ESZTERGOM XXII. évfolyam 1917

1917-01-06 / 1. szám

tására és kihasználására egy gazdasági reformot kell kezdeniök, a szegény olák helótákat felszabadítani. A föld egyrészét kényszer-eladással, megváltással a nép kezére kell juttatni. A bojárok tovább dőzsölhetnének, mig csak el nem fogy a pénzük a nép pedig szorgalmával egy ujabb jobb jövő alapjait vethetné meg magának. Továbbá mindenki tudja, hogy az oláh nép mennyire sötét babonás. Tele van a fejük és a házuk mindenféle titokzatos ákombákommal. Ami kevés könyvecskéjük van, az is ilyen sötétség terjesztő eszmékkel van tele. Az oláh népirodalom ezen rejtekeit felkutató emberek állítják és tudják, hogy itt még tovább él a bogumilizmus. A nép babonás hitében a mai napig tovább hatékonyak a régi idők eretnek tanai. Ez okozza azt a mély erkölcsi süllyedést, amiben az oláh nép él, ugy hogy szegénysége és elmaradottsága, anyagi és szellemi nyomorúsága a régi bogumilizmusnak öröksége. A magyarországi oláh nép már mégis többre jutott és innét szivárgott át a műveltség Romániába is. Alig hogy kicsit magukhoz kaptak, a világháborúban máris hódítani akartak. Készülő összeroppanásukban megkapják méltó büntetésüket, de a történelemben nem veszvén el semmi erő és erőlködés, majd a központi hatalmak villogó kardja nyomán jövő műveltség kissé több világosságot fog közéjük vinni. Remélhetőleg a központi hatalmak ezen missiója jobban fog sikerülni, mint sz. Pálé az oláhoknál. Mert a közmondás azt mondja, hogy odahagyta, mint Pál az oláhokat. Ennek eredete is a bogumilizmusra megy vissza. A bogumilek ugyanis elfogadták az újszövetségi szentírást és különösen nagyra voltak a sz. Pál irataival, melyeket kényük-kedvük szerint magyaráztak és kiforgattak. Azt mondták a katholikusok róluk, hogy mikor sz. Pál apostol prédikálni járt az ő földjükön, őt félreértették. (Különben említi is sz. Pál, hogy ő Illyriájig eljutott.) Tudatlanságukon és csökönyösségükön felgerjedve, odahagyta őket fél tudományukkal, ezért a mai napig félhitüeknek maradtak, amint a régi magyarok a szakadárokat nevezték. A világtörténet újévei. Legnagyobb ünnepeink, köztük a karácsony és az újév napja számtalanszor világtörténeti jelentőséggel birnak az évszázadok és évezredek folyamán. Igy tudvalevőleg Nagy Károlyt 800. karácsonyán koronázta császárrá III. Leó pápa. A legrégibb időkben az év kezdete rendszerint egyes különös eseménnyel, jellemző sajátossággal volt kapcsolatos. Egyptomban, a nagy fáraók birodalmában a Krisztus előtti V-ik század első negyedétől kezdve a „kutya-csillagzat" nyári felbukkanásával esett egybe az év kezdete. Mert ez a dátum jelezte évente a Nilus áradását, melytől az ország gabonaáldása, jövője, élelmezése függött. A nagy hadvezérek életében is előkelő szerepet játszik az újév napja. A 30-éves háború folyamán, Gusztáv Adolf Szilveszter éjjelén hívott össze koronatanácsot stockholmi palotájában. Résztvettek a tanácskozáson: Oxenstíera, Torstenson, Banér és Wrangel. Mire ellanyhult a hóvihar, mely a várpalotát körül üvöltötte s feltűnt az új év első derengő világossága, Gusztáv Adolf a maga pártjára sorakoztatta a svéd nemességet, mert sikerült őket meggyőznie. 1813. újév hajnalán kelt át Blücher a Rajnán Chaubnál. Ugyancsak újév napján történt meg a mult század egyik hadüzenete. Amennyiben a krimi háború után, 1853. január 1-én mondotta III. Napoleon az újévi gratulációját leadó osztrák követnek híres szavait: „Sajnálom, hogy az Ön kormánya s az enyém között nem olyan jó a viszony, amilyet kívánnék." Egész Európa óhajtotta akkoriban a békét és nemsokára teljesedésbe is ment óhaja. Jelenleg azonban bizonyára az számunkra a legérdekesebb, hogy az 1905-ik év január l-e — a világtörténelem komikuma — egy fontos békekötés napja. Ez ugyanis a portsmuthi béke dátuma, mely befejezte a véres orosz-japán háborút. Jóllehet, az 1917-ik év újév napja nem lehetett számunkra a béke sugaras napja, mégis alapos a bizalmunk, nem hiábavaló a reményünk, hogy az 1917-ik év első harangkondulása oly esztendőt jelzett, amelyben véget ér a világháború vérzivatara, elhal a pusztuló milliók jajszava, öröm és boldogság költözik az örökös rettegés és gyász helyébe s elérkezik a hosszú időre kötendő erős, biztos és boldogító béke! DP. Dombóváry, HÍREK. Krónika. Még mindig a régi nóta: Béke nincsen, béke nincsen, Vízkeresztnek éjfelére Vidám kedvet nincs, mi hintsen. Harcról, erős küzdelmekről, írnak egyre még a lapok. Mikor mondjuk újra már, hogy Itt a farsang, táncoljatok? Még mindig a régi nóta: Nincsen lisztünk, zsírunk, cukrunk, Sokszor ámul már az ember, Hogy megélni hogyan tudtunk? Keservesen kuporgatunk Egy kis lisztet, egy kis babot. Mikor mondjuk újra már, hogy Itt a farsang, táncoljatok? Még mindig a régi nóta: Minden, minden méregdrága, Százas kell, hogy cipőm legyen, Ezresbankó, a ruhára. Tüzelőt sem adnak ingyen, Sem felöltőt, sem kalapot. Mikor mondjuk újra már, hogy . Itt a farsang táncoljatok? Még mindig a régi nóta ; Elmúlt pedig harminc hónap ! Lakzinak is sok volna már, Nem pediglen siratónak. Vízkeresztet mond a naptár És farsangra negyven napot, De senki se mondja most. hogy Itt a farsang táncoljatok! (-•) * Vízkereszt ünnepe a főszékesegyházban. Vízkereszt ünnepén a bazilikában a 9 órai nagymisét dr. Csernoch János bibornok hercegprímás pontifikálja. A nagymise után Kanter Károly prel., főszékesegyházi plébános mondja az ünnepi szent beszédet. * Szentségimádás Vízivároson. A vízivárosi plébánia-templomban január 6-án, azaz Vízkereszt ünnepén, lesz az egyházmegyei Szentségimádás. Reggel a 6 órai misén lesz a Szentségkitétel s este a 6 órai litánián a betétel. Szent misék reggel 6 órától délelőtt 11 óráig lesznek. A szent beszéd ideje d. u. 5 óra. A vizkereszti vizszentelés ma pénteken este 6 órakor litánia előtt lesz. * Főegyházmegyei >irek. Rothnágel Sándor tardoskeddi káplán Budapestre helyeztetett hitoktakónak; Rédler István kőhidgyarmati káplán Tardoskedden lett segédlelkész; Boér Géza a Szapáry-család nevelője kineveztetett budapesti hitoktatóvá. * A felekezeti tanítók és a bélyegkedvezmény. Egyik pénzügyi szaklap azt irta, hogy a felekezeti tanítók fizetésére kiállított nyugták felbélyegzésére nem terjed ki az uj bélyegtörvény ama kedvezménye, hogy a háború befejezte után két évig a régi skála szerint róhatják le a köztisztviselők járandóságai után a bélyegilletéket. A pénzügyminiszter a napokban körrendeletben kimondotta, hogy a felekezeti és községi tanítók nyugtáit a kedvezmény igenis megilleti, mert az arra irányul, hogy a köz érdekében működő s s illetményeiket közpénztárból felvevő alkalmazottaknak a háborús viszonyok által már amúgy is kedvezőtlenül befelyásolt anyagi helyzete az uj bélyegfokozatok tételeinek megfelelő magasabb illetek lerovásával az eddiginél súlyosabbá ne tétessék. * Halálozás. Híveinek szeretete kisérte jan. 5-én utolsó útjára Ács Ferenc kiérdemült kürti esp. plébánost. Rövid ideig tartó súlyos betegség után szerdán, jan. 3-án szólította az Ur magához, szolgáját, ki buzgón és fáradhatatlanul dolgozott az Ö szőllőjében. R. i. p.! * Nagyszombati katona-kispapok. A háború kitörése óta a nagyszombati szeminárium kispapjai közül katonai szolgálatra eddig bevonult 26. Ezek közül a legtöbb zászlós rangban szolgálja most fegyverrel a hazáját. Eddig a harctérre kerültek 15-en. Orosz fogságba jutott 3. Eltűnt 2. Megsebesült 1. Kis és nagy vitézségi ezüst érmet kapott 1. A katonai szolgálatból elbocsájtottak 3-at, ezek közül mint volt katona 1 Esztergomban és 2 Wienben, mint a Pazmaneum növendéke végzi theologiai tanulmányait. Az idén sorozás alá kerül 22, a mostani növendékeknek éppen a fele. * Évvégi és éveleji istentiszteletek a bazilikában. Az év utolsó estéjén a nagyharang hivó szavára nagy tömegek törtettek fel a várhegyre, hogy megszenteljék a tünő évnek utolsó óráit. A szószékre dr. Drahos János érseki titkár lépett fel s nagy szószéki készültséggel és tudással méltatta a fontos órák jelentőségét. Á hálaadási szertartást dr. Machovich Gyula prael.-kanonok végezte nagy segédlettel. — Újév ünnepén a 9 órai nagymisét dr. Kohl Medárd püspök pontifikálta, majd Loczner Gusztáv karkáplán beszédet mondott a szentségimádásról, amely reggel 6 órakor a Bakácskápolnában kezdődött meg. A szentbeszéd végével a püspök körmenetileg áthozta a szentséget a főoltárra, ahol esti 5 órág volt kitéve a bazilikába özönlő hivek imádására. Öt órakor kezdődött a visszahelyezési szertartás amelyet dr. Machovich Gyula praelátus kanonok végzett. * Királyi üdvözlet a magyarságnak. A felséges királyi pár tudvalevőleg sajátkezű üdvözlöirattal kedveskedik a magyarságnak a koronázás alkalmából. A honvédelmi minisztérium Hadsegélyező Hivatala levelezőlapokon hozta forgalomba a királyi pár Írásának fakszimiléjét. E levelezőlapok a koronázás napjának dátumától bélyegeztetnek. Vidékre készségesen eljuttatj a a Hivatal a levelezőlap egy-egy példányát mindenkinek, aki az elesett katonák özvegyei és árvái alapja javára legalább egy koronát küld be a hivatal főpénztárának (képviselőház) az utalványszelvényen a K. Ü. (királyi üdvözlet) jelzéssel és pontos cimmel. Budapesten a hivatal városszerte árusítja a levelezőlapokat. * Társulati ájtatosság. A Jézus Szentséges Szivének Tiszteletőrsége társulat vasárnap, mint a hónap első vasárnapján tartja meg havi ájtatosságát a vízivárosi plébánia-templomban. Reggel 6 órakor és V28 órakor szent mise közös áldozással, délután 5 órakor szent beszéd s litánia. A gyóntatás reggel V26 órakor kezdődik. * Leszakad a Kisduna szigeti partja. Magunk is észrevettük, de a hajózási szakemberek külön is felhívták rá figyelmünket, hogy a Kisdunának azon szakaszán amelyen a csavargözös közlekedik, a szigeti partot a viz — különösen a mostani áradásos időben — nagyon veszélyezteti. Hamarosan bekövetkezhetik, hogy a lemosott part nem birja tovább tartani az óriási fákat s igy azok rázuhannak a hajóutat képező kisdunára. Nem uj hiba ez, mert már akkor kellett volna róla gondoskodni, amikor az innenső partot szépen kikövezték és ezzel a viz sodrát és erejét rászorították az alacsonyabb és gyengébb partra. Tudjuk, hogy hamarosan nem lehet a dolgot rendezni a háborús körülmények miatt, mégis azt a partrendezést elő kellene készíteni, róla tárgyalni és gondolkodni, hogy milyen anyagi források állanának a város rendelkezésére. Ilyen nagyobb munkálatok előkészítésére sok idő kell, tehát minél később kezdünk róla gondolkodni, annál hátrább tolódik a megvalósulás ideje. Ha tehát a hivatalos szakértők is osztják a hajózási közegek véleményét, intézkedjenek hatáskörükben. * Romániai gabona Magyarországon. A Romániában zsákmányolt gabonából állítólag 15 millió métermázsát kap Magyarország. A romániai gabona árát olyan alapon fogják szabályozni, mint annak idején a szerbiai gabonával tették. Az árak jelentékenyebben alacsonyabbak a belföldi forgalomban érvényes maximális áraknál. Az árszabás egyébként folytonosan csökken a jövő aratásig. * Oroszország vasútépítési tervei a közeli békében. Még az 1895. és 1904. év közötti időszakban serény munkálatokat folytatott Oroszország a vasúthálózat kiépítése körül, ami elsősorban a vasutak terén nagy tekintéllyel biró Witte gróf előrelátására és kifogyhatatlan energiájára vezethető vissza, az utóbbi évtizedek e tekintetben csaknem teljesen meddő korszakot képeznek. Az orosz vasúthálózat az Egyesült Államok kiterjedt vasutvonalai mellett a legnagyobb, de ez még távolról sem 2árja ki azt, hogy szegénynek, hiányosnak mondjuk, ha tekintetbe vesszük az Óroszbirodalom óriási kiterjedését, Ugy, hogy a 74700 kilométer hosszú sinpár bizony igen szegényes az orosz föld kiterjedésével és a lakosság számával szemben. Az orosz kormány ennélfogva uj vasútépítési programmot dolgozott ki, mely rögtön a a békekötés után kivitelre kerül. E terv kialakulásakor az a szempont volt főkép irányadó, hogy a szén, vas, nafta, fa, arany és ólom értékesítését, az iparvállalatok szénkészletének kielégítését és a gazdasági termékek kivitelét biztosítsák. Öt nagy vasútvonalat terveznek : egyik az északi jeges tengeren fekvő murman partvidékig nyúlik. A második