ESZTERGOM XX. évfolyam 1915

1915-02-14 / 7. szám

pedig a községek adjanak egy évre kölcsönt. Mezőgazdasági gépeket a földmivelésügyi minisz­térium, a Magyar Gazdasági Egyesület és a Ma­gyar Gazdaszövetség közvetít. Csakis a helybeli munkaerőkre lehet számítani, más vidékről mun­kásokat kapni szinte lehetetlen. A nagyobb uradal­mak müvelésére hadifoglyokat fognak kirendelni. * Betöpők a templomokban. Állandó bete­ges tünet mutatkozik a nép lelkén, mely abban nyilvánul, hogy a tulajdonjogot semmiképen se akarja tisztelni. Még akkor sem, ha szent hely varázsa veszi körül. A Bakács-kápolnában levő perselyeket rövid idő alatt már vagy háromszor kifosztották s legalább is annyiszor próbálták meg feltörni az ismeretlen gonosztevők. Sőt a szentség­ház és az Öröklámpa ellen is követtek el ilyen merényletet. Esztergom város és vármegye többi templomaiban is sűrűn fordultak elő hasonló esetek. Most legújabban is összerongálta valaki a főszé­kesegyházi „gyermekvédelmi* perselyt, bár csúnya munkája nem járt eredménnyel, mert vagy gyön­gék voltak szerszámai, vagy pedig megzavarták tervének végrehajtásában. Ezen bűnesetek annál is inkább figyelemre méltók, mert magát a bíró­ságot is kihozták sodrából. Egy komáromi törvény­széki biró, aki kiszállott Esztergomba kiskorú bűnösök ügyében tartandó vizsgálatra, úgy nyilat­kozott, hogy egy vármegyében sincs annyi kis­korú bűnös, mint a mi megyénkben. Szomorú tényállás, melynek okait kutatniok kell az illeté­kes tényezőknek, nehogy a baj még jobban el­fajuljon. A kiskorú betörök egyre nagyobb vállala­tokba fognak. A pincefeltörések s a Marosi-féle üzletben történt betörés ugyan nyomra vezette a hatóságot és a kiskorúaknak elég nagy számú bandája jutott a bíróság kezére, az utóbbi persely­rongálás mégis arról tanúskodik, hogy a bűnösök még nem tétettek egészen ártalmatlanokká. Lehet­séges ugyan, hogy a főszékesegyház állandó tolvaja nem tartozik a már ismert bűnszövetkezet kötelé­kébe, mégis figyelemmel kellene tartani azon gyanús családokat, amelyekben az erkölcsök ingatag lábakon állanak és adatok bizonyítják, hogy a szülők nemcsak eltűrik, hanem elő is segítik gyer­mekeik gonoszságát. Akár a kiskorúakat, akár a felnőtt csavargókat gyanúsítsuk is a legújabb eset­ben, a rendőrség mindenesetre jó fogást csinálna, ha a főszékesegyház állandó tolvaját hurokra keríthetné. * A jövedelem bevallás szükséges a hadi adó kivetése céljából. A városi adóhivatal a követ­kező felhívást teszi közzé: „Felhivatnak a város polgárai, hogy a hadiadó kivetése céljából vallomá­saikat a város pénzügyi osztályánál f. hó 28-ig annál is inkább nyújtsák be, mert ellenesetben 1—5% birsággal lesznek sújtva. A vallomási ivek ugyanott kaphatók." * A kamarában. Apuka adj még egy almát... — Elég volt kis fiam, Nem szabad torkos­kodni. — No jó van apuka. Ha nem adsz, meg­mondom a Bodri kutyának, hova dugtad a kolbászt. * Háborús délután. A nagyszombati Kath. Kör háborús délutánjai egyre nagyobb és szebb publikumot vonzanak. Ujabban is zsúfolásig meg­teltek a kör összes helyiségei, amikor Gáspár Pál főgimn. tanár a mi motoros ágyúinkról tartott rendkívül érdekes előadást. Fizikai számításokkal és kísérletekkel illusztrálta 30'5 cm .-es ágyúink hatalmas munkáját. A legutóbbi alkalommal pedig Gaibl Sándor pozsonyi prelátus kanonok tartott beszámolót karácsonyi harctéri útjáról, amikor is derék honvédeinknek sok viszontagságos út után személyesen osztotta ki a gyűjtött ajándékokat. A rendkívül érdekes és szellemes előadást a ter­meket zsúfolásig megtöltő közönség honorálta igaz elismeréssel. Az előadáson elhangzott ének és zeneszámok ismét nagy élvezetet nyújtottak a közönségnek. * Czabán Samu tanítói alkalmaztatása. Érdekesnek és érdemesnek tartjuk a kultuszmi­niszter figyelmét felhívni arra, hogy az általa az 1907. évi XXVI. t.-c. 14. §. 1. a), c), e) és f) pontjai alatt felsorolt és bebizonyosodott okok miatt állásáról elmozdított Czabán Samu nagy­szénási áll. el. isk. tanitó a székesfőváros iskolái­nál nyert alkalmazást. Ami azt bizonyítja, hogy az állásról való elmozdittatás nemcsak hogy to­vábbi bűnhődéssel nem jár, szóval tanitó marad­hat továbbra is, hanem azt is, hogy az okok amiért a tanitó állásától elmozdittatott, a székes­főváros egyes tanügyi tényezői részéről figye­lembe nem vétetnek. Másfelől bizonyítja azt is, hogy azok az erkölcsi szabványok, amelyek az 1868. évi XXXVIII., valamint az 1907. évi XXVI. törvényekben az ország minden egyes tanítójára nézve állami esküvel kivett kötelességek a székes­fővárosi tanítóság működésének, magatartásának elbírálásánál nem mérvadók. Manapság igen sok hivatkozás történik a németországi állampolgári nevelés hatalmas mé­reteire és mélységeire. Ép azért talán nem lesz érdektelen felhozni azt, hogy ott oly turbulens elemeknek tanítói alkalmaztatása, mint a minő Czabán, ki van zárva. Mert ott szigorúan megkö­vetelik, hogy a tanitó mindenekfölött az legyen, akinek kötelmeit, szellemi működését, erkölcsi ma­gaviseletét a törvény szabályozza. Igen, ott a hit­vallás-erkölcsös élet ellen tüntetőleg állást foglaló tanítók talán másutt érvényesülhetnek ugy a hogy, de az iskolákban soha. Ott az iskola hiterkölcsi működésének hasznát, javait, azoknak mélységeit, nemkülönben az azzal ellentétes rendszer tartal­mát, következményeit behatóan ismerik és mert ismerik áll oly magasan az 1870/71. és 1914/15. évben való háborúk tűzpróbáján keresztül ment és megedzett hitvallás-erkölcsös alapon álló német nemzeti népoktatás ! A kultuszminiszter urnák figyelmét bizonyára nem hivták fel a jelzett esetre, amit annál is in­kább közreadni tartunk szükségesnek, nehogy a hivatkozott törvényeknek rendelkezései az állam­eskü és azoknak alapján hozott Ítélkezések illu­zióriussá váljanak. Sőt az eset hasznos követésül szolgáljon mindazon tanítóknak, akiknek a székesfő­városnál tanítói alkalmazásba jutni egyetlen vá­gyuk és szaporítja azok számát, akiknek leplezet­ten törekvésük a hiterkölcsi alapon álló oktatást és nevelést az iskola működési köréből gyökere­sen kiirtani és azokat az „Uj korszak" és zsoldo­sainak szelleme szerint irányítani és kormányozni. * Sebesülteink istápolására az elmúlt héten a következő adományok folytak be hozzám : dr. Katona Sándornétól 6 ing, 6 alsónadrág, 4 pár szokni, Farkas Adolftól 3 db kalap, Garay főgimn. tanártól levélpapirosok, Kaán Károlynétól 4 has­kötő, 5 ing, 9 pár szokni, 3 alsónadrág, Pisuth Kálmán főszolgabírótól 3 db mellény, dr. Reinisch Antalnétól (Garamkövesd) 10 vánkoshuzat, 12 kis pakli cigaretta-dohány, 12 kis csomag cigaretta­papiros, 48 narancs és 24 citrom, Hermann József esp.-plébánostól (Bajna) 10 pár érmelegitő, 2 pár lábszárvédő (az epöli hivek kézimunkája), Kósik Ferenctől (az Esztergomi Friss Újság útján) 4 K, Csernák Emilnétől (Lábatlan) 5 mellény és tépés, Stampf Erzsitől (Lábatlan) gyűjtésképpen 5 mellény, 18 bot. Ezenfelül Csernák Emiiné, Stampf Erzsi és Simonyi Ella (Lábatlan) 107 pár papucsot voltak szívesek gyűjtött anyagból készíteni. Amidőn mind­nyájuknak őszinte köszönetet mondok, minden félreértés elkerülése végett kijelentem, hogy hozzám pénzösszeg a sebesültek, vagy hozzátartozóik kőzött leendő szétosztás végett máig sem ér­kezett be. A hozzám beszállított férfi és női ruhák pedig a sebesültek és hadifoglyok között már ki­osztattak, ilyenekkel tehát annál kevésbé sem rendelkezem, mert az utóbb beérkezett mellénye­ket a hadbavonulók részére szállítottam el. — Esztergom, 1915. február hó 13. Perényiné. * „Az élet utai" címen ismét egy szenzá­ciós Henny Porten sorozatból való filmmü kerül bemutatóra a Korona-moziban f. hó 16-án, kedden s már előre látható, hogy e csodás kiállítású mű­film nagy közönséget fog vonzani a Korona-moziba. Hiába, Henny Porten csodaszép játéka már is szimpatikusabb az eddig ismert moziművésznök játékánál s elismert, hírneves rendezők őt tartják ez idő szerint a legintelligensebb játéku művész­nőnek. * Kenyérdrágaság idején. Van nálatok egér — komám? — Nincs a? Nálam bizony van. A kamarámban pusztítják a kenyeret ebbe' a szomorú, kenyérdrágaság ide­jébe. — Könnyű azon segíteni. — Hogy-hogy komám. —- Tegyél nekik egy kis szalonnát is. * Munkások, cselédek kaphatók. A követ­kező értesítést kaptuk Esztergom vármegye alis­pánjától: „Másolat. M. kir. Földmivelésügyi Minisz­ter. 15347/VI—1. 1915. szám. Valamennyi alis­pánnak. Tudomásul közlöm a cimmel, hogy nagy­váradi miniszteri kirendeltség körzetében nagy számban jelentkeztek elszegődni hajlandó mező­gazdasági munkások (férfi és nő vegyesen), kik hónapos vagy éves cselédeknek esetleg más vidékre is hajlandók elszegődni. Amidőn erről a cimet értesítem, felkérem, hogy ezt a munkakeresletet minél szélesebb körben, esetleg a helyi lapok út­ján is tegye közhírré s amennyiben megfelelő munkaadók jelentkeznének, úgy a feltételek meg­állapítása végett lépjen Címed a nagyváradi minisz­teri kirendeltséggel sürgősen érintkezésbe. Buda­pest, 1915. évi február hó 5 én. A miniszter ren­deletéből Tóth Elemér s. k. miniszteri tanácsos." * Huszárbravur. Mint a most folyó kárpáti harcoknak egyik érdekes epizódját emlegetik Far­kas Elemér huszárkapitány egyik bravúros esetét. Egy hadállás megszállását és védelmét bízták Far­kas kapitányra és embereire. A kapott parancsot aztán nagyszerű furfanggal oldotta meg a kijelölt csapat. Beásták magukat a földbe, ugy, hogy a támadó oroszok sehogysem tudtak hozzájuk fér­kőzni. Már két zászlóalj oroszt küldtek a maroknyi csapat ellen, hogy ellenállását megtörjék. Ez azután meg tudta őket valamiképen közelíteni és már-már a bekerítés veszedelme fenyegette a bátor kis sereget. A kapitány leleményessége azon­ban kivágta magát a veszedelmes helyzetből. Az est beáltával a lövészárkaik mögött emelkedő me­redek hegyhátat nagy üggyel-bajjal megmásztak u gy h°gy néhány ember kúszott fel először heve­dereken és köteleken, ezek aztán felhúzták a lo­vakat és az embereket. Mikor kisütött a hold, az oroszok rohamra indultak, de csak üres lövészár­kokat találtak, közben azonban hatalmas sortűz fogadta őket a hegytetőről, mely érzékeny veszte­ségeket okozott nekik. * A németek uj ágyuja. A németeknek van egy uj hajóágyu-tipusuk, amelynek hordképessége három mértfölddel, tehát öt kilométerrel nagyobb, mint a legnagyobb angol hajóágyuké. Az Artiii.. Monatshefte decemberi száma ezt az értesülést megerősíti. Németországnak tényleg van uj hajó­ágyuja, amely az angolok leghatalmasabb 38*1 centiméteres ágyuját — a most épülő uj óriás­hajókat szerelik fel vele —• messze túlhaladja. Az angol 38'1 centiméteres hajóágyú 885 kilogramm súlyos lövedéket vetit ki 760 méteres kezdősebes­séggel. A német ágyú 40'64 centiméteres és 920 kilogramm sulyu lövedékének kezdősebessége 940 méter. Ezt az ágyút Krupp még 1913-ban kon­struálta. Az eddig ténylegesen elért legnagyobb lőtávolság 20.266 méter volt; 1892. áprilisban ér­ték el ezt, a német császár jelenlétében a 24 centiméteres Krupp-ágyukkal. Ezt a számot véve alapul, a 40'64 centiméteres ágyuknak a legna­gyobb lőtávolságát 30 fokos beállítás mellett 42 kilométerre lehet tenni. Az angoloknak tehát egé­szen jogos az aggodalmuk, hogy a németek a csatornán át is lőhetnek Angliába az ágyúval, minthogy a csatorna helyenkint csak 34 kilométer széles. A francia parton elhelyezett ágyuk tehát — teoretikusan véve — mintegy kilenc kilo­méternyi földsávot tarthatnának tüz alatt. * Szibériai hideg. A sokat és félve emle­getett Szibériában gyakran oly hideg uralkodik, hogy a hőmérő 50° C-ra esik a 0 alá. Egy fran­cia utazó állítja, hogy a kőhöz érő lópatkó zúg mint egy harang, egy megrázott fa ugy cseng, mint az acél, a tova sikló szán oly érzést vált ki, mintha valamit erőszakosan szaggatnának, ezek mellett hallatszanak a kiabáló, recsegő hangok. Az élelmiszerül vitt sonka tökéletesen megfagy, ugy hogy nem lehet belőle szelni és ha az ember egy bárddal rácsap, ugy hangzik mint a kovács ülője. Borzalmas ez még azoknak is akik állan­dóan ott élnek, hát még azoknak, akik idegen tá­jakról hurcoltatnak oda ?! Irodalom és művészet. Katonaversek. Szepessy László. A hábo­rúnak minden borzalmassága mellett is van költé­szete. Az emberi lélek titkos rugóit, az érzéseknek gyakran viharzó megnyilatkozásait, a nagy, a rend­kívüli események szokták mozgásba hozni s kilen­díteni a hétköznapi közöny sarkaiból. A most dúló világháborúnak is van már egész könyvtárt kitevő verses terméke, mely harctéri da­lok, katonanóták, szentimentális elbeszélő versek alakjában jelenik meg a könyvpiacon. Legtöbbjét persze az üzleti vállalkozás szülte s nem a hon­fiúi lelkesedés, vagy a finomultabb kedély önkény­telen megnyilatkozása. Szerencsés, elismerésreméltó kivétel került kezünkbe Szepessy László „Katonaversek" c. kö­tetében, melyben a poétalelkű tanárember a pae-

Next

/
Thumbnails
Contents