1 kor. egyszeri megtekintésre. A jövedelem teljesen jótékony célokra fordittatik. Felülfizetósek köszönettel nyugtáztatnak. * Gyermektanulmányi ülés. A Magyar Gyermektanulmányi Társaság Esztergomi Fiókkörének f. hó 17-ón tartott III. nyilvános ülése lefolyásában, színvonalában hasonló sikerű volt a két előbbihez. Az a lelkes munka, melyet a vezetőség eme fiatal egyesületben kifejt, méltó is a megértésre ós a legmelegebb pártfogásra. A vasárnapi ülést, mely a főgimnázium nagytermében délelőtt 11 órakor kezdődött, dr. Walter Gyula c. püspök, a fiókkör elnöke nyitotta meg értékes pedagógiai gondolatokkal átszőtt beszéddel, melyben egyúttal felhívta a közönség figyelmét a fiókkör sorozatos előadásaira. Erről lapunk más helyén teszünk említést. A szép megnyitó után Vaniss Dezső kir. ítélőtáblai biró, a fiatalkorúak esztergommegyei bíróságának vezetője tartotta meg nagyértékü előadását a „Társadalom ós a gyermekvédelem" címmel. Ama aktuális problémát fejtegette, mily eszközök állanak rendelkezésére a társadalomnak a fiatalkorú bűnösökkel szemben való védekezésre; Megkapó, életből vett példákkal világította meg a vonatkozó 1908. évi XXXVI. t.-c. rendelkezéseit, majd lelkes szavakkal buzdította Esztergom intelligens társadalmát, hogy legyen a bíróság támogatására a javító- és nevelő munkában. Vaniss élvezetes előadása, mellyel a legsúlyosabb problémákat ós az elvont törvényi rendelkezéseket hallgatóságának érthetővé tette, a jelenvoltak lelkében élénk visszhangra talált. Az ülés végén dr. Walter Gyula elnök köszönte meg a közönség ós a fiókkör nevében Vaniss előadónak a szives fáradozást, a közönségnek pedig a lelkes érdeklődést. * A szenttamás- és vízivárosi kath. polgári kör közgyűlése folyó hó 17-én délután 5 órakor folyt le nagy érdeklő dós mellett. A megnyitó beszédet Keményfy Kálmán szentszéki tanácsos a kör diszelnöke mondotta, rámutatva a kath. egyesülésben rejlő erő nagy hivatására a közel jövő társadalmi küzdelmeiben. Homor Imre tartalmas titkári jelentésben számolt be a lefolyt évi működésről. Szoleczky János ig. tanitó a számvizsgáló bizottság jelentésót adta elő, mely a kör lefolyt évi életét számadatokkal is szépen ecseteli. A tisztikar választása következvén, Török József korelnök indítványára az elhunyt dr. Sebők Imre helyére uj elnökké egyhangú lelkesedéssel Nádler István tanítóképző intézeti tanárt választották, akit küldöttség hivott meg a közgyűlésre. Nádler szép beszédben köszönte meg a bizalmat s egyúttal a kör nevében levő „katholikus" jelző móltóságára és az azzal járó kötelezettségekre figyelmeztette a tagokat. Alelnökké Szoleczky János, háznaggyá Karácsonyi Sándor, számvizsgálóvá Turányi György választatott meg. A tisztikar többi tagjai a régiek maradtak. * A leszerelési anyag értékesitése. A hadseregnél a háború folyamán sok anyag vált a háborús használatra alkalmatlanná, vagy feleslegessé s e javakat a kormány vissza akarja juttatni a gépekben, szerszámokban s anyagokban annyira hiányt szenvedő közgazdasági életbe. E célból a legutóbb megjelent kormányrendelet szerint a leszerelésnél felszabaduló katonai javak felosztásának irányítására miniszteri intéző bizottságot alakítanak. E bizottság feladatát a leszerelési anyagnak az egyes termelési ágak közötti felosztása és e javak értékesitésére felállítandó szervnek ellenőrzése fogja képezni. Ez a szerv persze ismét valami központi értékesítő intézet lesz, mely a Magyarországra jutó katonai leszerelési anyagokat a hadvezetőségtől átveszi, megjavítja, elraktározza, esetleg a jelentkező szükséglet szerint átalakíttatja ós az intéző-bizottság rendelkezései szerint és a kereskedelem bevonásával forgalomba hozza. * A vasúti szállítás ujabb drágítása. Értesülésünk szerint a magyar államvasút viteldiját előre láthatóan március elsejével ismét megváltoztatják, úgy hogy egyes árufajtákat drágább osztályokba fognak sorolni. Az osztrák gazdasági érdekek nyomása idézi föl ezúttal a magyar szállitóközönsóg ós vele a magyar fogyasztás ujabb megterhelését. Az osztrák vasúti minisztérium képviselői ugyanis az elmúlt héten Budapesten jártak ós bejelentették a kereskedelemügyi minisztériumban a tarifádrágitás szükségét s ennek okául azt hozták föl, hogy az előbbi drágítás folytán remélt bevételi többlet nem váltotta be az osztrák kormány várakozását. Miután pedig az Ausztriával kötött egyezmény szerint az osztrák vasutakon beálló tarifaemelés állam pénzügyi okból magyar vasutakon is szükségessé teszi a viteldíj megváltoztatását, azt a reményüket fejezték ki, hogy a magyar államvasutak hasonló intézkedést léptetnek életbe. Értesülésünk szerint Szterényi József kereskedelemügyi miniszter az országos tarifa-bizottságot ülésre fogja egybehívni s ezen fog eldőlni, követjük-e az osztrák példát, vagy sem. Előreláthatóan sajnos, igen. * Az általános szappaninség természetes következményéül ijesztő módon kezdenek terjedni a szegényebb néposztály gyermekei közt a különböző bőrbetegségek. A város szegényebb családjai a tisztaságot még a boldog békeidőben is fényűzésnek tekintették s a gyermekek sohasem voltak őszinte kebelbarátjai a víznek, pedig a háború előtti szappanbősógben a tisztaság még a könnyen gyakorolható erények közé tartozott. Esztergom város lakói azonban a legutóbbi fél óv alatt tekintet nélkül a tiz tagú családokra, családonkint fél kiló hivatalos, inkább fazekasagyagnak, mint szappannak ne-* vezhető anyagot kaptak. Azt a tíztagú család