ESZTERGOM XXIII. évfolyam 1918

1918-06-16 / 24. szám

HIREK. Szomszédságban, Vácott panamásdit játszik a városi magisztrátus s miután a kulisszák mögött már vagy féléve rágták egymás fülét a város urai, most a nyilt szirten tálalták ki csütörtöki közgyűlésükön a forró kását, mellyel mindenik a másik száját szerette volna hólyagosra égetni, de csak azért, hogy viszont amaz el ne mondhassa az ő bűneit. A polgármester, a rendőrkapitány, az állatorvos, a' városgazda és Perlusz ur — persze, hogy Perluszok nélkül ilyen mozi meg nem eshetik, — részben fél disznót, részben öt kiló asirt, részben néhány liter petróleumot s valami 85 métermázsa maximális áron felül eladott kukoricát vertek egymás fejéhez a közéleti s hivatali intaktság nagyobb dicsőségére. Hát ezek a dolgok kicsiben épp oly elszomorítók, mint a papirbakancs, a nagyváradi kórházi koszt, az Olaszországba kicsempészett buza és a többi, ós a többi, száz és ezer nagystílű machináció, amivel a mi háborús nyomorúságunkat, gyötrelmünket, szenvedésünket itt Perluszok, ott Kohnok, amott meg Schwarzok, 'Mandlok, rendőrkapitányok, alispánok, országgyűlési képviselők, galíciai láncszemek és piaci kofák még nagyobbá, még fájóbbá tenni igyekeztek undok uzsoraszomjuk önző telhetetlenségében. A váci moziszkecs csak egy picike, parányi, említésre alig érdemes jelensége az ország széltóben-hosszában duló, közélelmezési panamáinak, visszaéléseinek, melyek a polgári lakosság életének keseritésére szerteszét vidáman tenyésznek, burjánzanak, addig . . . Hát addig, mig például a rendőrkapitány észre nem veszi, hogy hopp! — ez az állatorvos már nagyon szemérmetlenül „dolgozik", már sokkal több van néki, mint nekem, ez már jobban érti a mesterséget, mint én, hisz ez gyalázat, hát még nem volt elég az élhetetlennek, no megállj svindler, majd adok ón neked ilyen piszkos üzletet elkövetni s a 21 koronás kukoricát 62 koronáért árulni ... Tekintetes közgyűlés! . . . És ráhúzzák •egymásra a vizeslepedőt, és tombol a kartársi szeretet a nagyteremben, a sajtóban, az utcasarkon. Az egyik városi képviselőtestületi tag pedig arra kéri a polgármestert még a napirend előtt, hogy teremtsen rendet, békét a városi tisztviselők között, mire a polgármester kijelenti, hogy rendet teremteni nem tud. Hát itt van elásva a kutya, hogy a dolgokat odáig engedte fejlődni, elmérgesedni, genyesedni a polgármester az egyazonos városi érdekek szolgálatában álló tisztviselők között, mig azok egymás iránti gyűlöletüket a városháza falai közül kidobták a nyilvánosság szinterére. Az öt kiló zsírból, a fél disznóból s az •olcsó velőscsontból országos botrányt rögtönöznek a tisztviselő-kollégák, mert ma mindenkinek fáj, ha a másik fél kiló cukorral, egy liter petróleummal vagy egy centiméternyi talpbőrrel többet kap, mint a másik. A váci botrány nem komoly ügy, csak szégyenletes és undorító. A háború az a komoly ügy, mely az emberek lelkében, kedélyvilágában ennyire kifejlesztette, kiólesitette a világfölfor-' dúlás, s minden egyéb fölfordulás, veszekedés, pörpatvar rút célját, okát, jelszavát: — a sacro egoismust . . . Sz. * A hercegprímás itthon. Csernoch János dr. bibornok hercegprímás pénteken délután a fővárosból visszaérkezett szókhelyére, Esztergomba. Junius 18-án tartandó konkurzuson maga a főpásztor fogja kiválasztani a jelentkező ifjak közül a papi pályára alkalmasokat. * Áthelyezett főgimnáziumi tanárok. Az esztergomi bencósrendi főgimnázium tanári testületének tagjai körül dr. Hajdú Tibor pannonhalmi főapát Parcsami Henriket a győri, Horváth Kandidot a pápai főgimnáziumhoz helyezte át, viszont Győrből Varga Sebestyént s Pannonhalmáról Kiss Kázmért az esztergomi íőgimzáziumhoz disponálta. Parcsami Henrik távozása igen érzékeny ürt hagy Esztergom város kulturális életében, mert a népszerű tanár az Esztergomi Gyermektanulmányi Fiókkörnek ügyvezető alelnöke s a városi turista mozgalomnak tevékeny, lelkes hive volt. * Szentségimádás és ünnepi körmenet tartatott a mult vasárnapon az egész országban a püspöki kar rendeletére minden plébániatemplomban a háború szerencsés befejezhetéseért. Az esztergom-belvárosi plébánia templomban más esztendőkben is szokásban volt az ünnepi körmenet megtartása Jézus szt. Szive tiszteletére e vasárnapon. Ez évben ezt a körmenetet még a szokottnál is nagyobb fénnyel tartotta meg a plébánia hívőinek nagy serege s a körmeneten a város helyőrségének tisztikara Gyürke alezredes, a vármegyei tisztikar Palkovics alispán, a városi tanács dr. Antóny polgármester s a járásbíróság dr. Vaniss vezetésével vett részt, azonkívül részt vettek a körmenetben az elemi iskolák, az összes katholikus társadalmi egyesületek s a hivők megszámlálhatatlan serege. A. körmenetet litánia előzte meg, mely előtt P. Bús Jakab jézustársasági atya mondott magasan szárnyaló szónoki beszédet. A litániát s a körmenetet dr. Machovich Gyula praelátus kanonok tartotta, A főkáptalan tagjai közül dr. Fehér Gyula, Kanter Károly és dr. Krammer György vettek részt a körmenetben egyházi díszben. A kivilágított ablakú utcákon ezrekre menő ájtatos tömeg vonult föl a körmenetre, melynek folyamán dr. Machovich Gyula a hívőket az Oltáriszentséggel megáldotta, majd pedig az ájtatosság ünnepélyes Te Deummal ért véget. * Esküvő. Pacséri Majszikát, dr. Pacséri Károly kir. tanácsos, Esztergomvármegye kir. tanfelügyelőjének leányát folyó hó 12-én déli V2I2 órakor vezette oltárhoz a budapesti Kongregációs Otthon kápolnájában dr. Zsilinszky Rezső földmivelésügyi miniszteri titkár. A házasságkötés tanúi Strausz István az állami legfelsőbb számvevőszék alelnöke és Mocnik Lajos konzervgyáros voltak. Az esketési szertartást dr. Mattyasovszky] Kasszián főgimnáziumi tanár végezte. * A központi sajtóvállalat alakuló gyűlése. A keresztény sajtókérdés nagystílű megoldása céljából szervezett Központi Sajtóvállalat r. t. június 12-én délután öt órakor tartotta alakuló közgyűlését a budapesti régi Országházban. Ezzel a gyűléssel uj korszak kezdődik a magyar keresztény sajtó történetében. Az a sajtó, amelynek hivatása lesz uj, boldog, gazdag magyar kereszténységet teremteni, a most megalakuló részvénytársaságban kapja meg impozáns szervezetét. A Központi Sajtóvállalat országos mozgalma a keresztény sajtó kérdését rövid három hónap alatt országos kérdéssé tudta tenni és hogy ez az országos kérdés elsőrangú megoldást fog nyerni, arra a Sajtóvállalat anyagi és erkölcsi tekintélye garanciát nyújt a magyar kereszténységnek. A vállalat részvényjegyzése ma 9 milliónál áll s az alaptőkét legalább 10-12 millióra fogják felemelni. A részvényjegyzések tovább folynak október 15-ig. Egy drb részvény névértéke 25 K és hozzá 1 ív szervezési költség számítandó. * Halálozás. Hollósy Rupert celldömölki szentbenedekrendi apát, folyó hó 10-én 73 éves korában elhunyt. Hollósy nevéhez sok kegyeletes emlék fűzi Esztergom város társadalmát, mert a boldogult 1874—1895-ig az esztergomi főgimnáziumban mint tanár, 1899—1910-ig pedig mint ugyanezen főgimnázium igazgatója s az esztergomi bencés rendház főnöke működött tanítványainak s a város közönségének őszinte szeretetétől övezve. Tanítványainak mindenkor jóságos, szerető tanára, a rendháznak bölcs vezetője s a város társadalmának tisztelt, népszerű tagja volt. 0 volt az esztergomi főgimnáziumi diákasztalnak is megalapítója. Esztergomon kivül még Kőszegen ós Sopronban is működött, A háború alatt közhasznú társadalmi és háborús jótékonysági tevékenységének elismeréséül a Vöröskereszt hadiékitményes II. oszt. díszjelvényével tüntették ki. * Zsirrekvirálás. Esztergom város polgármestere a következő országos vonatkozású hirdetményt tette közzé : Esztergomvármegye területén a Közélelmezési Miniszter Ur 120 métermázsa zsírnak a requirlását rendelte el, mely mennyiségből a szab. kir. város közönségére 30 métermázsa esik. A requirálást a vármegyei Kormánybiztos Ur fogja végeztetni és pediglen határrendőrséggel, csendőrséggel esetleg katonasággal. A kutatás házról házra fog történni s az igy feltárt zsirkószletekből fejenként "és havonként minden háztartásban negyvenhárom dekagrammot fognak meghagyni, azt is oly módon, hogy folyó évi november hó 1-én túl senkinél zsir meg nem hagyatik, ezen időn túl senki se lehet zsirral ellátott. Ezen zsir requirálás alkalmával a requirálók a háztartásokban található egyéb életszükségleté cikkeket is vizsgálat tárgyává fogják tenni s a talált fölösleget nemcsak elkobozzák, hanem a kihágási eljárást esetleg a helyszínén azonnal le is folytathatják Alispán Ur ezen szigorú requirálástól mentesíteni óhajtja a város közönségét s ennek okából a városra kiszabott mennyiséget folyó hó 18-áig az önként beszolgáltatandó mennyiségből szándékozik a kormánybiztos Urnák felajánlani. Felhívom tehát a város- közönségét, hogy méltányolja Alispán Ur nemes szándékát, de saját jól felfogott érdekeit is szolgálva folyó hó 18-ig mindenki jelentse be szóval, vagy levelezőlappal a városi közélelmezési hivatalnak a beszolgáltatható zsirmennyiséget. Ha az egyes háztartások által az önként felajánlott zsir mennyiség nem fog 30 métermázsát kitenni, ugy a fent jelzett requirálástól a város közönsége a legjobb akarat dacára se lesz mentesíthető. * Vagyonadó, s a VIII. hadikölcsön. Ez az uj adó, mint a neve is mutatja, csakugyan a vagyonos osztályt fogja terhelni — ha meglesz. Mert megtörténhetik, hogy el is marad. Jóformán magától a vagyonos osztálytól függ, hogy ez az új fajta adó kirovassék-e vagy sem. Akik a háború alatt meggazdagodtak, némelyek soha nem álmodott szédületes módra és éppen a háborúból gazdagodtak meg, azoknak valahogyan adózniok kell. Ez bizonyos. Az államhatalom, a törvényhozás engedelmével kimondhatja rájuk, hogy vagyonuk, vagy jövedelmük 25—30 százalékát vag}

T

on adó címen fizessék be az állampénztárba. Mert az államháztartás máskép veszedelembe kerül. Magyarországnak 5 milliárd csak a függő adóssága. Ezt sürgősen vissza kell fizetnünk a jegybanknak. Tehát járuljon hozzá mindenki, aki tud a visszafizetés lehetővé tételéhez. Ha ezt az öt milliárdot a meggazdagodott emberek hadikölcsön formában önként rendelkezésre bocsátják az államnak, akkor egyáltalában nincs szükség vagyonadóra. De ha szűkkeblű elzárkózással rákényszerítik a kormányt hogy elvegye tőlük az öt milliárd törlesztésére való összeget, akkor lesz vagyonadó. Tehát a vagyonos osztály okosan cselekszik, ha mentül nagyobb tóteleket jegyez a nyolcadik hadikölcsönre. * A bécsi gyorsvonat megáll Párkánynánán. A vármegye közigazgatási bizottsága már több izben felirt a kereskedelmi kormányhoz, illetve az államvasutak igazgatóságához s kérte a Bpestről d. e. 8

20-kor induló gyorsvonatnak Párkánynánán leendő menetrendszerű megállását.. Az államvasutak igazgatósága a közigazgatási bizottság felterjesztését nem akceptálta, mig most Beniczky Ödön főispán s dr. Hindy Zoltán országgyűlési képviselő ismételt utánjárása eredményéül a gyorsvonat f. hó 13-tól kezdődőleg d. e. 9

30-kor megáll Párkánynánán is. * Tanitók az átvételi bizottságokban. Az átvételi bizottságokban való közreműködésre a kultuszminiszternek a közélelmezési miniszterrel egyetértően kiadott rendelete értelmében a julius-szeptemberi évnegyedben igénybe veszik a közép- ós elemiskolák oktató személyzetét megfelelő méltányos díjazás mellett, Az Esztergommegyére kijelelt tanerők f. hó 13-án tették le a hivatalos esküt a főszolgabírói hivatalban. * A tanitók gyűlése. Szombaton, folyó hó 8-án tartották meg Budapesten a Magyarországi Tanítóegyesületek Országos Szövetségének kezdeményezésére a háborús nehézségekkel kiválóan sújtott tanitók országos naggyűlésüket a régi országháza nagytermében. A gyűlés lefolyásáról a fővárosi lapok részletesen megemlékeztek, itt csak annak felemlitésóre szorítkozunk, hogy vármegyénkből is igen sok tanitó vett részt a gyűlésen. E gyűlés bebizonyította, hogy a magyar tanitó, bármily nehéz helyzetben van és tekintélyét bármennyire' tönkreteszik is a rekvirálásokkal és egyéb terhes háborús funkciókkal való megbízatások, hű marad régi tradícióihoz és nem lehet őt a szociáldemokrata táborba vinni, hová pedig a budapesti kollégák ez alkalommal is ugyancsak csalogatták. * Országos mozgalom a központok ellen. Pozsony vármegye legutóbbi közigazgatási bizottsági ülésén, mint ottani levelezőnk irja, Bartal Aurél volt főispán, a vármegye mezőgazdasági bizottságának elnöke, kemény kritikát mondott a központok működéséről s egyenesen országos csapásnak mondotta azokat, javasolta, hogy a vármegye irjon föl a kormányhoz a központok megszüntetése tárgyában s hasonló mozgalomra hívja fel az ország összes törvényhatóságait. Bartal javaslatát egyhangúlag elfogadták.