ESZTERGOM XX. évfolyam 1915

1915-02-28 / 9. szám

kamatait egy iparos osztályból származó I. oszt. főgimn. tanulónak óhajta juttatni. Azonkívül a városi árvaház céljaira 600 koronát adományozott a fentemiitett budapesti lakos. A bérkocsi-tarifát 25 %-al emelte fel a közgyűlés, de csak a háború tartamára. Azonkivül szigorúan felhívta a rendőrkapitány figyelmét a bérkocsisok zsarolási szokására és kérte a zsarolók példás megbüntetését. A vadászbérletre uj árverést rendelt el a képviselőtestület, de utóajánlat kizárásával. Megengedte továbbá a közgyűlés az uj vágóhíd eddig használt helyiségeinek koplaltató gyanánt való használatát. Ezenkívül több kisebb bérleti és illetőségi ügyeket tárgyalt a képviselőtestület. A gyűlés 6 óra után •ért véget. * Drágaság elleni mozgalom. Esztergom vármegye állami és vármegyei tisztviselői, valamint állami tanítói f. hó 20-án gyűlést tartottak, hogy megbeszéljék azon módozatokat, melyek alapján a jelen elviselhetetlen drágasággal megküzdjenek. Többek felszólalása után a gyűlés elhatározta, hogy kérvénnyel fordul gróf Tisza István miniszterelnökhöz, melyben azért folyamodnak, hogy a kormány által rekvirált élelmiszerekből szükségleteiket a háborút megelőző árakon engedélyezze. Továbbá küldöttségileg felkeresik Esztergom szab. kir. város rendőrkapitányát, hogy erélyesen ügyeljen a most különösen működő lelketlen élelmiszeruzsorásokra. Tekintettel az ügy közérdekű voltára, élénken fogjuk kisérni a mozgalmat és magunk részéről a tudomásunkra jutott visszaéléseket könyörtelenül hozzuk nyilvánosságra. * Főegyházmegyei hirek. Mihalovics Ferenc bácsai plébános, a hédervári alesperesi kerület tanfelügyelője egészségi okokból az esperességi teendőktől felmentetett és helyébe Eesedy Gyula zámolyi plébános neveztetett ki esperesnek. — Kuhicza Viktor nyitrabajnai adminisztrátor ugyanoda plébánossá neveztetett ki. * A marianus ferencesek Visitator Generalisa. Mint értesülünk, a Szűz Máriáról nevezett ferences Rendtartományban az idei évben lesz megtartva a rendtartományi nagy Káptalan. A római általános Rendfőnök képviseletében P. Tamás Alajos fogja a Rendtartomány zárdáiban a hivatalos látogatást végezni. P. Tamás Alajos hosszú «veken át vezette a kapisztráni szent Jánosról nevezett Rendtartományt, sőt mint a Rend általános Kormányának tanácsosa, Rómában az egész Rendet érdeklő ügyekben is nagy tevékenységet fejtett ki ép azon időben, mikor a magyarországi Rendtartományok uj beosztása és szervezése megtörtént. Jelenleg mint kaplonyi zárdafőnök fejt ki áldásos tevékenységet. * A gyermekek romlása. Több oldalról hallunk panaszokat, a népnevelők is gyakran irnak róla, hogy a háború folytán előállott zavaros viszonyok válságot idéztek elő a gyermeknevelés terén is. A családapák hiánya megingatta a házi fegyelmet, a vállalkozóbb szellemű fiúk pedig különféle, kalandokra adják magukat. A háborús időknek egyik gyermektipusa már régebben kisért az utcákon. A ravasz fiúk szánalmas arcot vágva odaszegődnek a jobb ruházatú járókelőkhöz és siránkozva adják elő, hogy még ma semmit se ettek, otthon pedig öt testvérkéjük éhezik a mamával együtt. Mindezek alapján szíveskedjék az illető úr, vagy úrinő néhány fillért adni kenyérre. Megtörtént, hogy az ilyen megszólított úr a péküzletbe akarta bevezetni a kéregető gyermeket, hogy kenyeret vegyen neki, azonban mire kijött, már csak hült helyét találta a fiatal koldusnak. A fiúk ugyanis csak pénzre pályáznak, hogy azon cukrot és cigarettát vehessenek. Az óvatosság nélküli jótékonyság igy csak a torkosságra segiti a gyermekeket és a bűnös hajlamokhoz szolgáltat anyagi eszközöket. * A megmentett zászló. A galíciai harctérről nehéz sebbel került egy alföldi baka a FelsőAusztriában levő st.-pölteni katonai kórházba, a melyben Ghristophory Edéné már a háború kitörése óta honleányi lelkesedéssel és teljes odaadással ápolja a sebesült katonákat és kiváló gondozásban részesiti a kórházban elhelyezett kedves, magyar véreinket. Mult napokban az emiitett baka beszélgetés között elmondotta Ghristophoryné úrasszonynak, hogy egy nemzeti szinü zászlót csak ugy tudott az ellenségtől megmenteni, hogy azt ruhája alá derekára csavarta és megsebesüléséig hordozta magánál, — sőt még a kórházba is elhozta. Ezen nyilatkozata után kivette az ágyából a gyűrött lobogót és arra kérte magyar ápolónőjét, hogy a golyók által erősen megrongált Máriaképet — ha lehetséges — cserélje ki ujjal. Ghristophoryné a zászlóval az apácazárdába sietett, amelyben szintén van egy kedves földink, akinek családi neve Laktis Katalin. Amikor a 78 éves mater meglátta a messze idegenben a büszke nemzeti trikolort és meghallotta annak viszontagságos történetét, — a legnagyobb meghatottság vett erőt rajta és a zászlót könnyes szemekkel emelte ajkaihoz. A jólelkű osztrák apácák szives készséggel teljesítették a vitéz magyar baka kívánságát és gyönyörű Mária-képet hímeztek a nagy viharokat átélt zászlóra, amelyet a vitéz katona hálás köszönettel és boldogan kapott vissza és bizonyára egész életén át mint drága ereklyét fogja megőrizni. * Trajkovics Tódor tiszttől (százados?) Oroszországból levél érkezett Szentkeresztre minden közelebbi címzés nélkül. Aki hozzátartozóiról tud, kegyeskedjék azt e cimre jelenteni: A szaléziintézet igazgatójának Szentkereszt, u. p. Bajót. (Esztergom m.) * Talált cimáda. Litvai híveim folyó hó 1-én este 9 óra táján a párkányi vasutállofnáshoz menve, egy vadonatúj reverendát (címadat) találtak. A káros jelentkezhet Litván, Hont m. Berényi István plébánosnál. * Konferencia beszédek. Március hó 4-én, 5-én és 6 án este 6 órakor a nagytapolcsányi plébánia templomban a művelt közönség számára konferencia-beszédeket fog tartani dr. Saly László pápai kamarás, a budapesti központi szeminárium tanulmányi felügyelője. * Népfelkelők veszedelme. Hangos volt a vármegye túlsó oldala kedden, mert az ifjú népfelkelők ezen a napon jelentek meg szemlére Párkányban. A fiatal gyerekek kocsikon jöttek be a falukból s hangos nótázással tették túlságosan élénkké az utakat, mint azt az öregebb legényektől tanullak béke idején. A Nána felől vezető úton is jött egy szekér megrakva nótás fiúkkal, szemben azonban egy katonai automobil rohant pöfögve és erősen tülkölve. A jámbor csikók megijedtek a ló nélküli alkalmatosságtól s belerohantak az útszéli árokba. A szekér felfordult, összetörött, a szemlére törekvő fiúk pedig kirepültek a szántóföldre. A szerencsétlenség aránylag enyhe lefolyású volt, mert a legénykék közül csak egynek törött be a feje. A sebesültet bevitték a legközelebbi házba és ápolás alá vették. Az egyik lónak kitörött a lába, a szekér is hasznavehetetlenné vált s igy az épségben maradt legények gyalog folytatták útjukat, hogy a szemlén még idejében megjelenhessenek. * Hogy kell kiejteni „Przemysl"-t ? I Phyladelphiában tartózkodó németek, érdekes eseményről számolnak be, egy német újságnak. „Mi németek — irja a tudósító — kik már évek óta itt éldegélünk idegen földön, e háborús időben mit tehetnénk mást, minthogy szorongó kíváncsisággal ragadunk meg minden hirt, hogy valami bővebbet édes hazánk sorsáról megtudhassunk. Régi újságokat, újra átolvasunk, politizálunk, tanakodunk s megjövendöljük újra, meg újra a háború eredményét, végkimenetelét. Vagy pedig a vörös kereszt számára rendezünk gyűjtést. Mindenütt ahol csak összejövünk nagyobb számmal, sörházakban, kaszinókban, olvasótermekben a vöröskereszt perselyt azonnal útnak eresztjük. S igy elég szép összegeket tudunk gyűjteni. A legfényesebb, és legérdekesebb „üzletet" azonban a mult vasárnap értük el, Przemysl kimondásával. Hogyan? —kérditek! Hát igy! Már régóta, birtokunkban van a város egyik legnagyobb terme, ahol szórakozás céljából összeszoktunk jönni. Az ilyen összejöveteleknél persze első helyen áll a vörös kereszt ügye. Vasárnap is, megkezdtük a gyűjtést, mialatt műkedvelők mulattatták a közönséget, válogatott ének és zeneszámokkal. De mikor a persely haza érkezett, láttuk, hogy kevés gyűlt össze. Mit tegyünk hát — szólt az egyik — tán valahogy cselhez kell folyamodnunk. Hm, de hogy és milyenhez ? — kérdeztük a „kulisszák" mögött. Szerencsénkre egy magyar férfi, ki meglehetősen beszélt lengyelül is, kiszabaditott minket a zavarból. Nagy karton papirost szerzett ugyanis és erre ökölnyi betűkkel rá irta : Przemysl. Majd egy üres, kisszoba helyiségbe vitte, melynek nyitva hagyta az ajtaját. A kisszoba azalatt elsötétedett s csak a rejtélyes szó Przemysl világosodott egy elrejtett lámpa kisurranó sugarainál. A bemenet egyenkint szabad lett ami persze csak növelte a hatást és érdeklődést. Mi történik ott bent? Isten tudja, tán egy hadi titok Iát unter Schuba napvilágot. A bejött személy először becsület-szavára köteles volt titoktartást fogadni, hogy amit hall arról másnak említést nem tesz, másodszor, hogy a feladott kérést teljesíteni fogja. Erre felszóllittattak, hogy mondja ki ennek a hősiesen ellenálló várnak a nevét. Az egyik azt mondta: „Prezemeisl", a a másik: „Schpoimisl", a harmadik: „Pschimeisl", a negyedik: „Prczemyczl". A mi magyar lengyelünk erre nagy fehér tógában előlépett a sötétből s igy szólt: „Ember, dobj a perselybe 30 centet — a balek megtette — s megfogod hallani az igazság hangját*. Mély csend. Azután mint távoli űrből, vastag hangon libben fel a szó — Pschemysl — A kíváncsi boldog távozhatott... A leleményes magyar ezen este 326 dollárt és 50 centet gyűjtött Przemysl mond : — Pschemysl-ért! Z. * Háborús délután. A nagyszombati Kath. Kör legutóbbi háborús délutánján Dr. Molnár Antal főgy. tanár tartott szép előadást „Magyarország szerepéről a világháborúban." Magas színvonalú előadásában történelmi alapon mutatta meg, hogy a mi hivatásunk mindig a kultúra védelme volt Kelettel szemben. Mig mi harcoltunk, azalatt Nyugaton virágzott a reneszánsz, a művészetek stb. Mi voltunk a kultúra őrállói. Most is ez a hivatásunk. A lelkes előadás méltó kerete volt az énekkar és a zenekar nivós játéka. * A francia klérus megintése. Nincs elfogultabb s önhittebb náció a világon a franciánál. A „grand nacion" büszke öntudatában semmiféle idegen nyelvet nem tanul, s igy nevelésének egész szelleme a sovinizmus és túlhajtott nemzeti büszkeség meddő és korlátolt légköréből táplálkozik. Nem csoda, hogy újságjai szellemében az egész jelenlegi világháborút „Attilla ante portás" gyanánt fogja fel. Igy a francia klérus, bár szinte belefulladt a sok egyházüldözésbe, s a világháborúban ugyancsak felismerhetné Isten büntető kezét: Németország és a Monarkia küzdelmét „a nyugati kereszténység" vagy pláne a „katholicizmus elleni harcnak tekinti", s ezen szellemben prédikál a szószékekről francia temperamentummal fűszerezve a Monarkia és Németország elleni kirohanásait. — XV. Benedek pápa — mint Rómából értesülünk — Msgr. Neufville-t a „La Croix" római tudósitóját azzal a különös missióval, küldte Parisba és Londonba, hogy az angol és francia episkopátusnál hasson oda, miszerint a klérus ildomtalan kiszólásai ellen állást foglaljon, és a szószékkel való visszaélésnek véget vessen, különben a pápa Őszentsége indíttatva fogja érezni magát, hogy az eljárás ellen az egész világ előtt tiltakozzon! Követendő példa gyanánt a pápa a német és az osztrák valamint a magyar klérus magatartását állítja oda. * A Vörös-kereszt jegyében. A kath. egyház nevelői hatásával fényes eredményt létesít főleg a nemzetiségi vidékeken, ahol a lelkes tanítók buzgón terjesztik a vallásos és hazafias kultúrát a serdülő ifjúság körében, szivébe lángoló szeretetet csepegtetvén a hit és a magyar haza iránt, mely további életpályáján vezérlő csillag gyanánt ragyog előtte. Ily nemes munkát végez önfeláldozó hévvel és lankadhatatlanul lobogó hivatás szeretettel Nyitramegye Szilád községében Haiczl Etel kath. tanítónő, a ki a magyarosodás és hazafias érzés ápolásában valódi rekordot ér el. Ezt bizonyítja, hogy iskolájában vezetése mellett a tót anyanyelvű gyermekek oly mohó vágygyal és kedvvel sajátítják el zengetes nyelvünket, hogy nemcsak az előirt tantárgyakban a magyar nyelvet tökéletesen birják, hanem azt szabadon és önállóan használják nyilvános és közcélú fellépések alkalmával is. E lelkes magyar honleány kezdeÉppen most jelent meg: Krisztus keresztje és a háború keresztje. Nagyböjti körlevél. Hivei részére kiadta Dr. Csernoch János bibornok, hercegprímás, esztergomi érsek. Ára példányonként 30 fii. 100 példány 24 kor. Ugyanez tót nyelven is megjelent. Ára példányonként 20 fii. 100 példány 16 kor. Megrendelhető : Buzárovits Gusztáv könyvkereskedésében Esztergom.