ESZTERGOM XX. évfolyam 1915

1915-10-31 / 44. szám

5 K, Csaszy Gyuláné 5 K, dr. Mike Lajosné 1 K, Szabó Gézáné 2 K, K. R. 2 K, Z. F. 5 K. — Összesen 100 korona. A második iven, Rajner Margit és Zsiga Annuska gyűjtőknek adakoztak: dr. Rajner Lajos 20 K, dr. Lepold Antal 20 K, dr. Drahos János 10 K, dr. Tichy Gyula 5 K, Horváth Ferenc 5 K, Schrott Amália 5 K, Burányné 2 K, Hajdú Jánosné 2 K, Özv Zubcsek Mihályné 10 K, özv. Andrássy Jánosné 2 K, Kaán Károlyné 3 K, Bellovits Gyu­láné 1 K, Nemessné 2 K, Magurányi Józsefné 10 K, Leitgeb Jánosné 2 K, Berényi Gyuláné 2 K, Walter Károlyné 2 K, Pathy Mariska 4 K, Kron­zóvus Rezső 2 K, Kecskés Ilona 2 K, özv. Schleifer Lajosné 3 K, dr. Wiplinger Ödön 2 K, özv. Wagen­huberPéterné 1 K, Wagenhuber Lajos 1 K, Schmidt Gyula 5 K, id. özv. Brunner Ferencné 3 K, Fekete Árpádné 2 K, Kuszenda Márta 2 K, özv. Schleifer Mátyásné 2 K, dr. Burián Jánosné 2 K, özv. Pal­kovichné 1 korona. Összesen 135 korona. (Folytatjuk.) * „Csak egy virágszálat" a háború tüdő­beteg rokkantjainak." Amig nem tört mireánk a világháború minden borzalmaival, a „József Kirá­lyi Herceg Szanatórium Egyesület" Mindenszentek napján egy-egy fillért kért a temetők kapujában, azon szegénysorsu felebarátaink részére, akiket a mindenidők legnagyobb csapása, a 'tuberkulózis támadott meg életük virágjában. Tavaly, nem tudva mit rejt számunkra a jövő magában, ez a gyűjtés elmaradt. Idén azonban ezen, már annyi könnyet leszárított szamaritánus egyesületnek te­kintete is a háború jajszava irányába fordult és meglátta azokat a szerencsétien katonákat, akiket a golyó, a vas megkímélt, akik azonban a tüdő­vész lassan ölő csiráját hozták magukkal h aza a harctérről. Az idei temetői és templomi gyűjtés az egész országban Dr. Csernoch János bibornok hercegprímás jóváhagyásával tehát a tüdőbajos katonák javára történik. Nincs az a család, akinek ne volna hozzátartozója a harctéren, ne is legyen senki, aki ne adakoznék néhány fillérrel erre a valóban nemes célra. Minden emberért, minden magyarért gyászol a nemzet, mentsük meg tehát legalább azokat, akiket az ellenség gyilkos fegy­verei helyett a tüdővész láthatatlan bacillusainak légiói avattak hősökké. * A Reusz-féle villa pöre. Már évek multak el azóta, hogy a szt. János kútnál a Reusz-féle villára rázuhant a kivágatás alkalmával a 91 métermázsás topolyfa. A pör azóta megjárta mind a három fórumot, végre is a kúria végleges döntést hozott és a dr. Wipplinger Ödön lovag, ügyvéd által képviselt özv. Reusz Józsefné felperesnek ítélte oda az igazságot Esztergom várossal és Rothnagel Ferenc tanácsossal szemben. A kár­térítés és a perköltség közel hatezer koronára rúg, amely összeget említett alperesek tartoznak megfizetni. * Kutatás a rendőrségen. Lihegve és fel­indulástól reszketve ront be egy úr a rendőrségre s a legelső hivatalos egyént kezdi faggatni: — Behozták már, kérem ? A hivatalos egyén zavartan tekint körül, majd hirtelen rávágja : — Be, behozták. — Mutassa, hol van? — sürgeti a lihegő úr. — Kint az udvaron a zárkában. Lefogtuk, mielőtt elvihette volna a szép kövér libát. — Nem libát, nem tolvajt keresek én — fakadt ki amaz kétségbeesve. — Finom kinai teámat keresem, amelyet az előbb vásároltam Brutsy Gyulánál. Kilója 16 korona, félkiló 8 korona, egy deka 20 fillér. * Vasúti szerencsétlenség. E hó 16-án az -esteli vonat, amely 9 órakor érkezik Aranyosma­rótra, Perlepen a bejárónál utolérte a vasúti haj­tányt és összeütközött azzal, aminek következtében végzetes szerencsétlenség történt. A hajtányon ülők azt hitték, hogy hamarább érnek be az állomásra s a sötétség miatt nem vették észre kellő időben az őket fen}?-egető veszedelmet. A hajtányon há­rom ember volt; ezek közül Tomka József a ka­pott sebesülésekbe fél óra múlva a perlepi váró­teremben meghalt. Haszpra István és Mali Péter könnyebb sebesülésekkel menekültek meg. * A Korona-mozi e heti műsora még elő­kelőbb, magasabb nivóju filmművekből fog állani, mint a mult heti, jóllehet az "elmúlt hét mozi­látogató közönsége valóságos elragadtatással be­szélt a Korona" moziban látott filmművekről. „Üdvöske", „A pokol vitorlása", „Gólem" mind­megannyi gyönyörű kivitelű síágerfilm volt, melyek közül egyik-másik még a fővárosi mozik vásznain sem fordult meg. Az e heti műsorban, úgy hétfőn, mint a többi napokon különösen szenzációs uj darabok kerülnek bemutatóra, melyekről a napi plakátok adnak bővebb felvilágosítást a közönségnek. * Az orosz segíti a magyart. Bizonyos ifjú katona étlapját akarván változatossá tenni, a tartalékkórház kerítésén kimászott az utcára és a boltban bevásárlásokat tett. A kerítéshez érve neki rugaszkodott, de foly­ton visszacsúszott a magasból. Gyógyult tagjaiban nem volt még elég erő, a kerítés átugrásához. — Baj, baj — sóhajtotta, miközben gyöngyöző homlokát törülgette. Néhány orosz katona taligát tolt arra. Lát­ták a vitéz szorult helyzetét és megsajnálták. Egy athléta termetű orosz hirtelen mellette termett s a beteg hóna alá nyúlt egyik kezével, a másikkal a lábaszárát ragadta meg. —- No — nyögött egyet nemzetközi nyelven s a magyar bajtársat átdobta a kerítésen. Az nyögve feltápászkodott odabent, ezek meg nevetve tovább lódították az üres taligát. * A cár udvari konyhája. A világon senki sem költ annyit a konyhájára mint II. Miklós cár, aki nagy barátja a finom ételeknek. Trónra lépése óta csupán a konyha berendezésére több mint más­fél millió koronát utalványozott. Főzőedényei egy­től-egyig tömör ezüstből valók. A cár főszakácsá­nak évi fizetése 160 ezer frank, de borravalója még ennél is több. Kivüle még hat szakács mű­ködik, fejenkint 20—30 ezer korona fizetéssel. Min­dent összevéve, a eár évenkint 2 millió 500 ezer koronát költ konyhájára, azaz naponkint átlag 7 ezer koronát. Tanügyi hirek. Személyi pótlék. A nm. m. kir. közoktatás­ügyi miniszter Borz János kurali, Csiffári Flóris garamdamásdi, Hencz Mihály párkányi, Kupis Géza keresztúri, Orsós Gábor dunaremetei, Piroska Ist­ván óbarsi, Sárhegyi János lévai r. k. tanítók ré­szére 400 kor. személyi pótlékot engedélyezett. Tanitói előléptetés. Pilbauer Ernő györ­zámolyi tanító a III. fizetési osztály 2. fokozatába soroztatott. Tanitó-választás. VágvÖlgyi Mária borsósi, Jurácsek Viktor bankái, Bott Ferenc nagyszom­bati és Benyó Mária perbetei r. kath. tanítók illetve tanítónők választását az egyházmegyei fő­hatóság megerősítette. Az orosz vallás kulturátlansága. Nem hiába mondjuk, hogy ez a világháború védekezés a keletről jövő barbarizmus s a tel­hetetlen pravoszlavizmus ellen, amely' összeom­lással fenyegette a keresztény katholicizmus áll­tai oly magasra emelt nyugati kultúrát. Az orosz vallás, amióta elszakadt az Anya­szentegyháztól s létrehozta a keleti szakadár or­thodox egyházat, jóformán semmit sem tett a népek kultúrájáért, sőt egyre jobban visszave­zette tagjait a tudatlanság és pogány babona sötét útvesztőjébe. Ennek élénk tanúbizonysá­ga az orthodox papság kulturátlansága egész Keleten, különösen pedig Szerbiában. A most újra feléledő szerbiai küzdelmek al­kalmából nem érdektelen tudni, mily tanulat­lan elemekből áll a szerbiai orthodox — nem katholikus — papság. Egyik jobb érzésű szerb főpap 1910-ben dr. Stadler sarajevoi kath. ér­sekhez a többek közt ezeket irja: j,Hogy Ex­celenciád lássa, mily holt a mi egyházunk, közlöm a következő adatokat, melyek valóságért kezeskedem: Demetriué, a belgrádi metropolita és érsek a theologian kivül csak négy gimnáziumosz­tályt végzett. -— Nikanov a nisi püspök rossz fa­lusi pap volt. Az 1887-ben elhunyt csacsányi püs­pök délmagyarországi finánc volt, Szerbiába köl­tözött, itt a ravanicai zárda igumanja (vezetője) lett s aztán — gimnázium- és theologiai tanulmá­nyok nélkül — püspök. Ennek utóda Salva, még irni sem tud. Mglentius előbb timoki, ujabban zaje­csári püspök, gimnáziumba nem is járt, Valajevó­ban cipészsegéd, aztán Obrenovácban kocsis volt majd meg szerzetessé lett, de egy lopás miatt Oroszországba menekült, hol a lelkészi akadémián csak mint rendkivüli hallgató végzett némi theo­logiai tanulmányt. Nikephorus prizrendi püspök irni sem tud, gimnáziumot, sőt elemi iskolát sem végzett. Épen ilyen analfabéta az üskübi püspök is, ki ifjúkorá­ban könyvkötő inas volt. Mit mondjunk az archi­mandritákról vagyis zárdafönökökről, mikor püspö­keink ily tanulatlanok? Mihály a szerbpodvorjei zárda főnöke erdőőr volt; feleségének halála után Oroszországban szerzetbe lépett s moszkvai szerb zárda főnöke lett, pedig soha semmiféle iskolába nem járt, sem tanfolyamot nem végzett. Épen ilyenek Mihály a Bogovagja zárda, Tichon, a tró­nosai és Melentiés, a bukovinai zárda főnökei is, teljesen tudatlan egyének! Nem csoda tehát, hogy sok szerb pópa olvasni sem irni nem tud, mikor főpapjaink is ily alacsony műveltségi fokon álla­nak !" — Mit várhatnak a szegény hadifoglyok ilyen papság, szerzetesek és főpapság által taní­tott és vezetett ellenségtől! ? Felelős szerkesztő: ROLKÓ BÉLA. Kiadótulajdonos: Dr. PÉCSI GUSZTÁV. Számos :: Kitüntetés Számos :: kitüntetés Valóban jó, szépen égő háromszor finomított templom - olaj legjobb olajból, üveg, töm­jén stb., valamint a r. k. sz. egyh. lyth. szab. megfelelő M ÉH­VIASZGYERTYA I, 2 és 3 Vv csillag-jeggyel r Kapható kizárólag nn n n n n n DOKUPIL LAJOS viaszáru-gyárosnál jjl Nagyiévárd, Pozsony-m. 7* CE Árjegyzék ingyen. |P Fogy. szövetkezeteknek megfelelő engedményt adok § Starkbauer Róbert Q kocsigyártó Q 0 Párkány, Rákóczi-út 52. sz. 0 ú ű Q Készít és raktáron tart X § ruganyos- és teherkocsikat, £ 0 bognár-, kovács- és lakatos munkákat, Q 0 kocsikhoz korbát vasvázat, aljakat, fel- $ 0 hágókat, forgó zsámolt, rúdvasalást, 0 0 feszitövasakat, fedélvasalást s a ko- 0 csihoz szükséges egyéb alkatrészeket, x Q Rendelésnél a kocsik minősége meg- Q Q említendő. Q $ Tisztelettel Starkbauer Róbert. 2 fi ~ 0

Next

/
Thumbnails
Contents