ESZTERGOM XXII. évfolyam 1917

1917-02-04 / 5. szám

figyelemmel vannak, súlyukat az események befolyására tekintélynek veszik, beavatják terveikbe, támogatásukra gondot forditanak s külföldön, különösen Francia- és Olaszországban, nem egy kiváló hirlapiró nagyrangu államhivatalnok, diplomata lesz, söt a miniszteri hatalomig is eljut. A ki fel tud emelkedni a hirlapirás súlyának mérlegelésére, aki ért a középszerűségből kiemelkedő hirlapiró egyéniségének lélektanához, aki kultur szellemmel meg tudja Ítélni, hogy miféle kört, tudást kell egy vérbeli, igazi hirlapirónak felölelni s betöltenie, az természetesen más nézettel van eltelve a hirlapirás munkásai iránt. Az már, objektiv Ítélettel nézi a hirlapiró fáradságos kultur munkájái. Aki ismeri a magyar politikai, társadalmi s egyházi közélet történetét, annak tudnia kell, hogy az újságírók az ö cikkeikkel alakították át Magyarország rendi államiságát modern állammá s vittek az egyházi felfogásba is uj akkordokat. Ha nincs újságíró, aki testet s lelket adjon a reformgondolatnak, aki azt népszerűsítse, ma félszázaddal hátrább állanánk. Nagy reformokat, amelyeket a politikusok, a vezéremberek felvetnek, az újságírók vitték ki a nagy közvéleménybe, azok dolgozták fel s tették megérthetökké. Az újságírók szólaltatták meg a reformnak merész uj hangjait, hogy a politikus, nemzetgazdász, tudós gondolataival mintegy beojtsa a közönséget, a nemzet vezető osztályát. Egy-egy újságcikk a vérbeli s talentumos újságírótól sokszor irodalmi termék, akárhányszor művészi alkotás. Egy nagykaliberü újságcikk legtöbbször nagyobb befolyást gyakorol s több gyakorlati értéket dob be a közéletbe, mint egy akadémikus száraz tudományos mű. Mi ebből a következtetés ? Az, hogy az igazi újságíró, aki alatt nem a riportereket, hanem a politikai, az irányító a publicisztikai írót értem első sorban, olyan tehetség, akinek nem elég az ö irői szakmájában (politika, szociológia, kultúra stb.) hogy tudja, ismerje anyagát, hanem hogy megtudja azt irni is. Nagy áttekintő, átölelő, informáló s nyomozó erővel kell birnia, hogy jártassága a kérdésben kitűnjék. S aki évek hosszú során át gyakorolja ezt, annak az mányozások, amelyek a lefolyt más félév alatt, különösen 1916 ben egyesületünk vezetőségéhez beérkeztek, Csak a nagyobb adományokról, az 50 koronásoktól számítva, eme adományok összege 58'000 korona. Amihez ha a kisebb adományokat is hozzávesszük, másfél év alatt több mint 60.000 koronát kaptunk csak adományokban. Ezen kivül esik az uj alapító tagsági, rendes és pártoló tagsági dijakból befolyt jövedelem. Első jótevőnknek Graeffel János prelátus kanonokot tekinthetjük, aki egymaga 16.000 koronát adott. Utána Boromissza Tibor szatmári püspök 6000, Rajner Lajos püspök elnök urunk következik 5000, Csernoch János bíboros főpapunk, aki az észak-amerikai németektől hozzá küldött összegből egyesületünk hadi árvái számára 4000 koronát utalt ki. A nagyszombati érsekhelyuökségi papság Jedlicska Pál alapítványa 3500, a vallás s közoktatásügyi miniszter 2000, Gsekó Gábor egri prépost kanonok 2000, Hojszik Imre stomfai esperes-plébános 1000, Jedinák Tivadar plébánostól a bíboros hercegprímás rendelkezése alapján 1000. néhai Szele Gábor egri nagyprépost s felszentelt püspök hagyatékából Szmrecsányi Lajos egri érsek 1000, Böhm János egri prépost-kanonok 1000, Számord Ignác óvónőképző igazgató 1000, a kalocsai jótékonysági bazár után 2000 K. Az egri háborús délutánok után 1200, az óbudai ünnepély után 800, a Budapest II. kerületi ünnepélyek után 1000 K. Egri anonymustól I 500, dr. Makay Lajos budavári udvari káplántól 0 Eminenciája a bíboros hercegprímás rendelkezéséből 500, templomííyüjtésekből átlagosan számítva 4000. Azonkívül a 500 koronán alóli öszszegeknél számos jótevőnk van, a kiknek felsoroö írói szakmájában egyetemessé válik ismeretköre. Amiről ír, abban a lényeget kell gyorsan megrögzítenie, a fontosat észrevenni s nyomban megfelelő rendbe szedni. Ha politikusokkal, diplomatákkal beszélget, tehát olyan emberekkel történik interview, akik nagyon vigyáznak arra, amit mondanak s szavaikkal sokszor többet hallgatnak el, mint amennyit kimondanak, az újságíró ezekből, természetesen a tárgyat ismerve, sokszor oly elaboratumot állit elő, hogy akárhányszor nagyobb diplomatának bizonyul, mint a vérbeli diplomata. Az újságíráshoz tehát nemcsak készültség, tudás s emelkedett gondolkodás, hanem az elmének nagyfokú fegyelmezettsége is szükséges, párosulva természetesen az elvi meggyőződés függetlenségével. Nemcsak cinikus, de rövidlátó tehát azon ember, aki lekicsinyli a hivatása magaslatán álló hírlapírót. Az meg pláne ízléstelenség, amely baráti szimpátia vagy nexusok révén akar a hirlapirásra nyomást gyakorolni. Egy igazának öntudatában élő, önérzetes s gerinces hirlapiró ilyen akarnok-ságot bármikor és bárhol megbélyegez. A katholikus publicista iró politikai dolgokban védelmezi azt az elvet, amelyet meggyözödésszerüen lapja vall; támadja viszont okkal-móddal mindazt, amelyet az ellentétes politikában a nemzetre nézve s a keresztény világnézetre veszedelmesnek tart. Ez a legigazibb ellenőrzés minden földi hatalommal szemben. Ebben lehet ugyan a hírlapírót néha akadályozni, de ezek az akadályok olyanok, mint az áradó folyó elé hirtelen odadobott s hevenyészett gátak. A víz ereje hatalmas rohammal keresztül tör rajtok. A székesfehérvári püspök beszédének hatása alatt mi a katholikus újságírót ilyen alakban látjuk magunk előtt. Ehez természetesen gárda kell, mely a tüzet állja. De legyenek a magasságokban a jövővel számoló gondolkodó elmék is, melyek a helyzetet a tizenkettedik órában fölértve, azt a gárdát tömöríteni, erősíteni és segíteni tudják. Keményfy K. D. lását egyesületi lapunk különben hűségesen regisztrálta. Ki kell emelnem m. t. közgyűlés, hogy állami segélyben az idén részesültünk először. A vallás- s közoktatásügyi miniszter ur 2000 korona adománya annak jele, hogy a magyar kultúra első őre az ország emberbaráti s keresztény szociális missiót terjesztő intézményei között, a mi egyesületünk működését is jóleső figyelemmel kiséri. Egyesületünk megismertetésere a háborús körülmények dacára is, megnyilatkozott a felbuzdulás s az azt kisérő meleg részvét. Számos helyen ünnepélyek voltak egyesületünk javára s egyesületünk vezetése mellett. Névszerint 1. A budapesti ifjak Mária kongregációja. 2. Egerben az összes kongregációk rendeztek háborús délutánt kétszer. 3. Gzell-Dömölkön az apácaiskola. 4. A budapest-II. kerületi Vigadóban Erzsébet főhercegnő világi fővédőségével kétszer volt szinielőadással egybekötött előadás. 5. A budapesti szent Margit-intézet jótékony bazárt rendezett. 6. A tokodi elemi iskola. 7. A vágkirályfai elemi iskola. 8. Kalocsán az iskolanővérek zárdája rendezett 2000 K bevétellel járó előadást. 9. A budapestzuglói kath. kör. 10. Az óbudai ker. gyermekvédelmi szervezet 2 előadást. 11. A bonyhádi irgalmas nővérek zárdája. 12. Kőszegen a szociális kurzuson volt előadás egyesületünkről. 13. A bpestI belvárosi plébánia-templomban hangverseny volt. Ezek az előadások nagyobbrészt a hadi árvák s a budapest-II. kerületi második s az óbudai csoportnak hasonlóképen második előadása az erdélyi menekültek javára is rendeztettek. Ezzel kapcsolatban kell megemlékeznem, hogy egyesületünk A szövetkezeti mozgalom terjeszkedése. ii. Európa többi államaiban is oly sikereket tud felmutatni a szövetkezeti mozgalom, hogy avval mindenesetre rendkivül tanulságos volna behatóbban is foglalkozni, azonban helyszűke nem engedi, hogy erre bőven kitérjünk. A tengeren tul, legyen az a földkerekség bármely népe, a haladás és népmentés egyik legelső föltételévé avatták a szövetkezeti tömörülés mozgalmát. Nézzük például a japán nemzet szociális gondolkodásmódjának termékeit, annak szövetkezeti hálózatát, mely 1912-ben 9394 szövetkezetet tud felmutatni, mig 1910-ben csak 5000 volt azok száma. Igy van ez világszerte minden államnál: szövetkezeti tömörülést látunk ma már azoknál a népfajoknál is, akik messze mögötte maradnak az európai kulturvilág bármely nemzetének, rendezetlen, sokszor alkotmánynélküli életet élnek és mégis belátják a szövetkezés világraszóló fontosságát akkor, mikor ő nekik nem egyszer belviszályok és forradalmak okoznak egész nemzeti átalakulást. És igy elérkeztünk volna a magyar szövetkezeti mozgalom stációjához. A legutóbbi évtizedeket kivéve, különösen a háború okozott felette kívánatos és örvendetes átalakulásokat, óriási terjeszkedést és egész alapjában véve evolúciót a szövetkezetek terén. Ezek a jelenségek pedig mindinkább előtérbe szorítják a mi hazánkban is — más államokban régóta a köztudatba átment — azt a szükégszerü — mondjuk — positiót, melyet a szövetkezetek kell, hogy betöltsenek. A mi országunkban előfordult és végbement árdrágítások, a közellátás és közfogyasztás terén elkövetett ezerféle visszaélések, árueirejtések, közvetítő kereskedelem és talán nem utolsó helyen a mi közigazgatásunk és hatóságaink túlterheltsége: mindmind nagyban hozzájárultak a szövetkezeti alapitások nyélbeütéséhez és a szövetkezetek tulajdonképeni felismeréséhez. Az ország szövetkezeteinek legnagyobb központja a „Hangya" 1915 ben egész esztendő alatt 34 uj szövetkezetet alakított, mig a harmadik háborús év első tiz hónapjában 60 uj fogyasztási szövetkezet lett megnyitva. A „Hangya" kötelékébe tartozó szövetkezetek tagjainak száma ma már elérte a 300.000-et. Ez a jelenség legjobban bizonyítja és megállapíthatónak engedi azon ismételt állításunkat, hogy a fogyasztó közönség, — mely ugylátszik ma már csakis a szöspeciálisan a hadiárvák s a hadbavonultak gyermekeinek ügyet is meleg szeretettel karolta fel s törekedett az erdélyi menekültek gyermekeinek sorsán is könnyíteni. Budapesten az I — II—

III. k. hadbavonultak gyermekei javára 1200, a Kath. Kharitásznak 500, a budapest II. ker. otthonnak 200 koronát adott még 1915-ben. A pozsonyi cselédotthonban hüdbavonult apák után 20 gyermeket tartottunk 1400 K költséggel. Az egyéb gondozottakra kiadott költségekből 3600 K esett a hadiárvákra s a h idbavonultak gyermekeire. Igy lylö-ben e célra 6900 K fordíttatott. 1916 ban a pozsonyi cselédotthonban 20-ról 30 ra emeltük a hadbavonultak gyermekeinek számát évi 2760 K előirányzattal. Az egri egyházmegyében gondozottjaink számszerint 20 an, mind hadiárvák 2740 K előirányzattal. Egyéb egyházmegyében a gondozottakból 16 a hadiárva 3740 K előirányzattal. Összesen 9240 korona 1916 ra. Igy összesen 30 hadbavonult apa gyermekét s 36 hadiarvát, öszszesen 66 ot gondozunk. Azonkívül egyesületünk egyik névtelen jótevője a linzi magyar sebesülteknek szeretetmű gyanánt, tetemes számú magyarnyelvű nyomtatványokat küldött. Egyesületünk életében kegyeletes és felemelő momentum volt elnök urunk őméltóságának aranymiséje, melyet na^y csendben s az ő szerénységéhez s igazlelküségéhez híven ült meg. Egyesületünk ezen alkalommal, csakis feliratban tudta kegyeletét, ragaszkodását s szerető fiúi háláját leróni elnöke iránt, a ki visszavonulva, stílszerűen az ö egyéniségéhez, kitért minden ünneplés elől. A pápai s királyi kitüntetés, melyet a főpásztori elismerés az egyházmegye szine előtt örökiteit meg,