ESZTERGOM XXI. évfolyam 1916

1916-11-05 / 45. szám

elvégezni; ma ki-ki csomagjából szedi elő az elemózsiát és a drágaságot szapulják. És csodálatos, hogy milyen jól van informálva az utazó közvélemény a drágaság okairól. Nem a vendéglőst, sem a termelő gazdaközönséget tartják a drágaság okozóinak, hanem szinte unisono hangzik a vád a spekulánsok, a közvetítők ellen. Az aránylag sokkal kevesebbet termelő Németország szervezetéről a vasúti kocsik közönsége is csodálattal beszél. Hogyisne, mikor pl. a cigarettát, a dohányt és szivart az állomásokon a pincérek mind utazó német katonáktól szerzik be. Erről is sok szó esik a vonaton. Pompás ebédeket lehet végigélvezni a vasúti vendéglőkben, de a legtöbb helyen kenyeret csak kenyérjegy ellenében adnak a pörkölthöz vagy más húshoz. Takarékoskodni kell tehát a kenyérrel s nem lehet gáncsolni, amint abba az utazó civilek bele is nyugszanak, hogy elsősorban a katonák kenyérszükségletét elégítik ki minden fontosabb vasúti vonalon. * Nem kell a papirbankó! A piacon egyre sipitoznak a falusi asszonyok : — Jaj, csak azzal a papir kétkoronással ne fizessenek! Nem veszem el! Mert otthon se veszi el a boltos. Azt mondja: — Nincs annak semmi értéke. Nem veszik el tehát az osztrák-magyar bank papírpénzét. Ide jutottunk tehát s ez a derék népnevelő munka a falusi boltosok remeke. Igazán kiáltanunk, üvöltenünk kell ebben az országban : — Ki itt az ur utóvégre is? Hát már minden hatalom, gazdagság, vezetés a kis boltosok és a hadseregszállítók kezébe összpontosul?. Ezek után kell-e a lapoknak lázítani, hiszen az ilyen esetek látása, hallása felbőszíti a hazafias kötelességét teljesítő népet. * A katonai sirgondozók perselye. Halottak napján katonák hordoztak körül a városban nagy perselyeket, amelyek fölött nagy betűkkel irt táblákat tartottak, amelyek tudtul adták, hogy a katonai sirok gondozására gyűjtenek. A biboros-hercegpiimás 100 koronát tett egy ilyen perselybe. * Erdőben vagyunk ?! Szörnyűség, hogy bizonyos alakok milyen fifikákkal húzzák ki az amúgy is egyre értéktelenebb pénzt a szegényebb néposztály zsebéből. Micsoda vándorlás folyik az utcákon boitról-boltra, hogy egy deci petróleumhoz hozzá juthassanak. Különösen a diákok kutatnak a drága folyadék után, mert nekik életérdekük, hogy este még tudjanak tanulni. — Ma jó napunk lesz! — szól az egyik diák diadalmasan s görcsösen szorongatja kezében a deci petróleumot tartalmazó üveget. — Igaz! Tanulhatunk, — feleli a másik hozzá simulva. De most nézzük, hogy vájjon mennyiért vették a deci petróleumot és mennyiért veszi általában a szegény nép. Literszámra nem adnak, mert ennek a menynyiségnek maximált ára van. Talán 60 fillér? Nem lehet már tudni, mert az árak csúnya özönében mindenki elfelejtette. Talán a petroleummal uzsoráskodó kereskedő se tudja már a maximális árat. Decijét 10 fillérrel árusítja az egyik, de 3 deciért már nem 30 fillért kérnek. A félliter — ha valaki hozzájut — szintén ingadozó áru. Külőnpen attól függ, hogy ki vásárolja. Mindezek után elmondhatjuk: — „Erdőben vagyunk" — s csak útonállókat látunk, a pandúrok azonban még mindig nem jönnek a bilincsekkel és a börtönkulccsal. * Sajnálja, hogy a temetésen részt nem vehetett. Bámulatos gyorsasággal eljutott a messze orosz fogságban búsuló katonáinkhoz is az oláhok veresége. Az egyik hadifogoly táborból egy levelezőlap érkezett s abban a következőket írják: Képzelhető nagy szomorúsággal értesült Oláh Janka, Erdélyben történt kimúlásáról s végtelenül sajnálja, hogy a temetésen részt nem vehetett; no de amint értesült, rokonai: Magyar Mihályék és Német Jánosék ott voltak s elég diszes koszorút raktak a drága halott ravatalára. — A derék muszka censor nem értette meg, hogy a családi nevek mit jelentenek, különben aligha bocsátották volna haza a levelezőlapot. Valószínűleg az orosz lapból vették a magyar hadifoglyok az oláh vereségről szóló híreket. * A Fürdő mozgóban november 11—12-én halhatatlan Petőfi Sándor tündérszép balladája „János vitéz" kerül bemutatóra. Elragadóan kedves ez a film, mely egyik büszkesége a magyar filmgyártásnak. Ajánljuk megtekintését. * „Sirok kivilágításának megváltása" cimén a kegyelet napján, Mindenszentek évfordulóján a cs. és kir. 26. háziezred elesett hőseinek özvegyei és árvái javára intézetemnél befizettek: Meszleny Pál főispán 100 koronát, „Sötét sirok — égő szivek" cimén egy nemes szivü család három tagja 60 koronát; továbbá 20 koronát: Reusz Ferenc, Havasi Jolán, Mattyasovszky Kálmánné, Bieszl Ferenc, Feichtinger Blanka és Kuti Sándor; végre 10 koronát: Feichtinger Győzőné, Seyler Vilmos és özv. Pálfy Albertné. Befolyt tehát mindössze 310 K, mely összeget, valamint a netán még érkezendő adományokat lesz szerencsém a Főispán ur öméltóságával a háziezred parancsnokságának átnyújtani. Bieszl Ferenc, kir. tanácsos, takarékpénztári igazgató. * A román petróleumforrások. Győzelmes hadseregünk közeledik Romániában az erdélyi román határ közelében, mintegy ötven kilométer távolságban fekvő, híres romániai petróleumforrás vidékéhez. Ez a Prahova vidéke, amely Sinaja és Ploesti között terül el. A prahovai vidéknek napi petróleumtermését 1250 vaggonra, vagyis egy évben 375 ezer vaggonra becsülik. Ennek a prahovavidéki nyers petróleumnak a legnagyobb részét Konstanzábau dolgozták fel és raktározták el és a kivitelt is onnan irányították. A Konstanzában elraktározott óriási petróleumkészletek már a központi hatalmak birtokába jutottak. Ha a hadiszerencse tehát tovább kedvez nekünk, amire legjobb kilátásunk van, úgy a prahovai területek elfoglalása folytán az egész román petróleumkivitel a mi hatalmunkba kerül. Miután nálunk, de másutt is nagy szükség van petroleumra,-mindenfelé nagy a hiány, szükséges, hogy a kormány minél előbb intézkedjék a román petróleumkészletek arányos elosztása iránt. Az elszállítás legrövidebb utja a birtokunkban levő predeál—brassói útvonal. * Nem járnak már mezítláb a hadbavonultak gyermekei a Bottyán-utcai napközi otthonba, mert a város társadalmának nemesen érző, jólelkű tagjai kegyes adományaikkal lehetővé tették, hogy a didergő gyermekek a komolyabb téli hideg idő beállta előtt jó lábbelihez és ruhához jussanak. E célra adakozni kegyesek voltak : Dr. Csernoch János bibornok-hercegprimás 200 K, Esztergomi Polgári Egyesület 250 K, Bieszl Ferenc (100 K és hadiadó kivető bizottsági napidiját 32 K) 132 K, Bogisich Mihály c. püspök 100 K, dr. Perényi Kálmánné (az iparbanki tisztviselők által Laiszky János halála alkalmával adott 30 K hozzászámitásával) 100 K, Esztergomi Friss Újság szerkesztősége az „Árvák tányérja" alapból három hadiárva cipőjére 60'50 K, dr. Fehér Gyula prel.-kanonok 50 K, Molnár János prel.-kanonok 50 K, dr. Berényi Zoltán 20 K, Henning János és Fia 20 K, Jalkóczy István 20 K, N. N. tanitónő 20 K, Grószner Berta 12 K, Marosi Józsefné 2 K. Összesen 1036*50 K. Midőn a nyomorgó árvák érdekében kifejtett akciónk kegyes támogatásáért őszinte, hálatelt szívvel mondunk köszönetet, tisztelettel jelezzük, hogy az akció befejezésekor készítendő számvizsgált számadásunkat ugyanitt közzé fogjuk tenni. Gondozottjainkat a jólelkű emberek további szeretetébe ajánlva, nevükben is újból hálásan nyugtázzuk a fenti kegyes adományokat. Marosi Józsefné a kisdedóvó hölgy bizottságának elnöke, Szvoboda Román titkár, az otthon gondnoka. * Az átlagos emberi suly. Régi dolog és elismert igazság, hogy az ember súlya egyenes arányban van a test magasságával, szóval a testi fejlődéssel. Pontos adatok e tekintetben azonban hiányoznak, sőt az adatok és normák tekintetében szétágaznak a nézetek. Zuntz német professzor ujabban tüzetes kutatások és vizsgálatok alapján most már táblázatot állított össze, amely mint tanulmány rendkívül érdekes. Eszerint egy 167 cm. magasságú kifejlődött férfi súlya 114.2 fontot nyom. A 178, 180 és magas emberek 126.5,111.2, illetve 150.2 fontot nyomnak. Ezek a számadatok első tekintetre rendkívül alacsonynak tűnnek fel pedig egészen megbízhatók. Tudni kell ugyanis, hogy ezek a sulyok ruházat nélkül értendők, tehát a tiszta síüyt adják. * Egy hisztériás hercegnő szerepében Fabó Mari és partnere Machawielli valami ultramodern szerelmi filmtörténetben mutatkoznak ma be a Korona-mozi vásznán, kedden „A csábító" cimü Nordisk-újdonság, szerdán „A hamis ezresek" címen Stuart Webbs sorozat ezidei első filmje, csütörtökön „A préda* cimü amerikai sorozat NewYork rejtelmeiből mutat be izgalmas részleteket a hires és csodaszép Clara Kimball-Younggal a címszerepben. Jövő szombaton és vasárnap „Paris bűnei" c. amerikai sorozat kerül bemutatóra a Korona-moziban, szóval csupa izgató, érdekfeszítő, szenzációs technikájú film szerepel a Korona-mozi jövő heti műsorán. Az idők jele s tán a háborús hangulatú kedélyek kívánsága a filmgyárak ily irányú filmtermelése, annyi azonban bizonyos, hogy a mozik táblás házait éppen ezek az érdekfeszítő, izgalmas, de mindig kibékítő fejleményü, megnyugtatóan végződő, tanulságos eredményű s lebilincselően kedves epizódokban bővelkedő filmek eredményezik. Akik pedig valamikor ellenségei voltak a moziknak, azok is belátják ma, hogy a mozik nem erkölcsrontó színházak, hanem ezek a felnőtteknek szánt szemléltető módszerű életiskolák ... * Ötven néptörzs ellenünk. Az orosz fekete százak hivatalos közlönye, „Ötven néptörzs a központi hatalmak elllen" címmel cikket közöl, amelyben a következő nemzeteket és néptörzseket sorolja fel: Franciákat, marokkóiakat, kabilokat, szenegáli négereket, négereket, arabokat, malgasokat, ananitákat, nyugatindiaiakat (az antiiiák lakói), madagaszkáriakat, honkingi kínaiakat, dahomeyieket, kongónégereket, kambodzsai törzseket, a monakói hercegség lakóit, angolokat, skótokat, íreket, ujzélandiakat, ausztráliaikat, kanadaikat, búrokat, japánokat, fokföldi négereket, indiánusokat, oroszokat, finneket, lengyeleket, litvánokat, tatárokat, kirgiszeket, kalmukokat, tunguszokat,