ESZTERGOM XXI. évfolyam 1916

1916-07-09 / 28. szám

4 • ESZTERGOM 1916. július 9. Bpest. Amig a készlet tart, biztosan megszerezhető. — Zeppelini utas. Magasan szárnyaló ódája pompásan sikerült. — Doberdói remete. A kormány hústalan napokról szóló rendeletei nagy eredménnyel jártak. Minden jóravaló háznál olaszt esznek főzelék gyanánt. — Nikolajevics nagyherceg. Természetesen elhisszük, hogy feltűnési viszketegségéböl már kigyógyult. Az esetleg kiújuló bajára legjobb orvosság lesz a huszárkenőcs, meg a tüzérlabdacs. Üdülőhely elég van hazánkban. Elsőrangú hely Esztergom, Debrecen; Ausztriában Terezienstadt, Leitmeritz, Josefstadt. — A többi kérdezősködésre máskor adunk választ. Fery. * A hercegprímás elutazása. Dr. Csernoch János bibornok-hercegprimás székhelyéről, Esztergomból elutazott a mult hét folyamán és csak hosszabb idő múlva tér vissza. * Személyi hirek. Dr. Klinda Teofil és dr. Machovich Gyula prelátus-kanonokok hosszabb időre elutaztak Esztergomból. * Dr. Rajner Lajos püspök kitüntetése. Ö Szentsége XV. Benedek pápa dr. Rajner Lajos felszentelt püspököt,főszékesegyházi káptalani nagyprépostot és az esztergomi érseknek általános helytartóját, ki f. hó 24.-én ünnepli aranymiséjét, a pápai trónálló püspökök sorába (Episcopus Solio Pontificio Ássistens) iktatni méltóztatott. Ezen nagy kitüntetésről szóló okmányt 0 Eminenciája a bibornok hercegprimás magas meghagyásából az udvari papok, akik a jubiláló püspök előtt folyó hó 3.-án e célból teljes számban megjelentek, nyújtották át a Főpásztornak az ötvenéves jubileumhoz szóló kegyelmes üdvözlésével együtt. A római kitüntetés különleges kiváltságokkal, igy a római grófsággal is jár. A Főpásztor ugyancsak f. hó 3.-án személyesen is felkereste lakásán a jubiláló és kitüntetett főpapot és kifejezte szóval is üdvözlő jókivánatait. A főkáptalan tagjai még a mult hét elején értesültek a nagy kitüntetésről és a főszékesegyházi tanácsteremben meleg, szeretetteljes ünneplésben részesítették a püspök nagyprépostot. Ugyanazon alkalomból a karpapság is kifejezte hódoló tiszteletét és jókivánatait a püspök előtt. * A főtanfelügyelői hivatal ellátása. Miután Dr. Machovich Gyula főegyházmegyei főtanfelügyelő hosszabb időre eltávozott Esztergomból, a főtanfelügyelői hivatal ügyeit helyette Számord Ignác h. fötanfelügyelő vezeti. * Nagy körmenet a belvárosban. Az esztergom-belvárosi plébánia-templomban Jézus sz. Szive imádására kilencedet tartott P. Pénzes bői a francia érckürtök rövid, éles harsogása s a párás felhőoszlopok között tisztán kivehető, mint indul rohamra tömött sorokban az ellenség. Vad puskaharc keletkezik, komoran visszhangzik a folytonos szalvék robaja, majd rá élénken, de egyre gyengülőbben a viszonttüzelés durranása ; nagy a veszteség, amit a mieink szenvedtek, de a vakmerően bátor legénység visszatántorithatlanul helyt áll és ha itt, vagy amott meginog a sor, akkor felbukkanik a nagyherceg magas alakja, hogy kitartásra buzdítsa övéit. De im', a franciák ujabb rohamra indulnak, tisztjeik sebesen vágtatnak fel és alá az egész front mentén, a dobok peregnek, hosszú emberlánc hengeredik tömör sorokban a nagyherceg kicsiny csapatára. Mária térdre hullott és fehér kezébe temeti arcát. Ujabb puskaropogás tölti be a léget és a hercegnő felugrik — neki követnie kell tekintetével a látványt, egy belső hang kényszeríti őt, hogy újból a véres harc mezejére irányítsa könnybelábadt két szemét. Sűrű, puskaporos füst gomolyog a lapályon ... az ellenséges hadosztályok hangos csatakiáltással rohanják meg a dombot, amelyen iszonyatos kézitusa keletkezik. Még vigan lobog Almissa diszes lobogója, még rendületlenül áll a nagyherceg, de mindig kisebb és kisebb lesz a hű vitézek serege, mely magas alakja köré csoportosult. „Jaj!" hangos kiáltás tör az ég felé — Mária összeesik — látja atyját tántorogni, látja öt vitézül elesni — a gyászos harc a végéhez közeledik . . . Dr. Dombováry. (Folyt, köv.) jézustársasági atya. A kilencedbe eső vasárnapon, július 2-án nagy körmenet volt délután 7 órakor. Hat órakor szent beszéd, majd utána litánia volt, mely alatt az egyesületek az utcán felállottak és elrendezkedtek. A kereszt után ment a katonaság, majd saját zászlóik alatt a szentgyörgymezői kath. olvasókör, az ipartestület, a belvárosi kör, a vízivárosi és szentgyörgymezői Mária-leányok és az Oltáregylet hölgyei. A körmenetet Schiffer Ferenc prel.-kanonok vezette. Kanonoki díszben a szentség mellett haladtak dr. Machovich Gyula és Kanter Károly prel.-kanonokok. A papság közüi is sokan részt vettek a körmeneteni. A hívek nagy tömege ájtatosan kisérte a szentséget. * Milyen a termés? A földmivelésügyi miniszter az eddigi szokástól eltéröleg nem ad terméstudósitást s legkevésbbé sem tájékoztat a jövő termés számszerű eredményéről. Ez mindenesetre az eddigi tapasztalatokon alapuló rendelkezés, a melyek óva intik a kormányt és közvéleményt attól, hogy épp a jelenlegi súlyos viszonyok között felesleges csalódást okozzon. A csalódás bizonyos tekintetben már a folyó évben is megvan, mert a májusi állapot szerint joggal hihettük, hogy az aratás igen korán fog megkezdődni. Mindenesetre igy is korai aratásra vagyunk elkészülve, de az állandó hideg és esős idő, mely június havát jellemezte, erősen visszatartotta a gabona érését. A borongós, nedves június különben a terméskilátásokat, különösen a rozsdával terhelt búzánál, erősen megjavította, kivéve talán ott, ahol a buza tulbuja volt s a sok esőzés megdöntötte. A végleges eredményről végleges képet majd csak akkor alkothatunk, ha a termés már a zsákokban lesz. Ehhez pedig szép száraz, nem tulmeleg időre és elegendő munkáskézre volna szükségünk. A szép idő már egy hét óta tart is, de munkáskéznek országszerte nagy híjával vagyunk s tulajdonképen, ha valami tekintetben aggodalomra van ok, ugy bizonnyal teljesen jogosult az a gond, hogy az idei termés betakarítanál az eddigieknél is nagyobb nehézségekkel kell a gazdáknak megküzdeniök. * A bolgár kiráy kegyelete. 1916. június 27-én mult el 90 éve annak, hogy a nagynevű Koháry-család utolsó férfisarja Ferenc herceg Oroszvárott meghalt. Tetemeit a garamszentbenedeki apátsági templom családi sírboltjában helyezték el, hol a családnak többi tagjai is pihennek. E napon az apátsági templomban a családért évenkint sz. mise szokott tartatni, melyen 1912-ben a Koháry-családnak leányágon leszármazottja, I. Ferdinánd bolgár cár is résztvett. Ez idén sem feledkezett meg az ősei iránti kegyeletről, miként a plébánoshoz június 27-én intézett távirata tanúsítja: Haiczl Kálmán dr. plébános urnák Garamszentbenedek. Mialatt mi itten érte a szent misét mondjuk, lelkem kedves templomában az én drága halottaimnál időzik. Murányi. * Főegyházmegyei hirek. Klein Endre süttöi adminisztrátor ugyanoda plébánossá neveztetett ki. — Bussay Tivadar a magasmajtényi plébánia adminisztrálásával bízatott meg. — Havrán Károly Selmecbányái káplán Krakovánba helyeztetett segédlelkészi minőségben. * Az aprópénz elrejtése. A pénzügyminisztérium rendeletet adott ki, amely szerint a dohány kisárusok dohány vétel alkalmával kötelesek a vételár 10°/o-át aprópénzben fizetni s ha ezt nem teszik, a dohány nagyárus jogosult a dohányok kiszolgáltatását megtagadni. Ezen rendeletnek az a célja, hogy az aprópénz eldugását megakadályozza, mután a jelenségek azt mutatják, hogy különösen faluhelyen a nép minden ok nélkül az aprópénzt elrejti, s azzal a pénz forgalmát teljesen megbénítja. Tessék tehát a szövetkezetnek is a népet felvilágosítani, hogy az aprópénz elrejtésének semmi értelme nincs és tessék követelni, hogy a szövetkezetben is fizessenek aprópénzzel s akkor nem lesz akadálya annak, hogy viszont a szövetkezet a dohány vételárának egy részét aprópénzzel egyenlítse ki. * Gyűjtsünk gyógynövényeket, barack magot és szilvamagot! A Hadsegélyző Hivatal által megindított gyógy növénygyüjtési akció felhívja az áldozatkész közönség figyelmét arra, hogy miként lehet, a normális időkben veszendőbe menő, vagy elhanyagolt anyagokból a hadviselésre nézve igen fontos értékeket teremteni. A mezőkön ingyen viritó gyógynövényeket, a barack- és szilvamagot csak össze kell szedni és egy kis fáradsággal, anyagi áldozat nélkül hathatósan segíthetjük a hadsereget, mely a gyógyszereket megkapja és a hősök özvegyeit, kiknek ez értékesítés öszszege jut. A barack és szilva magjából olajat préselnek, mely a gyógyászatban fontos madula-olajat helyettesíti. E magvakat teljesen száraz állapotban, csonthéjakkal együtt küldjük be, a csomagokat a posta és vasút bérmentve veszi fel, ha „gyógynövény" tartalomra vannak jelezve, a Hadsegélyző Hivatalnak V., Akadémia-utca 17. címezve. A gyógynövények iránt érdeklődőknek a Hadsegélyző Hivatal kívánatra tájékoztatót küld. Hársfavirág, bodzavirág, nadragulya, beléndek, arnika, pipacs, orvosi szekfü, ezerjófü, üröm, ökörfarkkóró, zilize levél, anyarozs, redőszirom stb. mind gyűjthetők, de csak azon növényekről kérjünk utasítást, amelyek az illető vidéken tényleg előfordulnak. * Mezőgazdasági munkára kiadott kincstári lovak. A hadügyminiszter megengedte, hogy a mezőgazdasági munkákra kiadott kincstári lovak az aratás elvégzése után is azon munkáknál meghagyassanak. Ezzel kapcsolatosan elrendelte azt is, hogy azok a lovak, amelyeket a munkaadóktól azért vontak be, mert eltartásuk módja a katonaság részéről kifogás alá esett — feljavításuk után — más megbízható birtokosoknak újólag kiadhatók. Az iránt is intézkepés történt, hogy a későbbi időpontban rendelkezésre álló lovak ugyancsak a mezőgazdasági munkákra kiadassanak. A mezőgazdasági munkák végzésére kiadott lovakat katonai szolgálatra csak akkor vonják ismét be, ha ezt a katonai szempontok feltétlenül megkövetelik. Ebben az esetben, a bevonás időpontját a hadügyminiszter idejekorán közölni fogja. * A fémek rekvirálása már nagyon közel van, azért a polgármester is figyelmezteti a közönséget, hogy önként szolgáltassa be a réz, nikkel, tombak stb. konyhaeszközöket és félkiíónál nagyobb súlyokat. A dísztárgyak még nincsenek felvéve a beszolgáltatandó tárgyak közé. Legfeljebb a gyertyatartókat és a tálcákat lehet ezek közé számítani. * Ezredszámok a paroli helyett. Megint szegényebbek lesznek egy érdekes dísszel az egyenruhák, eltűnik a paroli, a gyöngykék, a haragoszöld, téglavörös, kávébarna, lila és más színek hatvan változata a katonanyakról. A galléron csak keskeny csikocska jelzi még egyelőre az ezred régi színét, a vállszalagon azonban megjelen az ezredszám. Az Adjustierung-vorschriftnak ez az ujitása bizonyára hamarosan azt jelenti majd, hogy a szinek helyett teljesen a számok veszik át az ezredek megkülönböztetését, mint ezt a monarchia hadseregén kivül már a összes többi hadseregek is megtették a némettől az oroszig. A csillogó gombok, díszfegyverek után most az utolsó színeit vetette le a teljesen elszürkült katonai egyenruha. * Svájci levél. A világháború, melyben a Svájcot körülzáró összes hatalmak résztvesznek, erősen megbénította Svájc gazdasági fejlődését. Az építőipar teljes pangása valóságos ingatlan-válságra vezetett. A nagy városok, elsősorban Zürich, tele vannak mindenféle idegen kereskedőkkel, importerökkel, transzportőrökkel és exportőrökkel, akik a fő-utcának, a Bahnhofstrassenak internacionális jelleget kölcsönöznek. Ezek az emberek nem produkálnak, csak kereskednek. A fő kereskedelmi cikk a „kiviteli engedély." Vannak olyanok, akik ezzel naponta több száz frankot keresnek. A zürichi polgárság szigorúan semleges. A Bahnhofstrassén mindenféle nyelven lehet kereskedni és üzleteket kötni. Még senkit se ért bántódás azért, mert boche, prodoche, vagy antiboche volt. Csak az a kérdés merül föl a Bahnhofstrassén, hogy miért nem csinál maga a semleges svájci ember is üzleteket? Miért keresnek csak az idegen üzérek, amidőn a svájciak drágán fizetik meg a semlegességet azáltal, hogy állandóan mobilizálva vannak? A háború magával hozta a kereskedelmi háborút. Mi semlegesek sokat tudnánk erről beszélni. A zürichi Bahnhofstrasse a háborús kereskedelem főiskolája lett, ahol a kereskedelmi háborút tanulják. Zürich ma valóságos nemzetközi gazdasági centrum. 200,000 lakosa közül mintegy 35—40°/o külföldi, köztük 35.000 német, 5—600 osztrák és magyar és 15.000 olasz. Berlin, melynek 3 millió lakosa van, távolról sem olyan kozmopolitikus, mint Zürich, mert ott mindössze 50.000 külföldi él. A zürichi benszülött polgárok szívesen látják városuknak ezt a kozmopolita jellegét és nagyon toleránsul viselkedik az idegenekkel szemben. Mindazonáltal ez a nemzetköziség sok zürichi polgárnak már az idegeire megy. A város vezető köreiben máris fontolóra veszik, hogy ne vegyék-e revízió alá a letelepedési feltételeket. Lehet, hogy háború után szőnyegre kerül az a kérdés is, hogy továbbra türjék-e azt a politikát, mely a Bahnhofstrasse exterritorializálására vezetett.