ESZTERGOM XXIII. évfolyam 1918
1918-11-24 / 47. szám
lépnie, de a letűnt kormány, ismerve a rendelet életbeléptetésének nehézségeit, sem életbeléptetni, sem visszavonni nem akarta a rendeletet. Az üj kereskedelmi miniszter most ezt a rendeletet hatályon kivül helyezte. * A mezítlábas hadi árvák részére legutóbbi kimutatásunk óta adakozni kegyesek voltak: Molnár János praelátus (Bpest) 200 kor., Horváth Ferenc prelátus 100 kor., Seyler Vilmos 10 kor. A fenti adományokat hálásan nyugtázzák: Mátéffy Viktor, özv. Marosi Józsefné. * Az állattenyésztés fokozása. A minisztertanács az állattenyésztés fokozása érdekében elrendelte, hogy minden olyan gazda, aki egy cselédnél többet tart, köteles a bórszerződésben megállapított konvención felül vagy egy tehenet, vagy egy sertést adni a cselédnek. A rendelet erejénél fogva minden gazda köteles ezt cselédjének kiszolgáltatni, csak azok nem, akik a bérszerződósben ilyen szolgáltatásra már kötelezték magukat. * A sovány sertések vásárlása és hatósági igénybevétele tárgyában kiadott korábbi rendeletet a kormány hatályon kivül helyezte, ennélfogva november 14-től a sovány sertések.szabad forgalom tárgyát képezik. * A szabad forgalom felé. A hivatalos lap mult vasárnapi száma közli, hogy a kereskedelemügyi miniszter érvényen kivül helyezte a fonópapir és papirzsineg bejelentéséről szóló korábbi rendeletet, a földmivelésügyi miniszter a belföldön szabaddá tette a szarvasmarha, juh és kecskeszállitmányokat, a közélelmezési miniszter pedig a friss és szállított cikória, valamint a szárított cukorrépaszelet szállítását föloldja az igazolványkényszer alól. * A Korona-mozi, melyet az országszerte dühöngő spanyoljárvány miatt hatósági rendelettel bezártak, tegnap, — szombaton — este ismét megnyílt. Előadásokat hétköznapokon este 6 és 8 órakor, vasárnap d. u. 2, 4, 6 és 8 órakor tart. Részletes műsort a falragaszok adnak. Apróságok. Megjöttek a 26-os bakák! Nem igy 1 A mieink ! A fiunk, az apánk, a testvérünk. Piszkos mundérban, tiszta öntudatot, hazafias lelkületet hordozó formában. Nekünk mindegy a mundér! A piszkos, tépett sok-sok szenvedésről mesél s intőjel : tisztelettel nézz erre a hősre, életének javát áldozta fel — teéretted! Diadalmámor nem töltötte be a levegőt. A régi formák szerint — elveszett a háború. De megszületett valami szebb, jobb: a népjogokat érvényesítő, emberben embert becsülni, szeretni tanuló uj világ! Ebben a világban — az uj Magyarország ! Tépett mundóru jó testvéreim, Isten hozott benneteket!! Akik pedig ott maradtatok az arsierói és assiagói hegyeken — nektek bús „Isten hozzád" . . . Sírjaitokon virág nyilik, eltemetett életetekből — uj nemzeti, megújhodott élet támadt! . . . Mit akarunk ? Sok mindent. De a sok minden közül legalább annyi áldozatkészséget, hogy jó ifjúsági és polgárőreink legalább bakancsot kapjanak, hogy kötelességeiknek megfelelhessenek. *"* Mégis csak furcsa kívánság lenne, ha azt követelnénk, hogy áldozatkész szolgálatukért — 300—400 koronás cipőt vásároljanak, (ha ugyan kapnak!) vagy legalább is — alapos spanyolnáthát szerezzenek . . . Ebben az áldozatkész szolgálatban, vagy mondjuk inkább szolgálmányban — minden polgár és polgártársnő is részt vehetne! . . . Katonaköpenyt pedig — éjjeli külső szolgálatra igazán odaakaszthatnának annyit, ahány puska áll rendelkezésre!! Érdemes volna ezt megfontolni! # Hó — és szén ! Fehér az egyik, fekete a másik. Puha, pelyhes az egyik, kemény, piszkos a másik. Sok van az elsőből és kevés a másikból! Brrr! Borsózik a hátam! . . . Én azt a puhát, a pelyheset, a sokat nem kedvelem. Hiába haragszik reám: a szánkázni akaró diáksereg ! . . . Félek a tapadó hótól, mert szörnyű kísérete — a dermesztő hideg. Szeretem a keményet, a feketét, a piszkosat — különösen akkor — ha izzóvá pirosítja dohogó kályhámat! ! . . Lesz-e elég a télen ? — kérdezzük aggódva. Vagy csak a poéták énekelhetik meg — a pattogó kandallót ? Attól ugyan meg nem melegedik a kezünk .... A hó már megjött, de szén — az nem jött! Az Esztergomi Takarékpénztár R.-t. negyedéves beszámolója. (Vége.) Bizonyos, hogy a kis vasút tervezőinek azon álláspontja, hogy egyelőre, a gazdasági motorvasut is nagy előnyt jelentene, mert, azt talán hamarosabban és olcsóbban lehetne megvalósítani mint a Takarékpénztár által tervezett nagy vasutat. De kétségtelen az is, hogy az hosszú időre, talán örökre ütját vágná a tervezett összekötő villamos vasútnak, amelyet mi mindig olyannak tekintettünk, hogy az Esztergom város jövő fejlődósének ós felvirágozásának alapját fogja képezni. Kétségtelen az is, hogy a kis vasút netáni megelőző létesítése útjába volna a nagy vasút törzsrészvényeinek jegyzése körül is, mert ugyanazon érdekeltségnek kellene mindkét vasúthoz a nagyobb risicot vállaló törzsrészvényeket jegyezni, már pedig egyedül a nagy vasút létesítéséhez a változott viszonyok folytán legalább is egymillió korona törzsrészvény jegyzését kellene biztosítani. A takarókpénztár vezetősége meggyőződósben él, hogy a gazdasági kis vasutat az alispánon kivül főleg a garamvölgyi cukorgyár forszírozza, mely körülmény abból is kitűnik, hogy a tervezett motorvasuthoz az érdekeltségtől kért holdankónti kamatmentes 40 K törzsrészvényen felül szükséges 60% részvénytőkét, elsőbbségi részvények alakjában a nevezett cukorgyár a sajátjából már is beígérte, sőt ezenfelül kilátásba helyezte azt is, hogy az oroszkai cukorgyár körzetében általa már létesített 56 kilométer kis vasutat szintén átadná a circa 1.700,000 korona háború előtti beszerzési áron az alapítandó uj vasút társaságnak. A két vasút tervezője Sármezei Endre középitószeti tanácsos, erősen hangsúlyozza, hogy mig a régi terv csak hosszú évek múlva ós nagy költséggel, kilométerenként 250.000 koronán felüli befektetéssel volna létesítendő, addig a kis vasút igen rövid idő alatt, úgyszólván azonnal és olcsó áron kilométerenként 50.000 koronáért lenne megépíthető. Az igazgatóság tudomással bir arról, hogy az intézet az esztergom-párkánynánai összekötő villamos vasúttal minden üzleti haszon kizárájával, tisztán a város ós vármegye iránti jóindulatból óhajtja megvalósítani és igy távol áll az, hogy bármely, ily irányú törekvésnek útjába álljunk mégis minekután az a meggyőződés, hogy ami terv a jövő szempontjából a közügynek feltétlenül nagyobb hasznára válna, másrészt pedig azért, mert az összekötő villamos vasút kérdésében a tervezővel az Egyesült villamossági és gépgyár részvénytársasággal szemben is kötelezettségben áll, az intézet mindezeknél fogva közölték a felmerült uj tervet ez utóbbival is ós kikérte az ő véleményüket, mely következőképen szól: „Az uj terv semmiképen sem alterálhatja a régi jogokat, még kevósbbó a nagy vasút kivitelét. Az elsőbbség el nem vitatható és tudomásuk szerint a kis vasút számára kijelelt vonalra is léteznek már elsőbbségek, melyek a mi vasutunkat semmikópen sem fogják gátolni. Valószínű, hogy az uj tervezők ugy a költségek, mint a terminus tekintetében nagy tévedésben vannak és a villamossági társulat bizton reméli, hogy mindenképen képes lesz a nagy vasút tervét megvalósítani, mielőtt ezen ujabb terv kézzel fogható alakot öltene." Ezek előterjesztése után és különösen annak ujabb hangsúlyozásával, hogy az intézetet e kérdésben semmiféle financiális érdeke nem vezeti és igy egyedüli cél a közügy érdekében egy összekötő villamos vasút létesítése és legkevésbé sem helyezünk súlyt arra, miszerint azt ki létesíti, kéri, előadó a fontos kérdésben a bejelentést tudomásul venni ós az igazgatótanácsot arra utasítani, hogy az ügyet továbbra is az eddigi irányban vezesse, esetleg a közcélnak megfelelő egyezséget keressen. Ugy ezen közlés mint a gazdag tárgysorozat egyéb pontjai az igazgatósági teljes megelégedéssel találkoztak és az egyhangúlag hozott határozatokban a vezetőség iránti rendithetlen í bizalom nyilvánult meg. Szerkesztői üzenetek. Mindenkinek ! Mindennemű kézirat, felszólítás, reklamáció, pénzküldemény a szerkesztőség cimére (Papnevelde) küldendő. Kéziratokat nem küld vissza a szerkesztőség ! — —sin. Rövidség szempontjából igen jó legujabb küldeménye, de a mostani he;yzet nem ajánlja az ilyen felszólalásokat. — H. L. Persze, hogy persze! Minden jótollu munkást — a fiatalt pláne — örömmel — fogadjuk. De csak 1—2 hasábos, igen rövid cikket közlünk. Miért? Kizárólag azért, mert — a Papirközpont ugy parancsolja! Irni pedig sokféléről kell. — írónk. Önnek nehéz felelni .... Ilyen cikkekkel — ne legyen irónk. Békesség velünk! — Szabó N. Hitelesek-e adatai ? Ha igen, akkor megfontoljuk, jó lesz-e közölni küldeményét. Üdv! — Sz. V. Múltkori leveledre az események torlódása miatt nem válaszolhattam. Mikor kerültök erre ? — Dr. P. G. Léva. Reméljük, hogy szerencsésen hazaérkezett már s hogy mihamarabb gondol ránk is. — V. K Nagyszombat. Levelét aggódó részvéttel olvastuk. A cikket várjuk, átnézzük s irunk róla. Csak rövidet kérünk! — Vidéki munkatársainknak. A vidék szociális munkájáról, a nép hangulatáról rövid hireket kérünk. Kiadó-tulajdonos : dr. "lWarczell Mihály. Ny il t-t ér. Köszönetnyilvánítás. Mindazok, akik felejthetetlen jó fiunknak, illetve testvérünknek, Rolkó Bélának gyászos elhunyta alkalmából részvétüket szóval vagy írásban nyilvánították, temetésén ós a gyászistentiszteleten megjelentek, miáltal fájdalmunkat elviselhetővé tették, fogadják ezután is hálás köszönetünk nyilvánítását. Rolkó család. EB Házvezetőnői állást keres középkorú nö, aki ily minőségben már volt alkalmazva. Nem a nagy fizetés, hanem a jó bánásmód a fökivánsága. Cime megtudható a kiadóhivatalban. Pásztor József i papi és polgári szabó Ú£ | reverenda és cimáda-készitö J L fc Esztergom, Batthyány Lajos-utca 5. | 5 Katonai szolgálatomból visszatérve, % kérem a ft. papság további szives táI mogalását. # Elvállalom papi öltönyök és 5 polgári ruhák készítését, átfordiSzőlőoltványokat, direkttermő gyökeres hazai, gyökeres, sima és gyökeres vadvesszőt szállít a Badacsonyvidéki szölötelep kezelösége Tapolcza (Zala megye). DOOOOOOOOOOOOOOOOOG l Reverendás cimádát \ S 120 koronáért $ 0 0 Q kifordít; miseruhákat javit Q 0 Szabó Aurél Budapest, 0 g IV., Veres Pálné-utca 31. £ •OOC5OOOÖOOOOOOOOOO0