ESZTERGOM XXII. évfolyam 1917
1917-08-19 / 33. szám
.•alább ezt az egy csoportját teljes sikerrel oldhatnánk meg hazánk és nemzetünk nagy érdekében s az a sok százezer hős, aki még hivatva lesz életét áldozni", tudatában volna már most •annak, hogy gyermekeiről kellő gondoskodás fog történni. Szent István ünnepén. Zokogva, sirva tör fel a katholikus ajkakról aug. 20.-án az a bizalmasan fenséges szózat: „Hol vagy István király, téged magyar kivan." (gyászos az öltözet, mely ez- évben komolyabb gondolatokra hangolja azokat is, akik már csak az emlékezet üres napjának vélték e napot, de 1000 esztendő távlatából már e nagy király alakja más kontúrban lebeg, mintsem benne szent Istvánra ismerhetnénk. A harcos idők, melyek visszaidézik István király korát, azt gondolnók, hogy az ő atyai szellemét is beleállitják e korba és ez a harcokban őrlődő magyarság jövőjének biztositásán elmélkedve virraszt a csattogó acél villámszikráinál, jhs a hadúr nagy alakja a mozgó világ közepette tud találni egy archimedesi pontot, melyen megállítja a nemzetet és lemossa arcáról a verejtéket s feltárja előtte a jövendők fátyolát. És a harcos vitéz megküzd az eszményi, szebb jövőért az itthoniak tüzével ós lázongásaival, mert amit István tanított vele, az több minden dicsőségnél: az élet. A pogány magyar ha elveszett, a katholikus magyaré a jövő. Szent István megnyeri az apostoli címet, mert a haza boldogságán fáradott és azt összeegyeztette azzal a boldogsággal, mely nem a xozsda és moly hatalma alatt áll. Megadta hozzá Mrályi bőkezűséggel az anyagiakat is, hogy a nagy tettekre hivatott egyházat ne gátolja nemes munkájában a teljes szegénység lassúsága. S most ezredév múlva ismét a harcok köz£ törődünk, romiunk ós pusztulunk. Nem lenne sok reményünk a jövőben, de ma is látjuk azt, hogy a keresztény Magyarország, mely pátronánk erejével hisszük : győzni fog, elég erős lesz a harcok hazáját békés munkával ismét felvirágoztatni egy ujabb ezredév dicsőségére. A beteg ugyanaz, az orvosnak is ugyannak kell lennie. Mert ha a gyógyítás, a kezelés más utakat választ, próbát végez és a bizonytalanba vésg, de a járt uton nem délibábot kerget. Ma •ép*-*úgy, mint akkor a küzdő magyar megett van az otthon, mely nem halad együtt a seregekkel és nagy feladatokat szab a hazatérő magyarokra ós azokkal meg is kell küzdeni. Koppány ma sem alszik. Mi természetesb tehát, minthogy óhajtjuk •szt. Istvánt, gyászos öltözetben előtte járunk. A katholikusságnak megvannak az ellenségei ma is, ós ne gondoljuk, hogy tótlenül maradnak. Ha nem is a csatabárd, de más fegyver van kezükben ós vezérük is van, ki vezeti őket. Ne ringassuk magunkat tévedésben nagy számunk miatt, mert ellenség van kivül ós belül. Érdemes komolyan számot vetni magunkkal és a tábort elrendezni, mert nagyobb munkát hozhat nyakunkra a nemtörődömség. Ezzel a jövővel való nemtörődéssel kellett szt. Istvánnak is megküzdenie, mely a jelen virágát akarta csak leszakítani. . Momentán jól érezte magát a pogányságban s a jövőt az utódokra bízta volna. Hála szent István király szellemének, mely felrázta a tömeget és megtanította arra, hogy a jövőnek alap is kell, az pedig a jelen. Okulni kell a jelenben és megragadni a helyes eszközöket, akkor mienk a jövő. * Amennyire a kath. tábor erős lesz, r annyira érezzük biztonságban a haza jövőjót. És pedig azért, mert itt vannak lerakva azon elvek, melyek nem javíthatók ki egy néposztály részére sem, hanem hivatva vannak az egész lakosság érdekeinek biztosítására. Az osztályharc, mely parciális elveken indul, szétdarabolja a hazát, megtöri erejét. JEzen honnak pedig sem feltagozódnia, sem gyöngülnie nem szabad, mert akkor elveszett. Földrajzi tagozódás ép oly veszélyes, mint a lakosság foglalkozás szerinti elszigetelése, egymás rovására való erősödése. Katholikus elveinket pedig az egyház helyzetének szilárdításával kell biztosítani és a katholikus egység erősítésével. Számot kell vetni az egyház bajaival és azokat orvosolni, hogy a támadás, küzdés idején egy üde egyház állja ki szilárdan a viharokat. Igaz, hogy az egyház kemény sziklára épült, de a helyi biztonság egy országban sincs alapitói ígérettel biztosítva. Ez az emberektől függ. Első sorban a főn, azután a többin. S ezt aláhúzom. Még pedig azért, mert nekünk mindnyájunknak első kötelességünk a fejünkre, püspöki szervezetünkre támaszkodni. Midőn szervezkedünk, akkor is a hierarchia az útjelző és egyházi, Krisztustól rendelt alapunktól el nem tántorodunk. Ennyiben nagyobb a feladat és felelősség a főn, mert vele állunk vagy veszünk. Amint szt. István, bár apostol volt, nem akart önmagára támaszkodni, hanem azonnal püspökséget szervezett, hogy legyen hierarchikus fő ós ő maga is arra támaszkodott, úgy ma is első kötelessége a katholikusságnak a püspöki karral együtt, hogy a hierarchia szilárdan álljon. Nem mellőzhetjük itt az autonómia kérdését, mert ez fontos a katholikusság érdekében. Fontos azért, mert erősíteni van hivatva a hierarchiát, de rosszul kezelve gyengítheti is. Az egyházkormányzatban át kell adni a teljes ós megnyirbálhatatlan hatalmat annak kezébe, kinek az Krisztustól adatott. Nagyon helytelen gondolat, mely ezt akarná demokratizálni. Ez az alap már le van rakva, ahhoz nem is szólhatunk, csak engedelmesen követhetjük. Az autonómiát ezen téren nem is várjuk, nem is óhajtjuk. Az idő még sok mindent felszínre vet. S hisszük, hogy István király szelleme támogatja és közbenjárása erősiti az egyházat ma is. K. Gy. S. HIREK. Krónika a hatósági ellátásról. A hatóság élelmez, Nincs okunk panaszra; Közellátás szakad rá Úrra és parasztra. Uj rendelet mondja ezt, Hadik hagyta helyben, Úszni fogunk mi most már a Lisztben, vajban, tejben? Uj rendelet nem újság Ne csodálkozz rajta, Nem kell ahhoz, csak papír, Mely a hátát tartja, Könnyen kél a rendelet, Mint mezőn a gomba, Odafenn az embereknek Csak ezt gyárt a tolla. A hatóság gondosan Vesz majd minket számba, Számon tartja, hány kanál Ételt tett a szánkba. Folyószámot kapunk majd, Ez az első tette, Az kaphat majd egyebet is, Aki ezt megette. Kapunk aztán lisztjegyet, Amin nevünk rajta, Ez biztosit, hogy jogunk Van badifalatra. Ez biztosit, hogy a sok Etel meg ne ártson, Hajunk nehogy több lehessen Mint nyúlnak a nyárson. A lisztjeggyel bolt elé Kell azután állni S várni kell a bolt előtt, Várni, várni, várni. . .. Mikor aztán a sor már Miránk esett volna, Orrunk előtt zár a boltos : „Nincs már semmi!" mondja. A hatóság gondosan Panaszt vesz fel erre, És megidéz szombatra, Hétfőre, meg keddre. •Otthon addig mit tegyünk? Koptatjuk az állunk^ Csörögtetjük a villával Hangosan a tálunk. Végre három hét után Újra hire terjed, Hogy á lisztes bolt elé Sorba állt a „nemzet." Felpakolunk mi is és Beállurik a sorba . , , Ez a rendes hatósági Ellátási forma. H. I. * Nagyboldogasszony a bazilikában. Aug. 15-én, Nagyboldogasszony napján volt az esztergomi bazilikában • a búcsú. A gyönyörű nagy templomot teljesen megtöltötte az igazán áhítatos népek tömege, mert a vidéki jó magyar nép nem hivalkodni ós kíváncsiskodni jött be a nagy ünnepre, hanem imádkozni, lelkén könnyíteni s a nagy megpróbáltatások között is nagy hitéről tanúságot tenni. — Az ünnepélyes nagymisét dr. Csernoch János bibornok hercegprimás pontifikálta a főkáptalan tagjainak, az udvari és karpapoknak, s a növendék-papságnak segédlete mellett. A szentbeszédet Kánter Károly prelátuskanonok, főszékesegyházi plébános mondotta s szép beszédében kiemelte a búcsúra jött magyar nép buzgóságát, amely a szentségekhez való járulásban nyilatkozott meg. * A király születésnapján a főszókesegyházban fényes segédlettel dr. Rajner Lajos püspök pontifikálta a nagymisét a hercegprimás helyett s a mise végén „Tedeum"-ot énekelt. Az istenitiszteleten jelen volt a helyőrség tisztikara az ezredes vezetésével, a várme*gyei tisztikar Kobek Kornél főispán vezetése alatt. A város küldöttségét Antony Béla polgármester vezette, a járásbíróságot dr. Vaniss Dezső járásbiró, továbbá jelen volt a hercegprimási s a főkáptalani tisztikar, s a többi hatóságok ós hivatalok. Az énekkar fent a kóruson ifj. .Büchner Antal karnagy vezetése alatt Bogisich v. püspök Királyhimnuszát énekelte, majd ennek végeztével felzúgott az énekesek ajkán a magyar Himnusz, amelyet az egész ünneplő közönség: a papság, a katonaság s hivatalos küldöttségek és a hívek serege állva és nagy lelkesedéssel a karral együtt énekelt végig. * Szent István napja a bazilikában. Szent István király ünnepén a nagymisét dr. Kohl Medárd püspök pontifikálja a bazilikában délelőtt 9 órakor. Utána a szentbeszédet Kanter Károly prelátus-kanonok, főszékesegyházi plébános mondja. * A főszékesegyházi ének- és zenekar Szent István napi műsora: Introitus és Communio koraliter. Mitterer: Graduale. Groller: Offertorium. Seyler: Missa in C-dur. Ah' hol vagy magyarok, vegyeskarra irta: Bogisich Mihály. —• D. u. Vespera Falsobordoni. * Templomi hangverseny. Lapunk legutóbbi számában emiitettük már, hogy az esztergomi főszékesegyházi énekkar f. hó 12-ón egyházzenei hangversenyt szándékozott tartani Zebegény község országos hirü templomában, a hangverseny azonban közbejött okok miatt nem volt megtartható. Dr. Koperniczky Ferenc pozsonyi nagyprépostnak, a község szülöttének s a hangverseny védnökének kívánságára azonban f. hó 19-ón, ma délután 5 órakor a tervezett templomi hangverseny meg fog tartatni, Büchner Antal karnagy vezetése mellett. A hangverseny iránt, — melyen az egyházi zeneirodalom legkiválóbb művei kerülnek bemutatásra, — Esztergomban is igen nagy az érdeklődés s városunkból is sokan fognak a délután 3 órakor induló propellerrel a főszékesegyházi énekkarral egyidejűleg Zebegónybe kirándulni, hová a Kovácspatakról induló vonat délután 4 órakor érkezik. Zebegónyből hazafelé az este 9 órakor induló vonattal lehet utazni, melyhez Kovácspatakra a M. T: F. R. a jótékony célra való tekintettel este V2IO órakor a vendégekért s az énekkarért ingyenes különhajót bocsátott rendelkezésre. A zebegényi hadiárvák javára rendezendő hangversenyre szóló 3, 2 koronás és 50 filléres belépőjegyeket a hangverseny előtt a templom előterében lehet váltani. A hangversenyen kivül is igen sok érdeklődőt s műbarátot fog Zebegónybe vonzani e napon a templom érdekes struktúrájának s Kőrösfői Kriesch Aladár által festett országos hirű freskóinak egyidejű megtekintése s Zebegény községnek kirándulásra különösen alkalmas gyönyörű vidéke is. A hangverseny műsora: 1. Ünnepi praeludium, orgonára. 2. Bogisich: a) Oh Jézus, Jézus... b) Angyaloknak nagyságos Asszonya. 4 szólamú vegyeskarra. 3. Liszt: a) O salutaris hostia. 1 szólamú nőikar, orgonakisórettel. b) Libera. 4—7 szólamú vegyeskar, orgonakisórettel. 4. Ünnepi beszéd. Tartja: Kriegs-Au Emil. 5. Büchner: Ave Maria. r Szoprán és hegedű-szólóra, orgonakisórettel. Énekli Taky Gyuláné, hegedűn kíséri Zsolt Nándor. 6. Kersch: a) Liliomok lilioma, b) Ki ismered Magyarország . . . 4—6 szólamú vegyeskarra. 7. Caldara: Ego sum panis. 2 hangra, orgonakisórettel. Előadják: ifj Büchner A.-nó (szoprán) és Magyarász B.-nó (alt). 8. Büchner: