ESZTERGOM XXII. évfolyam 1917

1917-08-19 / 33. szám

.•alább ezt az egy csoportját teljes sikerrel old­hatnánk meg hazánk és nemzetünk nagy érde­kében s az a sok százezer hős, aki még hivatva lesz életét áldozni", tudatában volna már most •annak, hogy gyermekeiről kellő gondoskodás fog történni. Szent István ünnepén. Zokogva, sirva tör fel a katholikus ajkakról aug. 20.-án az a bizalmasan fenséges szózat: „Hol vagy István király, téged magyar kivan." (gyászos az öltözet, mely ez- évben komolyabb gondolatokra hangolja azokat is, akik már csak az emlékezet üres napjának vélték e napot, de 1000 esztendő távlatából már e nagy király alakja más kontúrban lebeg, mintsem benne szent Istvánra ismerhetnénk. A harcos idők, melyek visszaidézik István király korát, azt gondolnók, hogy az ő atyai szellemét is beleállitják e korba és ez a harcokban őrlődő magyarság jövőjének biztositásán elmélkedve virraszt a csattogó acél villámszikráinál, jhs a hadúr nagy alakja a mozgó világ közepette tud találni egy archimedesi pontot, melyen megállítja a nemzetet és lemossa arcáról a verejtéket s feltárja előtte a jövendők fátyolát. És a harcos vitéz megküzd az eszményi, szebb jövőért az itthoniak tüzével ós lázongásaival, mert amit István tanított vele, az több minden dicsőségnél: az élet. A pogány magyar ha el­veszett, a katholikus magyaré a jövő. Szent István megnyeri az apostoli címet, mert a haza boldogságán fáradott és azt össze­egyeztette azzal a boldogsággal, mely nem a xozsda és moly hatalma alatt áll. Megadta hozzá Mrályi bőkezűséggel az anyagiakat is, hogy a nagy tettekre hivatott egyházat ne gátolja nemes munkájában a teljes szegénység lassúsága. S most ezredév múlva ismét a harcok köz£ törődünk, romiunk ós pusztulunk. Nem lenne sok reményünk a jövőben, de ma is látjuk azt, hogy a keresztény Magyarország, mely pátronánk ere­jével hisszük : győzni fog, elég erős lesz a harcok hazáját békés munkával ismét felvirágoztatni egy ujabb ezredév dicsőségére. A beteg ugyanaz, az orvosnak is ugyannak kell lennie. Mert ha a gyógyítás, a kezelés más utakat választ, próbát végez és a bizonytalanba vésg, de a járt uton nem délibábot kerget. Ma •ép*-*úgy, mint akkor a küzdő magyar megett van az otthon, mely nem halad együtt a sere­gekkel és nagy feladatokat szab a hazatérő ma­gyarokra ós azokkal meg is kell küzdeni. Koppány ma sem alszik. Mi természetesb tehát, minthogy óhajtjuk •szt. Istvánt, gyászos öltözetben előtte járunk. A katholikusságnak megvannak az ellen­ségei ma is, ós ne gondoljuk, hogy tótlenül ma­radnak. Ha nem is a csatabárd, de más fegyver van kezükben ós vezérük is van, ki vezeti őket. Ne ringassuk magunkat tévedésben nagy számunk miatt, mert ellenség van kivül ós belül. Érdemes komolyan számot vetni magunkkal és a tábort elrendezni, mert nagyobb munkát hozhat nya­kunkra a nemtörődömség. Ezzel a jövővel való nemtörődéssel kellett szt. Istvánnak is megküzdenie, mely a jelen vi­rágát akarta csak leszakítani. . Momentán jól érezte magát a pogányságban s a jövőt az utó­dokra bízta volna. Hála szent István király szellemének, mely felrázta a tömeget és megtaní­totta arra, hogy a jövőnek alap is kell, az pedig a jelen. Okulni kell a jelenben és megragadni a helyes eszközöket, akkor mienk a jövő. * Amennyire a kath. tábor erős lesz, r annyira érezzük biztonságban a haza jövőjót. És pedig azért, mert itt vannak lerakva azon elvek, melyek nem javíthatók ki egy néposztály részére sem, hanem hivatva vannak az egész lakosság érdekei­nek biztosítására. Az osztályharc, mely parciális elveken indul, szétdarabolja a hazát, megtöri erejét. JEzen honnak pedig sem feltagozódnia, sem gyön­gülnie nem szabad, mert akkor elveszett. Föld­rajzi tagozódás ép oly veszélyes, mint a lakos­ság foglalkozás szerinti elszigetelése, egymás ro­vására való erősödése. Katholikus elveinket pedig az egyház hely­zetének szilárdításával kell biztosítani és a ka­tholikus egység erősítésével. Számot kell vetni az egyház bajaival és azokat orvosolni, hogy a táma­dás, küzdés idején egy üde egyház állja ki szi­lárdan a viharokat. Igaz, hogy az egyház kemény sziklára épült, de a helyi biztonság egy országban sincs alapitói ígérettel biztosítva. Ez az emberektől függ. Első sorban a főn, azután a többin. S ezt aláhúzom. Még pedig azért, mert nekünk mindnyájunknak első kötelességünk a fejünkre, püspöki szerveze­tünkre támaszkodni. Midőn szervezkedünk, akkor is a hierarchia az útjelző és egyházi, Krisztustól rendelt alapunktól el nem tántorodunk. Ennyiben nagyobb a feladat és felelősség a főn, mert vele állunk vagy veszünk. Amint szt. István, bár apostol volt, nem akart önmagára támaszkodni, hanem azonnal püspökséget szervezett, hogy legyen hierarchikus fő ós ő maga is arra támaszkodott, úgy ma is első kötelessége a katholikusságnak a püspöki karral együtt, hogy a hierarchia szi­lárdan álljon. Nem mellőzhetjük itt az autonómia kérdé­sét, mert ez fontos a katholikusság érdekében. Fontos azért, mert erősíteni van hivatva a hier­archiát, de rosszul kezelve gyengítheti is. Az egyházkormányzatban át kell adni a teljes ós megnyirbálhatatlan hatalmat annak ke­zébe, kinek az Krisztustól adatott. Nagyon hely­telen gondolat, mely ezt akarná demokratizálni. Ez az alap már le van rakva, ahhoz nem is szólhatunk, csak engedelmesen követhetjük. Az autonómiát ezen téren nem is várjuk, nem is óhajtjuk. Az idő még sok mindent felszínre vet. S hisszük, hogy István király szelleme támogatja és közbenjárása erősiti az egyházat ma is. K. Gy. S. HIREK. Krónika a hatósági ellátásról. A hatóság élelmez, Nincs okunk panaszra; Közellátás szakad rá Úrra és parasztra. Uj rendelet mondja ezt, Hadik hagyta helyben, Úszni fogunk mi most már a Lisztben, vajban, tejben? Uj rendelet nem újság Ne csodálkozz rajta, Nem kell ahhoz, csak papír, Mely a hátát tartja, Könnyen kél a rendelet, Mint mezőn a gomba, Odafenn az embereknek Csak ezt gyárt a tolla. A hatóság gondosan Vesz majd minket számba, Számon tartja, hány kanál Ételt tett a szánkba. Folyószámot kapunk majd, Ez az első tette, Az kaphat majd egyebet is, Aki ezt megette. Kapunk aztán lisztjegyet, Amin nevünk rajta, Ez biztosit, hogy jogunk Van badifalatra. Ez biztosit, hogy a sok Etel meg ne ártson, Hajunk nehogy több lehessen Mint nyúlnak a nyárson. A lisztjeggyel bolt elé Kell azután állni S várni kell a bolt előtt, Várni, várni, várni. . .. Mikor aztán a sor már Miránk esett volna, Orrunk előtt zár a boltos : „Nincs már semmi!" mondja. A hatóság gondosan Panaszt vesz fel erre, És megidéz szombatra, Hétfőre, meg keddre. •Otthon addig mit tegyünk? Koptatjuk az állunk^ Csörögtetjük a villával Hangosan a tálunk. Végre három hét után Újra hire terjed, Hogy á lisztes bolt elé Sorba állt a „nemzet." Felpakolunk mi is és Beállurik a sorba . , , Ez a rendes hatósági Ellátási forma. H. I. * Nagyboldogasszony a bazilikában. Aug. 15-én, Nagyboldogasszony napján volt az eszter­gomi bazilikában • a búcsú. A gyönyörű nagy templomot teljesen megtöltötte az igazán áhíta­tos népek tömege, mert a vidéki jó magyar nép nem hivalkodni ós kíváncsiskodni jött be a nagy ünnepre, hanem imádkozni, lelkén könnyíteni s a nagy megpróbáltatások között is nagy hitéről tanúságot tenni. — Az ünnepélyes nagymisét dr. Csernoch János bibornok hercegprimás pontifi­kálta a főkáptalan tagjainak, az udvari és kar­papoknak, s a növendék-papságnak segédlete mellett. A szentbeszédet Kánter Károly prelátus­kanonok, főszékesegyházi plébános mondotta s szép beszédében kiemelte a búcsúra jött magyar nép buzgóságát, amely a szentségekhez való já­rulásban nyilatkozott meg. * A király születésnapján a főszókesegy­házban fényes segédlettel dr. Rajner Lajos püs­pök pontifikálta a nagymisét a hercegprimás he­lyett s a mise végén „Tedeum"-ot énekelt. Az istenitiszteleten jelen volt a helyőrség tisztikara az ezredes vezetésével, a várme*gyei tisztikar Ko­bek Kornél főispán vezetése alatt. A város kül­döttségét Antony Béla polgármester vezette, a járásbíróságot dr. Vaniss Dezső járásbiró, to­vábbá jelen volt a hercegprimási s a főkápta­lani tisztikar, s a többi hatóságok ós hivatalok. Az énekkar fent a kóruson ifj. .Büchner Antal karnagy vezetése alatt Bogisich v. püspök Ki­rályhimnuszát énekelte, majd ennek végeztével felzúgott az énekesek ajkán a magyar Himnusz, amelyet az egész ünneplő közönség: a papság, a katonaság s hivatalos küldöttségek és a hívek serege állva és nagy lelkesedéssel a karral együtt énekelt végig. * Szent István napja a bazilikában. Szent István király ünnepén a nagymisét dr. Kohl Medárd püspök pontifikálja a bazilikában dél­előtt 9 órakor. Utána a szentbeszédet Kanter Károly prelátus-kanonok, főszékesegyházi plébá­nos mondja. * A főszékesegyházi ének- és zenekar Szent István napi műsora: Introitus és Commu­nio koraliter. Mitterer: Graduale. Groller: Offer­torium. Seyler: Missa in C-dur. Ah' hol vagy magyarok, vegyeskarra irta: Bogisich Mihály. —• D. u. Vespera Falsobordoni. * Templomi hangverseny. Lapunk leg­utóbbi számában emiitettük már, hogy az esz­tergomi főszékesegyházi énekkar f. hó 12-ón egyházzenei hangversenyt szándékozott tartani Zebegény község országos hirü templomában, a hangverseny azonban közbejött okok miatt nem volt megtartható. Dr. Koperniczky Ferenc po­zsonyi nagyprépostnak, a község szülöttének s a hangverseny védnökének kívánságára azonban f. hó 19-ón, ma délután 5 órakor a tervezett templomi hangverseny meg fog tartatni, Büchner Antal karnagy vezetése mellett. A hangverseny iránt, — melyen az egyházi zeneirodalom leg­kiválóbb művei kerülnek bemutatásra, — Esz­tergomban is igen nagy az érdeklődés s váro­sunkból is sokan fognak a délután 3 órakor in­duló propellerrel a főszékesegyházi énekkarral egyidejűleg Zebegónybe kirándulni, hová a Ko­vácspatakról induló vonat délután 4 órakor ér­kezik. Zebegónyből hazafelé az este 9 órakor induló vonattal lehet utazni, melyhez Kovács­patakra a M. T: F. R. a jótékony célra való tekintettel este V2IO órakor a vendégekért s az énekkarért ingyenes különhajót bocsátott ren­delkezésre. A zebegényi hadiárvák javára ren­dezendő hangversenyre szóló 3, 2 koronás és 50 filléres belépőjegyeket a hangverseny előtt a templom előterében lehet váltani. A hangver­senyen kivül is igen sok érdeklődőt s műbarátot fog Zebegónybe vonzani e napon a templom érdekes struktúrájának s Kőrösfői Kriesch Ala­dár által festett országos hirű freskóinak egy­idejű megtekintése s Zebegény községnek kirán­dulásra különösen alkalmas gyönyörű vidéke is. A hangverseny műsora: 1. Ünnepi prae­ludium, orgonára. 2. Bogisich: a) Oh Jézus, Jézus... b) Angyaloknak nagyságos Asszonya. 4 szólamú vegyeskarra. 3. Liszt: a) O salutaris hostia. 1 szólamú nőikar, orgonakisórettel. b) Libera. 4—7 szólamú vegyeskar, orgonakisórettel. 4. Ünnepi beszéd. Tartja: Kriegs-Au Emil. 5. Büchner: Ave Maria. r Szoprán és hegedű-szólóra, orgona­kisórettel. Énekli Taky Gyuláné, hegedűn kíséri Zsolt Nándor. 6. Kersch: a) Liliomok lilioma, b) Ki ismered Magyarország . . . 4—6 szólamú ve­gyeskarra. 7. Caldara: Ego sum panis. 2 hangra, orgonakisórettel. Előadják: ifj Büchner A.-nó (szoprán) és Magyarász B.-nó (alt). 8. Büchner:

Next

/
Thumbnails
Contents