ESZTERGOM XXIII. évfolyam 1918

1918-09-29 / 39. szám

tisztviselőkhöz, mert nem volt, aki összeírta, kidolgozta volna, hogy miből mennyi kell, aki jött, ment, rendelkezett, intézkedett volna. Ezért aztán belefásult, belefáradt, ráunt mindenki. Pedig a beszerzési csoportnak nem szabad megszűnnie, mert a tisztviselőknek arra feltétlen szükségük van a mai viszonyok között. Érdekes találkozása a véletlennek s élénken megvilágítja a tisztviselők helyzetét, hogy éppen lapunk mai számában egy tisztviselő a közös konyha ötlete révén festi le a tisztviselői közös nyomorúságot. Mi az ország különböző részeiből szerkesztőségünknek járó 47 vidéki lap cserepóldányaiban régóta figyelemmel kisérjük a vármegyék beszerzési csoportjainak működését s örömmel tapasztaljuk, hogy azok mindenütt teljes aktivitással működnek a tisztviselők javára. Minden héten gyűléseznek, minden héten osztanak valamit. Szenet, szappant, szövetet, lisztet, mákot, burgonyát, gyertyát, cukrot, zöldsógneműt, cipőt, fehérneműt stb. Működnek, virágzanak, fejlődnek s gyarapodnak, vagyonosodnak. Itt is ugy lehetne, csak helyesen kell megszervezni. Tévedés azonban azt gondolni, hogy & mostani fuvar,- helyiség,- személyzeti,- stb. viszonyok között ezt a csoportot önálló, független szervezetként meg tudjuk alkotni. A háború elején még lehetett volna, most azonban képtelenség. Most csakis az esztergomi Szövetkezet kebelében lehetne szó ennek a csoportnak a működéséről, de persze intenzivebb, igazságosabb, •egyenlőbb rendszer mellett. Ugy értem, hogy ott aztán ne legyen különbség tisztviselő és tisztviselő között. Vagy egyformán, vagy sehogyan. Különben ezt az elvet, az egyenlőség elvét a szövetkezet igazgatójának éppen a tisztviselőkkel való egyenlő elbánás érdekében a városi közgyűléseken ismételten elhangzott felszólalása garantálja. Igazuk van a nyilt levél íróinak, újra kell szervezni a beszerzési csoportot, de ugy, hogy először is kapjon, másodszor is egyformán kapjon, harmadszor is sokszor kapjon, negyedszer is olcsón kapjon, ötödször is mihamarabb kapjon minden köztisztviselő mindent, amire létfenntartásához szüksége van. A tél itt kopogtat az ablakunkon s a tisztviselőknek még ma sincs egyebük, mint a kétségbeesésük s az elkeseredésük. Ezek pedig a legrosszabb beszerzések ebben a szomorú időkben. Sz. R. Felhívás előfizetőinkhez. Felkérjük t. előfizetőinket, akik még hátralékban vannak, hogy egy hét leforgása alatt küldjék be a lap árát, mert különben címükre szóló külön figyelmeztetést leszünk kénytelenek küldeni, ami nekünk is sok munkát és költséget jelent, de egyúttal .t. előfizetőinknek is kellemetlen. A kiadóhivatal. * A polgármester hazaérkezése. Dr. Antóny Béla polgármester szabadságáról visszaérkezett s f. hó 23.-án ismét megkezdette hivatalos működésót. Teendői között első s legfőbb gondját a város lakossága jövő évi közélelmezésónek zavartalan biztosítása képezi s ez ügyben már e hót folyamán is járt Budapesten a közélelmezési minisztériumban. A polgármester kijelentése szerint a város lakóinak közólelmezóse s ellátása minden tekintetben biztosítva lesz s ha esetleg merülnének is föl előre nem látott nehézségek, azok elhárítása iránt mindig legsürgősebben fog intézkedni. * A vármegyék uj területi beosztására vonatkozó munkálatok „A Vármegye" c. lap értesülése szerint a minisztériumban megakadtak. Ma egészen más reformtervek léptek előtérbe, közöttük a Sándor János-féle államosítási javaslatok módosított felújítása, a községi törvény novelláris módosítása már többször említett hibák jóvátételére, különösen azonban az illetőségi ügy revíziója szempontjából. Előtérbe lépett ezenfelül a közegészségügy államosításának régóta vajúdó terve, egy uj törvényjavaslat az elmebetegek gyógykezeléséről ós elhelyezéséről, egy fürdőtörvényjavaslat és egy külön kórházi törvényjavaslat terve. Nincs kizárva az sem, hogy a gyámügyi törvény revíziójával is elő fog állni a belügyi kormány, egyelőre azonban még semmiféle vonatkozásban sem alakult ki egységes munka, ugy, hogy alapos okunk van kételkedni abban, hogy három hót alatt ezek a törvényjavaslatok a képviselőház elé tényleg beterjeszthetők legyenek. * Apad a pótadó. Ezt ugyan piros betűkkel kellene ideírnunk, mint a kalendáriumban az ünnepnapokat, de az adófizető alanyok bizonyára igy is megelégedéssel s örömmel veszik tudomásul, hogy Esztergomban a jövő évben is apadni fog a pótadó. Mikor minden drágul, ugyanakkor Esztergomban a polgári kötelességteljesítésnek az adófizetésben jelentkező ténye olcsóbbodik. A városi pótadókulcs ugyanis, mely a mostani regime kezdetén 1916-ban 132%, a folyó évben már csak 98% volt, a jövő évben 84% lesz. Kétségtelen, hogy ez a pótadókulcs az a bűvös kulcs, mely a polgárság szive-zárját legbiztosabban kinyitja a bizalom befogadására, mellyel a pótadó apadásával ellentótben fokozódó arányban adózik a város vezetősége iránt. * József főherceg elismerése háziezredünknek. József főherceg, vezérezredes hadsereg-csoport parancsnok szeptember hó 11-éről a következő üdvözletet küldötte háziezredünknek: „Szívből üdvözlöm a vitéz 26-osokat,- kiknek a tegnapi siker kivívásában döntő részük volt. Legmelegebb köszönetemet és szerencsekivánataimat fejezem ki nekik. Isten kísérje őket további harcaikban." * Halálozások. Özv. Vimmer Ferencné született Adámy Auguszta f. hó 26-án életének 82. évében Esztergomban elhunyt. A jólelkű agg úrinőt általánosan tisztelte a város közönsége puritán gondolkozása s a régi úri családok tisztes erényeit, szokásait ápoló lelkülete miatt. Temetése ma, vasárnap délután 4 órakor lesz a szentgyörgymezői temető kápolnájából az ugyanottani családi sírboltba. — Hrivnyák János, a főegyházmegyei könyvtár házfelügyelője kedden 70 éves korában elhunyt. Régi, tiszteletreméltó tipusa volt a jó családapának s a kötelességtudó, hűséges alkalmazottnak, ki becsületes következetességgel teljesítette mindig kötelességót s egyetlen öröme gyermekeinek nevelése volt. Hrivnyák János budapesti el. isk. igazgató, Hrivnyák László temesvári siketnéma intézeti tanár s leánya Janka irgalmas nővér az elhunytban ódesatyjukat gyászolják. * A tanitók -tovább rekvirálhatnak. A kultuszminiszter táviratilag értesitette a kir. tanfelügyelőségeket, hogy az idei terményátvótelnél közreműködő tanitók ebben a közérdekű munkában november hó 15-ig működhetnek közre, ami egyúttal azt is jelenti, hogy a rekvirálással elfoglalt tanitók osztályaiban a tanítás, ha erről az iskolafenntartó helyettesítés utján gondoskodni nem tud, — szünetelhet. A gabonaátvótel után ugyanis a kukorica rekvirálása következik. Az iskolásnebulók szemében kétségtelenül a kultuszminiszter ezidőszerint az ország legnépszerűbb embere, mert a gyermekek bizonyára szivesebben kultiválják a kukoricafosztást, mint például az egyszeregy örökbecsű alapvető igazságait. \* Háborús gazdasági alapítás. A győri kereskedelmi ós iparkamara kezdeményezése folytán a kamara területén működő tiz legtekintélyesebb pénzintézet mult héten Győrött megalapította a Dunántúli átmenetgazdasági részvénytársaságot, melynek egyedüli rendeltetése az lesz, hogy a háború alatt, de főkép annak befejezése után feleslegessé vált nagymennyiségű, különféle katonai javakat felossza és értékesítse a kamara területébe tartozó városok és vármegyék lakossága között. A részvénytőke 500,000 korona, melyet, a kamara helyes irányítása folytán, nehogy a nagy magántőke erős befolyása az elosztásnál érvényesüljön, egészben a 10 alapító takarókpénztár jegyezte le. Az uj részvénytársaság nyerészkedés kizárásával, tehát altruista alapon a „Hadianyag órtékesitő részvénytársaság" bizományosakónt fog működni ós feladatának teljesítése után felszámol. Alapítók ós egyedüli részvénytulajdonosok a győri, veszprémi, esztergomi, komáromi és pápai tekintélyesebb takarékpénztárak. A társaság elnökének dr. óváry Ferenc országgyűlési képviselő, a veszprémi takarékpénztár elnöke választatott meg, aki azonos azon nagylelkű mecénással, a ki a közelmúltban a veszprémi uj színházra egynegyed millió koronát ajándékozott. Az átmenetgazdasági részvénytársaság alapításában városunkból az esztergomi takarékpénztár vett részt és ennek igazgatója, Bleszl Ferenc kir. tanácsos az igazgatóság tagjai között foglal helyet. * Elutazott az osztrák gyermekek második csoportja. Az Esztergomban nyaraló budweisi gyermekek csoportja a gyermeknyaraltatás kormánybiztosának rendelkezése alapján f. hó 23.-án délelőtt külön hajóval utazott el Esztergomból. Az apró morva gyermekek, kik majd- nem nyolc hetet töltöttek Esztergomban, pompásan megerősödve, kipirosodva, szinte kihizva hagyták el Esztergomot, honnan legtöbbje sirva búcsúzott. Ez az utolsó csoport legnagyobbrészt zárdákban s iskolákban volt elhelyezve. Ezen a hajón utazó csoport volt az, melyet Őfelsége a király is fogadott a bécsi hajóállomásnál. * Nem tényleges katonatisztek mozgalma. A honvédelmi miniszter folyó óv aug. 18-ikán felhívást intézett a nem tényleges tisztekhez, hogy bajtársi szövetségeket alapítsanak. Ezen felhívás alapeszméje már is erős gyökeret vert az egész országban. A megindult mozgalmat a társadalom is a legmelegebb szimpátiával fogadta, már annyiból is, mivel a szövetség a tisztek gazdasági érdekeit is szem előtt tartja, melynek felkarolása és támogatása a legméltányosabb és legmegfelelőbb megoldása a tiszti rokkant-ügynek. A budapesti csoportok f. óv október 1-én tartanak nagy értekezletet az Irányiutcai tiszti kaszinóban. Tekintettel arra, hogy egy céltudatos irányítás és vezetés nagymenynyisógü nyomtatványt igényel, igy egy nyomda felállítása részvénytársasági alapon válik első sorban égető szükségessé. Már ez is beigazolása annak, hogy a nemtényleges (rokkant) tisztikar, mint az ország munkás eleme akar a társadalomba visszahelyezkedni. * Burgonya a hadiárváknak. Az esztergommegyei Ullmann-uradalom szeretetadománya cimén Róth Ede bólai főintéző ur a Bottyán-utcai napközi otthonban gondozott hadi árvák részére 12'90 métermázsa burgonyát volt szives küldeni. A szives adományt hálás köszönettel nyugtázzák Mátéffy Viktor a napközi otthonok felügy. biz. elnöke, özv. Marosi Józsefné jótékony höígybizottsági elnök. * Szenet és ruhát ígérnek az osztrák szomszédok Magyarprszágnak, ha ezért cserébe annyi gabonát kaphatnak, amennyire nekik a román és ukrán gabona felhasználása után még szükségük lenne a lakosság szükségletének teljes fedezésére. Ebből is látható, hogy a vásár itt is kettőn áll, mert hisz a gabonát mi cserébe adjuk iparcikkekért s mégis ugy szokott történni a múltban, hgy mi ugyan adtunk gabonát, ellenben az osztrákok még sem adtak szenet és ruházati cikkeket. Most azonban ugylátszik a kormány is több kitartást tanusit az alkuban, mert ez ügyben Bécsben megkezdődött tárgyalások a magyar kormány ellenkezése miatt nem vezettek eredményre s igy azokat e héten Budapesten folytatják. * Részleges tandíjkedvezmény. A kultuszminiszter rendeletet intézett valamennyi tankerület főigazgatóságához, melyben elrendeli, hogy mindazok a középiskolai tanulók, akiknek szülei családi pótlék szempontjából az első csoportba tartoznak, továbbá a hadsereg szolgálatában álló havidijasok fiai ós árvái legalább elégséges előmenetel esetén fél tandijmentessógben részesüljenek. Ez a kedvezmény csak vagyontalan szülőknek adható meg. * Ismét hajósülyedés. A Dunagőzhajózási Társaság olyan, mint a hiú ember: boldogtalan, ha havonkint legalább egyszer nem irnak róla az újságok. Hogy pedig Írjanak, gondoskodik róla egy-egy hajószerencsétlenséggel, vagy balesettel. A „Zrinyi" és a „Drina" után most az Esztergom—Budapest között közlekedő „Gisela" (már ahogy a németek irják) nevű személyszállító gőzös „pénteken reggel a hirtelen támadt ködben Vác mellett a Galamb-szigetnél zátonyra került, léket kapott s előrésze vizzel telt meg." Megnyugtatásul azonban hozzátehetjük, hogy az öreg, rozzant bárka nem sülyedt el, mert nem engedte a zátony. Csak éppen megállott s teleszíva magát szürke dunavizzel, rezignáltán bámult bele a még szürkébb reggeli ködbe. Igen, ez a köd. Hol sötét van, hol meg köd. Ez a köd mint a tabetikus beteg szemeire a farkassötétség, ugy kezd ráborulni a német társaság