ESZTERGOM XXII. évfolyam 1917

1917-12-08 / 49. szám

annak melege, szeretete, az anya, a feleség, a gyermek. Az ő mostani otthonukat, a kórházakat kell különösen felkarolnunk a szent karácsony •estéjón ... A megye helyettes alispánjának felhívása iolytán megindult mozgalomhoz a nemes város közönsége is csatlakozni óhajtván, felkérem városunk minden lakósát, hogy a katonák kórházi karácsony ünnepére irányuló természetbeni, vagy pénzbeli adományokkal nemesen érző szivük melegét kimutatni kegyeskedjenek. Az adományok természetben december 10.töl kezdődőieg a vármegyeházán, a szolgabiróságnál adandók le, mig a pénzbeli adományok •özv. Reviczky Gáborné úrnő cimóre küldendők. Esztergom, 1917. november hó 30.-án. dr. Antóny Béla s. k. polgármester. * Immaculata ünnepe a bazilikában. A főszékesegyházban ma, dec. 8-án az ünnepélyes nagymisét dr. Csernoch János bibornok-hercegprimás pontifikálja, a szentbeszédet pedig dr. Bécsi Gusztáv tanár tartja. * Jótékony adományok. Dr. Klinda Teofil prelátus-kanonok az érseki tanítóképző növendékeinek segélyalapjára 1000 koronát adományozott. — Szecskay Kornél ügyész aranylakodalma alkalmából 200 koronát adott a hadi árvaház s ugyancsak 200 koronát a Kolos-kórház javára. * Érseki biztosok Budapesten. A budapesti középiskolákhoz ós más magasabb tanintézetekhez a bibornok-hercegprimás azokon kivül, kik eddig is ezen hivatalt viselték érseki biztosokul a következőket nevezte ki: Pokorny Emmanuel tb. kanonok, igazgatót; Hantos Ferenc felsőleányiskolai igazgatót; Mészáros János dr. prelátus udvari plébánost; Zelliger • Vilmos krisztinavárosi plébánost; dr. Hanauer A. István apát, igazgatót; dr. Tihanyi Károly prépostplébánost ; dr. Babura László lelkiigazgatót; dr. Magdics Ignác igazgatót és Hunkár Gréza plébánost. * Dr. Sebők Imre meghalt. Lapunknak Idtünő tehetségű főmunkatársa, kinek súlyos megbetegedéséről csak nemrég adtunk hirt, f. hó •5-én egyik budapesti szanatóriumban meghalt. Dr. Sebők Imre neve országos tekintély volt, mert azzá tették őt földkörüli utazásai nyomán szerzett földrajzi s néprajzi ismeretei, továbbá jeles pedagógiai képességei. O volt a budapesti Rákóczi-kollégium megalapítója és az ezzel kapcsolatos II. kerületi érseki főgimnázium igazgatója. 1878. január 1-ón született Budapesten, 1900-ban szentelték áldozópappá, először Budapesten volt-hitoktató, majd az V. kerületi főreál hittanára, később a II. kerületi főgimnázium igazgatója. Földkörüli utazását ezen idő alatt tette meg, s erről kiadott művei, melyek közül legkiválóbb-„Az öt világrészen keresztül" <3. utikönyve, tették nevét országosan ismertté. A Magyar Földrajzi Társaság tagja volt, hol számos előadást tartott földkörüli útjáról. A há"boru kitörésekor önként jelentkezett tábori leliószi szolgálatra, honnan másfél évi szolgálat után betegen került Esztergomba, hová őt a Tiercegprimás az érseki tanítóképző igazgatójává kinevezte. Itt is sokat dolgozott még, ez időben jelentek meg lapunkban kitűnő cikkei, de a harctéri fáradalmak közt megőrlődött idegei végre szanatóriumba juttatták a tudós tanárt, hol f. hó 5-ón, szerdán délben elhunyt. Benne a magyar tudományos világ egyik erős oszlopát, lapunk pedig kiválóan értékes főmunkatársát veszítette. R. i. p.! * A főgimnáziumi Mária Kongregáció uj tagjainak felavatása alkalmából ma este V26 órakor a háborús jótékonyság szolgálatában ünnepies ifjúsági előadást rendez, melyre a meghívókat már kibocsátotta. Ez az évről-évre megismétlődő ifjúsági ünnepély mindenkor kedves családi ünnepélye is szokott lenni a város közönségének, mely az intézetbe járó fiai révén lelkes szeretettel van egybeforrva az intézettel. A mai ünnepély műsora, melyet alább közlünk, a háborús irodalom és költészet gyöngyeiből van összeválogatva, melyek közül a kis műkedvelői színdarab bizonyára jelentősen fogja fokozni a mai estély sikerét. Az ifjúsági ünnepély keretében dr. Lepold Antal prelátus-kanonok, hercegprimási irodaigazgató mond buzdító beszédet az ifjúsághoz. Az ünnepély műsora a következő: 1. Kersch F.: Kurucok unokái. Előadja az ifj. énekkar; zongorán kiséri Sámson György volt főgimn. énektanár. 2. Bán Aladár: A Szeplőtelenhez. Szavalja Hunyady ü.rpád VI. o. t. 3. F. Reiss : Gavotte de Louis £11. Előadja az ifj. zenekar; zongorán kíséri Sebők Ferenc VI. o. t. 4. Ifj. Büchner Antal: Harangokból ágyúk. Melodráma. Szövegét irta Homor Imre. Szavalja Halász Gyula VII. o. növ. pap. Zongorán kiséri a szerző. 5. Háborús versek, a) Gyóni Géza: Vasárnap a sáncon; szavalja Legény Iván V. o. t. b) Keéky I.: Visszavárás; szavalja Gerecs Árpád V. o. t. c) Ernőd Tamás: jijjeli látogatás; szavalja Jacoby Károly III. o. t. d) Pakots József: Gyermekimádság; szavalja Palkovics Pál I. o. t. 6. Kregczy Ede: Tárogató. Előadja az ifj. énekkar; zongorán kiséri Sámson György volt főgimn. énektanár. 7. Várady Antal: Az utolsó sor. Szavalja Rudolf Lóránt IV. o. t. 8. Doppler: Kardal a „Benyovszky" c. operából. Előadja az ifj ének- és zenekar. Zongorán kisóri Sebők Ferenc VI. o. t. 9. Tordai Ányos: A vén honvéd álma. Rövid színjáték három képben. * Főegyházmegyei hirek. Litassy János c. kanonok hegybányai esp.-plébános és Turcsek József cifferi esp.-plébános 1918. jan. l-től nyugdíjaztattak. Behula Lajos nagyölvedi káplán ideiglenesen nyugdíjaztatott, helyébe Anderka Nándor helyeztetett segédlelkósznek. * Adomány a Kisdedóvó Társulat javára. Szecskay Kornél ügyvéd és neje Etter Luiza, kik mult hó 26-án ünnepelték aranymenyegzőjüket, ez alkalomból meleghangú s az isteni kegyelemnek eme kiváló ajándéka iránt érzett hálájukat nyilvánító hangú levél kíséretében 100 koronát adományoztak eme emberbaráti célokat szolgáló társulat céljaira. Az Esztergomi Kisdedóvó Társulatnak az aranymenyegzős házaspár már alapítása óta buzgó tagja s Szecskay Kornél a társulatnak lelkes, fáradhatatlan ügyésze és pártfogója. * A ferencrendiek kántora meghalt. A helybeli szentferencrendi templom orgonistája, Edelmüller Sándor akiről, már régebben irtunk mint tehetséges, világtalan zenészről, hirtelen jött betegség folytán meghalt 30-ik évében a Kolos-kórházban. A zárdának egy tipikus alakja és mindig derűs kedélyű lakója távozott benne. Nemcsak a zenében, hanem a társadalmi érintkezésben is sok jelét adta a vakoknál is különösebb megfigyelő tehetségének s ennek folytán érdekes meglepetésekben részesítette a zárda látogatóit. Temetése pénteken délután ment végbe. R. i. p.! * A kiflinap sikere, mint előre megjósoltuk, messze felülhaladta a múltban rendezett ily célú akciók anyagi és erkölcsi eredményét. Mult vasárnapon a Széchenyi-téren felállított négy sátorban a jótékonyság szolgálatában mindenkor oly buzgón fáradozó hölgyek az előre megállapított programm szerint sóskiflit, tormásvirslit, sört és forralt bort árusítottak a katonák karácsonyának céljaira s a téren hullámzó tömeg készségesen ós szívesen tűrte a jótékony árdrágítást, a nemes és szent cél érdekében. A kiflinap bevétele nagyon kevés hiánnyal tizezer koronát tesz ki, ami a háború negyedik esztendejében ilyen kis városban igazán csoda eredmény. Méltó elismerése ez az eredmény a vármegye főispánja, alispánja s a város polgármestere körül csoportosuló jótékony hölgybizottság lelkes fáradozásának, kik ezen jótékonysági akció rendezésével tiszteletreméltó érdemeket szereztek a háborús jótékonyság szolgálatában. * A kultúra munkásai a városi közgyűlésen méltó elégtételt kaptak azzal a tendenciózusan ápolt s erőltetve terjesztett felfogással szemben, mintha a tanárok és tanitók nem volnának éppen olyan minősített köztisztviselők, mint pl. a városi közigazgatás tisztviselői. A reáliskolai tanárok fabeszerzósi kedvezményének tárgyalásakor is olyasféle megjegyzések hangzottak el, mintha az csak a „tisztviselőket" illetné meg, a tanügy munkásait azonban nem. Erre aztán Mátéffy Viktor pápai kamarás, belvárosi plébános igen nobilis és korrekt hangon oktatta ki a zöld asztalnál ülő városi magisztrátust afelől, hogy 1. az 1907. évi XXVII. t.-c. 1. §. a bármely jellegű iskolánál működő tanárt és tanítót is köztisztviselőnek minősiti, 2. hogy a tanügy munkásai éppen olyan fontos állami feladat szolgálatában állanak, mint a közigazgatási tisztviselők, 3. hogy a közigazgatás munkáját tulajdonképen a tanügy munkásai könnyítik meg, midőn a népet a törvények s hatóságok tiszteletére nevelik s végül 4. kijelentette, hogy mindig teljes erejével küzdeni fog azon felfogás és áramlat ellen, mely ugyanazon város szolgálatában álló köztisztviselő és köztisztviselő között bármilyen okból kifolyólag különbséget akar tenni. Mátéffy komoly ós bátor kijelentéseit, melyekkel a tanügy munkásai iránt érzett megbecsülésének ilyen okos és tiszteletreméltó formában adott kifejezést, a közgyűlés tagjai élénk helyesléssel kisérték. * A „Kolos" kórház karácsonya. A könyörületes szivű adakozók eddig minden évben lehetővé tették adományaikkal, hogy a szegény kórházi betegek részére karácsonyfa állíttassák. A kórház főnöknője ez évben is kéri a jó sziveket, tegyék lehetővé, hogy karácsony szent estéjén a betegek ismét egy kis örömhöz jussanak. Á legcsekélyebb adományt is köszönettel fogadja és hirlapilag nyugtázza a kórház főnöknője, kihez az adományok is küldendők. * A Ganz-cég altruizmusa. A városi villamos üzemből merített, bizonyára igen tisztes üzleti jövedelem nemes elhatározást váltott ki a bérlő Ganz-cég emberbaráti kebeléből, midőn közölte a városi képviselőtestülettel — minél többen tudnak róla, annál dicséretreméltóbb, — hogy a köztisztviselők részére, ugy mint a múltban, az áramfogyasztásnál 20°/o kedvezményt engedélyez. Sajnos, a dolog nem egészen jól sült el, mert e nemes elhatározás bejelentésekor éppen kevesen voltak jelen a városi közgyűlésen, de akik jelen voltak, a meghatottság érzetével szorongatták meg ugy gondolatban a nemeslelkű cég üzleti kezeit s veregették meg ugy thelepatice Ganzok vállait, elismerően rebegvén : hát ez szép, csakugyan szép dolog, igen, igen, segíteni kell a szegény tisztviselőket. A cég pedig ingyen villanynál tükörben élvezte az altruizmusnak kijáró elismerést. A város polgármestere ugyan mindjárt a közgyűlésen iparkodott magától elhárítani Ganzék gavallérságát ós sietett kijelenteni, hogy ő nem kívánja igónybevenni a kedvezményt, de hát azért a közgyűlés nem utasította vissza a jólelkűen felajánlott kedvezményt. A dolog azonban gyakorlatban egy kicsit máskép festett. Ganzék ugyanis a köztisztviselők alatt csak azokat.a tisztviselőket értették, kik ott ülnek a közgyűlési zöld asztalnál s a város többi tisztviselőinek, reáltanároknak, tanítóknak ós egyéb köztisztviselőknek értésére adta, hogy „tekintettel a nagy drágaságra, a' beszerzés nehézségére stb." valami ilyesféle panaszok alapján e kedvezményt, mit Lipovniczky üzemvezető mérnök idejében az összes köztisztviselőknek megadott a cég, ezután nem biztosithatja. Csak a villamos mű gazdájának, a városnak szolgálatában álló tisztviselőknek, kiknek pedig fele nem is minősített köztisztviselő, hanem csak közszolgálati alkalmazott. Hát igaza volt a város polgármesterének, mikor a cég gavallórosságát á maga személyét illetőleg udvariasan elhárította s igaza van a többi köztisztviselőnek, kik Ganzék altruizmusától nincsenek annyira elragadtatva, mint azt Ganzok szeretnék. * A propellerjáratok megszüntetése. A M. F. T. R.-t igazgatósága a szigorúbb téli időjárásra s arra való tekintettel, hogy a Garam torkolatából kiúszó jégtáblák már megjelentek a Dunán, az Esztergom-Kovácspatak közti helyihajó járatokat a téli idényre beszüntette. * Városi közgyűlés. Esztergom sz. kir. város képviselőtestülete f. hó 5.-én közgyűlést tartott. Á közgyűlésen nem volt túlságosan nagy a tolongás — valami 28—30 képviselőt számoltunk össze, de annál izzóbb volt egyes pontok tárgyalásánál a hangulat, a mi okosan is volt, legalább nem hűltek meg a városatyák a 11 fok temperatúrájú, ad hoc fűtött nagyteremben. Itt csak általánosan soroljuk föl — a fontosabb tárgyakat külön hirek keretében kommentáljuk, — hogy az egyik udvarias ós előkelő tónusú városatya „kegyelemből és irgalomból" szavazta meg a rendőrkapitány nyugdíjigényének visszamenőleg megállapítandó jogosultságát, mert „a rendőrkapitány a paragrafusok vesszőit gyakran ós kíméletlenül suhogtatja a közönség feje fölött." A Kolos-kórház jövő évi költségelőirányzatába felvett illetményrendezósek tárgyalásánál már a h. főszámvevő körül suhogott a paragrafusok vesszője, pedig ő csak kissé elgaloppirozta magát, mikor a belügyminisztert állította oda maga helyett mumusnak a főorvos elé. A főreáliskola tanári