ESZTERGOM XX. évfolyam 1915

1915-03-21 / 12. szám

tással oly sokat küzdöttél, pihend ki most fáradal­maidat a síri hantok alatt! Végtelen szeretetünk virrasztani fog csendes álmaid felett és szivünk hervadhatatlan szeretet-virágaiból fogunk koszorút kötni vérrózsáid köré. Esztergom, 1915. márc hó 18. Özv. Meisermann Jánosné sz. Engelmayer Mária nagyanyja, Fray Anna Aegidia nagynénje, ifj. Fray Ägoston, Fray Anna férj. Zalába Józsefné, Fray Mici, Fray Ödön testvérei, ifj. Fray Ágostonné sz. Mórász Mariska sógornője, ifj. Zalába József sógora, Fray Editke unokahuga, Zalába Miki, Zalába Imre unokaöccsei. * Bizonyítvány vizsga mellőzésével. A fő­gymnázium tanári kara a mult hét folyamán meg­állapította azon ifjak érdemjegyeit, akik a soro­záson katonáknak beváltak, s ezek közül csak azok köteleztetnek vizsgára, akik kétesen állanak, mig a többiek vizsga nélkül kapnak érettségi bizonyít­ványt. Ezen ügyben a főigazgató fog véglegesen intézkedni, aki a közel jövőben Esztergomba jön. —- A főgymnázium alsóbb osztályaiban is el­végzik március hó végére az előirt tananyagot s igy semmi se fog útban állani, ha a kilátások szerint hamarább bezárják a tanévet és az isko­lákat. * Névnapi megváltás. Városunk társadal­mában szereplő Józsefek jótékony célú adomá­nyokkal megváltották névnapjukat. Közöttük ötven koronás adományával első helyen áll Brühl Jó­zsef prelátus-kanonok. * A posztóesalás nyomai nálunk. Európa közmeggyőződését egy napilapunk ezekkel a sza­vakkal vázolja: „A németek nemcsak imádkozni és verekedni tudnak, hanem becsületesek is tud­nak lenni." Vagyis eddig még semmi nyoma sincs annak, hogy a német birodalom hadseregének szál­lítói csalásokat követtek volna el a hadsereg ká­rára. Nálunk nem ilyen tiszta a helyzet, mint a régebbi és ujabb leleplezések bizonyítják. Határ­talanul örvendünk, hogy a papiros bakancsok és a rongyból készült katonai ruhák szállítói horogra akadtak, mert tehetetlen dühhel néztük, hogy a három méteres hóval borított Kárpátok fagyos le­vegőjébe női szövetből készült vékony ruhával ma­síroznak fel katonáink. Egy héttel ezelőtt történt, hogy egyik forgalmasabb szabóüzletbe beállított egy katona s levetvén blúzát, kérte a tulajdonost, hogy csináljon valamit, mert ezt a ruhát képtelen hordani. Silány barchettböl készült a bluz minden bélés nélkül, oly fösvényen kimérve, hogy a var­rásokhoz szükséges behajtás alig volt meg rajta. <— Még nyárra se felelne meg s ha meg­ázik, rongyokra szakad s úgy összemegy, hogy ember többé magára nem húzhatja. Ez volt a szabó szakszerű véleménye. Már azon voltunk, hogy szerény erőinkkel vágunk neki a panamának, mikor nagy megköny­nyebbülésünkre és örömünkre a napilapok kímé­letlenül megtépázták a posztócsalók seregét. Megnyugtatásul közöljük, hogy a vidéki ka­tonai hatóságok a könnyű bluz ellensúlyozása vé­gett vastag és meleg trikóingekkel látták el azo­kat a katonákat, akiket kénytelenek voltak ezen ruhákban útra bocsátani. * Szociális kurzus. Az esztergomi érseki kisdedóvónőképző-intézet növendékei számára Ko­rányi Sarolta, az Országos Nővédő Egyesület el­nöke f. hó 16—18-án három napi kurzust tartott, amelyen résztvetlek városunknak a szociális kér­dések iránt érzékkel biró hölgyei is. A kurzust Számord Ignác intézeti igazgató nyitotta meg. Az előadó bő részletességgel tárta hallgatói elé a nép helyzetének szociális alapon való javí­tását. Lelkesedéssel buzdított arra, hogy mindazok, akik a katholikus nőmozgalom tagjai, ne szige­teljék el magukat, hanem minden erejüket kifejtve vigyék át a köztudatba azt, hogy tenni kell a közjóért s ezt szervezkedés útján lehet leginkább elérni, A munkásoktól, akiknek a legmostohább sors jutott osztályrészül, ne zárkózzunk el, hisz ha testünk egyik része fáj, megérzi azt az egész test. Segítsünk tehát bajaikon, éljünk velők szolidari­tásban, erre tanít az Irás szent tanítása, amely szerint Isten előtt mindenki egyenlő. A bajok orvoslását, a lélekmentést a katholikus egyesüle­tek szociális és karitatív intézményei eszközlik, amelyek rendkívül értékes munkát fejtenek ki; védettjeinek iparkodnak megadni mindazt, amit az élet tőlök megtagadott, megnemesitik vallás­erkölcsi világukat, lelki vezetés, lelki irányítás által. Szociális neveléssel javíthatja a háziasszony a cseléd sorsát is, a cselédség reformálásával ki­merítően foglalkozott. A magas ideális célokért küzdenek az Országos Kath. Népvédő Egyesület leánykörei. „A Kath. Háziasszonyok Szövetsége." „A Katholikus Tisztviselőnők és Kereskedelmi Al­kalmazottak Szövetsége." „A Kath. Munkásnő­Egyesületek." „A Katholikus Egyetemi Hallgatónök Szt. Margit-köre." „A Katholikus Leányok Orsz. Szövetsége", amelyek a kenyérkereső nők minden osztályában elhárítják a testi, lelki veszedelmet, óvják a kath. szellemet, mintegy preparálják a lelkeket. Fejtegette a vasúti misszió áldásos lélek­mentő működését, a munkások és munkásnők szociális helyzetét, valláserkölcsi alapon való szer­vezetük szükségességét, a szakszerű kiképzés kér­dését, amely minden rétegben a jobb megélhetést biztosítja. Országosan kell szervezni a munkásnö egyesületek keretében az önsegély kérdéseit, az anya védelmét. Majd a „Fogház misszió" tevé­kenységét tárgyalta, amely mélyreható változást visz végbe a bűnös lélekben, Istenhez vezeti visz­sza, a megvezekelt rab útját készíti el a társa­dalomban, hogy annak mint hasznos tagja új életet kezdhessen. A gyermekvédelemről mint ko­runk diadaláról beszélt. A társadalom ez új me­tódusa mellett a gyermekek nagy százaléka javul meg. Csodálattal szólt „A Keresztény Szeretet Orsz. Gyermekvédő Műve" tevékenységéről, amely valódi krisztusi intézmény. Élénk érdeklődést keltett a „Szociális misszió társulat" iránt, amely minden erejével Istent s az emberek javát szolgálja. A jóirányu sajtó támo­gatására és terjesztésére alakult „Kath. Hölgy­bizottság" nemes munkájára is felhívta hallgatóinak figyelmét. Szólt még a nők jogairól, kiképezteté­seiröl, a közéletben való szerepléséről. Mély hála illeti meg Korányi Sarolta úrhölgyet e praktikus kurzus tartásáért, amellyel erősen gazdagította hallgatóinak ismeretkörét, egyengette azt az ös­vényt, amelyen haladhatnak a társadalomban ki­fejtendő nemes munkájukban. Legszebb jutalma lesz az előadónak, ha azok, akik hallgatták élve­zetes előadását, a gyakorlatban érvényesitik a hangoztatott üdvös eszméket. Az előadó fejtegeté­seit gyakorlati megfigyeléseken alapuló példákkal illusztrálta, amelyek mély hatást keltettek. Utalva a példákra hangoztatta, hogy minden körülmények között, külön kell a kath. nőknek szervezkedniük, ha erősíteni akarják Krisztus táborát, de amelyet nem csak névvel, hanem krisztusi tartalommal is töltsenek meg. Végül tömörülésre, egyesülésre kérte az egyházhoz hűséges nőket, valamint arra, hogy ha kikerülnek az életbe, legyenek vidéken a kath. akcióinak őrszemei, ne kedvetlenitsék el az esetleges ellenvetések, akadályok, hanem minden cselekedetükkel, erőikkel és imáikkal igyekezzenek támogatni s a legmagasabb erkölcsi színvonalra emelni a kath. egyesületeket. Dr. Heinrich Jánosné. * Az első látogató. „Hát te kis csöppség mit keressz itt?" rivall rá a szeminárium kapu­jánál örtálló szuronyos baka a 4 éves falusi kis lánykára, ki már reggel hét órakor beállít látoga­tóra. A kis okos teremtés végignéz a silbakon talpától a régi stvlü bajonet mérhetetlen magas­ságáig (ugy látszik még nem tudja mire jó a hosz­szu jószág) és apró egérfogacskái közül mosolyogva feleli: „A Pistyát gyüttem medlátogatni. Ugy-e szabad bémönni?" „Hát téged hogy hinak?" „Juliskának." A baka mord arcvonásai felderülnek ez utánozhatlan bizalom láttára. „Hát anyád hun van?" „Amarra" s mutat a sötétkapu másik vége felé; ott húzta meg magát csakugyan a félénk falusi asszony a szuronyos bakától való félelmében s a kis lánykát küldve előőrsül; hat éves kis fia pedig a sötét kapu közepén leste a történendőket. „Hát az a gyerek ott mit akar?" „Bátyám vőn', ha mednyőne." „Hová való vagy?* „Barsmegyei Baracskára." „Hát nem fázol kendő nélkül?" „Inkább melegöm van." A baka szive meglágyult s bevitte a kis látogatót a meleg portára, vajas­kiflit vett neki s a nekibátorodó parasztgyerekkel visszaküldte anyjához az üzenettel, hogy 10 óra­kor kezdődik a látogatási idő. Mert a Vorschrift nem hiába Vorschrift. * A vetések állása. Az őszi vetéseknél igye­keztek a gazdák elérni az előző évek arányait Esztergommegyében és az emberi munkaerő és az igavonó állatok megcsappanása dacára is si­került nagy területeket megművelni. A téli időnek hó nélküli napjaiban a vetésekben nagyobb káro­kat tettek a varjak, amennyiben az elvetett mag­vak egy részét kikaparták és felették. A hiányo­kat tavaszi búza vetésével pótolják, azonban a közeli fagyos és hóeséses napok annyira hátrál­tatták ezt a munkát, hogy a tavaszi buza vetésé­től az idő előrehaladottsága miatt el kellett álla­niok a gazdáknak. Most tehát tavaszi vetemények­kel és kapás növények ültetésével használják ki az üresen levő földeket. Az egerek pusztítá­sától is féltek a birtokosok, ezen a réven azonban alig mutatkoztak nagyobb károk, mint az előző években. A földek tulajdonosai a legked­vezőbb esélyeket tűzik ki maguk elé irányitóul s ha ezeket nem sikerül minden irányban megvaló­sítaniuk, hamarosan panaszkodnak, mindezek da­cára megállapíthatjuk a tapasztalt jelentések alap­ján, hogy vármegyénk területén a mezőgazdasági kilátások kielégitőek. Az egyszerűbb földmiyesek is csak addig beszélgettek csüggedten a mezei munkákról, mig a külső munkák lehetősége be nem állott. Most már nem igen hallani a régi jelszót, hanem kiki számbaveszi a rendelkezésére álló erőket s igyekszik, hogy földje kihasználat­lanul ne maradjon, mert ha a közérdekek meg­fontolására gyöngék is egyesek, a saját hasznát és megélhetését senki se hajlandó kockáztatni. * Az oltáregyesületnek a sebesült katonák céljaira özv. Viola Kálmánné 100 K-t volt szives adni. Hálás köszönettel nyugtázza özv. Reviczky Gáborné. * Háborús előadás. Az esztergomi oltár­egyesület által hős sebesült katonáink kózházi szükségletei javára rendezett harmadik háborús előadás műsora: 1. Erkel Ferenc: Hymnus. Ve­gyes karra. Előadja az esztergomi főreáliskola ifjúságának énekkara. 2. A világháború a száraz­földön, tengeren és levegőben. Felolvasás vetített képekkel. Előadja Mátéffy Viktor belvárosi plébá­nos. 3. Nagy Majtényi síkon. Te vagy a le­gény. Gsinom Palkó. Kurucdalok. Vegyeskarra. Előadja a főreáliskola ifjúságának énekkara. 4. a) 1914. Apoteózisa. Irta Kökény László, b) A hon­véd rózsái. Irta Németh Gyula. Szavalja Szegedy Ancika úrhölgy. 5. Lavotta : Szerenád a Tisza-ház előtt az Ocskay bigadérosból. Kvartett. Előadják hegedűn : Jellinek László, Kemény Imre és Barta István főreáliskolai VIII. o. tanulók. Gordonkán 6. Petőfi Sándor: Csatadal. Zenéjét irta Lányi Ernő. Előadja a főreáliskola ifjúságának ének- és zene­kara. — A nagyérdemű közönséget értesítjük, hogy az előadás közbejött akadályok miatt nem vasárnap, hanem hétfőn, azaz március 22.-én d. u. 6 órakor lesz és pedig a Fürdő szálloda nagytermében, miután a vetített képek bemutatása csak itt lehetséges. Ez a körülmény falragaszok utján is közhírré tétetett. * A polgárőrség ellen. A polgárőrség tagjai egyre kevesebben lesznek, mert a folyton megismét­lődő sorozások sokat elragadnak közülök. A hár­mas járőrök helyett már többször lehet látni két polgárőrt, amint dicséretes komolysággal végzik kötelességüket. — Lehet, hogy a létszám meg­csappanása bátorítja fel a még itthon maradt legény kéket arra, hogy a külvárosokban éjjelenkint hangosan szórakozzanak az utcákon s igy , a pol­gárőrség erélyes tagjaival elvi és másféle ellen­tétbe kerüljenek. Tény az, hogy a közeli éjszakák egyikén nagy keserűség érte a polgárőröket Szent­györgymezőn, ahol néhány sárgacsőrü suhanc sze­mérmetlenül kicsúfolta őket. A polgárőrök közelébe nem merészkedtek, tettlegességre nem került a sor, nyelvükkel azonban győzték a harcot s oly gyalázkodást szórtak az önkéntes rendőrökre, hogy nehéz volt nekik higgadtan elviselniök. Azonban meg­ismétlődött az Elizeus féle történet s ha a hely­színén nem is rohantak marcangoló kedvű med­vék a pajkos suhancokra, a rendőrség szigora utóiérte őket, mert a polgárőrök felismerték a gyalázkodókat. Most a rendőrség keményen kiok­tatja őket, hogy a közjó érdekében fáradozó fér­fiakat becsületben kell tartani. * Sebesültjeink istápolására, illetve az általam megjelölt célra a mult hét folyamán a következő adományok érkeztek be hozzám: N. N.­től 10 ima- és olvasókönyv, 1 évfolyam képeslap, dr. Katona Sándornétól (a főgimn. kórházban szét­osztva) 300 levelezőlap bélyeggel, 200 cigaretta és dohány, Kührner Antaltól képes újságok és egy bekecs, Giegler Ferencnétől 14 könyv, Csupor István­nétól 2 üveg bor és 200 cigaretta, Schmideg Simon­nétól (Epöi) 5 üveg bor, Meng Gézától ingek, alsó­nadrágok, zsebkendő, harisnyák és kalapok, Pleva Ferencnétől 100 narancs, 50 citrom, 10 kg. cukor és 12 üveg bor, Esztergom városától 26 könyv, Födi Félixtől 300 cigaretta, Iványi Lajosnétól 1 üveg uborka, Jellinek Ignácnétól 50 narancs, 20 citrom, 5 kg. cukor, Schmiedt Lujzától 26 citrom, 26 narancs, 1 üveg aszú bor és 5 kg. cukor, özv. Hübschl Sándornétól 6 üveg befőtt, 6 pár szokni, 2 pohár, 10 könyv és 3 kg. cukor, Nádor Ibolyká­tól lábszárvédő és hósapka, Palik Juliska főkápt. tanítónőtől (Perbete-Szent-Miklós) 60 liter ó-bor Horváth András pincéjéből, Kitzinger József 80 pogácsa, 30 narancs és 30 citrom, Román Mihály­nétól 3 imakönyv és 2 rózsafüzér, Mendl József főtanitótól (Párkány) 2 korona, özv. dr. Berényj

Next

/
Thumbnails
Contents