ESZTERGOM XXII. évfolyam 1917

1917-02-04 / 5. szám

* Változás a váci semináriumban. Dr. Galcsek György p. praelátust, semináriumi igazgatót a megyés püspök állásától felmentette, s utódjává dr. Kestler István ujonan kinevezett kanonokot tette. * Az Esztergomi Kisdedóvó Társulat ma délelőtt 11 órakor tartja közgyűlését a kisdesdedóvó intézetben, melyre a tagokon kivül is szivesen látja vendégül az egyesület a kisdedóvás s a gyermekvédelem ügye iránt érdeklődőket. * Változás a villanytelep vezetőségében. Az esztergomi villamtelep műszaki vezetőjét Lipovniczky Pál főmérnököt a Ganz és T-sa R.-T. Esztergomból más üzem vezetésre helyezvén át, helyébe Ulrich Kálmán mérnököt helyezte át Kolozsvárról Esztergomba, egyben Podluzsányi Dezső helybeli főkönyvelőt felruházta az üzemfőnöki teendők jogkörével. Lipovniczky Pál távozását élénken sajnálja a város köznsége, mert kellemes egyéniségével az esztergomiak szeretetét a múltban s a jövőre is biztosította magának. * Női ápolók alkalmazása a katonai kórházakban. A katonai kórházak sebesültjeit és betegeit eddig a fegyveres katonai szolgálatra alkalmatlan rokkant hadfiak ápolták a kórházak vezető orvosainak és önkéntes ápolónőinek felügyelete alatt, egy ujabb hadügyminiszteri rendelet értelmében azonban február hó 1-től fizetett női ápolószemélyzet fogja végezni ezt a terhes s a női gyöngéd gondosságot mindjobban igényelő feladatot. E munkára vállalkozó nők közül az intelligensebb hölgyek a a kórházak irodáiban és laboratóriumaiban, a durvább munkára vállalkozók pedig a kórszobákban s a konyhákban fognak alkalmaztatni természetesen képzettségüknek s alkalmazhatóságuknak megfelelő fokozatos fizetés mellett. 90—160 korona havi fizetés, bennlakás és élelmezés ellenében kellő munkabeosztással fogják végezni teendőiket. Az eddig alkalmazott férfiápolók közül minden 100 betegre 4 férfiápoló marad továbbra is szolgálatban a kikerülhetetlenül férfialkalmazottat igényelő munkák teljesítésére, mig a többi ápoló-katona egyéb raktári s más munkák végzésére osztatik be. * A Szenttamás-Vízivárosi Kath. Polgári Olvasókör közgyűlése. A Szenttamás-Vizivárosi Olvasókör, melynek házavató ünnepéről lapunk legutóbbi számában adtunk hirt, január hó 28.-án tartotta 14.-évi, az uj kör helyiségben első közgyűlését. Az életképes egyesület gyűlésén az elnöki tisztet Keményfy Kálmán szentszéki tanácsos, vizivárosi plébános, a kör diszelnöké töltötte be. Jól esett tapasztalnunk, hogy a kör tagjai milyen osztatlan ragaszkodással és őszinte szeretettel viseltetnek a kör ügyeit fáradhatatlan gondossággal, vezető diszelnökük személye iránt, kinek az uj köri épület megszerzése, az anyagi feltételek előteremtése s általában a köri élet intenzívvé való tételében hervadhatatlan érdemei vannak. Mint a kör közgyűlésén értesültünk, a kör uj helyiségének megvásárlása, fmancirozása és berendezése ügyében a teendők oroszlánrésze a diszelnök vállaira nehezedett, ki e nehéz feladatot a kör tagjainak legőszintébb örömére és megelégedésére igazán fáradhatatlan utánjárással gondosan és körültekintően oldotta meg. Megnyitó beszédében a diszelnök lelkes szavakkal buzdította a kör tagjait munkás összetartásra és szeretetre. Gerlei Dénes titkár tartalmas jelentésben számolt be a kör életében oly jelentőségteljes év eseményeiről, majd Szoleczky János a számvizsgáló bizottság jelentését terjesztette elő. Ennek végeztével az elnök beszámolt a házavató ünnepség részleteiről s indítványára a kör jótevőinek jegyzőkönyvi köszönetet mondott a közgyűlés. A tisztikar tagjai közül Keményfy diszelnöknek a házvétel körül kifejtett önzetlen fáradozásáért Lipcsey Andor alelnöknek a házavató ünnepségek sikerült rendezéseért a kör ügyészének pedig a házvétel alkalmával előfordult ügyvédi teendők díjtalan elvégzéseért mondottak jegyzőkönyvi köszönetet. A tisztikar és a választmány megválasztása után Keményfy Kálmán diszelnök üdvözölte az uj vezetőséget, kinek viszont a közgyűlés vezetéseért, ügybuzgóságáért Bleszl Ferenc kir. tanácsos, takarékpénztári igazgató mondott hálás köszönetet. * Fegyelmi vizsgálat Csernák Béla ellen Egyik fővárosi estilapban olvassuk, hogy Csernák Béla kiskunfélegyházai rendőrkapitány ellen Kiskunfélegyháza város képviselőtestülete állítólagos szabál /talanságok miatt szótöbbséggel elrendelte a fegyelmi vizsgálatot s őt állásától a vizsgálat tartamára felfüggesztette. Csernák Béla tudvalevőleg Esztergomban volt hosszú éveken át rendőrtisztviselő s mint esztergomi rendöralkapitányt nevezte ki Pest vármegye főispánja Kiskunfélegyháza rendőrkapitányává. Nincs jogunk praejudikálni Csernák ügyében, a vizsgálat lesz hivatott kideríteni, volt e jogos alapja a felfüggesztésnek. Mi Csernákot Esztergomban pontos, pedáns, lelkiismeretes és képzett rendőrtisztviselőnek ismertük, ki városunk közrendészeti ügyeiben határozottan elismerésreméltó sikereket vivott ki magának. * Esztergom város lakóinak lélekszáma. A legutóbb élelmiszerkészlet összeírása alkalmával az összeíró biztosoknak népszámlálásszerű személyösszeírást is kellett végezniök, melybe azonban a a katonai szolgálatot teljesítő esztergomi lakósokat nem volt szabad fölvenni, ellenben a férfi-munkaerő pótlására igénybevett orosz fogolymunkások beszámíttattak. Igy a közellátásra szoruló lakósok száma ez összeírás szerint a város területén 17444 személyt tesz ki, mi Esztergom város 18000 lakosának eléggé megközelítő pontos összeírásnak mondható a változások figyelembevételével. * Félreértés. A rekviráló-biztos belép egy öreg nyugdíjas úrhoz. — Hatósági összeíró biztos vagyok, köz-ellátás szempontjából személyösszeifást teljesítek. — Akkor engem ne tessék felírni, én meszszelátó vagyok -— világosítja fel az összeirót az öreg úr. * Csempészek. Az osztrák sógorok háború előtt igen nagyra voltak; statisztikájukban kimutatták, ho«y mindenben, búzában gabonában, állatban többet termelnek, de ezúttal megpróbálnak mindenfele huncutságot és megfizetnek minden öszszeget egy kis nulláslisztért, kukoricáért. A „nagy pénzzel", miket odaát fizetnek, felvirágoztatták a csempészetet is. S bámulatos, milyen találékonyak a a csempészek. A héten lefogtak a határon egy asszonyt, aki szoknya alatt férfinadrágot viselt, alul bekötötte és nem kevesebb, mint husz kiló kukoricát cipelt a két nadrágszárban. Egy másiknál nagy hátikosár tojás volt. Kisült, hogy a tojás mind ki van fújva és nullásliszttel megtöltve. Egy harmadik eset: Egy asszony erősen hintál a karján egy pólyát. Csitítgat nagyban. Feltűnik. Egy vánkoscihányi kukoricát altatgat nagy buzgón a karjain. * A vasúti menetjegyeken nem tüntetik föl az árakat. A kereskedelemügyi miniszter kiadott rendeletével a vasúti üzletszabályzatot úgy módosította, hogy a menetjegyeken február elsejétől kezdve a menetdíjat nem kell kitüntetni, a jegyeken esetleg kitüntetett, de tintával vagy színes irónnal áthúzott ára nem létezőnek kell tekinteni. A közönség tájékoztatása céljából azonban kötelesek a vasutak arról gondoskodni, hogy személypénztáraknál a díjszabásnak olyan kivonata legyen kifüggesztve, mely az ott váltható menetjegyek árát tartalmazza. A menetdijak ilyetén eltüntetése természetesen nem azt jelenti, hogy február 1-től ingyen lehet utazni a vasúton. * Pikáns adatok a háborúból. Nagy szenzációként közli egyik budapesi nem katolikus, sőt még csak nem is keresztény lap, hogy egy angol bíróság kimondotta, hogy „a háború alatt semmi titok sem lehet az állam előtt s mindenki, akár pap, akár orvos, akár ügyvéd vagy ügyész, köteles kívánságra mindent megmondani, amiről tud." Már megint keresett pár garast egy élelmes újságíró, aki ezt a hirt szélnek bocsátotta. Mert hogy semmiféle angol bíróság ilyesmit ki nem mondhatott, az bizonyos. Hiszen a pap előtt azért vallja be vétkét valaki, hogy könnyítsen a lelkén és teljesen megnyugodjék az iránt, hogy őt a pap feloldozza büne.alól és egészen el lesz törölve az ö lelkiismerete számára amit elkövetett. Hogyan gyónhatnék meg valaki abban a tudatban, hogy a pap köteles a bíróságnak, ha az kívánja, elárulni az ő titkát, bűnét ? És hol az a bíróság, mely annyira elvakult volna, hogy azt követelné? De hát kár is többet vitatkozni ezen a kérdésen. Tökéletesen bizonyos, hogy bíróság ilyesmit nem mondott ki sohasem, hanem ez csak kitalálás. Valami firkoncnak fogalma sem volt a gyónás mibenlétéről és mégis ir, szenzációkat ir róla. Nálunk aztán bevesz mindent az olvasóközönség. * Az egylovas bérkocsik az eddigi határozat szerint nem voltak kötelesek Párkánynánára fuvart vállalni, csakis Esztergom város területén, hacsak külön alku szerint erre a kétlovas bérkocsit megillető tarifa ellenében nem vállalkozott önkényt. Esztergom vármegye törvényhatósági bizottsága felhívta Esztergom város közönségét, hogy alkosson erre vonatkozólag ujabb szabályrendeletet. A város rendőrkapitánya most olyan javaslatot terjesztett a közgyűlés elé, mely szerint az egyfogatú bérkocsik is kötelesek legyenek a Párkánynána-Esztergom közti viszonylatban fuvart vállalni a kétfogatú bérkocsik részére megállapitott fuvardíj 2

/3-ad részeért. Az igy mutatkozó különbözetet a a kocsi által fizetendő vámdij képezi. * A tejhamisitók megbüntetése. Az esztergomi rendőrkapitányság nemcsak az árdrágító kereskedők, de egyéb piaci árusok ellen is kíméletlen razziát folytat s legújabban a vízzel hamisított tej forgalombahozatalát iparkodik erélyes büntetések kirovásával meggátolni. A mult napokban a tejnek hamisítása és 10—30°/o vízzel kevert tejnek forgalombahozatala miatt Szabados Vince garamkövesdi lakost 50 koronára, Góra Palné ebedi lakost 80 koronára, Harsányi István libádi lakost 30 koronára, végre Leszkó Vendel bajtai lakost, ki a kannácskákba 35%, 80% és kilencvenöt százalék vizecskét vegyitett a tejecske közé, 25 napi elzárásra és 500 korona pénzbüntetésre, azonkívül valamennyi tejhamisitót a vegyvizsgálati dijak megfizetésére kötelezte. Ezeken kivül élelmiszerekkel űzött visszaélés miatt Vacula Béláné és Findt Andrásné esztergomi lakósokat 100—100 korona pénzbirságban marasztalta el jogerős ítélettel. Bizonyára mindenki megnyugvással veszi tudomásul, hogy a rendőrség erélyes keze a törvény szigorát érezteti azokkal, kik a mostani nehéz közélelmezési viszonyok között visszaélni merészkednek polgártársaik szorult helyzetével. Különösen a tejhamisitók szigorú büntetése vált ki jóleső megnyugvást most, mikor a jövő generációt alkotni hivatott gyermekek legfőbb táplálékát, a tejet hamisítják ilyen lelkiismeretlen, kilencvenötszázalékos felebaráti szeretettel. * Malmoknak csak csirátlanitott tengerit szabad őrölni. Az esztergomi összes malmok rendeletet kaptak, mely szerint a közönség által őrlésre hozott tengerit megőrlés céljából nem szabad elfogadniuk, hacsak malmuk csirátlanitó készülékkel felszerelve nincs. Mivel pedig az esztergomi malmok ilyen berendezéssel ellátva nincsenek, nem szabad január 26-tól kezdve kukoricát őrlésre, darálásra elfogadniok. * Utazási igazolványok váltása Romániába. Romániának a szövetséges csapatok által megszállott belső hadműveleti területére szándékolt utazás esetén szükséges külön katonai engedély kieszközlése után csak a rendőrhatóság által kiállított igazoló jegyekkel lehet utazni. * Megbüntetett árdrágitók. Az esztergomi rendőrkapitányság, mint első fokú bíróság a közelmúlt napokban több esztergomi kereskedőt és árust büntetett meg részben árdrágításért, részben cserekereskedéssel űzött jogosulatlan haszonért. Igy L. J. kereskedőt 500 kor., V. J. 2 napi elzárás és 500 kor., B. J. 50 kor., W. J. 50 kor., K. Gy. 200 kor,, M. B. 80 kor. és 5 métermázsa kukorica elkobzása, Ny. A. 50 kor. és 8 métermázsa kukorica elkobzása, R. B. 50 kor. és 90 kor. árkülönbözet visszatérítésére. A mint látható a rendőrség és a közönség, — mindkettőnek dicséretére legyen mondva — nem retten vissza a keményebb büntetések alkalmazásától sem, hogy végre erélyes módon kényszerítse az árusokat és kereskedőket a maximális árak betartására s a cserekereskedéssel űzött visszaélések beszüntetésére. * „Mire megvénülünk" a cime annak az örökszép Jókai regénynek, mely most ugyanezen cimen mint a magyar íilmtechnika drágaköve, f. hó 7-én és 8-án az I. részben (Az Áronffy család) s 14. és 15-én a II. részben, összesen 3000 méter filmen kerül bemutatóra a Korona-moziban. E film megjelenése irodalmi és művészi esemény. Jókait filmen látni, a nagy mesemondó csodás fantáziájának drága és dús szövevényét megvalósítva látni, olyan művészi esemény, amely mindenkit érdekel. A regény tárgya a legcsodásabb, legromantikusabb és legizgalmasabb filmtéma. Ma már magyar filmről azt mondani, hogy tökéletes: nem dicséret, hisz a magyar filmek ujabb számai messze felülhaladják a külföldi filmeket, de ez a magyar filmek között is a legtökéletesebb. A regényt dr. Hevesi Sándor, a Nemzeti Színház főrendezője irta át filmre s ifj. Uher Ödön rendezte. — Kedden is két gyönyörű Nordisk-sláger kerül bemutatóra, úgymint „A legboldogabb asszony" c. szinmű és az ártatlan témájú „Gyermekáldás" c. 2 felv. kacagtató bohózat. Jövő szombaton és vasárnap „A boszu éjszakája" c. megható Nordisk-dráma kerül vászonra 6 felvonásban. * Köszéntolvajlás. Nagy talányt képez, hogy a most uralkodó kemény hidegben miként szerzi meg a szegény nép a drága tüzelőanyagot. Erre a kérdésre feleletet adnak a megrongált kerítések és a mindgyakrabban előforduló széntolvajlások. E hó 2-án az esti órák sötétségét felhasználva R.