ESZTERGOM XXII. évfolyam 1917

1917-06-03 / 22. szám

fogyatkozások pótolhatatlansága képezi a háborúnak legszomorúbb kihatásait. Minél tovább tart a háború, annál nagyobbra emelkedik a testi, épségükben megrokkant emberek száma, kiknek gondozásáról, jövő ellátásáról a társadalmi, állami szervezetnek kell majd godoskodniok. A háborúban megrokkant katonák ma valami alamizsnaszerű segélyt kapnak, melynek nagyságát s fokát még két év előtt, — nem számítva a mostani drágasággal, — állapították meg. Ezzel a rokkantsegéllyel azonban nem lehet kárpótolni a katonát, ki munkaképtelenné vált s ki ebből a néhány koronából nem fog tudni keresetképtelensége mellett boldogulni. A rokkantaknak olyasvalamit kell adni, ami egész életére szól. A kormány feladata volna gondoskodni oly teljesítési akcióról, mely lehetővé teszi, hogy a segélyre szorulók a segély tőkésítése révén földhöz jussanak. A földnek értéke azonban, — mint azt a földéhes bankok törekvéseiből láthatjuk, —- oly magasra emelkedett, hogy azt csakis törvényhozási úton szervezett biztositó intézkedésekkel lehet megtartani a szegény ember számára is. Ez a kérdés az egész közgazdaságot érinti s kétségtelen, hogy úgy a nagytőkések, mint a szegény emberek egészségesebb szociális alapokon nyugvó bevonása válik szüségessé abba a nagy, országos érvényű állami akcióba, melynek feladata lesz a háború rokkantjainak tisztességes jövőjéről gondoskodnia. A tervezett rokkant-telepek, ezek a kaszárnyarendszerü fogolytáborok léleknélküli, lehetetlen intézmények volnának, hol a rokkant katona az állam szegényházában mint elaggott falusi koldus tengetné életét. A rokkant katonák gondozásának s ellátásának ügyét egyik februári képviselőházi beszédében Giesswein prelátus, képviselő ajánlotta a kormány figyelmébe s igen praktikus, életrevaló, egészséges indítványt nyújtott be, mely utasítani kívánja a kormányt, hogy a homestead-rendszer alapján való telepítési törvényjavaslotot terjesszen a Ház elé a rokkantak érdekében. Ez a homestead (háztűzhely, családi birtok) amerikai eredetű intézmény s lényegében végrehajtásmentes birtokot jelent, mint amilyen birtok a régi földesúri s jobbágyi, illetve hűbéresi birtok volt, melyet elzálogosítani, vagy adósság miatt eladni nem lehetett. Ez a nehézményezés korlátozná a kisbirtokos rokkant katona hitelét, ki éppen csak oly terjedelmű birtokot mondhatna magáénak, melyet a törvény mentésit a végrehajtás alól. Ez a rendszer, melyet alkalmilag bővebben is ismertetni fogunk — volna a rokkant-kérdés megoldásának legegészségesebb alapja. g„ HIREK. Kanonoki installációk. A tőszékesegyházban szerdán délelőtt, a 9 órai káptalani szentmisét megelőzőleg iktatták be javadalmaikba az esztergomi főkáptalan azon tagjait, akik Maszlaghy Ferenc c. püspök, prelátuskanonok elhalálozásával előléptek, továbbá a főkáptalan legutóbb kinevezett tagját, dr. Breyer István c. apát, kultuszminiszteri osztálytanácsost. Őfelsége ugyanis, mint megírtuk, az elhalálozás folytán megüresedett éneklőkanonoki stallumot dr. Walter Gyula v. püspök, eddigi orkánoknak adományozta. Az őrkanonokságra igy Bogisich Mihály v. püspök, a főszékesegyházi főesperességre dr. Kohl Medárd félsz, püspök, a komáromi főesperességre pedig Brühl József prelátus-kanonok lépett elő; mig a legifjabb mesterkanonokság királyi kinevezés alapján dr. Breyer Istvánt illette. A beiktatási szertartások is e sorrend szerint folytak le. A kinevezési okiratokat lovag Eitner Elemér Ákos főszékesegyházi sekrestyeigazgató olvasta fel, majd Graeffel János olvasókanonok ékes latin beszédben méltatva dr. Walter püspök érdemeit, a főszékesegyházi énekkar szép akkordokban felcsendült „vivát"-jai mellett vezette őt be az éneklőkanonoki stallumba. A beiktatás további részében dr. Walter Gyula c. püspök már mint éneklőkanonok vezette a beiktatási szertartást, az érdemeket méltató beszéddel és a stallumváltozásban részesült kanonokokat, valamint az újonnan kinevezett dr. Breyer prelátust is ő vezette be uj stallumaikba. A beszéd után felhangzott „vivát"-ok, amelyeket a főszékesegyházi énekkar előadott, ifj. Büchner Antal és néhai Kersch Ferenc karnagyok külön ily alkalomra irt szerzeményei voltak. A szertartások alatt a föszékesegyház hatalmas „Nagyboldogasszony" harangja szólt és hirdette a főkáptalan életében oly jelen-' tős eseményt. A beiktatási szertartásokat „Te Deum" követte, mely után dr. Breyer István prelátus-kanonok mondott ünnepi nagymisét növendékpapok segédletével. * Urnapi körmenetek. Dr. Csernoch János bibornok hercegprímás Budapesten tartja meg ez évben az ünnepi szertartást, mivel az ottani körmenetnek országos könyörgés jellege lesz. — Esztergomban a főpásztor helyett az urnapi körmenetet dr. Kohl Medárd püspök fogja tartani. * Májusi szónokok a vizivárosi zárdában: A mult hét folyamán a következők szónokoltak : hétfőn Balogh Albin bencéstanár; kedden Wéber Mihály udvardi káplán; szerdán Loczner Gusztáv karkáplán; csütörtökön Kanter Károly prelátuskanonok. A befejező ájtatosságot dr. Lepold Antal prelátus-kanonok tartotta. * Főegyházmegyei hirek. Robolszky Endre alsószelezséni plébános június l-től nyugdíjaztatott. — Szücsy Viktor kislévárdi plébános a malackai alesperesi kerület tanfelügyelő alesperese lett. — Vassicsek József ^tábori lelkész miavai plébánossá neveztetett ki. — Mándy Győző budapesti hitoktató Albáron lett adminisztrátor. — Monsberger Ferenc visegrádi adminisztrátor Nagymarosra helyeztetett át plébánosnak, helyébe Manninger Károly került Nagymarosról h. plébánosi minőségben. * Érettségi vizsgálatok a főreáliskolában. A folyó tanévben két izben tartatott érettségi vizsgálat a főreáliskolában. Március hó 2-án a besorozott VIII. oszt. tanulók tettek érettségi vizsgálatot, f. hó 29-én pedig a rendes tanévvégi érettségi vizsgálat folyt le a miniszter megbízásából Grúsz Ede főreálisk. igazgató elnöklete alatt. A márciusi érettségi vizsgálaton jelesen érett Szina József, jól érett Ékesy Zoltán és Weisz Dénes. A májusi érettségi vizsgálatokon jelesen érettek Sántha László és Turányi Antal, jól érettek Biró Béla, Mandel József, Rochlitz-Schmidt Adrién és Vajda Klára, érett Knisch Gábor. * A lisztfölösleg beszolgáltatására vonatkozó polgármesteri felhívásnak örvendetes eredménye volt. A város ellátott lakossága a polgármester felhívásából s lapunk legutóbbi számában közölt cikkéből teljesen átértette ugy a hatóság, mint a közellátásra szorulók nehéz helyzetét s iparkodott a felhívásban feltüntetett lisztmennyiséget pontosan beszolgáltatni. Május három utolsó napján élénk forgalma volt a közellátási hivatalnak, hol a beszolgáltatott lisztet, vagy gabonát azonnal felmértél! s róla elismervényt adtak. Persze akadtak ismét olyanok, kik a hatósági felhívást figyelmen kivül hagyták s a köteles mennyiséget nem szolgáltatták be, ezeknél azonban könyörtelenül rekvirálták, vagy a közeli napokban fogják rekvirálni a be nem szolgáltatott mennyiséget. Aki kötelességének még eleget nem tett volna, jól teszi, ha azonnal beszolgáltatja a reá kirótt mennyiséget. * Törvényhatósági bizottsági gyűlés. Esztergom vármegye törvényhatósági bizottsága május hó 29.-én gyűlést tartott, melynek tárgysorozatául a helyettes alispán megválasztása s Pongrácz Kázmér vármegyei főjegyző elhunytával megüresedett főjegyzői s a fokozatos előléptetés által esetleg megüresedő egyéb állások betöltése is ki volt tűzve. Meszleny Pál főispán a közgyűlés megnyitása után a választások megejtését javasolta, elsősorban pedig az alispánhelyettesi állás betöltését. Miután 20 bizottsági tag aláírásával ellátott íven névszerinti szavazást kértek, a főispán elrendelte a névszerinti szavazás megejtését. Az alispánhelyettesi állásra dr. Major Ödön árvaszéki elnök és Palkovics László párkányjárási főszolgabíró pályáztak, kik közül Palkovics László 56, dr. Major Ödön pedig 38 szavazatot kapott, s igy alispánhelyettesül a közgyűlés Palkoviqs Lászlót választotta meg 18 szavazattöbbséggel. A főjegyzői állásra csupán dr. Szilárd Béla II. főjegyző pályázván, őt a törvényhatósági bizottság egyhangúlag választotta meg a vármegye főjegyzőjéül. Szilárd Béla megválasztásával megüresedett II, főjegyzői állásra Fekete Rezső 23 szavazatával szemben dr. Reviczky Gábor 63 szavazattal választatott meg II. főjegyzőül. Reviczky Gábor helyébe központi szolgabiróul Maros Antal választatott meg egyhangúlag, mig a párkányi foszolgabiróság vezetésével a főispán Reviczky Elemér párkányi szolgabírót bízta meg Palkovics László helyettes alispánságának idejére. A választási aktus befejeztével a főispán kivette az újonnan megválasztott tisztviselőktől a hivatalos esküt, mely után a helyettes alispán őszinte, közvetlen szavakkal mondott köszönetet az iránta megnyilvánult bizalomért, mit a bizottság tagjai teljes rokonszenvvel fogadtak s a népszerű h. alispánt lelkesen ünnepelték. Utána Szilárd Béla főjegyző mondott igen tartalmas és szimpatikus programmbeszédet, melynek minden mondata kétségtelen tanúsága volt a főjegyző hivatalos kötelességérzetének s a vármegye javáért dolgozni kész munkakedvének s jóakaratának. Igen rokonszenvesen viselkedett a bizottság Reviczky Gáborral szemben is, ki rövid beszédben köszönetet mondott az iránta tanúsított bizalomért. A beszédek végeztével a rendes tárgysorozatra került a sor. Etter Gyula elhalálozásával megüresedett közigazgatási bizottsági tagságra Soós Károly búcsi ref. lelkészt, a központi választmányba Etter és Pongrácz helyébe Pisuth Kálmánt és dr. Katona Sándort, az igazoló választmányba Mátéffy Viktort s végül az állandó választmányba Draxler Alajost választotta meg a közgyűlés. A tárgysorozat többi pontja iránt alig nyilvánult meg valamelyes érdeklődés. * Meghivó. Az érseki kath. tanítóképző Segítő-egyesülete június hó 10-én délelőtt 11 órakor tartja az intézet igazgatói irodájában rendes évi közgyűlését, melyre az egyesület összes alapító és rendes tagjait ezúton hivja meg az elnökség. * Jegyzések a VI. magyar hadikölcsönre. Városunk első pénzintézete, az Esztergomi Takarékpénztár jó hírnevének megfelelőleg, de követve a nagy idők hívó szavát is, ez alkalommal is lelkes buzgalommal gyűjti a nemzetmentő hadikölcsönt, minek következtében az első időszak alatt, vagyis mult hó 12.-tői 25.-ig 690,000"— korona hadikölcsönt szerzett és fizetett be az állampénztárba. Ez összegre nagyobb tételeket jegyeztek: 200,000 Kt: Esztergomi Takarékpénztár r.-t., 150,000 Kt: Esztergomi Főkáptalan, 50,000 Kt: Főkáptalani tiszti-nyugdijalap, 30,000 Kt: B. L. 20,000 Kt: 26. gyalogezred háborús rokkant alapja, 15,000 Kt: M. I., 10,000 Kt: Bogisich Mihály, Váczy Ambrus Vácz, Zubcsek Mihályné, Preszler József, ifj. Paál Dénes Gsúz, Dodek Jenöné és Matus Gyula, 8,000 Kt: dr. György Emődné, 7,850 Kt: Medovics Katalin Csácsbozsok, 7,000 Kt: Brühl József és Fok Béla Malaczka, 6,000 Kt: Nedeczky Miklósnó, 5,000 Kt: Fábry Verona, Zsiga Zsigmond, Hegedűs Sándor, Jungmann Karolin Nagylócz, Hanis Vince és neje Dágh és Steiner Aranka Párkány, 4,500 Kt: Illy Tamás Dágh, 4,200 Kt: Weisiger Gyula Nagysáp, 4,000 Kt: Erős Rezsőné, Marosi József, Lakner László, Preichtinger Blanka, Tolléé Lajka és Urbanics Pál Mogyorósbánya, 3,000 Kt: Simcsák Albert, Sztojanovits Sándorné Komárom és Lindscheit János Süttő, 2,000 Kt: Seyler Vilmos, Pirchala Imre, Szabó Géza, Rudnay Miklós kapitány, Schmidt Gyula, Gere János, Bartalen Istvánné Csolnok, Dubi János és Klempa Mihály Pozsonyzávod, 1,500 Kt: Esztergomi izr. nőegylet, 1,400 Kt: özv. Dindorfer Edéné, 1,300 Kt: Zácsek Teréz Pozsonyzávod, 1,200 Kt: Dajcs József és Kohn Hermann Kesztölcz, 1,100 Kt: Pék Edéné Németszőgyén, végre 1,000 Kt: Marosi Ferenc, Dojcsák Márton, Dojcsák Vendel és Horváth János Pozsonyzávod. Tekintettel arra, hogy az első öt hadikölcsönre az Esztergomi Takarékpénztár 5 millió 800 ezer koronát gyűjtött, bizton várható, hogy a jegyzések összege a hátralékos időszakban még tekintélyes összeggel fog emelkedni és igy ez alkalommal is egy millió koronán felül fog emelkedni. A VI. hadikölcsön jegyzése folyó hó 12.-ig tart és igy van még idő a hazafias kötelességek lerovására. Különösen várjuk a kedvező háborús konjunktúrák folytán tekintélyes pénzfelesleggel rendelkező gazdaközönséget, mely ez alkalommal eddig, mint a fenti névsor is mutatja, csak kis részben vette ki részét a haza e téreni támogatásában. * Fák és madarak napja. Az esztergomi izr. hitk. elemi népiskola f. évi jun. hó 5-én, kedden d. u. 4 órakor a sziget felső részében — kedvezőtlen idő esetén az iskolában madarak és fák napja ünnepélyt tart, melyre a szülőket és az iskola barátait ez uton is meghívja a tantestület. * A törvénytelen hadiárvák törvényesitése. A király elrendelte, hogy a háború alatt elhunyt katonák törvénytelen gyermekeinek törvényesitésére vonatkozó kérvényeket a gyámhatóságok