ESZTERGOM XXIII. évfolyam 1918

1918-11-24 / 47. szám

a fenforgó viszonyok miatt akadályokba ütközik, a körjegyzőség székhelyét a kör területén belül ideiglenesen más községbe helyezhesse át. Ha a jegyző jelenlegi működési helyét személyes biztonságának veszélyeztetése miatt elhagyni kénytelen, az ily jegyzőt szerzett jogainak teljes épsógbentartásával az illető vármegye területén levő más községbe lehet ideiglenesen helyettesiteni. A főispánnak — kormánybiztosnak — ez a joga általában csak a saját vármegyéje területére terjed ki. Ha azonban fontos érdekek kívánatossá teszik, a községi, kör- és segédjegyzőt az érdekelt vármegye főispánjával — kormánybiztosával — együttesen más vármegye területére is kirendelheti. A kirendelésre vonatkozó főispáni rendelkezéssel szemben tanúsított engedetlenség vagy kósedelmeskedés a legsúlyosabb fegyelmi vétséget képezi. * Megjelent a város 1919. évre szóló költségvetési tervezete, mely kétségtelenül a legmesszebbmenő takarékossággal párosult gondosságnak a dokumentuma. Az adófizető alanyok szempontjából legörvendetesebb jelenség ismét csak az, hogy a pótadó 16%-al csökkenni fog. Helyes, takarékoskodjunk. De nem helyes az, hogy a város szociális és népjóléti célokra az adófizetők zsebéből semmi ujabb áldozatot nem szán, pedig egyikre-másikra ráférne, hogy az adófillérek utján az a polgár is hozzájáruljon a köznyomor enyhítéséhez, aki a saját jószántából erre eddig egy fillért sem áldozott. Inkább a pótadópercent maradna több, csak kevesebb volna a nyomorúság. * A pestmegyei tisztviselők szervezetbe való tömörülésre, saját kebelükből való tanács megalakítására és az országos gyűlésen való kópviseltetósre hivták fel esztergomi társaikat. E felhívásra a vármegye tisztikara, segédszemélyzete, altisztjei és hivatalszolgái a közelmúlt napokban értekezletet tartottak, melyen Palkovics László alispán megnyitója után dr. Szilárd Béla ismertette a felhívást. A pestmegyeiek felhívását elfogadva megalakították az Esztergom vármegyei tisztviselők és alkalmazottak tanácsát; elnök Palkovics László alispán, tagok dr. Szilárd Béla, dr. Major Ödön, Pisuth Kálmán, Gero János, Móry Péter, Sprincz Róbert, Bajnok Gizella, SzőllŐsy Béláné, Hütter Károly, Kelemen János, Domin János és Radanovics József. * Az Esztergomi Nemzeti Tanács kedden ismét ülést tartott. Dr. Katona Sándor elnök hazafias hangú megnyitó beszédében ismertette a köztársaság kikiáltásának jelentőségót és történetét s lelkes szavakkal buzdította a Nemzeti Tanács tagjait az ország népére váró nemzeti munka lelkiismeretes teljesítésére. Kimondotta a Nemzeti Tanács, hogy a polgárőrségből még mindig távolmaradók ellen erélyesen fog eljárni, neveiket hirlapilag, sőt plakátokon is közzéteszi s minden városi és megyei választásnál mellőzni fogja. Ezenkívül több határozatot hozott a polgárőrök szolgálatának tűrhetőbbé tételére. Az elnök beszámolt még a hadifogolytábor készleteinek elprédálását megakadályozni hivatott felsőbb intézkedések kieszközlósót célzó budapesti utjának eredményeiről. Dr. Antony Béla polgármester jelentette, hogy a táborban talált cukorés petróleum-készlet egy részét a város kapja meg. A Nemzeti Tanács uj tagjaiul Jalkóczy István, Korencsy István és Vitái István választattak meg. Végül egy földbérlő szövetkezet ós az esztergomi köztársasági párt megalakításának megbeszélésével az ülés véget ért. * A köztár-aság kikiáltásának november hó 16-án a budapesti országházban végbemenő kikiáltására az Országos Nemzeti Tanács az Esztergomi Nemzeti Tanács képviseletében november 15-ón távirati uton dr. Fehér Gyulát, Mátéffy Viktort és Keményfy Kálmánt hivta meg. Dr. Fehér Gyula közbejött akadályok miatt meg nem jelenthetvén, elmaradását táviratilag kimentette, a többi meghívottak azonban megjelentek s résztvettek ezen a nagyjelentőségű nemzeti aktuson. A meghívottak névsorából is látható, hogy az Országos Nemzeti Tanács mily nagyra becsüli a primási székváros papságának a nemzeti mozgalmakhoz való szolidáris csatlakozását. * A városházán csütörtöktől kezdődőleg különösen a fűtési anyaggal való takarékoskodás szempontjából a hivatalos órákat egyhuzamban, d. e. 8 órától d. u. 2 óráig fogják megtartani. Szociális munkánk. Katonák kioktatása. A népkormány gondolatainak megfelelően fontos munka vár vidéki egyesületeink lelkes vezetőire. A vidéki lelkészek, tanitók, tanítónők szociális tevékenysége most érvényesülhet. Hazajöttek kedves katonáink. A szenvedők. Akik négy éven át egész más világban éltek. Kiknek gondolkodása gyökeresen megváltozott! Ezeknek a megtört s lélekben is agyoncsigázott embereknek nemcsak kenyérre van szükségük, ezek egyenesen igénylik, hogy beleneveljék őket a békés, munkás életbe. Peleneveljék, ezt hangsúlyozni kívánom. S lehet-e jobb ós okosabb mód, minthogy a téli estéken meglevő köreinket arra használjuk, hogy közvetlen előadásokban iparkodunk közölni velük mindent, ami a békés, munkás életre szükséges. Különösen most fontos ez, midőn új, demokratikus világot találnak itthon az öreg ós ifjú harcosok. Hogy miről ós hogyan kellene beszélni? — ebben szives segítséget nyújt a Kath. Képszövetség. De mindenesetre érdemes programm lenne az is, - ha szakszerűen megismertetnék az új világ születését, átalakitó hatásait, a népuralom erejét, a keresztény világfelfogás kulturhat ás át, a rend és munka szükségességét, a garázdálkodók nemzetbontó hatását, az új földpolitikát, az egyesülés, szervezkedés szükségességét. De hisz annyi az égető kórdós, hogy csak jóakarat, kis népszeretet, buzgalom szükséges s mindenki találhat munkát. Persze a központi irányítás igen hatásos, azért forduljanak bizalommal a Kath. Népszövetséghez, mely örömmel áll ezen fontos szociális munka szolgálatába. Papok, tanitók ne nézzék tétlenül a nagy világ átalakulást, örüljenek az új, szabad, demokratikus világszületésnek, de dolgozzanak is, hogy ez a világ kiépülhessen. A szabadság utat nyitott a gondolatoknak. A független magyar köztársaság kikiáltásának napján támboló lelkesedéssel szentesitette a nemzet az egyesülési ós gyülekezési szabadságot. ,(IV. cikk 4.) Éljünk e szent joggal s dolgozzunk a független, köztársasági Magyarország szép jövőjeért! A nők választójoga. A „Nép határoz at" IV. cikkének 1. pontja a nők választójogának sürgős megalkotására utasitja a népkormányt. A falusi nép ezen fordulatra és nagy kihatású jog gyakorlására nincs előkészítve. A jó falusi nénik sohase hitték volna, hogy ők is szavazóként járulnak majd az urnák elé. Igaz, hogy régen is befolytak a választásba! . . . Nem ritkán érezte a hátán a „mungó"-pénzen megvesztegetett „szavazó polgár", hogy — a balpártra kell leadni a szavazatát. De most közvetlenül fognak befolyni az ország irányításába. íme itt is oly alkalom kínálkozik, mely egyesületi munkánkat kibővítheti. Vegyük fel ezt is a programmba s oktassák ki a női egyesületek tagjaikat s tagjaik révén a nőket ezen nagy értékű szabadság-vívmányról. * Majláth püspök, ki a püspöki konferenciára Esztergomba jött, nem is lett volna a régi, a mindenkori Majláth, ha el nem mehetett volna az ifjúság közé, a diákok körébe. Csütörtökön délután meglátogatta a főgimnáziumot s a díszteremben összegyűlt ifjúság között megjelenve gyönyörű szónoki beszédben osztogatta szét köztük lelki kincseit. Minden póz nélkül felállott egy székre, hogy jobban a szemébe nézhessen a fiuknak s ugy szólott hozzájuk. Aztán a késő esti órákig gyóntatta az ifjúságot, másnap szent misét mondott nekik, megáldoztatta őket s a templomban ismét lelkes beszédben búcsúzott el tőlük. Az ország ifjúságának Majláthja egy napig ismét a régi, a mi Majlátnunk volt. Drágakőbe foglalt emléknél drágább lelki emlék a mi diákA legnagyobb szabású s értékű szociális munkát s jótékonyságot kétségtelenül a Szent Erzsébet Nőegylet — mely f. hó 19-ón tartotta közgyűlését — fejti ki Esztergomban. A közgyűlésen, melyet a gyengélkedő Bogisich Mihály püspök, elnök helyett dr. Fehér Gyula társelnök vezetett, az elnöklő prelátus szép beszédben méltatta ezt a munkásságot, melynek erőforrása a felebaráti szeretet. A társadalmi betegségek veszedelmét a felebaráti szeretetből fakadó jótékonyság képes csak ellensúlyozni s e nagyszerű feladat megoldása az egyesület vezércólja. Az egyesület mult évi működéséről s jövő évi feladatairól Mátéffy Viktor p. kamarás, plébános, az egyesület titkára s pénztárosa számolt be igen szimpatikus előadásban. Az egyesület népkonyhája mult évi november 25-től május 9-ig működött, naponkint 150—• 170 adag ebédet osztott ki, öt ós fél hónap alatt 16.000 adagot 16.282 kor. értékben. Ehhez a főkáptalan 4000, a hercegprímás 2000, az állam 3000 koronát adott, a többit az egylet hölgytagjai gyűjtötték egybe. Szegények gyógyszerére az egyesület 1805, pillanatnyi pénzsegélyekre 1346 K-t áldozott. Az évi bevétel 21.354, kiadása 19.931 K volt, a törzsvagyona 19.215 K-t tesz ki. Az idei népkonyhát nov. 17-ón már megnyitották. Tisztviselőkonyhát is nyit legközelebb az egyesület, hol a nőtlen tisztviselők bennétkezéssel, a családos tisztviselők a házhoz való kihordással nyerhetnek jó élelmezést. Ez akció ólén özv. Marosi Józsefné, özv. Reviczky Gábornó, özv. Czobor Gyulánó ós dr. Katona Sándorné állanak. Nekik már a múltban is hervadhatlan érdemeik vannak a közjótékonyság terén. E tervük megvalósítása a legnagyobb hálát fogja kiváltani a tisztviselőosztály körében. A tisztviselőkonyha helyiségéül a Kath. Kör két termét fogja az egyesület elkérni és semmi kétség: a Kath. Kör vezetősége kellő szociális érzékkel méltányolni fogja eme nagy horderejű akció nemes célját azzal, hogy átengedi e célra a kórt helyiségeket. A további intézkedésekről legközelebb bővebben fogunk irni. Addig is őszinte elismeréssel adózunk a kezdeményezők munkájának! A Szent Erzsébet Nőegylet fentebb nevezett tagjai irányították s vezették a hazatérő katonák fogadását is. Ebben a munkában nagy készséggel működött közre Mátéffy Viktor plébános is. A leszerelő „mieink", naponta több százan s néhány nap alatt több ezren, a dermesztő éjszakai utazások, törődések után forró gulyás, egy pohár bor, puha hazai kenyér s jóságos kezek által töltött cigaretta mellett áldó szeretettel dicsérték a jólelkű hölgyek munkáját. A szegény katonák a jóságos fogadtatás erkölcsi hatása alatt feledtek minden rosszat, minden szenvedést, miben 4 óv alatt részük volt. Erre a célra a bizottság jótékony adományokból eddig 21.256 koronát költött. ímhol, igy néz ki a mi „szociális munkánk." * A Köztisztviselők Beszerzési Csoportja is serényen működik. Vezetősége közli az érdekeltekkel, hogy a belépés írásbeli nyilatkozattal történik. A nyilatkozatban névleg felsorolandók a belépő családfő ós a vele közös háztartásban ólő családtagok. A belépési nyilatkozatot két példányban kell kiállítani s az abban foglalt adatok helyessége az illetékes hivatali főnök által igazolandó. Tudatja egyben a Beszerzési Csoport, hogy tagjai részére szerdán és szombaton délután 4—6 óráig tart hivatalos órát. A hivatalos helyiség az állami számvevőségnél (Széchenyi-tér, Iparbank épülete, I. em., balra) van. — A Csoport vezetősége továbbá közli, hogy a tagok esedékes lisztrószletüket — családtagonkint 10 kgr-ot — délutánonkint átvehetik a Belv. Olvasókörben. * A tisztviselői konyha megvalósítása céljából felkóretnek mindazon tisztviselők, akik ezen üdvös mozgalom áldásaiban részesülni óhajtanak, hogy mielőbb jelentkezzenek a polgármesteri hivatalban. * Hy\Köbölkúton is ünnepélyes fogadtatást rendezett a község lakossága a hazatérő katonáknak. A mozgalom élén Marczinka Imre plébános ós Stampay János igazgató-tanitó állottak. A plébános buzdító szavaira már a bizottság megalakulásakor 1000 K-t ajánlottak föl, mig az igazgatótanitó által kibocsátott gyüjtőiven ez az összeg 3300 K-ra emelkedett. A lelkes és hazafias ünnepély f. hó 17-én az iskola udvarán folyt le. A Himnusz eléneklése után Kovács Mariska V. o. tanuló üdvözölte a hazatérő katona-apákat. Ezután Marczinka Imre plébános intézett a katonákhoz gyönyörű beszédet, melynek befejeztével Viszt Károly VI. o. tanuló elszavalta a Szózatot. Végül Stampay János indítványozta, hogy a közsógbeli elhunyt hősök emlékére márvány-oszlopot állítsanak a hősök neveinek megörökítésével. Az ünnepély után a falu összes vendéglőiben dúsan teritett asztalokhoz ültek a hazatért katonák, hol zeneszó mellett vidám tánccal ünnepelték meg a viszontlátás napját. — A község lelkes papjának s derék, buzgó tanítójának szociális munkája Köbölkút mindenkori jó hírének az alapja s biztosítéka.