ESZTERGOM XXI. évfolyam 1916

1916-07-23 / 30. szám

hangzik a kiáltás: nincs pénz. Voltaképen hát, hogyan állunk azzal a pénzzel, amelyből olyan sok van, hogy már nem is látjuk, miként a sok fától nem látjuk meg az erdőt. Ha körül nézünk az életben, kétféle ember­típust ismerünk meg. Az egyik, aki lármás. Ez ott van mindenütt, ahol nehéz, fárasztó munka nincs, de van kényelem és vastag szivar. Ez, ha véletlenül kedvtelésből megjelenik a piacon, a legdrágább dolgot is olcsónak találja és nem le­felé, hanem felfelé alkuszik. Ez ropogós ezreseket helyez el hol egyik, hol másik bankban különböző nevek és jeligék alatt. Ez örömmel nézi, milyen pompásan nyúlik a láthatatlan messzeségbe a háború. Ennek a magyarság vérzése, országok és népek tusája a legpompásabb és legnagyobb hasz­not hajtó üzlet a világon. A másik az nem látható sehol. Csendben, hangtalanul, titokban otthon koplal. A ruhája ko­pott, a cipője rongyos. A szegénységet szégyenli, a nyomor annyira lesújtja, hogy panaszkodni sem mer. Venni semmit sem tud, mert nincs miből. Ennek a háború nyomor és szenvedés, de szivesen vár és tür, mert a magyarságnak egy szebb és jobb jövőjét reméli. Ennek pénze nincs, csak nehéz életküzdelme, lelkesedése, betöltetlen vágya és álma. A pénz, az a sok ropogós bankó nem a tö­meg közé jutott a háború alatt. Odament azokhoz, akik spekuláltak. A bankó a néptől elvándorolt egyes osztályokhoz, egyes emberekhez, akiket va­lósággal felvet már a pénz. A ropogós uj tizkoronások sem jelentenek változást. Pénz volt elég eddig is, lesz ezután is, csak nem nekünk, akik itthon a drágasággal vivunk gondterhes csatát, hanem azoknak, akik maguk javára és a nemzet kárára használták kí a háború gazdasági és kereskedelmi helyzetét. Vájjon hol és mikor következik el a csendben nyomorgó pénz­teleneknek és a hivalkodóan bőségben élő pénze­seknek egymástól ellentétes irányban fekvő vég­állomása ?! HÍREK. Csak az a poétikus ... Csak az a poétikus, ami szép: Alkonyi nap — mosolygó, tiszta ég, Bús őszi rózsa — fehér orgona, Bimbófeslés — tavaszi éjszaka. Csak az a poétikus, ami szép: Észrevenni egymás tekintetét, Simogatni kicsiny, fehér kezet S hosszan nézni ragyogó két szemet. Csak az a poétikus, ami szép: Viszontlátás — susogó halk beszéd, Köny — titkos csók — a tiszta érzelem Álomzene rajongó sziveken. Dinnyés Árpád. Fölfedezések utja. (Karcolat.) Zsörtölődünk sokat a mi öreg propellerünkkel, de azért szeretjük őt — szivünkhöz nőtt legalább is annyira, mint a nyalka csizma a lévai csizma­dia mester lábához. (Azt azonban majd később mondom el, hogy mi történt a csizmával és csiz­madia mesterrel.) Az öreg gőzös is esztergomi politikát folytat, mert az olyan durcás forma moz­dulattal vágódik el a párkányi parttól, mintha kő­szén helyett ő is azokra a csirkékre és tojásokra volna éhes, amelyeket a párkányiak elkapdosnak az esztergomi piacra törekvő falusiaktól. Akárhogy is van a dolog, Esztergom a nagy pótadó, a kevés csirke s a néhány tojás dacára is kívánatosabb látképet nyújt, mint a tulsóparti rivá­lis. A bazilikára s a vár öreg falaira irányul min­den szem. Azaz e sorok irójáé, egy háromcsilla­gos fináncé, és egy „kereskedelmi utazó"-é Töb­ben nem vagyunk a fedélzeten, de ott lenn több­féle utasok tanyáznak. (Erős a gyanú, hogy azok is ingyen jeggyel utaznak; mert az öreg matróz bácsi az ellenőrző szemlén csak szalutál-szalutál, jegyet meg nem lukaszt, mert nincs). Sokan azt hiszik, hogy a csavargőzös szük területén semmit sem lehet felfedezni. Pedig de­hogy nem! A fodélzet olyan mint egy szalon, melyben mindenki ismeri egymást, de adják az ismeretlent, hogy ne kelljen előre köszönni. No meg azután mit mondanának, ha az ügyvédné, vagy a doktor reá­ismerne valamelyik suszternéban a mamája barát­néjára és a kövér szabóban a papája cimborájára. Mindenki csak a rangbelijével áll szóba és nagy szóba; vagyis hangosan mondják el házuk di­csőségét, hogy az alacsonyabb rangbeliek pukkad­janak, az idegenből idekerült utasok pedig azt higy­jék, hogy csupa vérbeli gróffal és bárónéval utaznak. De jól van ez igy, legalább nem alszik el a közönség a hajó ringása dacára se, mert az érde­kek vigyázatra intenek. Most uj hang csendül meg: — Akárki mit mond, az a gyárépület nem illik bele a vár panorámájába. Rontja a hangula­tot. — Igy beszél egy úr, aki a mélységből szin­tén a fedélzetre szállt fel társaságával. Micsoda hang ? ! Micsoda vélemény ? ! Hát ki akarta a gyárat középkori stílusban beleépíteni a vár romantikus látképébe ? Senki I Senki 1 Nem elég, hogy igy legalább egy gyárkéményünk van? Olyan gyárkémény amelyet a Dunán utazók is látnak és meggyőződ­hetnek róla, hogy Esztergom csakugyan ipari vá­ros, amilyennek Kálmán Gusztáv államtitkár, volt képviselő igérte. Igaz, hogy az igért gyárkémények elmaradtak és csak a régi öslakó gyárkémények igyekeznek megmenteni becsületünket. Hadd beszéljen az a műértő úr. A karaván illetve a propeller halad s hogy a kovácspataki ki­kötő nem messze van, abból látható, hogy az öreg matróz bácsi felsiet a kapitány mellé, mert a Duna sodra ellen ketten forgatják a kormánykereket. Ezt ugy hívják, hogy a kormányzókörök összetar­tása. A kapitány vezényel: „Áll!" S a propeller megáll. Fel Fedező. Krónika. Notabene: A villamosáram-adó idején minden hw. óráért egy fillér jár a város mezőgazdasági céljaira. A villamos áramóra Mutatója forog lassan. Nem respektál, nem várja be, Hogy vacsorám elfogyasszam. Forog . . . s mig a pecsenyémnek (!) Tányéron hült helye támad; „A városi legelőnek" Leadtam a piculámat. Az újságot elővettem, És olvasom a Hőfert szépen, Eltűnődöm a legújabb Hivatalos jelentésen. Tudom Tisza uj beszédét S néhány napihirt is tudok : J£s ezalatt a „mélyútnak" Javítási költség jutott, Meg van vetve ágyam lágyan, De mielőttt álom érne, Egy uj fejezettel ismét Tovább mentem a regénybe', Tihamér a hősöm neve S az ideál neve Éva: Ujabb fillér — hogy „Zsalazsont Ne pusztítsa filokszéra!" Éj közepén nyugtalanít Egy zavaros, nehéz álom, Mely eltűnik, ha csavarok Egyet éjjeli lámpámon. Gondolkodom félig ébren Össze-vissza a nagy csendben .. , S ezért ismét egy fillérrel „Tabánban házat" emeltem ! Korán nem is kelek soha, Csak amikor süt már a Nap, De kedves jó olvasóim Nehogy lustának tartsanak! Ám a mezőgazdaságnak Leróttam már minden taksát És a villamvilágitás Betöltötte hivatását! (-•) * Személyi hir. Kanter Károly praelátus­kanonok a hét folyamán Wörishofenbe utazik egészségi okokból. * A gyermekek áldozása. Őszentsége a római pápa elrendelte, hogy a második háborús év végén a gyermekek az egész világon a szent áldozáshoz járuljanak s ártatlan szivükből jövő imádságukkal kérjék az Istent, hogy a háború borzalmaitól sza­badítsa meg az emberiséget. — Dr. Csernoch János bibornok-hercegprimás július 17-én adta ki körlevelét, amelyben a pápa szándéka szerint uta­sítja a lelkészkedő papságot, hogy a következő vasárnapon vagyis július utolsó vasárnapján ren­dezzék a gyermekek tömegáldozását. Az eszter­gomi plébániákon már kihirdették a főpásztor akaratát és remélhető, hogy a szülők a legnagyobb buzgósággal vezetik gyermekeiket az Ur asztalához. * Rajner püspök ujabb adománya, Dr. Rajner Lajos püspök az általa alapított és elnök­sége alatt álló Keresztény Szeretet Országos Gyer­mekvédő Művének aranymiséje alkalmából 5000 K-t adományozott. * A főkáptalan a hadseregnek. Az esz­tergomi főkáptalan a Bibliotheca során levő ka­nonoki házat átengedte a hadsereg használatára. Már az összes szobákat telerakták ágyakkal, mert sebesülteket szállásolnak a házba. A háznak ed­digi lakója dr. Fehér Gyula prelátus-kanonok fel­költözött a volt Blümelhuber-féle rezidentiális házba. * A lévaiak Esztergomban. Léva város polgármestere és több előkelő vezető férfia Esz­tergomban meglátogatták volt prépost-plébánosukat, Báthy László prel.-kanonokot. A prelátus szom­baton ebédet adott a lévai vendégek tiszteletére, amelyen dr. Kohl Medárd püspök, prel.-kanonok is részt vett. * Papszentelés. A főszékesegyház téli ká­polnájában tegnap szentelte szerpappá dr. Kohl Medárd püspök Dangel Ambrus szervita-rendi alszerpapot. Áldozópappá pedig ma vasárnap szen­teli a püspök a szerpapot. * Főegyházmegyei hirek. Stibló Ágoston báti plébános kineveztetett Óbarsra plébánosnak és a báti alesperesi kerület tanfelügyelő alespe­rességétől ennek folytán elismeréssel felmentetett; — Pataky Sándor sasvári segédlelkész Nagy­tapolcsányban lett káplán. — Pusztai Mátyás volt budajenői adminisztrátor, a sz. Adalbert intézet tagja meghalt Budapesten július 16 án. Az elhunyt 1833-ban született és 1860-ban szentelték pappá. — Sztopka Modeszt János nyitraujlaki plébános meghalt július 19-én. 1865-ben született és 1887­ben szentelték áldozópappá. R. i. p. * Búcsú. Szent Anna napját kiváló buzga­lommal szokták megünnepelni városunk lakói, fő­kép a Szent-Anna-templomban, amidőn is 8 napi ájtatosság keretében fejezik ki tiszteletüket a hivek a templom védőszentje iránt. Ez oktáva a búcsút megelőző napon, azaz f. hó 25-én, kedden este 6 órakor litániával kezdődik. Magán az ün­nepen, azaz szerdán reggel 6 órakor szent be­széd, utána énekes sz. mise lesz, ezenkívül d. e. 11 óráig minden órában hallgathatnak a hivek sz. misét. Á Utániak mindennap 6 órakor kezdődnek. * A buza-termés. A kormány nem ad hiva­talos jelentést a terméseredményekről. Ebből a körülményből sokan azt következtették, hogy az eddigi termésbecslések a várakozásoknak nem fe­lelnek meg. Ez az aggodalom alaptalan és telje­sen megbízható magánjelentések alapján már is állitható, hogy az idei búzatermés jobb lesz az előző két évinél. Igen jó közepes termés remél­hető, mely a legutóbbi öt év átlagát mindenesetre fölül fogja múlni. A várható terméstöbblet a mult évvel szemben pesszimisztikus számitások szerint 8 millió métermázsa, optimista becslések szerint 12—13 millió métermázsa. A dunáninneni és du­nántúli vármegyékben igen jó a termés, mig az Alföldön az árvizek következtében csak közepes termés kínálkozik. Itt azonban a minőség elsőren­dűnek mutatkozik. Az eddigi cséplési próbák ered­ményei szerint az alföldi, a bácskai és a bánáti buza minősége kitűnő, ugy, hogy itt a minőség kiegyenlíti azt a hiányt, melyet a kisebb mennyi­ség okoz. Kedvező a helyzet azért is, mert Hor­vátországban is sokkal jobb a termés, mint a mult évben. A monarchia kenyérmagszükséglete (buza és rozs) mintegy 100 millió métermázsa. Az idei termés ennél jóval nagyobb lesz, ugy, hogy a mostani takarékoskodási intézkedések betartása mellett abban a helyzetben leszünk, hogy német szövetségesünknek is adhatunk majd nagyobb mennyiségű gabonát. * Okleveles óvónők tanítónői képesítése. Eddig az óvónők, ha tanítónői oklevelet akartak szerezni, vagy mint rendes tanulóknak kellett vé­gezniük a tanitónőképző-intézet III. és IV.. osztá­lyát, vagy ha magántanulók óhajtottak lenni, akkor a tanítónőképző mind a négy osztályáról kellett magánvizsgálatot tenniök. Ez nagy mél­tánytalanság volt az oki. óvónőkkel szemben; ok­levelük semmibe sem vétetett. A bibornok herceg­prímás lépéseket tett ezen méltánytalan eljárás megszüntetésére, az ö nagysúlyú közbenjárására, alaposan megokolt előterjesztésére a vallás- és közoktatásügyi miniszter megváltoztatta a Rend­tartási szabályzatot és megengedte, hogy az oki.

Next

/
Thumbnails
Contents