ESZTERGOM XXIII. évfolyam 1918

1918-10-20 / 42. szám

lenőrizni s igy őszinte az örömünk, liogy az elnökség helyreigazító felvilágosításával még azok kétkedését is eloszlathatjuk, kiket cikkírónk cikke elején aposztrofált. Legtöbb igazság kétségtelenül a cikk utolsó soraiban volt kifejezve, hol a cikkíró a kölcsönös együttórtós szükségességéről, az összetartozandóságról, a kölcsönös megbecsülésről s_ az egymás iránt tartozó szolidaritás melegéről beszélt. * Békegyűlés. A pozsonyi ker. szocialisták f. hó 15-én nagy bókegyűlóst tartottak, melyen Czaykoivsky, Orbán és Haverla szónokok beszéltek. Utána határozati javaslatot fogadtak el, melyben a mielőbbi békekötés, az ország integritása ós a népjogok széleskörű kiterjesztése mellett foglaltak állást. A keresztényszocialisták nagy paciiicistáját Giesstvein prelátust sürgönyileg üdvözölték. * Megváltoztatták a ruharendeletet. A szeptember hóban kiadott ruharendeletet a kereskedelmi miniszter részben megváltoztatta. A megváltoztatás legfőbb oka az volt, hogy a városok nem tudtak ilyen rövid idő alatt berendezkedni a ruharendelet végrehajtására. A megváltoztatott rendelet szerint a kiskereskedők a textilárukat nem október 15-ig, hanem november 15-ig eladhatják és a szabók készleteik felét ugyané " napig feldolgozhatják. A ruhajegyet e rendelet csak december 1.-től lépteti életbe, de aki ruháját november 30-ig a szabónál megrendelte, az december 31.-ig átveheti tőle ruhajegy nélkül'is. * Kilátások a békekötés utáni árakra. Hogy a békekötés milyen óriási áresést fog előidézni egyes elrejtett s fölhalmozott árúkban, arra kirivó példa egyik budapesti gyarmatáru cég egy hirdetése, mely a Lampong-bors kilóját, melynek most ä kgrm 360 korona az ára, a békekötés utáni szállításra már most 30 koronáért kínálja kgrmkint. Ebből a hirdetésből már lehet következtetéseket levonni. * A mezőgazdasági szakirodalom fejlesztése. Az Országos Magyar Földbérlő Egyesület a magyar mezőgazdasági élet reorganizálásának szükségességét ós sürgősségét látva, a maga részéről is teljes erejéből akarja kivenni részét ebből a munkából. Ennek megnyilvánulásaként most pályázatot hirdet olyan szakcikkekre, amelyek ezt a célt szolgálják. A pályatételek a következők: Egy tétel az általános közgazdaság köréből; egy az állattenyésztés köréből és egy a növénytermelés köréből. Mint általános irányelvet szabja az Egyesület a pályázók elé, hogy a tételek a mezőgazdasági többes jobbtermelés előmozdítását, a háborús közélelmezés javítását, egyéb háborús szükségletek kielégítését, a leszereléssel előálló feladatok megvalósítását, a háborúból a békére való könnyebb átmenet előmozdítását célozzák. A pályázati dolgozatok terjedelme 3—400 nyomtatott sor. Pályadijak minden tételnél külön-külön első dij 400 K; II. dij 200 K; III. dij 100 K. Pályázati határidő 1918. december 31. * Maximálják a sör árát. Nemrég adtunk hirt róla, hogy a sörgyárosok azon reményükben, hogy a horribilis borárak mellett úgyis mindenki sört fog inni, a cirokból készült sör árát újból felemelni készültek. Az Országos Központi Árvizsgáló Bizottság azonban a sörgyárak kiküldötteinek s a pénzügyminisztérium képviselőinek bevonásával tartott értekezleten elhatározták a sör árának maximálását. Ez azt jelenti, hogy a sörpancsolók a jövőben nem árulhatják olyan áron a ciroklét, mintha az tokaji aszú volna. A sörgyárosok persze méltatlankodva prüszköltek az Árvizsgáló Bizottság beavatkozása ellen, mert még nem hizott elég kövérre a pénztárcájuk, de végtére is bele kellett nyugodniuk, hogy a sört, mely eddig 200—220 korona volt, a jövőben csak 120—130 koronáért árulhassák hl.-kint. A bizottság ugy határozott, hogy a sörgyárosok kötelesek lesznek a könnyebb sört is, — melyen kevesebb a gyárosok haszna, — a jövőben gyártani. * Kivándorlás, visszavándorlás. A háború után előreláthatólag nagyobb mozgalmakat fog ölteni a visszavándorlás. A magyar politikának számot kell vetni azzal a hézagpótló munkával, melyet a belügyminiszter adott ,ki és amely a népvándorlási mozgalmi adatokat 1899-től 1913-ig rendszeres feldolgozásban adja. Főbb adatok a következők: Kivándorolt Magyarországból 15 év alatt 1.195,000 ember, ebből 396 ezer magyar, a 80 % férfi. A kivándoroltak legnagyobb része a 20—39 éves férfiakra esik. Legtöbben vándoroltak ki az őstermelés köréből. A kivándorlók több mint felét a mezőgazdasági cselédek és napszámosok teszik. Amerikába kivándoroltak 1 millió 30 ezren, Németországba 35 ezren, Romániába 102 ezren, más országokba 25 ezren. Magyar anyanyelvű évenkint átlag 26,000 vándorolt ki. Az 1910-ben történt megállapítások szerint körülbelül 2 millió magyar ember él elszórva a külföldön. Ezek közül 1.300,000 Amerikában, több mint 300,000 Ausztriában, 200,000 Romániában, 296,000 a Balkánon él. Visszavándoroltak 15 év alatt Magyarországba 290 ezren, a kivándorlók 24 százaléka. A visszavándorlók több mint fele ipari és kereskedelmi munkás volt, mig a mezőgazdasági munkások a visszavándorlóknak csak 15—20 százalékát teszi. A visszavándorlók 32 százaléka magyar és 265,000 esik Amerikára. A visszavándorlókat a háború után 200,000 emberre tehetik. A belügyminiszter behatóan foglalkozik a visszavándorlást előkészítő intézkedésekkel és ugy tudjuk, hogy az ősszel benyújtandó birtokpolitikai törvény is igyekszik megkönnyíteni a visszavándorló agrárnépesség elhelyezkedését. * Kertésznők képzése. A király ez óv augusztus 30.-án hagyta jóvá a budapesti m. kir. kertészeti tanintézet uj szervezeti szabályzatát, mely szerint az országnak ezt a legmagasabb kertészeti szakoktatást nyújtó intézményét megnyitja a nők számára is. Az intézet célja a diszitő, hasznothajtó ós kereskedelmi kertészet összes ágaiban, a szakbavágó közgazdasági, jogi ós kereskedelmi ismeretekben egyaránt képzett kertészek nevelése. Bővebb felvilágosítást,, vagy szabályzatot az igazgatóságtól (Budapest, I. Ménesi út 45.) díjtalanul lehet kapni. * A katonai exhumálások beszüntetése. 1 A hadügyminiszter rendeletet bocsátott ki, mely szerint a harctéren, vagy a katonai kórházakban elhalt katonák holttestének hazaszállítását részben a vasutak, részben a katonai munkásosztagok túlterhelése miatt még különösen méltánylandó esetekben som engedélyezheti egy ideig. * Száz kiló bükkmag ára. A bükkmagot, melyet olajos tartalmáért az állatok nagyon kedvelnek s melyet növényi zsírok gyártásánál is sikeresen használhatnak, — a közélelmezési miniszter most országosan gyűjteti. A különböző fokú tanintézetek vezetőihez intézett köriratában újból felhívja a tanulóifjúságot a bükkmag gyűjtésére, melyre állattakarmányozási célokból nagy szükség van, A bükkmag minden métermázsájáórt kettő kilogramm lisztnek kiutalását helyezi kilátásba a miniszter a kicserélést végző Takarmányforgalmi Iroda utján. Kettő kilogramm lisztet . . . ezt érdemes meggondolni . . . * A rokonok alárendeltsége a katonaságnál. A háború ezer furcsasága sok fonák hetyzetet teremtett különösen a katonai alárendeltségi viszonyban, amennyiben gyakran megtörtént, hogy az apa a fia felsőbbsége alá került, vagy hogy a hivatalfőnöknek a civiléletben alárendelt tisztviselőtársa lett a föllebbvalója. Hogy az ilyen alárendeltségi viszony mennyi fura helyzetet teremtett, az könnyen érthető. A hadügyminisztérium most éppen egy ilyen kényes ügyből kifolyólag ugy döntött, hogy például közeli rokonok : apa és fiu, testvér stb. nem lehetnek egymással alárendeltségi viszonyban. Az ilyen alárendeltségi viszonyba kerülő rokonokat kórósükre át kell helyezni, illetve az ilyen lehetetlen helyzeteket azonnal meg kell szüntetni. * Hivatalszolgák csak III. osztályon utazhatnak. A kereskedelemügyi miniszter a vármegyék alispánjaihoz s a polgármesterekhez küldött rendeletben közli, hogy a szolgasorban levő alkalmazottak, hajdúk stb., ha a tisztviselők kíséretében utaznak, nem foglalhatnak helyet a II. kocsiosztályban, hanem részükre csupán III. osztályú kedvezményes áru bérletjegy váltható. * Rosszak a mezőgazdasági gépek. Általános a panasz az utóbbi időben, a magyar gazdaközönsóg körében, hogy ugy a Magyarországon gyártott, mint az Ausztriából s Németországból behozott mezőgazdasági gépek igen silányak. Nemcsak hogy munkaközben hamar eltörnek, de fémalkatrószeik gyorsan is kopnak s igy igen hamar tönkremennek. Érthető a kedvetlenség a gazdaközönség körében az ily gépek vásárlása iránt s boszantó az az időveszteség, amit az ily gépek folytonos javíttatása okoz. Illetékes közegeknek, elsősorban a földmivelésügyi kormánynak kellene gondoskodnia arról, hogy semleges államokból való behozatal utján jobb gépekhez jussanak a gazdák éppen most, midőn a kézierŐ nagyfokú hiánya miatt a gazdák nagyobb mértékben vannak a mezőgazdasági gépek használatára utalva. Tanügyi hirek. Igazgatói kinevezés. Lupsai Kálmán dejtári róm. kath. el. isk. kántortanítót az egyházi főhatóság ugyanoda igazgató-tanítóvá kinevezte. Tanitói választások. Horváth Terézia bajóti,. Keller Kornélia lipóti, Scheible Irén tardoskeddi, Tirpitz Mária felsődombói, Zsemlicska Mária nagysurányi, Jakubcsik István cserfalui és Lőrinczi Ferenc komjáti róm. kath. el. iskolai tanítónők illetve tanitók választását az egyházi főhatóság megerősítette. Árverés. Haszonbérletem megszűnése miatt teljes gazdasági felszerelésemet önkéntes árverés utján a legtöbbet Ígérőnek készpénzfizetés mellett eladom. Eladásra kerülnek: ökrök, lovak, tehenek, növendékmarha, birkák, gözcséplőkészlet, herecséplö-monitor, külön lokomobil,. daráló-, vető-, kaszálógépek, hintók, szekerek, ekék stb. stb. Az árverés 1918. október hó 28-án és a következő napokon reggel 8 órakor fog megtartatni Migazzypusztán (Olichó-puszta), vasúti állomás Valkóc, a hol az érdeklődőket kocsik várják. Migazzy-pnszta, postabélyeg kelte özv. Kolbenheyer Gyuláné. direkttermő gyökeres, hazai gyökeres, sima és gyökeres vadvesszőt szállít Ú$Ú£Ú£Ú$ a Badacsonyvidéki szölötelep kezelősége Tapolcza (Zala megye). QC>OOC>0€>€>000€>OOOOOOC l Reverendát, cimádát l 120 koronáért ^ kifordít; miseruhákat javit Q 0 Szabó Aurél Budapest, 0 £ IV., Veres Pálné-utca 31. g o oooooooooooooooooo Cipőtalp-pótló ÜT ismét kapható. ~w SCHENKENGEL A. varrógép-kereskedő és mechanikus Esztergom, Kossuth Lajos-u. 23.