ESZTERGOM XXI. évfolyam 1916

1916-03-05 / 10. szám

1916* március 5. ESZTERGOM 5 a készleteket nem lehet elkobozni, hanem a rekviráló bizottságok tartoznak azokat kitűzött áron megvásárolni. Ha mégis a rekviráló bizottság elkobozná ezt a készletet, a főszolgabírónál vagy a polgármesternél kell orvoslást keresni. A gazdának jogában áll, ho#y a tavaszi vetőmagkészletet és azt a mennyiséget, mely a tavaszi, vagy nyári munkások élelmére szükséges, visszatarthatja még akkor is, ha hadifoglyokat még nem kapott. Csakis •ezen a mennyiségen felül maradó készleteket kell átadni a hatóságnak. * Vágujhelyi prépostválasztás. Az „Alkotmány" tudatja : A vágujhelyi prépostság betöltésére illetékes családok képviselői e hó elején értekezletet tartottak s egyhangúan dr. Pongrácz Frigyes grófot, a prépostság eddigi adminisztrátorát választották meg vágujhelyi préposttá és plébánossá. * Halálozás. Id. Bilkei Gorzó Nándor hoszszas szenvedés és az utolsó szentségek felvétele után Ipolyságon, február hó 28 án d. e. 11 órakor, 50 éves korában meghalt. Temetése március hó lén ment végbe Ipolyságon s ugyanott a várostól felajánlott díszsírhelyen helyezték nyugalomra a föltámadásig. * Uj címer a pénzeken. Mindazoknak a magyar veretű koronaértékű pénzérmeknek veretesénél, amelyeken a magyar szent korona országainak egyesitett cimere a címertartó angyalokkal látható, ezentúl a magyar szent koronának az 1915. évi október 10.-én kelt legfelső kézirattal megállapított uj cimere fog alkalmaztatni. — Szintúgy mindazon osztrák veretű érmeknél, amelyeken a császári sas látható, jövőre az osztrák tartományok uj kis cimere fog alkalmazást nyerni. * Pénztárforgalom a takarékban. Az esztergomi takarékpénztár 71. üzletévéről szóló évi jelentés végén olvashatjuk a pénztárforgalmat, mely szerint az 1915. évben bevétel: 24.229,224 K 73 f kiadás: 23.960,249 K 54 f volt. Az összes forgalom tehát negyvennyolc és fél millió korona. * A párkányi Vöröskereszt-egylet, amely szenkvici Palkovics László főszolgabíró elnöklete alatt 131 taggal működik, ma, vasárnap délután félnégy órakor a község tanácstermében tartja első évi rendes közgyűlését. A párkányi Vöröskeresztegylet az első sebesült szállítmány megérkezése után alakult meg. Először 53 sebesült oroszt gondoztak a párkányi tartalékkórházakban s közadakozásból került ki az ellátás. A megalakulás óta 179 beteg katonát ápoltak 5404 élelmezési nappal. A betegek közül csak kettő halt meg. Az öszszes bevétel 20,071 kor. 33 fillér, míg az összes kiadás 13,225 kor. 80 fillér volt. Ki kell emelnünk az elnöknek: Palkovics Lászlónak érdemeit, akinek első sorban köszönheti ezen üdvös intézmény létesülését. * A katonák levese. A falusi nénikék érdeklődve figyelnek a városban mindenféle katonai forgalmat, hiszen az idegen katonák életében a saját gyermekük, férjük sorsát látják. Épen déltájban kerülnek arra a tájra, a hol a katonák ebédjét osztogatják. Minden távozó katona tálkájába beletekintenek. — Jó húslevest kaptak — mondja az egyik. — Azt biz a' — hagyja rá az öregebb — de mir nem adják nekik teli?! — Mir

1 hát no? — elmélkedik egy harmadik. — Bizonyosan azir', hogy ki ne lötyögjön útközben, mig haza viszi. * Népakadémia. Március 12-töl kezdve minden vasárnap délután 5 órakor ismeretterjesztő előadások lesznek tartva a vízivárosi kör helyiségében, a kör tagjai és azoknak családjai részére. Az első alkalommal dr. Sebők Imre képezdei igazgató és köri elnök tart előadást az oroszlengyelországi háborús élményeiről. Minden előadást zene- és énekszámok kisérnek. A részletes műsort minden vasárnap szintén közli a rendezőség. * Mennyi kőszenük van a központi hatalmaknak? A kettős monarchia évi széntermelése 41 millió tonna kő- és 13 milló tonna barna szén, melyből Magyarországra 15 millió tonna esik. Cseh, Morvaország, az alpesi tartományok s Bosznia kő- és barnaszéntelepei majdnem érintetlenek s így a jövő államalakulásait mi nem a szénkészletek arányában próbáljuk majd megoldani. Németország szénviszonyait a stockholmi geológiai kongresszus részére készített jelentésében tárja fel leghűbben, sajnos, ennek legfontosabb részei nem kerültek a nyilvánosság elé s így az 1913. kanadai (Toronto) kongresszuson előterjesztett s nyomtatásban is megjelent jelentésre kell támaszkodnunk. A szénkészlet Vestphalia környékén a leggazdagabb. Felső-Szilézia fontossága egyre növekvőben van s a Saarvidéki meg a Rajna balparti széntelepek kimerithetetleneknek látszanak. A legelővigyázatosabb Ítélet szerint is Németország szénkészlete ujabb feltárások hiányában is néhány évszázadnál előbb egyáltalában nem fogyhat ki, holott az utóbbi években a kitermelés óriási emelkedést mutat s mig 1895-ben 104 millió tonnára 1905-ben 174 „ 1910-ben 222 , „ addig 1913-ban 279 , „ rúgott. A háborús Németország kezében a szén a legnagyobb fontosságú külpolitikai eszköz, így az előttünk még teljesen érthetetlen olasz német helyzetben is, de a Romániával való viszonyban is, hisz Románia tudvalevőleg az angol szénbehozatal óta teljesen Németországra van utalva, sőt ezért cserébe gabonát, takarmányt, petróleumot is adott. * Az alantasok bejelentése képviselőválasztói jog végett. A képviselőválasztók jegyzékének összeállításáról szóló 1913. évi XIV. t.-c. 38. §. értelmében a választók jegyzéke kiigazítandó s ugyanazon törvény 55. §-sa utasítja a hivatalfőnököket, hogy ezen célból az alájuk rendelt hivatalnokokat és más alantasokat az illetékes törvényhatóság által kitűzött időben bejelentsék. Tekintettel a háborús időre, a bejelentési terminust a törvényhatóságok meghosszabbították, felhívjuk tehát a lelkészkedő papság figyelmét, hogy alantasaikat annál is inkább jelentsék be a képviselők választási jegyzékét kiigazító bizottságnál, nehogy a konzervatív politikát valló választók el essenek joguktól. * A csehek háborúja Magyarországon. A „Dunántúli Hírlap" írja ezt a botrányos esetet: Harka ostromállapotban. Éjjeli gyakorlatot végeztek a harkai Kogl-hegyen a Kópházára telepitett osztrák Landwehrek, mely ezredben sok cseh szolgál. A gyakorlat után több cseh katona valahogyan bejutott a közelben levő Harka községbe s ott vérlázító gyalázatosságot követtek el. Némelyek a már nyugvóra készülő lakosok házaiba nyitottak be és erőszakos módon húst és kenyeret követeltek. Mások puskaaggyal verték az ajtókat, miközben egy fegyver el is sült, irtózatos riadalmat keltve a megrémült emberekben. Egy házban az ablakot verték be, behatoltak oda s összeszórtak mindent. Ugy látszik, ott is ennivalót, húst kerestek. Egy kisebb csapat meg a nagyvendéglőbe tért be, ahol három-négy jobbmódu polgár iddogált. Se szó, se beszéd, elvették előlük a bort s megitták. Mikor a polgárok emiatt rendreutasították őket, csaknem még ők húzták a rövidebbet. Azután bort, pálinkát rendeltek s ittak mint a gödény, közben belekötöttek a polgárokba. Ezek látva, hogy baj lesz, egyikük csendben kiosont, hamar összeszedett több markos, bátor férfit és visszament a korcsmába. Hamar elvették tőlük a puskákat s jól elrakták a vitézeket. Ezalatt a korcsmaudvaron a csehek kihúzták az ólból a vendéglős szép hízóját s 15—20 szúrással megkínozva, leölték. Másnap reggel félredobva találta meg a vendéglős. A község elöljárósága már megtette a szükséges lépéseket s feljelentette a durva katonákat. Évtizedek óta gyakorlatoznak Harka mellett a soproni ezredek magyar fiai, de soha sem volt ellenük a legkisebb panasz sem. * A magyar szaléziánusok házépítésére ujabban a következő nagyobb adományok folytak be : Jedlicska Pál prelátus-kanonok (Nagyszombat) 1000 kor., Szmrecsányi Lajos érsek (Eger) 500 kor., Zmeskál Ludmilla (Lestin) 500 kor. (dísztagok); gróf Majláth Gusztáv erdélyi püspök, Fetser Antal győri püspök, Radnai Farkas besztercebányai püspök, Pozsonyi társaskáptalan, Brühl József prelátus-kanonok (Esztergom), Kollányi Ferenc prelátus-kanonok (Nagyvárad), Grócz Béla kanonok (Nagyvárad), gróf Almássy Imre (Pusztapó), gróf Eszterházy Miklós (Csákvár), gróf Széchenyi Bertalanné (Felsösegesd), Gziráky Erzsébet grófné (Kétegyháza), Szapáry Ilona grófné (Pozsony), Psenkó József pléb. (Zsigárd), Hehelein Károly pléb. (Szatmárnémeti), Fáraó Simon nyug. lelkész (Szépviz), Zalka László ny. tanár (Pozsony), Melisek János káplán (Nagyúny), Beniczky Géza (Bpest), R. k. hitközség egyháztanácsa (Versecz) 100—100 kor. (alapító tagok); gróf Batthyány Vilmos püspök (Nyílra), Debreczeni János vál. püspök (Eger), dr. Koperniczky Ferenc nagyprépost (Pozsony), Fábián János apátkanonok (Pozsony), dr. Stanczel Ferenc kanonok (Debrecen), gróf Chotek Rezső (Ófutak), özv. őrgróf Pallavicini Edéné (Bpest), Irgalmas Nővérek (Szatmárnémeti), Rk. hitközség (Sárisáp), Gubicza István plébános (Bpest), Dulla Nándor pléb. (Krivány), Tonhaiser Mihály pléb. (Imely), Szabados Pál plébános (Bácsadorján), Katona Sándor S. J. tábori lelkész (Bpest), Tillinger F'erenc pléb. (Császártöltés), Dienes István (Miskolc), Dlusztus Alajos (Németbóly) 50—50 kor. (pártoló tagok). Ezen kegyes adományokért nyilvánosan is hálás köszönetet mond és további kegyes pártfogást kér a Szalézi intézet igazgatója. Szentkereszten (Esztergom m.) 1916. febr. 29-én. * Az amerikai újságok „lelke". Rockefellernek gyakran idézett mondása: a hirdetés a kereskedelem lelke — tudvalevőleg az amerikai sajtó életében sajátságosan nagy mértékben megvalósul. Mint ez az egyik tengerentúli újságkiadó-vállalat rövid statisztikájából kitűnik, amely szerint az 1915. évben az északamerikai Egyesült-Államok hét legjelentősebb újságja egyenként 8—14 millió sor hirdetést közölt. Pénzértékbe átszámítva tehát az amerikai hirdetések 572 —6 miliárd koronát emésztenek fel évenként, oly összeget, amely világosan illusztrálja az újvilág reklámjainak méreteit.