ESZTERGOM XX. évfolyam 1915

1915-03-28 / 13. szám

XX. évfolyam. Esztergom, 1915. március 28. 13. szám. ESZTERGOM POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési árak : Egész évre 10 kor., fél évre 5 kor. Egyes szatn ára Ifi fillér. Szerkesztőség-: Káptalan-tér 1. szám. Kiadóhivatal: Káptalan-tér 2. szám. Kéziratok a szerkesztőség, előfizetések a kiadóhivatal eimére küldendők. Hirdetések felvétetnek Buzárovits Gusztáv könyvkereskedésében. Virágvasárnapi gondolatok. Esztergom, 1915. március 27. Krisztus Jeruzsálembe való ünnepélyes bevonulásának emlékünnepét üljük... Pálmaágakat lengettek feléje, ruháikat teritették le útjára és virágot szórtak eléje. Nem is lehet máskép, mint örömteljes Hosannával és lelkesedéssel ünnepelni és fogadni az örök igazságnak a bevonulását. Amikor ezt a bibliai jelenetet, a Krisztust bevonulásakor ünneplő tömeget lelkemben szemlélem, annak lelkületét figyelem és elemzem: emberi érzésem és eszem fölöslegesnek itéli a kérdést, vájjon van-e az ünneplök között olyan, aki az ünnepelt s triumfáló örök Igazsággal szembehelyezkedni, ellene állást foglalni tudna. Ez kellene, hogy sorsa legyen mindig az igazságnak. E hatalommal az észt kell annyira meggyőznie, erejének élével annyira az előtte való meghódolásra bírnia, hogy az minden szenvedélyt, minden más feszélyező tekintetet leküzdve eltántorithatlanul az ö pártjára álljon és mellette mindvégig kitartson. Az igazságnak — mert természete mindenkoron, tehát ma is — megvan ez az ereje. De van hatalom, amely felveszi vele szemben a küzdelmet: az igazság ellen önző szempontokból való tusakodás. Az igazság azt hozza magával, hogy a bün, a gonoszság vegye el büntetését. A gyilkosság megtorlást kihivó cselekedet. Nemcsak végrehajtójával, de forral ójával, szervezőjével, pártolójával és elősegítőjével szemben boszuért kiált. Aki ezt nem vallja, az elhagyja az igazságnak, az erkölcsi rendnek alapjait. Ha a terv forralója egy ország s gyilkos módra tör egy más nemzet annak trónvárományosa ellen: az igazság boszút kíván. Törhetetlenül hitt benne lelkünk, hogy igazságos ügyünk mindenkit velünk érzővé fog tenni. Csalódtunk. A szörnyű gyilkosság nyomán az egyes nemzetek és országok sajtója botránkozott az égbekiáltó gonoszságon. A világbonyodalmakat megelőző diplomáciai tárgyalások egyik-másik kifejezését is a boszúért kiáltó igazságérzet sugallta. Hosanna volt ez. Pálmaágakat lengettek a megsértett nemzet felé. De ez csak amolyan virágvasárnapi ünnepeltetés volt. Következett ezután az önző érdekeknek az igazsággal szemben vivott tusája. Az igazság maradt alul. Felénk pedig a Hosannát kiváltó igazságérzet elcsititásával, erőszakos elnyomásával „Feszítsd meg "-et kiáltottak. Ez megszomorított, de el nem keserített. Krisztus, az örök Igazság felé is Hosannáztak s mily rövidesen crucifige-val halálra kívánták. Igazságtalan elitéltetésünkkel megkezdődött szenvedés-utunk. Vannak neki nehéz stációi. Nagy megpróbáltatással jár. Przemysl eleste is ily nehézi fájdalmas állomás Kálváriánk útján. Lehet, hogy még várakoznak reánk ily stációk. De ha fáj is ez, bizalmunkat el nem veszi. Az igazságtalan Crucifige Ítélettel a Kálvária-útjára állított Krisztusra mily sok keserves állomás várt! de győztes mégis Ö, az Igazság lett. Innen a mi törhetlen bizalmunk ügyünk diadalában, mert az igazságot el lehet nyomni, lehet gyalázni, lehet tiporni és keresztre feszíteni, de diadalát megakadályozni — lehetetlen. Ez a lelketlen eljárás sok és nehéz sebet üt, mint ejtett sebeket az igazságtalanul keresztre feszitett Krisztuson is. De a végső diadal fénylökké fogja azokat varázsolni, dicsőséggel fogja övezni, amint ilyenekké tette az Igaznak sebeit. S ezekkel a glória övezte sebekkel Krisztus uralkodik s biztatóan hirdeti, hogy a győzelem és uralom az igazságé. d. Közös sors. E háborús esztendőben némán pihentek még farsangban is a zengő húrok és most a nagyböjtben őszinte, komoly böjti hangulat dominál az egész vonalon. Most mindnyájan hamut hintettünk fejünkre és megtépett szivvel, sötét gyászruhákban Kálváriát járunk — itthon, vagy a Kárpátok vérrel áztatott meredek hegyein. Most együtt szenvedünk a szenvedő Krisztussal és az ő keserű sorsában osztozunk. Midőn a Mester Jeruzsálem városába készült, előre látta a súlyos keresztet, mely Jeruzsálemben reája várt és halálos keserűséggel mondotta apostolainak : ime fölmegyünk Jeruzsálembe és beteljesednek mind, amik megírattak a próféták által az ember fiáról. Mert a pogányok kezébe adatik és megcsúfoltatik, megostoroztatik és megpökdöstetik és miután megostorozzák, megölik öt . . . AZ „ESZT

ERGOM" TÁRCÁJA^ Rólatok Nektek. Irta és a sebesülteknek rendezett hangversenyen felolvasta: Dr. Katona Sándor. 1914. évi június 28-án déli 12 órakor épen ezen terem erkélyéről hirdettem e város lelkes közönségének azt, hogy mi magyarok a mi szűz Máriás lobogónkat soha semmi körülmények közt sem fogjuk elcserélni azokéval, akik a szűz Anyát az ő lobogóikról durva kézzel letépték, különösen pedig nem a franciákéval. Midőn ezen szavaim elhangzottak, a messze távolban, mint irtózatos visszhang két fegyverdörrenés felelt rájuk és két nemes lélek szállott fel ehhez a mi drága patrónánkhoz, Magyarország vedő Asszonyához, Máriához. Az egyik, aki nagy törekvések, nagy akaratok hordozója volt, két államnak gondjával, a másik három szép kis árva könnyeivel terhesen repült az égi magasságok felé és véres sebeikre vádlólag mutatva kértek irgalmat, kértek kegyelmet a nagy kettős birodalom népei részére, mely népek közül főleg egyet, Árpád dicsőséges fiait érték valósággal e golyók és az ősi hazán nagy és fájdalmas sebet ütöttek. Ezen a seben, ezen a lőrésen, ezen a szabaddá vált fedezéken át akartak ősi ellenségeink, az oroszok és szerbek behatolni a mi sz. Istvántól örökölt és sok drága magyar véren megváltott és fentartott hazánkba. Durva és kegyetlen hordáikkal akarták a mi szép virágos síkságainkat, a mi madárdalos erdőinket megtaposni, akarták a mi kis gyermekeinket kiirtani, akarták a mi anyáinkat és feleségeinket megkínozni és mindenünket elrabolni, hogy mint hazátlan koldusok bolyongjunk mindaddig, mig a nyomor és éhség végleg el nem söpör a föld színéről. Örökünkbe akartak ülni és durva csizmáikkal eltaposni mindent, amit őseink egy ezredéven át nekünk hagytak és a mi kis paradicsomunkban, a Kárpátok ölén és a magyar Alföldön kozákok és szerb sertéshajtsárok akartak rabolni, dúlni, majdan pedig rajtunk uralkodva, minket árvaságra és koldusbotra juttatni. Akarták, de nem számoltak egy ősi vitézségü nép hősi karjaival, elfeledték, hogy itt él Árpád faja, amely valaha fél Európa ura volt, mely tatár és más ellenségek dúlásai után a tiz körmével kapaszkodva minden darab földrögbe, innen el nem mozdult, mely valamikor, nem is régen, már egyszer diadalmasan küzdött meg az oroszszal. Ezt ők elfelejtették, de sőt azt hitték, hogy ez a nép ma egy elkorcsosodott faj, mely csak egymást emészti, mely nem törődik többé hazájával, hogy már elfelejtette az ö Rákóczi apját, hogy elfeledte a tárogató hangját, hogy elfeledte a 67 év előtti hőseit és nem jár imádkozni azok sírjaihoz. Dicsőséges katonák, ti hős sebesültek, ugyebár a mi ellenségeink keservesen csalódtak. Egy napon Ti nemzeti-szin szallagos, nemzeti lobogós „előre" népek megmozdultatok és mint a fergeteg, mely útjában százados fákat tép ki és sziklákat döntöget, odaálltatok és leborultatok az édes hazai földre és sirva, a honi földet szerető karjaival átölelve, szent esküvést tettetek, hogy ezt a földet, a hazai hajlékot, a ti anyátokat, szép Magyarországot és benne a ti kedves tanyáitokat és azok édes háznépét durva szerb bocskornak, véres kezű kozákoknak odaadni nem fogjátok. Aztán elvittek titeket a gőzparipák. Hej de sok szem sirt utánatok, hej de sok kendő lobogott felétek és szállott az „Isten veletek", a „visszajöjjetek drága magyar katonák" szó és ti visszaintettetek nekünk szerető szivvel, szives integetéssel, ragyogó szemekkel és dallal, tüzes magyar dallal ajkatokon, hogy ^Szépen szól a 26-os banda, INT ELSŐ SZENT ÁLDOZÁSI EMLÉKKÉPEK, ~Wt valamint mindennemű szent képecskék legnagyobb választékban, különféle alakban és a legszebb kivitelben, magyar, német vagy tót szöveggel a legjutányosabb árban kaphatók BUZÁROVITS GUSZTÁV könyvkereskedésében Esztergom. Mutatvány-képek és árjegyzékek ingyen és bérmentve.