ESZTERGOM XXII. évfolyam 1917

1917-10-28 / 43. szám

bár azt tudtunkkal illetékes helyről kérték. A német ós az osztrák „Pax" egyesület szervezete ismeretes. Az osztrák „Pax" alapszabályai és 1916. évi működéséről szóló jelentése itt fekszenek előttünk. Az alapszabályok szerint az egyesület célja a tagoknak polgárjogi és gazdasági ügyekben való .támogatása;, E célnak eszközei: a) a jogvédelem, b) oktató ós tanáccsal szolgáló iratok kiadása, c) önkéntes segélyek nyújtása, d) jóléti intézmények lótesitése, e) a biztosítási rendszernek ós a katholikus papság gazdasági életét érintő intézményeknek fejlesztése. Mint az évi jelentésből kitűnik, az osztrák „Pax"-nak 1916. év végén 2417 tagja volt. Az évi működés abban merült ki, hogy néhány, a papságot rágalmazó sajtótámadást kivédtek, a kongnia és a drágasági pótlók ügyében irtak egy röpiratot és küldöttségben jártak, biztosításokat közvetítettek, egy papnak 50 K segélyt, egy másiknak 100 K kamatmentes kölcsönt adtak. Nem akarjuk kicsinyelni az egyesület működését, de valami nagyon nem vagyunk elragadtatva. Először is leszögezzük, hogy a „Pax" jog-^ védelmi és gazdasági ügyeket szolgál. Ha eltekintünk a jogvédelemtől, maradnak tisztán a gazdasági ügyek. Giesswein Sándor nem tud elképzelni papi testületet, amely főként és elsősorban az anyagi bajokkal foglalkozzék. Tehát ő alig lesz hajlandó Magyarországon olyan lelkész-egyesületet alakítani, amilyen az osztrák „Pax". Nálunk a jogvédelemről gondoskodnak a Pázmány Védőiroda ós a népszövetségi, valamint az egyh4zmegyei ügyvédek. Biztosításokat közvetít az Iskola-Egyesület javára a Gazdák Biztositója, a Népszövetség révén a G-enerali. Azonkívül vannak egyházmegyei biztosítási intézetek is. A papság kongruája, párbére, mindennemű fizetése tárgyában most is működnek illetékes szervek, amelyekben a papság képviselve van, de a jövőben az autonómia lesz ilyen kérdések tárgyalására a legalkalmasabb szerv. Jóléti intézményeket (papi kórház, szanatórium, szálloda stb.) külön ad hoc egyesületekkel biztosabban lehet megvalósítani, mint általános lelkész-egyesülettel. Giesswein jóhiszemű feltevése szerint a magyar lelkész-egyesület elsősorban lelkipásztori kérdésekkel foglalkoznék. Ha mi is ezt remélnők, akkor lelkesen csatlakoznánk az egyesülethez. De mi ezt nem remélhetjük, mert látjuk a mintául szolgáló „Pax"-nál, hogy gazdasági célja van a lelkész-egyesületnek. Egyébként is lelkipásztori kérdések megvitatására valók az espereskerületi gyűlések, az egyházmegyei ós provinciális zsinatok. Altalános országos lelkész-egyesület, amely felett egy főpásztornak sincs közvetlen jurisdictiója, nézetünk szerint nem is hivatott szorosan vett lelkipásztori ügyek tárgyalására. 2. Elérkeztünk a második kérdéshez. Ha némileg igazolni is lehetne a lelkész-egyesület létjogosultságát, érdemes-e azt megalakítani, mikor előreláthatok annak veszélyei? Micsoda veszedelmek ? a) A papság tekintélyének aláásása, b) hangulatkeltés, bizalmatlanság szitása, esetleg támadások a hierarchia elen, c)politikai súrlódások, d) elvilágiasodás, eltolódás az egyháztól az állam felé. Készségesen megengedjük, hogy a katholikus papság épp olyan joggal szervezkedik, mint bármely más társadalmi osztály. De ami jogos, nem mindig okos és hasznos. Sehogy sem tudjuk belátni, hogy a saját érdekeiért síkra szálló papságnak országos szervezkedése valami épületes látvány volna a hivek előtt s hogy ez a hivatása magaslatán álló papság finom ízlésének megfelelne. Igen tartunk tőle, hogy ilyen szervezkedés ellen nagyon kellemetlen hangok fognak emelkedni, amelyek a papság tekintélyének alig használnak és a hivatásos idealizmust hamis világításba helyezik. Közelfekvő gondolat, hogy akik anyagi sorsuk javítását főpásztoraiktól is várják, akiknek a viszonyok teljes ismerete nélkül vélt sérelmeik vannak, kissé epésebb kitörésektől nem fognak tartózkodni. Ausztriában elriasztó példák vannak. Nem állítjuk, hogy az „

Offertenblatt"ban olvasható Cikkek a „Pax" közvetlen hatásának tulajdonitandók, de nem is merjük mondani, hogy összefüggés nincs. Ahol a közvetlen egyházi tekintély .közbehatása nélkül tanácskoznak életbevágó kérdésekről, ott a politikai álláspontok is éreztetni fogják hatásukat, bár ezeknek nyilt tárgyalását? az alapszabályok tiltanák. Az anyagi, ügyekkel való túlságos törődés és az állami támogatásokért való harc önként magával hozza a papság gondolkozásának bizonyos fokú szekularizációját és az államtól való függés növekedését. Erdemes-e felidézni ezeket a veszedelmeket azokért- a' célokért, amelyek más, az egyház alkotmányával ós a papság állásával jobban megfelelő módokon jobban elérhetők, mint a lelkészegyesület által? Az első pontban kifejtettük, hogy nekünk mindarra van már szervezetünk, amiért a „Pax" Ausztriában létesült. A mi egyházmegyéink legnagyobb részének akkora papi segélyalapjaik vannak, aminőket az Országos Lelkész-Egyesület évtizedek multán sem tudna megteremteni. Ezeket az egyházmegyei alapokat kell erősíteni, nem pedig az erők szótforgácsolásával új, erőtlen önsegélyző szervezeteket létesíteni. Általában az egyházmegyék azok a keretek, amelyeken belül a papságnak a püspök vezetése alatt kell szervezkednie. Beszéljen a papság, a püspök előtt nyíltan ós őszintén. Minden baján hathatósabban segíthet a püspök, mint egy országos fórum, amelynek leglényegesebb tartalma lesz a sok beszéd! Legyünk reálisok és igazi papok! Sajnos volna, ha a háború a mi idegzetünket is megzavarná. Komoly harcok várnak reánk. Erősítsük Istentől rendelt szervezetünket szoros összetartással ós tántoríthatatlan hűséggel. Ne alakítsunk saját gyöngitésünkre egy befelé morgó társaságot. „Velut in faucibus loqui dicuntur, quando non contra adversarios extra viventes clamant, sed quosdam intra sinum sanctae Ecclesiae quasi vicinos et juxta positos increpant." S. Greg. Magn. Moral. 23, 26. Fölemelő gondolatok. — Stolz Albán. — Ember, valami nagy rejlik benned; igen, oly nagy ós fenséges lehetsz Isten előtt, hogy a nap, hold és a csillagok nem vetélkedhetnek fontosságban és fenségben istennél halhatatlan lelkeddel. Ha egy lélek megszenteltté lesz a Szentlélek ereje által és egyesül Krisztussal, legyen bár csupán szegény szolgáló vagy egyszerű parasztgyermek, mégis messzire kiárad, a föld poros útjaitól a Mindenható trónjáig, üdén, átlátszón, minden csillagi fényt elhomályositón. Valóban, Isten szemében a földgolyó mély éji sötétség, amelybe a tiszta, boldog lelkek világítanak be a csillagok bizarr szinpompájával. A vallást nélkülöző lelkek azonban feketék, sötétek; és ha mindazt, amit az ember nagynak, pompásnak lát: koronázó főváros, királyi kastély, hercegi terem s benne aranyos trónus, díszbeöltözött hadsereg, nagy gyárak a legújabb találmányú gépekkel fölszerelve, gőzhajók, vasutak, népgyűlések, kamarák, hercegi születésnapok ós fenséges lakodalmak, egy terem telistele miniszterekkel ós hadvezérekkel, kivilágítás és éljenzúgás — ha mindezt tisztánlátó szellemi szemekkel fogod tekinteni az égből, szegényesnek, semmirekellőnek tűnik majd fel előtted, mint a bottal felkotort hangyaboly zizzenő zsongása. Isten megrázza olykor-olykor a földet ós akkor minden fejvesztett futásnak indul, közöttük pedig szalonka módjára ott gázol a magascsizmás halál, hol ezt, hol amazt a hangyácskát csípi meg komor csőrével és felfalja, tekintet nélkül arra, minő tervekről ábrándozik a szegény hangya-agy; azzal sem törődik, vájjon megkapta-e a méltányos fizetés ja vitást, vagy éppen új munkát vállalt-e. Ellenben sok elhagyatott faluból, nem egy tűzhely mellől, a harcvonal barázdái közül, a szűk s kicsiny kamrácska betegágyából, sok iskolából, számtalan kolostorból, sőt a papilakból is, — melyben lelkiismeretes pásztor szorgoskodik, imádkozik, — az ég felé sugárzik egy-egy lélek . . . kecses hajnalcsillag ... (D Gy J) Monopólium a villamos berendezések terén. Esztergom város villammüvét ]üezelő Ganzfóle villamossági r.-t. alaposan él a város közönsége által az áramszolgáltatási szabályzatban néki biztosított előnyökkel. Tudomásunkra jutott az alábbi eset, mely egyik helybeli nagyobb épület villamosberendezésénél törtónt. Eltekintve a berendezésért. igényelt igen magas összegtől a villammű ajánlatát minden garancia nélkül tette, fenntartván az árak -bárminő emelkedésének számlázási jogát a megajánlott általány összegen felül; sem befejezési határidőt garantálni, sem a teljesített munka után érdembeli jótállást vállalni nem volt hajlandó. A háztulajdonos házának renoválását teljesen bizonytalan sorsra nem bizhatván, kénytelen volt a munkálat biztosítását privát szerelő cégre biznia. Sikerült is megállapodásra jutnia igen jónevü, budapesti vállalattal, ki a berendezést fix összegért, teljes jótállási kötelezettség ós garancia mellett vállalta el. A megbizott vállalat ismervén a villámműnek fenntartott felülvizsgálati jogot, érintkezésbe lépett a mü vezetőségével, hol azonban kereken kijelentették előtte, hogy az általa ajánlott berendezés elfogadva nem lesz, mert az a szabályzat előírásának nem felel meg. Tudjuk, hogy az áramszolgáltatási szabályzat, mely a város közönségének a Ganz-céggel kötött szerződésének mellékletét képezi, — előírja, miszerint az összes berendezések a Magyar Mérnök és Építész-Egylet ide vonatkozó szabályainak megfelelően készítendők: de az is bizonyos, hogy Budapest főváros ezeket az előírásokat a háború okozta rendkívüli viszonyokra való tekintettel hatályon kivül helyezte és azok szigorát lényegesen enyhítette. Bármennyire indokolt is normális időben hasonló ügyekben a pedanteria: a világháború okozta anyaghiány, a fémeknek nehéz beszerezhetősége, azoknak százalók arányban ki nem fejezhető drágulása ma egészen más, nem paragrafusokra támaszkodó, hanem az élet szükségleteivel számoló, móltányos megítélést igényel. Hisz az sem közömbös kérdés az anyagok megválasztásánál, vájjon a berendezés már tökéletesen kiszáradt, régi épületben, vagy uj építkezésnél történik-e, hol a habarcs tökéletes kötéséig a falban elhelyezett, kevésbbó jó szigetelésű csövek ós vezetékek a nedvesség behatása folytán esetleg időelőtti pusztulásnak lehetnek kitéve. Közérdekből közöljük e sorokat, mert provokálja a kritikát a villamos mű eljárása. Ha a villamossági vállalat a háború alatt üzleteket kivan kötni, úgy vállalnia kell az ezzel járó rizikót s a közönségnek egyébként biztosított garanciákat. Ha pedig az üzlettel természetszerűleg járó, legapróbb rizikót sem képes vállalni: úgy engedje át a teret azoknak az élelmesebb s mozgékonyabb magánvállalatoknak, melyek a szokásos garanciákat ma is tudják vállalni. Erkölcsi és jogi lehetetlenség azonban az, hogy a konkurrens cégek munkáját az érdekelt villammű bírálja felül, mert hisz ezek ez által ki vannak szolgáltatva a mű önkényének, mely a magánvállalkozást ily módon teljesen ki fogja szorítani.. Avagy ki bírálja felül a villammű által készített berendezéseket? Bizonyos-e, hogy a mű önmagával szemben ép oly

; szigorúan alkalmazza a Magyar Mérnök ós Építész Egyesület előírásait, mint aminő szigorúan megköveteli azok betartását konkurrens cégektől ? Az egészséges versenyt e téren leszorítani nem szabad, annak támogatása a város közönségének érdeke. >" Ez pedig csak úgy történhetik, ha az ellenőrzést maga a város tanácsa gyakorolja a városi főmérnök, vagy esetről-esetre felkérendő indifferens szakértő által. (Beküldetett.) HIREK. Halottak napjára. Fátyolozott szemmel Bármerre tekintünk, Sirhalmokat látunk. Mind a négy égtája Hősök temetője, Kiket szivszakadva Már hiába várunk. Széles e hazában. Sok ezernyi siron, Millió mécs gyul ki: Halottak napja van! Hőseinknek napja, Akiknek a vére, Miérettünk hullt ki. Lehorgasztott fővel, Tőrrel a szivünkben Haladunk az uton. Nézünk, de nem látunk ... S lelki szemeinkkel, Merengünk a múlton.