ESZTERGOM XX. évfolyam 1915

1915-10-31 / 44. szám

XX. évfolyam. Esztergom, 1915. október 31. 44. szám. ESZTERGOM POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési árak : Egész évre 10 kor., fél évre 5 kor. Egyes szám ára 16 fillér. A mai Balkán földrajzi és néprajzi alapjai. Irta: Dr. Mosony Lipót. A Balkánfélsziget hegy- és vízrajza. — Az illírek, az albánok ősei és a trákok. — A kelták betörése. — A bélién és római uralom kora. — Az első száv, a gót, a hun betörések. — A mai szlávok végleges megtelepedése. A mai világháborúnak három nagy harcmezője van. Az első kettőn: Francia és Oroszországban már megnyerték a háborút a központi hatalmak. A harmadikon a Balkánon, a legkeletibb részen a Dardanelláknál szintén megnyerte a háborút Törökország, még csak a középső részen a szerbek ellen és a legny-ugotibb részen az olaszok ellen nincs végleges döntés. Az osztrák-magyar és olasz háborút is a balkáni harcokhoz lehet számítani, mert a Balkán nyugoti partjainak birtokáért folyik. De a világháborúnak ezen utolsó felvonása is Bulgária barátságos megnyerésével, a központi hatalmak diadalához fog vezetni, Az olaszok pedig egy szép napon vissza fognak sompolyogni az Isonzó mellől, mint az angol-franciák a Dardanelláktól. Közérdekű lesz azért egy pillantást vetni ezen mostani harctér földtani ésnéptani múltjára, amelybe beágyazódnak a mai Balkán államok. Ezek folytonos háborúsága is onnét van, hogy mindegyik tovább akar nyújtózkodni, mint amilyen takarót szabott nekik a történelem. Európának délkeleti félszigetét, a Balkánt, a Száva és az Alsó-Duna folyása választja el Európa testétől. A félszigetet nyugatról az Adriaiés Jóni-tenger határolja, keletről pedig az Aegei- és Fekete-tenger. A félsziget testéről ismét leválik a keskenyebb déli nyúlvány, Görögország. A megmaradt északi részt a Morava és a Struma folyók irányában húzott vonal egy nyugati és keleti AZ „ESZTERGOM" TÁRCÁJA. Önkéntes fiamhoz. Nem is olyan régen (alig mult nyolc éve), Mint tiz éves gyermek fapuskával, karddal Boldogult nővérkéd virágos kertjébe' Yagdalództál, mint egy boszúálló angyal. Mintha a virágok féltek volna tőled, . . A szép piros rózsa, szegfű és viola; Virágtársaikkal ott álltak előtted Ne bánts — kérleltek ők — ne légy oly mostoha! Arcodon akkor is gyermekévek hamva Piroslott s szemedben tündökölt a lélek; Boszút leheltél hát fűre és avarra S a hálás virágok illatoztak néked. És ma? mint katona — a szülői házat, Amelyben nem is rég' kocsi-bölcsőd ringott, Hogy védjed a királyt, szép magyar hazádat Itt hagyád — szülőid, könyvet és játékot. Hogy katona lettél: szived telt örömmel Várta az egyszerű behivólapot, A szép egyenruhát, hogy magadra öltsd fel, Mily nyugtalan vártad e neked szép napot! Az is elérkezett. És te boldog voltál, Nem fájt itthon hagyni: szülőt, testvért, rokont, Szerkesztőség: Káptalan-tér 1. szám. Kiadóhivatal: Káptalan-tér 2. szám. részre osztja. A nyugati rész geológiailag két, északról délnek vonuló hegyrendszerre oszlik; az egyik átvonul Bosznia-Hercegovina, Montenegro és és Albánián keresztül, ez az illír-albán hegyrendszer: a másik Nyugat-Szerbián, Közép-Szerbián és Macedónián át lehúzódik a Szaloniki-öbölig, ez a macedon-szerb halmosvidék. A keleti rész inkább kelet-nyugati tagozottságu. Két egyenlőtlen részre osztja a Kelet-Szerbiától egész Bulgárián át a Duna déli ivszerü folyásával párhuzamosan, egészen a Fekete-tengerig nyúló Balkán-hegység. Ez vízválasztót képez; északi lejtőjéről a vizek a Dunába sietnek, déli lejtőjéről pedig az Aegei-tenger felé. A Balkántól délre eső nagyobbik területen, a Trak-hegyvidéken az észak-nyugattól délkeletnek vonuló Rodopé halad át. Ez egy átlag 1000 méter magasságú hegyhát, meredek oldalai miatt hatalmas akadálya a kereskedelmi forgalomnak, azért a közlekedési utak inkább kétoldalán északon a Marica mentén, dél-nyugaton a Struma völgyében vonulnak el. A Balkántól északra pedig a Duna mentén televényes és mellékfolyók által sűrűn megszaggatott termékeny földsáv húzódik. Ennek folytatása észak felé a Duna és a Feketetenger között a gabonatermő Dobrudzsa, a dunántúli Románia földrajzilag és történelmileg még a Balkánhoz vonható. A kis és nagy Oláhországot képező régi Havasföld földtanilag hármas övre oszlik. A Duna mentén termékeny alföld, majd északabbnak egy halmos vidék, végre pedig az Erdélyi-hegységek déli lejtői. Románia északi fele Moldva, ebben tovább folytatódik a hármas öv és az Észak-keleti Kárpátok ugyanilyen tagozottsággal ereszkednek a Pruth folyó völgyébe alá. A félsziget ezen hegy- és vízrajzi tagozottságát vették keretükül a különböző népek és országok. Ezen érdekes tényt az előbbi leírás nyomán, önkénytelenül nyomon követhetjük. Amint Csakhogy e szép hazát kedved szerint szolgáld, Amelyre sok álnok s bősz ellenség rontott . . . . . . Arcodon bája a szép fiatalságnak, Szemeidben öröm szent lángjai égnek; Oh e szépségeket ne áldozd a csábnak, Ne az érzékiség vétkes gyönyörének! — Békében légy szelid, „állója" a harcnak, Irigység, kevélység ne dúlja föl lelked; Légy hű katonája fölkent királyodnak,. A nagyokat tiszteld, szegényt fölemeljed! Ha utadon — netán — lesznek akadályok És állnak előtted azok torlaszai: Ezeket legyőzni szólítottak téged A király, a haza hivó szent szavai! Az Istent — mindennap — szivedből kérve-kérd Óvja meg a királyt és áldja e hazát. Utaidon téged áldásunk is kisér, Ez és imánk: ledöntnek minden akadályt. Indulj hát! im betelt szived kívánsága, De féltve őrizzed fiatalságodat, Mert — tudd meg — a lélek, a sziv tisztasága Egyedül: mi majdan szép öregséget ad. Végre: csak hü maradj ősnemes nevedhez, Ne váljék belőled oly talmi hazafi: Ki itthon garral szól e nagy, hős nemzethez, De érette vérét retteg kiontani! Henez Mihály. Kéziratok a szerkesztőség, előfizetések a kiadóhivatal eimére küldendők. Hirdetések felvétetnek Buzárovits Gusztáv könyvkereskedésében. most igy van a népek elhelyezkedése, ugy volt az a történelmi kor elejétől kezdve. A Balkán-félszigetnek története aránylag nagyon késői századokban, Kr. e. a IV.-ik és V.-ben kapcsolódik be a világtörténelembe. Ezen időben a félsziget nyugati részét az illírek, keleti részét pedig a trákok foglalják el, Ezek rokonnépek voltak és a nagy indogermán népcsaládhoz tartoztak, nevezetesen ennek az itál csoportjához. Ezek a népek törzsekre oszolva birtokolták a területet. Általában földmüveléssel foglalkoztak és még magukévá tették a bányászat kezdetleges elemeit is. Kultúrájuk átlag alacsony fokon állott. Hitték a lélek halhatatlanságát, ezen hitüknek kifejezéseképen különös gondot fordítottak halottaik eltakarítására és ezen ősi sírhalmok, „mogili" máig is megmaradtak különösen Filipopoly környékén. A kultúrának egyébb jelentőségesebb emlékei nem maradtak tőlük reánk, csupán a Sipka szoros meredek falai és a Prilep vidéki szakadékok őriztek meg néhány sziklába vésett kezdetleges ábrázolást. Poligamiában éltek és életüknek javát a törzsek között fennálló örökös harcokban emésztették fel. A harcban kitartók és bátrak voltak, de legtöbbször átcsaptak kegyetlenkedésekbe. Épen az egységes és erőt tömörítő, irányítás nélkül folytatott harcok okozták, hogy kifelé semmi különösebb hatalmat nem tudtak kifejteni. A különböző törzsek közül kiválanak a paionok, akik a Struma folyó alján tanyáztak, cölöpökre épített házakban laktak és halászatból éltek. Mint nemzetiségét legtovább megőrző törzset kell a beszszeket a Rodopéban megemlíteni, ezek sziklás otthonukban egy messze hires pogány szentélyt tartottak fenn, de végre 400 körül náluk is diadalmaskodott a kereszténység a pogányság felett. Kr. u. 400. körül Nicétas remesziánai (ma Ak-Palánka, Délszerbiában) püspök fölvette őket az Egy nemes ellenség. — Egy francia sebesült letéve nemzeti gyűlöletéről, megmenti egy német sebesült életét. Elbeszéli maga a menekült. Ez igaz történet megérdemelné, hogy az olvasókönyvekben megörökítsék. — Egy 1915. évi májusi nap hajnali szürkületénél, zászlóaljunk rohamra indult a francia lövészárok egy kiszögelő szakasza ellen. A támadók első sorában voltam. De alig száz méternyire lövészárkainktól az ellenfél heves fegyver és gépfegyver tüzétől, balkaromon és mindkét combomon súlyosan megsebesültem. Földre zuhantam és a hasitó fájdalomtól alig tudtam megmozdulni. A mieink kénytelenek voltak visszavonulni árkaikba mert az ellenséges állás sokkal erösebb volt, mint hittük. Néhány pajtásommal együtt a két ellenséges állás közt feküdtünk, hol két oldalról voltunk kitéve a gyilkos tüzelésnek. De a kölcsönös tüzelés nem sokáig tartott, mert a franciák átmentek ellentámadásba. A franciák közt sok Senegall néger volt, akik vad, embertelen üvöltéssel rohantak előre az első vonalban. Sok ellenséges katona rohant keresztül rajtam, de sokan közülük elestek, mert a mieink heves tüzelésbe kezdtek. Alig 10 perc múlva az ellenséges támadás súlyos veszteségek között összeomlott. A fennmaradtak rémülettel menekültek vissza. Mig egyrészt örvendtem az ellenséges támadás meghiúsulásán, aggódva gondoltam másrészt arra, hogy a vissza-