ESZTERGOM XXI. évfolyam 1916

1916-01-09 / 2. szám

* Szentségimádás. A ferencrendi zárdatemplomban január 9.-én, azaz vasárnap szentségimádás lesz. Reggel 6 órakor sz. mise, utána a legszentebb Oltáriszentség kitétele; 10 órakor ünnepélyes sz. mise; este 5 órakor sz. beszéd, melyet P. Buttykay Antal sz. ferencrendi tartományfőnök, országhirű szónok mond. Utána áldás. * Adományok a segély-akcióra. Sziklay Nándor szentmargitai tiszttartó 50 koronás adományával járult szülővárosának hősei, az esztergomi vitéz katonák hátrahagyott családjaik segélyezésére szervezett alap gyarapításához; ezen felül újévi üdvözlet megváltása fejében a katona özvegyek és árvák javára adakoztak: Etter Gyula Kéméndről 20 koronát, Rudolf István takarékpénztári titkár 10 koronát, Berán Károly takarékpénztári könyvelő 10 koronát, Schmidt Sándor dorogi bányaigazgató 10 koronát és Kuti Sándor kereskedő 10 koronát, mely hazafias adományokat hálás köszönettel ez uton nyugtázza: Bleszl Ferenc a segély-akció pénzkezelő elnöke. * Halálozás. Részvéttel vettük a következő gyászjelentést: Alulírottak a magunk és az összes rokonság nevében mélységes fájdalomtól megtört szívvel jelentjük, hogy a felejthetetlen jó fiú, szerető testvér, sógor és rokon ifj. Laiszky János közig, tanfolyamhallgató Nagybecskereken január hó 2.-án déli fél 12 órakor, életének 20. évében, rövid, de kínos szenvedés és a haldoklók szentségeinek felvétele után lelkét Teremtőjének visszaadta. Kedves halottunk hűlt tetemét Nagybecskerekröl hazaszállítva a belvárosi temetőben fogjuk örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szentmiseáldozat 1916. január hó 10.-én délelőtt 9 órakor lesz érte a belvárosi plébánia templomban a Mindenhatónak bemutatva. Esztergom, 1916. január 8. Szeretetünk virraszt drága poraid felelt! Laiszky János, Laiszky Jánosné sz. Bauer Borbála szülei. Laiszky Jenő, Laiszky Kázmér, Laiszky Berti férj. Szatzlauer Gyuláné, Laiszky Miklós, Laiszky Endre, Laiszky Nelly, Laiszky László, Laiszky Mariska, Laiszky Béla testvérei. Laiszky Jenőné sz. Mórász Rózsi sógornője. Szatzlauer Gyula sógora. Szatzlauer Katóka, Szatzlauer Bertike unokatestvérei. * A Dévény—Győr közötti csatorna ellen. A múltkori számunkban jeleztük, hogy Dévény— Győr között hajózható vizi utat terveznek. Pozsony város közgyűlésen a terv ellen sokan felszólaltak, mert félnek, hogy a csatorna csökkenti a Duna vizbőségét és hogy eltereli Pozsony mellől a vizi forgalmat. * Mit kössünk a katonáknak? A Hadsegélyezö Hivatal felkéri a harctéri katonák téli pótruházatának készítésében buzgólkodó nagyközönséget, hogy érrnelegitök és térdmelegitők készítését egyelőre mellőzni szíveskedjék, miután ilyen cikkekkel katonáink már bőven el vannak látva; hanem inkább harisnyák és lábikravédők készítésével kegyeskedjék foglalkozni, mert azokra lenne most legnagyobb szükség. Honvéd? Az már más! A nyitrai ezred sok dicsőséget aratott vitézei mint ez köztudomású, Linsingen tábornok hadseregvezér parancsnoksága alatt állanak ezidő szerint. Nemrégiben ezeknek védelmi vonalait látogatta végig. A vizsgálat után megelégedéssel nyilatkozott az egyik dandárparancsnokunk előtt s igy szólt: — Örülök annak, hogy itt is tanultam valamit, de feltűnő, hogy a hadosztály jobb szárnyán talán túlságosan ritka a védelmi vonal. A dandárparancsnok röviden felelt: — Kérem, ott honvédek állanak. — Ah úgy, honvédek, — az már más — felelte mosolyogva a vezér és még egyszer szerencsét kívánva a dandárnak, elvágtatott. * Jönnek a fináncok. A karácsonyi ünnepekkel lejárt a végső határidő, amelyen belül a gabonaféléknek és hüvelyeseknek a Haditermény rt. részére való eladása lehetővé volt téve. Dec. 27.-től fogva ezek a termények többé el nem idegeníthetők és azok fölött a kormány a Haditermény részvénytársaság utján rendelkezik. Ugyanezen időpontban kezdődik meg a hatósági és pénzügyőri közegek közbenjöttével az elrejtett készletek felkutatása és elkobzása is. Az utolsó hetekben történt eladási bejelentések csak mérsékelten elégítették ki a várakozásokat, de remélik, hogy az elkövetkezendő hatósági eljárás folyamán különösen a kisebb termelőknél még jelentékeny mennyiségekre lehet majd szert tenni. A H. T., melynek az egész országban kiterjedt szervezete van, most osztja be bizományosait az egyes körzetekre és ez a szervezet fogja ellátni a tulajdonképpeni átvétel és elszállítás nehéz ügyét. A Haditermény részvénytársaság által az egyes törvényhatóságok részére történt kiutalások arra engednek következtetést, hogy az évforduló körül még nevezetesebb gabonahozatalok fognak történni a fővárosba. * A betét-kamatláb leszállítása. A budapesti nagybankok betétüzlete a nagyarányú pénzbőség következtében kedvezőtlenül alakul. A betétek állománya erősen megnövekedett, sok benne az olyan tétel, amely csak az üzlet megélénkülését várja, hogy kivonuljon, a pénz kihelyezése nehéz és ha már lehetséges, csak alacsony kamatláb érhető el. A viszonyok oda fejlődtek, hogy az intézetek a mostani kamatláb mellett a betétüzletre ráfizetnek. Ezért megfontolás tárgyává tették, hogy nem volna-e ajánlatos a betétek kamatlábát egy csekélységgel leszállítani. Véglegesen még egyik intézet vezetősége sem határozott, de nem lehetetlen, hogy rövid időn belül — legalább a betétek bizonyos kategóriájánál — a kamatlábat 74%-kal le fogják szállítani. * Hazajöhetnek a sebesült magyar katonák. A harctéren megsebesült magyar katonák egy részét osztrák kórházakban ápolják. A honvédelmi minisztérium most több konkrét esetből kifolyólag ugy határozott, hogy ezeket a katonákat már amennyire állapotuk megengedi, Magyarországra szállíttatja, hogy közelebb kerüljenek hozzátartozóikhoz. A bel- és tüdőbeteg katonák számára a rokkantügyi hivatal legközelebb két szanatóriumot nyit meg: az egyiket Rózsahegyen a másikat Beszterczebányán. A tüdőbeteg katonák ezentúl ide kerülnek. * Megemlékeztek az özvegyekről. A nyilvános ellenőrzést — úgy látszik — nagyon szigorúan veszik a vármegyei bizottság tagjai, különösen ha pénzkérdésről van szó. Erre mutat az az indokolás, amelyet a vármegyei főjegyző az özvegyek segélyeihez fűzött. Elmondja, hogy „a háború okozta drágaság a csekély nyugdíjra támaszkodó özvegyek és hozzátartozóik megélhetését már nagyon veszélyeztette." És hogy a segélynél „tekintetbe vették az élvezett nyugdíj nagyságát és a családok számát." — Lelkiismeretes indokolás, kevés a segítség, mert a tisztviselők és jegyzők özvegyeinek segélye fejenkint alig éri el a 200 koronát. De hát szegény a vármegye. — Megtette, amit tehetett. * Félreértés. Az anyós nagyon sűrűn járt a leánya házához. Mikor egyszer ismét odaérkezett, könnyzáporban úszva találta a leányát. — Itt hagyott az uram, zokog az asszonyka. — Óh tudtam, — ordit az anyós. — Bizonyos, asszony van a játékban. — Igaz . . . — Ki az a nő?! — Te vagy, mama . . . Az anyós rémülten kiált fel: — Hiszen sohasem kacérkodtam vele! * Vetítéses előadásokat ma már mindenütt a nyitrai K. I. V. E. szines képsorozataival tartanak. Vetítési képekről, vetítőgépekről és egyéb vetítési kellékekről jegyzéket kívánatra készséggel küld az egyesület. Tagok nagy

v kedvezményben részesülnek. Tagsági dij egy évre 6 korona. — Katholikus Ifjúságot Védő Egyesület Nyitra, Piarista-utca 22. sz. * Az ismeretlen halottak. A háborúnak vannak ismeretlen halottai is, akiknek katonai lapjuk a harctéren valami ok miatt elveszett. Az ismeretlen halottakat lefényképezték s megküldték nyomozás végett a közigazgatási hatóságoknak, amely utasítja a községek elöljáróit, hogy hozzák a közönség tudomására, miszerint az érdeklődők a kérdéses fényképeket megtekinthetik a hivatalokban. Esztergomban a hivatalos órák alatt a főszolgabírói hivatalban tekinthetők meg az ismeretlen katonák fényképei. * Rámába tette. A tülöki kántort kinevették a falujában, mert szép aranyos rámát vett, képet azonban nem vett beléje. — Minek a ráma kép nélkül? — találgatták az asszonyok. Egyszerre a férfiak is kíváncsiak lettek. Ezeknek igy beszélt a kántor: — Hát tudják! A franciák, meg az angolok azt mondják rólunk, hogy éhezünk. — Ebbe a rámába teszek egy darab fehér kenyeret, hogy lássák az utódok, hogy hogyan éhezett a magyar a világháború alatt. De még abból a finom kinai teából is teszek a rámába, amely Brutsy Gyulánál kapható Esztergomban. Kilója 20 korona, fél kiló 10 korona, egy deka 24 fillér. * Kereszt mint életmentő. Csodálatosak és kifürkészhetetlenek az Istennek útjai! Sűrűn fordulnak elő esetek, főleg most a háborúban, hogy egy-egy érem, kereszt, imakönyv, melyet az ember állandóan magánál hordoz, életmentő szerepet játszik. Bellyén is hasonló eset történt a karácsonyi ünnepek alatt. K. L. fiatal katonaujonc otthon töltvén a karácsonyi ünnepeket, családi körben tréfálkozva bemutatta haditudományát. Hogy a fegyverforgatásban való jártasságát szemléltesse, előhozta Hubertjét s azt közvetlen közelből nagykorú unokatestvérére irányozva, megnyomta a ravaszt. A flóbert, melyet előzőleg meg nem nézett, golyóra volt töltve és elsült. A következő pillanatban úgy a lövő, mint a meglőtt a rémülettől ájultan estek a földre. A golyó a nő ruháit átszakítván, a bal mellére csúszott mellkereszten megakadt s nem tudott a tüdőbe hatolni. A hölgynek az erős ütésen kívül semmi baja sem esett. * Vasút az Óceán alatt. Ez a címe annak az 5 felvonásos nagyszabású filmmünek, melyet a Korona-mozi f. hó 11. és 12.-én fog bemutatni. Ez a film mű soha nem látott, csodával határos, szinte hihetetlen epizódokat fog bemutatni s jelenetei oly érdekfeszitőek és izgalmasak, hogy messze túlszárnyalják Kellermannak „Az alagút" c. regénye nyomán készült filmet. Szenzációs hatásait a legelőkelőbb külföldi és hazai lapok hasábos cikkekben méltatták. Ezenkívül több érdekes számot, csütörtökön és szombaton pedig egészen uj humoros és érdekes filmeket hoz műsorra a Koronamozi, melynek tulajdonosa elismerésre méltó előzékenységgel iparkodik a moziját látogató közönség kényelmét, különösen a számozott helyek új rendszerével kielégíteni. * Burgonyánál előre kell fizetni a vasúti fuvart. Többször előfordult, hogy a vasúton szállított burgonya megfagyott s a címzett nem váltván ki, a vasút elesett a fuvardíjtól. Erre való tekintettel az államvasút elrendelte, hogy akár zsákban, akár pedig ömlesztett állapotban feladott burgonya csakis a fuvardíj előzetes befizetése után továbbitható. Irodalom és művészet. „Esztergom örömnapja." Emlékkönyv a trónörökös pár látogatására, irta Dvihally Géza. — Esztergom város múltját képező történelmi események közül magasan kiemelkedik a trónörökös párnak dr. Gsernoch János bibornok-hercegprimásnál 1915. aug. 11.-én Esztergomban tett látogatása. Méltán nevezhető e nap, — melyről Dvihally Géza hírlapíró a fenti könyvet irta, — Esztergom örömnapjának s ez örömtől fakadó Boldog újévet! Az újév alkalmából kedves kötelességemnek teszek eleget, midőn hálás köszönetet mondok és boldog újévet kívánok a mélt. Főpapságnak, a helybeli és vidéki főtisztelendő papságnak az elmúlt évben tanúsított kitűnő pártfogásért. Fizessen meg érte a jó Isten! Adjon erőt, örömet és egészséget! Az újév kezdetén ismét kérem nagyrabecsült pártfogásukat. ígérem, hogy mint eddig, úgy ezután is minden néven nevezendő papi ruhát, civil-ruhákat a legpontosabban elkészítek. A vidéki főtisztelendő urakat a legnagyobb gonddal szolgálom ki. A levelezésre nagy gondot fordítok, értesítem a megrendelőket és a kiszolgálásról, annak előnyös módozatairól értesítéssel szolgálok. Mindezekre bátorkodom magamat ajánlani annál is inkább, mert munkaerőm ajánlatomnak csalhatatlan biztositékát képezi. Isten áldja a tisztes ipart! Mély tisztelettel Polusin Mátyás papi és polgári szabó Esztergomban.