ESZTERGOM XXI. évfolyam 1916

1916-07-09 / 28. szám

4 • ESZTERGOM 1916. július 9. Bpest. Amig a készlet tart, biztosan megszerez­hető. — Zeppelini utas. Magasan szárnyaló ódája pompásan sikerült. — Doberdói remete. A kor­mány hústalan napokról szóló rendeletei nagy eredménnyel jártak. Minden jóravaló háznál olaszt esznek főzelék gyanánt. — Nikolajevics nagy­herceg. Természetesen elhisszük, hogy feltűnési viszketegségéböl már kigyógyult. Az esetleg kiújuló bajára legjobb orvosság lesz a huszárkenőcs, meg a tüzérlabdacs. Üdülőhely elég van hazánk­ban. Elsőrangú hely Esztergom, Debrecen; Ausz­triában Terezienstadt, Leitmeritz, Josefstadt. — A többi kérdezősködésre máskor adunk választ. Fery. * A hercegprímás elutazása. Dr. Csernoch János bibornok-hercegprimás székhelyéről, Eszter­gomból elutazott a mult hét folyamán és csak hosszabb idő múlva tér vissza. * Személyi hirek. Dr. Klinda Teofil és dr. Machovich Gyula prelátus-kanonokok hosszabb időre elutaztak Esztergomból. * Dr. Rajner Lajos püspök kitüntetése. Ö Szentsége XV. Benedek pápa dr. Rajner Lajos felszentelt püspököt,főszékesegyházi káptalani nagy­prépostot és az esztergomi érseknek általános helytartóját, ki f. hó 24.-én ünnepli aranymiséjét, a pápai trónálló püspökök sorába (Episcopus Solio Pontificio Ássistens) iktatni méltóztatott. Ezen nagy kitüntetésről szóló okmányt 0 Eminenciája a bi­bornok hercegprimás magas meghagyásából az udvari papok, akik a jubiláló püspök előtt folyó hó 3.-án e célból teljes számban megjelentek, nyújtották át a Főpásztornak az ötvenéves jubile­umhoz szóló kegyelmes üdvözlésével együtt. A római kitüntetés különleges kiváltságokkal, igy a római grófsággal is jár. A Főpásztor ugyancsak f. hó 3.-án szemé­lyesen is felkereste lakásán a jubiláló és kitünte­tett főpapot és kifejezte szóval is üdvözlő jókivá­natait. A főkáptalan tagjai még a mult hét elején értesültek a nagy kitüntetésről és a főszékesegy­házi tanácsteremben meleg, szeretetteljes ünnep­lésben részesítették a püspök nagyprépostot. Ugyan­azon alkalomból a karpapság is kifejezte hódoló tiszteletét és jókivánatait a püspök előtt. * A főtanfelügyelői hivatal ellátása. Miután Dr. Machovich Gyula főegyházmegyei főtanfel­ügyelő hosszabb időre eltávozott Esztergomból, a főtanfelügyelői hivatal ügyeit helyette Számord Ignác h. fötanfelügyelő vezeti. * Nagy körmenet a belvárosban. Az esz­tergom-belvárosi plébánia-templomban Jézus sz. Szive imádására kilencedet tartott P. Pénzes bői a francia érckürtök rövid, éles harsogása s a párás felhőoszlopok között tisztán kivehető, mint indul rohamra tömött sorokban az ellenség. Vad puskaharc keletkezik, komoran vissz­hangzik a folytonos szalvék robaja, majd rá élén­ken, de egyre gyengülőbben a viszonttüzelés dur­ranása ; nagy a veszteség, amit a mieink szen­vedtek, de a vakmerően bátor legénység vissza­tántorithatlanul helyt áll és ha itt, vagy amott meginog a sor, akkor felbukkanik a nagyherceg magas alakja, hogy kitartásra buzdítsa övéit. De im', a franciák ujabb rohamra indulnak, tisztjeik sebesen vágtatnak fel és alá az egész front men­tén, a dobok peregnek, hosszú emberlánc henge­redik tömör sorokban a nagyherceg kicsiny csa­patára. Mária térdre hullott és fehér kezébe temeti arcát. Ujabb puskaropogás tölti be a léget és a hercegnő felugrik — neki követnie kell tekinteté­vel a látványt, egy belső hang kényszeríti őt, hogy újból a véres harc mezejére irányítsa könnybe­lábadt két szemét. Sűrű, puskaporos füst gomo­lyog a lapályon ... az ellenséges hadosztályok hangos csatakiáltással rohanják meg a dombot, amelyen iszonyatos kézitusa keletkezik. Még vigan lobog Almissa diszes lobogója, még rendületlenül áll a nagyherceg, de mindig kisebb és kisebb lesz a hű vitézek serege, mely magas alakja köré cso­portosult. „Jaj!" hangos kiáltás tör az ég felé — Mária összeesik — látja atyját tántorogni, látja öt vitézül elesni — a gyászos harc a végéhez köze­ledik . . . Dr. Dombováry. (Folyt, köv.) jézustársasági atya. A kilencedbe eső vasárnapon, július 2-án nagy körmenet volt délután 7 órakor. Hat órakor szent beszéd, majd utána litánia volt, mely alatt az egyesületek az utcán felállottak és elrendezkedtek. A kereszt után ment a katonaság, majd saját zászlóik alatt a szentgyörgymezői kath. olvasókör, az ipartestület, a belvárosi kör, a vízi­városi és szentgyörgymezői Mária-leányok és az Oltáregylet hölgyei. A körmenetet Schiffer Ferenc prel.-kanonok vezette. Kanonoki díszben a szentség mellett haladtak dr. Machovich Gyula és Kanter Károly prel.-kanonokok. A papság közüi is sokan részt vettek a körmeneteni. A hívek nagy tömege ájtatosan kisérte a szentséget. * Milyen a termés? A földmivelésügyi mi­niszter az eddigi szokástól eltéröleg nem ad ter­méstudósitást s legkevésbbé sem tájékoztat a jövő termés számszerű eredményéről. Ez mindenesetre az eddigi tapasztalatokon alapuló rendelkezés, a melyek óva intik a kormányt és közvéleményt attól, hogy épp a jelenlegi súlyos viszonyok kö­zött felesleges csalódást okozzon. A csalódás bizo­nyos tekintetben már a folyó évben is megvan, mert a májusi állapot szerint joggal hihettük, hogy az aratás igen korán fog megkezdődni. Min­denesetre igy is korai aratásra vagyunk elké­szülve, de az állandó hideg és esős idő, mely június havát jellemezte, erősen visszatartotta a gabona érését. A borongós, nedves június külön­ben a terméskilátásokat, különösen a rozsdával terhelt búzánál, erősen megjavította, kivéve talán ott, ahol a buza tulbuja volt s a sok esőzés meg­döntötte. A végleges eredményről végleges képet majd csak akkor alkothatunk, ha a termés már a zsákokban lesz. Ehhez pedig szép száraz, nem tulmeleg időre és elegendő munkáskézre volna szükségünk. A szép idő már egy hét óta tart is, de munkáskéznek országszerte nagy híjával va­gyunk s tulajdonképen, ha valami tekintetben aggodalomra van ok, ugy bizonnyal teljesen jogo­sult az a gond, hogy az idei termés betakaríta­nál az eddigieknél is nagyobb nehézségekkel kell a gazdáknak megküzdeniök. * A bolgár kiráy kegyelete. 1916. június 27-én mult el 90 éve annak, hogy a nagynevű Koháry-család utolsó férfisarja Ferenc herceg Oroszvárott meghalt. Tetemeit a garamszentbene­deki apátsági templom családi sírboltjában helyez­ték el, hol a családnak többi tagjai is pihennek. E napon az apátsági templomban a családért éven­kint sz. mise szokott tartatni, melyen 1912-ben a Koháry-családnak leányágon leszármazottja, I. Fer­dinánd bolgár cár is résztvett. Ez idén sem feled­kezett meg az ősei iránti kegyeletről, miként a plébánoshoz június 27-én intézett távirata tanúsítja: Haiczl Kálmán dr. plébános urnák Garamszent­benedek. Mialatt mi itten érte a szent misét mondjuk, lelkem kedves templomában az én drága halottaimnál időzik. Murányi. * Főegyházmegyei hirek. Klein Endre süttöi adminisztrátor ugyanoda plébánossá nevez­tetett ki. — Bussay Tivadar a magasmajtényi plébánia adminisztrálásával bízatott meg. — Havrán Károly Selmecbányái káplán Krakovánba helyeztetett segédlelkészi minőségben. * Az aprópénz elrejtése. A pénzügyminisz­térium rendeletet adott ki, amely szerint a dohány kisárusok dohány vétel alkalmával kötelesek a vételár 10°/o-át aprópénzben fizetni s ha ezt nem teszik, a dohány nagyárus jogosult a dohányok kiszolgál­tatását megtagadni. Ezen rendeletnek az a célja, hogy az aprópénz eldugását megakadályozza, mután a jelenségek azt mutatják, hogy különösen falu­helyen a nép minden ok nélkül az aprópénzt el­rejti, s azzal a pénz forgalmát teljesen megbénítja. Tessék tehát a szövetkezetnek is a népet felvilá­gosítani, hogy az aprópénz elrejtésének semmi értelme nincs és tessék követelni, hogy a szövet­kezetben is fizessenek aprópénzzel s akkor nem lesz akadálya annak, hogy viszont a szövetkezet a dohány vételárának egy részét aprópénzzel egyenlítse ki. * Gyűjtsünk gyógynövényeket, barack magot és szilvamagot! A Hadsegélyző Hivatal által megindított gyógy növénygyüjtési akció felhívja az áldozatkész közönség figyelmét arra, hogy mi­ként lehet, a normális időkben veszendőbe menő, vagy elhanyagolt anyagokból a hadviselésre nézve igen fontos értékeket teremteni. A mezőkön ingyen viritó gyógynövényeket, a barack- és szilvama­got csak össze kell szedni és egy kis fáradság­gal, anyagi áldozat nélkül hathatósan segíthet­jük a hadsereget, mely a gyógyszereket megkapja és a hősök özvegyeit, kiknek ez értékesítés ösz­szege jut. A barack és szilva magjából olajat pré­selnek, mely a gyógyászatban fontos madula-olajat helyettesíti. E magvakat teljesen száraz állapotban, csonthéjakkal együtt küldjük be, a csomagokat a posta és vasút bérmentve veszi fel, ha „gyógy­növény" tartalomra vannak jelezve, a Hadsegé­lyző Hivatalnak V., Akadémia-utca 17. címezve. A gyógynövények iránt érdeklődőknek a Had­segélyző Hivatal kívánatra tájékoztatót küld. Hárs­favirág, bodzavirág, nadragulya, beléndek, arnika, pipacs, orvosi szekfü, ezerjófü, üröm, ökörfark­kóró, zilize levél, anyarozs, redőszirom stb. mind gyűjthetők, de csak azon növényekről kérjünk uta­sítást, amelyek az illető vidéken tényleg előfor­dulnak. * Mezőgazdasági munkára kiadott kincs­tári lovak. A hadügyminiszter megengedte, hogy a mezőgazdasági munkákra kiadott kincstári lovak az aratás elvégzése után is azon munkáknál meg­hagyassanak. Ezzel kapcsolatosan elrendelte azt is, hogy azok a lovak, amelyeket a munkaadóktól azért vontak be, mert eltartásuk módja a katonaság részéről kifogás alá esett — feljavításuk után — más megbízható birtokosoknak újólag kiadhatók. Az iránt is intézkepés történt, hogy a későbbi idő­pontban rendelkezésre álló lovak ugyancsak a mező­gazdasági munkákra kiadassanak. A mezőgazdasági munkák végzésére kiadott lovakat katonai szolgá­latra csak akkor vonják ismét be, ha ezt a katonai szempontok feltétlenül megkövetelik. Ebben az esetben, a bevonás időpontját a hadügyminiszter idejekorán közölni fogja. * A fémek rekvirálása már nagyon közel van, azért a polgármester is figyelmezteti a kö­zönséget, hogy önként szolgáltassa be a réz, nik­kel, tombak stb. konyhaeszközöket és félkiíónál nagyobb súlyokat. A dísztárgyak még nincsenek felvéve a beszolgáltatandó tárgyak közé. Legfel­jebb a gyertyatartókat és a tálcákat lehet ezek közé számítani. * Ezredszámok a paroli helyett. Megint szegényebbek lesznek egy érdekes dísszel az egyen­ruhák, eltűnik a paroli, a gyöngykék, a haragoszöld, téglavörös, kávébarna, lila és más színek hatvan változata a katonanyakról. A galléron csak keskeny csikocska jelzi még egyelőre az ezred régi színét, a vállszalagon azonban megjelen az ezredszám. Az Adjustierung-vorschriftnak ez az ujitása bizo­nyára hamarosan azt jelenti majd, hogy a szinek helyett teljesen a számok veszik át az ezredek megkülönböztetését, mint ezt a monarchia hadse­regén kivül már a összes többi hadseregek is megtették a némettől az oroszig. A csillogó gom­bok, díszfegyverek után most az utolsó színeit ve­tette le a teljesen elszürkült katonai egyenruha. * Svájci levél. A világháború, melyben a Svájcot körülzáró összes hatalmak résztvesznek, erősen megbénította Svájc gazdasági fejlődését. Az építőipar teljes pangása valóságos ingatlan-válság­ra vezetett. A nagy városok, elsősorban Zürich, tele vannak mindenféle idegen kereskedőkkel, im­porterökkel, transzportőrökkel és exportőrökkel, akik a fő-utcának, a Bahnhofstrassenak internaci­onális jelleget kölcsönöznek. Ezek az emberek nem produkálnak, csak kereskednek. A fő kereskedelmi cikk a „kiviteli engedély." Vannak olyanok, akik ezzel naponta több száz frankot keresnek. A zürichi polgárság szigorúan semleges. A Bahnhofstrassén mindenféle nyelven lehet keres­kedni és üzleteket kötni. Még senkit se ért bán­tódás azért, mert boche, prodoche, vagy antiboche volt. Csak az a kérdés merül föl a Bahnhofstras­sén, hogy miért nem csinál maga a semleges svájci ember is üzleteket? Miért keresnek csak az idegen üzérek, amidőn a svájciak drágán fizetik meg a semlegességet azáltal, hogy állandóan mo­bilizálva vannak? A háború magával hozta a kereskedelmi há­borút. Mi semlegesek sokat tudnánk erről beszélni. A zürichi Bahnhofstrasse a háborús kereskedelem főiskolája lett, ahol a kereskedelmi háborút tanulják. Zürich ma valóságos nemzetközi gazdasági centrum. 200,000 lakosa közül mintegy 35—40°/o külföldi, köztük 35.000 német, 5—600 osztrák és magyar és 15.000 olasz. Berlin, melynek 3 millió lakosa van, távolról sem olyan kozmopolitikus, mint Zürich, mert ott mindössze 50.000 külföldi él. A zürichi benszülött polgárok szívesen látják váro­suknak ezt a kozmopolita jellegét és nagyon tole­ránsul viselkedik az idegenekkel szemben. Mindazonáltal ez a nemzetköziség sok zürichi polgárnak már az idegeire megy. A város vezető köreiben máris fontolóra veszik, hogy ne vegyék-e revízió alá a letelepedési feltételeket. Lehet, hogy háború után szőnyegre kerül az a kérdés is, hogy továbbra türjék-e azt a politikát, mely a Bahnhofstrasse exterritorializálására vezetett.

Next

/
Thumbnails
Contents