ESZTERGOM XXI. évfolyam 1916

1916-10-29 / 44. szám

mord Ignác, dr. Majer Imre, dr. Mattyasóvszky Kasszián, Siposs Antal Félix, Pauer Károly, Oberth Ágoston és Fekete Árpád. Keményfy K. Dániel kimentette távolmaradását. A közgyűlés Walter elnök magasszárnyalású, tanulságos beszédével vette kezdetét, amelyben a háborút kapcsolatba hozta a népneveléssel és megjelölte a népnevelés teendőit. Az elnöki megnyitót lelkes örömmel hallgatta a közgyűlés, melynek nevében Számord Ignác mondott az elnöknek szívből jövő köszönetet. A jegyzökönyvet Pauer Károly vezette, ki felolvasta a hercegprímásnak a jelen kivételes gyűlésre és a mult évi okt. 30-án tartott gyűlés jegyzökönyvének jóváhagyására vonatkozó leiratát. Az elnök azután elparentálta dr. Roszival István prelátus-kanonokot, ki éveken át elnöke volt a Segély-alapnak, majd jelentette, hogy néhai Ferenczy József, volt pozsonyi kanonok hagyatékának szegényharmadából ugy a Segély-alap, mint a Kath. Tanitói Árvaház javára egyenként 300—300 kor. névértékű hadikölcsön-kötvényt és 9—9 kor. készpénzt volt kegyes Ő Eminenciája folyósítani. Fejér Gyula volt zombori plébános 1000 koronát hagyományozott a Segély-alapnak. Azután következett a számadás jóváhagyása. A mult évről az elnöknél maradt évközben kiadható segélyekre 3265 K 75 f. 1. Kiadatott segélyekre és egyéb költségekre 3104 K 27 f. Maradt 161 K 48 f. 2. Ösztöndijakra megszavaztatott . 3000 K Kifizettetett 2300 K Maradt 700 K 3. Segély- és gvámpénzek gyanánt folyósítva lett 2000 K Kifizettetett 2000 K Maradt összesen tehát .... 861 K 48 f. 6 tanuló nem vette fel 100—100 koronás ösztöndiját ; ezt a 600 koronás összeget a közgyűlés a menekült erdélyi tanitók segélyezésére fordítja. A számadások szerinl — levonva az előbb emiitett 600 koronát — 261 K 48 f áll ezidőszerint az elnök rendelkezésére. — Elnök azután bemutatja az alapot kezelő egri főkáptalan képviselőjének. Csekó Gábor prépost-kanonoknak, az alap számadó gondnokának az 1915. évi segélyekre vonatkozólag összeállított kimutatását. E szerint az 1916. évben felosztás alá esik 10,952 K 79 f. Ezen összegből jut: Ösztöndijazásra 3285 K 87 f. Segélyezésekre 4381 K 16 f. A létesítendő orsz. kath. tanitói árva házra 2190 K 58 f. A létesítendő orsz. kath. tanitói tápintézetre 1095 K 28 f. Összesen 10,952 K 89 f. A jövő évi költségvetést 2428 K 51 f-ben állapították meg, mely összegből főleg a hadbavonult tanitók családjai kapnak sürgős segélyeket. Régi ösztöndíjasa 30 volt a Segélyalapnak; legújabban 8 hely üresedett meg és erre 16 kérvény érkezett be. A bizottság a legérdemesebbeknek szavazta meg az ösztöndijat és végre 50 folyamodónak 50—50 korona segélyt utalványoztatott ki. Ezzel a közgyűlés az elnök köszönő szavai után véget ért. Számord Ignác köszönetet mondott az elnöknek a Segélyalap körüli buzgó fáradozásáért és kívánta, hogy az alapot minden kath. tanitó az elnök nemes intenciói szerint hathatósan támogassa, mert csak igy fog virágzásnak örvendeni. * A párkányi vásár. A környékszerte hires párkányi vásár ezidén bizony nagyon is megérezte a háború fogait. Hozzájárult az erős esőzés is, hogy a vásár első napján alig volt látogatója Párkánynak s az eladók nagyrésze sem ütötte fel sátorát. Hétfőn már megállott az eső és azok, akik előre elkészítették a mai aprópénzhiányban a hidra szánt négy filléreket, tömegesen mentek át Esztergomból a vásárra. A hidnál a koldusok nagyobb csoportja várakozott a jó szivek filléreire, távolabb pedig a vásáros élelmiszerárusok állottak sorra, akik a közönség zsebét bizonyára kimeríthetetlen kincsesbányának képzelve, hallatlan árakat szabtak piszkos, sáros, selejtes áruiknak. Egyike-másika ugy itt, mint a távolabbi ruhás és kanavászos csoportban hozzá még válogatott gorombaságokkal is traktálta a fitymáló vevőket, amint ez már a mai elárusítók természetrajzához hozzátartozik. A mutatványos sátrak is megfogytak. Jellemző, hogy négy jósnő vert sátort a vásáron, bizonyára bölcsen számítva arra, hogy a korlátolt nép kíváncsi lesz igéikre, .amelyekkel a háborút kitűnő kereseti forrássá tették. Az aszszonyfejű ausztráliai csodapók és egy tanagrasátor, meg egy hajóhinta merítették ki az összes érdeklődést. Á komoly eladók és vevők a vásárról csaknem mind távoltartották magukat, ami a háborúra, meg a rossz időre való tekintettel igazán nem is csodálnivaló. * Vonatösszeütközés Perbetén. A mult hét egyik estéjén hatalmas csattanás zúgott végig a perbetei állomás környékén. A Budapestről jövő esti 8 órai gyorsvonat beleszaladt az előtte álló tehervonat hátába. A baj onnan keletkezett, hogy a megállás nélkül tovább haladó gyors előtt nem állították be a váltót, tehát olyan vágányra futott, amelyiken nem várták és igy az állomáson levő tehervonatot pihentették rajta. A mozdonyvezető tehetségéhez képest igyekezett elhárítani a katasztrófát s a helytelen váltóállítást észrevéve, hatalmasan kezdett fékezni. Mégse tudta a nagy sebességgel haladó gyorsvonatot megállítani s igy a mozdony jókora erővel gázolta szét a tehervonat hátulját. A nagy ütődés, recsegés, ropogás halálra rémisztette az utasokat, a pályaudvar személyzetét, de még a négy kilométernyire fekvő község lakóit is. Az utasoknak kisebb ütődéseken kivül más bajuk nem esett. Alig ocsúdtak fel az utasok az ijedtségből, kiugráltak a pályára, hogy a további veszélyeket elkerüljék. A derék mozdonyvezető épségben maradt, a vasparipája azonban össze-vissza horpadozott. Az utasok majdnem megölelgették a mozdonyvezetőt, sőt hálájuk érthetőbb jeleiként bankókkal halmozták el. Különösen a vonaton utazó német katonatisztek nem fukarkodtak a százasokkal se. Hamar megtelt bankókkal a kormos sapka s a mozdonyvezető ébersége jutalmául több ezer koronával lett gazdagabb. A szerencsétlen vasúti tiszt, akinek szolgálata volt, a karambol pillanatában eltűnt s még napok múlva se találták meg. Épen előléptetés előtt állott s a kis hanyagság vagy feledékenység, hogy a váltót nem nézte meg, ilyen bajt hozott a nyakába. Halál vagy nagyobb sérülés nem történt. A tehervonatnak öt kocsija zúzódott össze. Az utasok néhány óráig vártak Perbetén, mig a segélymozdony elvontatta őket. * Hét vármegyébe visszatérhetnek a menekültek. A belügyminiszter megállapodott abban, hogy mely vármegyékbe térhetnek vissza az erdélyi menekültek. Ezek a vármegyék: Maros-Torda vármegye, Nagyüküllő, Kisküküllö vármegye. Fogaras vármegye a töcsvári járásig, — Szeben vármegye a Nagyszebenhegységig és Hunyad vármegye a Hászeghegységig. Ezekbe a vármegyékbe már a jövő héten megkezdődik a visszavándorlás. — Még pedig először a földmunkások, az úgynevezett termelőosztály tér vissza, majd az üzembehelyezhetö gyárak vezetői és munkásai, azután az iparosok, kereskedők, végül az úgynevezett lateinerorsztály és a lelkészek. Majd az eltartottak (nyugdijasok, közellátásra szoruló öregek) és bizonyos történeti és kultúrintézmények (levéltárak, muzeumok és gyűjtemények stb.) * Van es"ze. A hadnagy „abrichtolja" az újoncokat. A fegyverforgatás és a testgyakorlás után elméleti tanulmányokra kerül a sor s közbeközbe egy kis erkölcsi oktatást is ad a buzgó tiszt. — Mondd, fiam, — kérdezi egy barnaképű tanyai fiútól, — ha a százados úr elküld például egy boltoshoz egy kétkoronással bevásárolni és tévedésből többet adnak vissza, mint amennyi jár, mit fogsz tenni? A fiu egy darabig gondolkodik, felderül az arca és mosolyogva feleli: — Hadnagy urnák alássan jelentem, eztán mindig oda megyek vásárolni! * A tojást is lehet konzerválni. Semmi különösebb titka nincs a tojáskonzerválásnak. A háziasszony vesz akármelyik drogériában egy kilogramm úgynevezett vizüveget, betölti tiz liter vízbe és feloldja. Most már akár uborkásüvegben, akár más nagyobb edényben sorba rakja a tojást és leönti a vizüveges oldattal, ugy, hogy a viz a tojást egészen ellepje. Az edényt azután vászonruhával leköti és elteszi sötét hűvös helyre. Az igy konzervált tojás egy évig megmarad és nem csak főzés céljaira jó, hanem külön frissen is élvezhető. * A lisztes zsákok ujabb drágulása. Pár héttel ezelőtt a zsákanyagoknak erős áremelkedésére való tekintettel a Magyar fővárosi malomegyesület és a Vidéki malomiparosok országos egyesülete kötelékéhez tartozó malmok a H. T.gal egyetértően elhatározták, hogy a zsákok árát felemelik és pedig a liszteszsákokét 3.40, a korpászsákokét 2*75 K-ra. Ezzel egyidejűleg újból szabályozták a zsákok viszzavásárlási árát, akképpen, hogy a zsákárak felemelése a kereskedőket, illetőleg a termelőket csak lényegtelenül érinti. A zsákanyagokban bekövetkezett ujabb áremelkedés folytán a két malomegyesület ismét tanácskozást tartott az érdekelt tényezőkkel és ennek alapján elhatározta hogy a lisztes-zsákok árát október 17től kezdődően darabonként az eddigi 3'40 koronáról 4 K-ra emeli föl. A zsákok visszavásárlási árát legközelebb fogják újból megállapítani, amidőn egyszersmind a korpás-zsákok árának megállapítására is sor kerül. * Temetői rend Mindenszentek napján. A város rendőrkapitánya a következő rendeletet adta ki: Folyó évi november hó 1-én a temetők a közönség részéről reggeli 7 órától esti 7 óráig látogathatók s ez alkalommal a belvárosi temetőnél a bejárat a nagykapun, a kimenet a kiskapun történik. Járművel a temetőkbe e napon behajtani tilos, csupán kivételes, sürgős esetekben erre engedélyt az ott ügyeleti szolgálatot teljesítő rendőrtisztviselő adhat. Temetőkben vagy azok közelében semmiféle tárgyak nem árusíthatók s igy ott sem bódé, sem sátor vagy ily célt szolgáló alkalmatosságok fel nem állíthatók. Az árusítást a kir. városi temető közelében csupán a Jalkóczi-féle üzlet előtti téren engedem meg, hol, valamint a szentgyörgymezői temető melletti helyek kijelölését Modróczky János őrmesterre bizom. A temetőkben kivitt kivilágítást szolgáló és egyéb kegytárgyak, melyeket tulajdonosuk ott állandóan hagyni nem kivan, a fent jelzett határideig a temetőkből elszállitandók. A temetőkhöz közeli utvonalakon a járművek lépésben hajthatók fel. Kocsival várakozni csak a rendőrség által kijelölt helyen van megengedve. Duhajkodók, botránkozók, vagy lármázok ellen a legerélyesebb fellépést követelek. * Az elkészült kripta. Elkészült a családi kripta s a család úrnője vendégeinek mutogatván a kastélyt, midőn a kriptához értek igy szólott: — Ha Isten éltet, ide fogunk temetkezni. * Hurokra került zászlós szélhámos. Agyafúrt módon élt vissza a vidéki köznép hiszékenységével egy Kocsi Jellinek János álnevet felvett zászlósi egyenruhába öltözött szélhámos: A báti járás Hontbagonya községben megjelenvén, a mezőgazdák felmentéseit vizsgálta s bevonultatással fenyegette meg mindazokat, akik nekik otthonmaradásukért kisebb-nagyobb összeget fizetni vagy nem tudtak, vagy nem akartak. Állítólag sikerült is neki ily módon pár száz koronát kizsarolni. Hontbagonyáról Ipolyságra szökött, ahonnét sikerült meglépnie éppen amikor a báti főszolgabíró távirati értesítése folytán Vizy Ákos százados, honvéd állomásparancsnok igazoltatása végett csendőrt küldött érte. Azonban Korponán hurokra került a gazfickó, kit azután a csendőrség a báti főszolgabírói hivatalhoz kisért be. * Rosszabb lesz a drága petróleum. A kormány intézkedése szerint a petróleumfinomitó gyárak finomításhoz kénsavat tudvalevően nem használhatnak s ennek folytán finomított petróleumot nem lehet előállítani. A forgalomba kerülő világító anyag ezentúl csakis az úgynevezett petróleum párlat lehet s ez jóval csekélyebb értékű lesz a régi finomított petróleumnál. Nem lehet szó nélkül tudomásul venni, hogy a petróleumgyárak a termelököltség ilyen nagyarányú csökkenése mellett sem gondolnak az ár megfelelő leszállítására. Sőt e helyett a kormánynál éppen most az árdrágítást igyekeznek keresztül vinni. * Kitűnően mulattak tegnap este a Korona-mozi előadásán azok, kik a „Szerelmi ábécé" c. vígjátékot, — mely ma este is műsoron van, — megnézték. De még a mainál is pompásabb műsor lesz e hét estéin, mert kedden két gyönyörű Nordisk újdonság: „A bánya áldozatai" és a „Két szék között"" c. kacagtató vígjáték lesz műsoron. Szerdán „A királynő barátja" c. vidám udvari történet lesz bemutatva, mig csütörtökön a „Halálszonáta" c. rendkívül érdekfeszítő és látványos dráma kerül vászonra a főszerepben a hires Maria Carmi-vel. Ezt a gyönyörű filmet különösen ajánljuk megtekintésre, mert ilyen nagyobb stilü darab régen volt műsoron Esztergomgombán. Jövő szombaton és vasárnap egy regényes szerelmi történet lesz műsoron, melyet a fővárosi lapok annak idején hosszú kritikával, elismerően ismertettek. * Tizenhárom éves gyilkos. Egy még rémregénynek sem valószínű borzalmas eset tartja izgalomban egész Torontál megyét. Torontáludvar község jegyzője előtt megjelent egy tizenhároméves leány és elmondotta, hogy az apja réti csősz a csentai határban levő réten. Ritkán szokott hazajönni, két három héten egyszer. Édesanjga a télen