ESZTERGOM XXIII. évfolyam 1918

1918-11-24 / 47. szám

lépnie, de a letűnt kormány, ismerve a rendelet életbeléptetésének nehézségeit, sem életbeléptetni, sem visszavonni nem akarta a rendeletet. Az üj kereskedelmi miniszter most ezt a rendeletet ha­tályon kivül helyezte. * A mezítlábas hadi árvák részére legutóbbi kimutatásunk óta adakozni kegyesek voltak: Molnár János praelátus (Bpest) 200 kor., Horváth Ferenc prelátus 100 kor., Seyler Vilmos 10 kor. A fenti adományokat hálásan nyugtázzák: Mátéffy Viktor, özv. Marosi Józsefné. * Az állattenyésztés fokozása. A miniszter­tanács az állattenyésztés fokozása érdekében el­rendelte, hogy minden olyan gazda, aki egy cse­lédnél többet tart, köteles a bórszerződésben meg­állapított konvención felül vagy egy tehenet, vagy egy sertést adni a cselédnek. A rendelet erejénél fogva minden gazda köteles ezt cseléd­jének kiszolgáltatni, csak azok nem, akik a bér­szerződósben ilyen szolgáltatásra már kötelezték magukat. * A sovány sertések vásárlása és hatósági igénybevétele tárgyában kiadott korábbi rende­letet a kormány hatályon kivül helyezte, ennél­fogva november 14-től a sovány sertések.szabad forgalom tárgyát képezik. * A szabad forgalom felé. A hivatalos lap mult vasárnapi száma közli, hogy a kereskedelem­ügyi miniszter érvényen kivül helyezte a fonó­papir és papirzsineg bejelentéséről szóló korábbi rendeletet, a földmivelésügyi miniszter a belföl­dön szabaddá tette a szarvasmarha, juh és kecske­szállitmányokat, a közélelmezési miniszter pedig a friss és szállított cikória, valamint a szárított cukorrépaszelet szállítását föloldja az igazolvány­kényszer alól. * A Korona-mozi, melyet az országszerte dühöngő spanyoljárvány miatt hatósági rende­lettel bezártak, tegnap, — szombaton — este ismét megnyílt. Előadásokat hétköznapokon este 6 és 8 órakor, vasárnap d. u. 2, 4, 6 és 8 órakor tart. Részletes műsort a falragaszok adnak. Apróságok. Megjöttek a 26-os bakák! Nem igy 1 A mieink ! A fiunk, az apánk, a testvérünk. Pisz­kos mundérban, tiszta öntudatot, hazafias lelkü­letet hordozó formában. Nekünk mindegy a mundér! A piszkos, tépett sok-sok szenvedésről mesél s intőjel : tisztelettel nézz erre a hősre, életének javát áldozta fel — teéretted! Diadal­mámor nem töltötte be a levegőt. A régi for­mák szerint — elveszett a háború. De megszü­letett valami szebb, jobb: a népjogokat érvé­nyesítő, emberben embert becsülni, szeretni ta­nuló uj világ! Ebben a világban — az uj Ma­gyarország ! Tépett mundóru jó testvéreim, Isten ho­zott benneteket!! Akik pedig ott maradtatok az arsierói és assiagói hegyeken — nektek bús „Isten hozzád" . . . Sírjaitokon virág nyilik, el­temetett életetekből — uj nemzeti, megújhodott élet támadt! . . . Mit akarunk ? Sok mindent. De a sok minden közül legalább annyi áldozatkészséget, hogy jó ifjúsági és polgárőreink legalább ba­kancsot kapjanak, hogy kötelességeiknek meg­felelhessenek. *"* Mégis csak furcsa kívánság lenne, ha azt követelnénk, hogy áldozatkész szolgálatukért — 300—400 koronás cipőt vásároljanak, (ha ugyan kapnak!) vagy legalább is — alapos spanyol­náthát szerezzenek . . . Ebben az áldozatkész szolgálatban, vagy mondjuk inkább szolgál­mányban — minden polgár és polgártársnő is részt vehetne! . . . Katonaköpenyt pedig — éjjeli külső szol­gálatra igazán odaakaszthatnának annyit, ahány puska áll rendelkezésre!! Érdemes volna ezt megfontolni! # Hó — és szén ! Fehér az egyik, fekete a másik. Puha, pelyhes az egyik, kemény, piszkos a másik. Sok van az elsőből és kevés a másikból! Brrr! Borsózik a hátam! . . . Én azt a puhát, a pelyheset, a sokat nem kedvelem. Hiába harag­szik reám: a szánkázni akaró diáksereg ! . . . Félek a tapadó hótól, mert szörnyű kísérete — a dermesztő hideg. Szeretem a keményet, a fe­ketét, a piszkosat — különösen akkor — ha izzóvá pirosítja dohogó kályhámat! ! . . Lesz-e elég a télen ? — kérdezzük aggódva. Vagy csak a poéták énekelhetik meg — a pat­togó kandallót ? Attól ugyan meg nem melege­dik a kezünk .... A hó már megjött, de szén — az nem jött! Az Esztergomi Takarékpénztár R.-t. negyedéves beszámolója. (Vége.) Bizonyos, hogy a kis vasút tervezőinek azon álláspontja, hogy egyelőre, a gazdasági motorvasut is nagy előnyt jelentene, mert, azt talán hamarosabban és olcsóbban lehetne meg­valósítani mint a Takarékpénztár által tervezett nagy vasutat. De kétségtelen az is, hogy az hosszú időre, talán örökre ütját vágná a terve­zett összekötő villamos vasútnak, amelyet mi mindig olyannak tekintettünk, hogy az Eszter­gom város jövő fejlődósének ós felvirágozásának alapját fogja képezni. Kétségtelen az is, hogy a kis vasút netáni megelőző létesítése útjába volna a nagy vasút törzsrészvényeinek jegyzése körül is, mert ugyan­azon érdekeltségnek kellene mindkét vasúthoz a nagyobb risicot vállaló törzsrészvényeket je­gyezni, már pedig egyedül a nagy vasút létesí­téséhez a változott viszonyok folytán legalább is egymillió korona törzsrészvény jegyzését kel­lene biztosítani. A takarókpénztár vezetősége meggyőződós­ben él, hogy a gazdasági kis vasutat az alis­pánon kivül főleg a garamvölgyi cukorgyár for­szírozza, mely körülmény abból is kitűnik, hogy a tervezett motorvasuthoz az érdekeltségtől kért holdankónti kamatmentes 40 K törzsrészvényen felül szükséges 60% részvénytőkét, elsőbbségi részvények alakjában a nevezett cukorgyár a sajátjából már is beígérte, sőt ezenfelül kilátásba helyezte azt is, hogy az oroszkai cukorgyár kör­zetében általa már létesített 56 kilométer kis vasutat szintén átadná a circa 1.700,000 korona háború előtti beszerzési áron az alapítandó uj vasút társaságnak. A két vasút tervezője Sármezei Endre köz­épitószeti tanácsos, erősen hangsúlyozza, hogy mig a régi terv csak hosszú évek múlva ós nagy költséggel, kilométerenként 250.000 koronán fe­lüli befektetéssel volna létesítendő, addig a kis vasút igen rövid idő alatt, úgyszólván azonnal és olcsó áron kilométerenként 50.000 koronáért lenne megépíthető. Az igazgatóság tudomással bir arról, hogy az intézet az esztergom-párkánynánai összekötő villamos vasúttal minden üzleti haszon kizárájá­val, tisztán a város ós vármegye iránti jóindu­latból óhajtja megvalósítani és igy távol áll az, hogy bármely, ily irányú törekvésnek útjába álljunk mégis minekután az a meggyőződés, hogy ami terv a jövő szempontjából a közügynek fel­tétlenül nagyobb hasznára válna, másrészt pedig azért, mert az összekötő villamos vasút kérdésé­ben a tervezővel az Egyesült villamossági és gépgyár részvénytársasággal szemben is kötele­zettségben áll, az intézet mindezeknél fogva kö­zölték a felmerült uj tervet ez utóbbival is ós kikérte az ő véleményüket, mely következőké­pen szól: „Az uj terv semmiképen sem alterálhatja a régi jogokat, még kevósbbó a nagy vasút ki­vitelét. Az elsőbbség el nem vitatható és tudo­másuk szerint a kis vasút számára kijelelt vo­nalra is léteznek már elsőbbségek, melyek a mi vasutunkat semmikópen sem fogják gátolni. Valószínű, hogy az uj tervezők ugy a költségek, mint a terminus tekintetében nagy tévedésben vannak és a villamossági társulat bizton reméli, hogy mindenképen képes lesz a nagy vasút ter­vét megvalósítani, mielőtt ezen ujabb terv kéz­zel fogható alakot öltene." Ezek előterjesztése után és különösen an­nak ujabb hangsúlyozásával, hogy az intézetet e kérdésben semmiféle financiális érdeke nem vezeti és igy egyedüli cél a közügy érdekében egy összekötő villamos vasút létesítése és legke­vésbé sem helyezünk súlyt arra, miszerint azt ki létesíti, kéri, előadó a fontos kérdésben a bejelentést tudomásul venni ós az igazgatótaná­csot arra utasítani, hogy az ügyet továbbra is az eddigi irányban vezesse, esetleg a közcélnak megfelelő egyezséget keressen. Ugy ezen közlés mint a gazdag tárgyso­rozat egyéb pontjai az igazgatósági teljes meg­elégedéssel találkoztak és az egyhangúlag hozott határozatokban a vezetőség iránti rendithetlen í bizalom nyilvánult meg. Szerkesztői üzenetek. Mindenkinek ! Mindennemű kézirat, felszólítás, rek­lamáció, pénzküldemény a szerkesztőség cimére (Pap­nevelde) küldendő. Kéziratokat nem küld vissza a szer­kesztőség ! — —sin. Rövidség szempontjából igen jó leg­ujabb küldeménye, de a mostani he;yzet nem ajánlja az ilyen felszólalásokat. — H. L. Persze, hogy persze! Min­den jótollu munkást — a fiatalt pláne — örömmel — fo­gadjuk. De csak 1—2 hasábos, igen rövid cikket közlünk. Miért? Kizárólag azért, mert — a Papirközpont ugy pa­rancsolja! Irni pedig sokféléről kell. — írónk. Önnek nehéz felelni .... Ilyen cikkekkel — ne legyen irónk. Békesség velünk! — Szabó N. Hitelesek-e adatai ? Ha igen, akkor megfontoljuk, jó lesz-e közölni küldeményét. Üdv! — Sz. V. Múltkori leveledre az események torlódása miatt nem válaszolhattam. Mikor kerültök erre ? — Dr. P. G. Léva. Reméljük, hogy szerencsésen hazaérkezett már s hogy mihamarabb gondol ránk is. — V. K Nagyszom­bat. Levelét aggódó részvéttel olvastuk. A cikket várjuk, átnézzük s irunk róla. Csak rövidet kérünk! — Vidéki munkatársainknak. A vidék szociális munkájáról, a nép hangulatáról rövid hireket kérünk. Kiadó-tulajdonos : dr. "lWarczell Mihály. Ny il t-t ér. Köszönetnyilvánítás. Mindazok, akik felejthetetlen jó fiunk­nak, illetve testvérünknek, Rolkó Bélának gyászos elhunyta alkalmából részvétüket szóval vagy írásban nyilvánították, teme­tésén ós a gyászistentiszteleten megjelen­tek, miáltal fájdalmunkat elviselhetővé tet­ték, fogadják ezután is hálás köszönetünk nyilvánítását. Rolkó család. EB Házvezetőnői állást keres középkorú nö, aki ily minőségben már volt alkalmazva. Nem a nagy fizetés, hanem a jó bánásmód a fökivánsága. Cime meg­tudható a kiadóhivatalban. Pásztor József i papi és polgári szabó Ú£ | reverenda és cimáda-készitö J L fc Esztergom, Batthyány Lajos-utca 5. | 5 Katonai szolgálatomból visszatérve, % kérem a ft. papság további szives tá­I mogalását. # Elvállalom papi öltönyök és 5 polgári ruhák készítését, átfordi­Szőlőoltványokat, direkttermő gyökeres hazai, gyökeres, sima és gyökeres vadvesszőt szállít a Badacsonyvidéki szölötelep kezelösége Tapolcza (Zala megye). DOOOOOOOOOOOOOOOOOG l Reverendás cimádát \ S 120 koronáért $ 0 0 Q kifordít; miseruhákat javit Q 0 Szabó Aurél Budapest, 0 g IV., Veres Pálné-utca 31. £ •OOC5OOOÖOOOOOOOOOO0

Next

/
Thumbnails
Contents