ESZTERGOM XX. évfolyam 1915

1915-08-15 / 33. szám

béreket fog fizetni és túlórákat megfelelően fogja díjazni. Amennyiben e feltételeknek meg nem felel, aminek egyoldalú megállapítása a kereskedelemi minisztériumnak, illetőleg szakközegének tartatik fenn, vagy ha a munkásviszonyok időközben ugy változnak, hogy a közigazgatási hatóság a hadi­foglyok alkalmazását már nem tartja elkerülhetet­lenül szükségesnek, a hadifoglyok azonnal vissza­vétetnek. * Elhunyt tanitó. Az igazi szeretet meleg és őszinte érzése kisérte folyó hó 13-án délután fél 4 órakor utolsó útjára a f. hó 11-én 46 éves korában hirtelen elhunyt Rényi Miklós lábatlani állami elemi iskolai igazgató-tanítót. A temetést dr. Metzger József nyergesujfalusi plébános vé­gezte, melyen dr. Pacséri Károly kir. tanácsos, tanfelügyelő és a községnek majd minden tagja és a környékbeli intelligencia valláskülönbség nél­kül résztvett. Az árván maradt özvegy és roko­nok, tanitó-társai és barátai, a község elöljárósága, szülők és tanitványok szeme a fájdalom könnyé­től csillogott, midőn a temetést végző plébános­nak magas szárnyalású bucsuimája, a kartársak érzéstől remegő éneke és Kálnai Károly tanitó­egyesületi elnök búcsúszava hangzott. A koszorúk sokasága borította a koporsót és a sirt, mely a feledhetlen jó férjet, a kedves modorú kartársat, a községnek 20 éven át működő tanítóját zárta el a feltámadásig. Az örök Világosság fényesked­jék felette ! * Jól megértette. Öreg nénike panaszkodik, hogy nagyon gyönge. Már csak alig bir lépegetni. — Igyék jó erős bort. Olyan erős és ruga­nyos lesz, hogy no! — tanácsolja a nénikének valaki. Egy hét múlva újra találkoznak. — Na nénike hát ivott jó bort. — Ajaj ! — Es? — Nem használt. Mentől többet ittam, annál jobban elgyengitett. Egyszer össze is roskadtam. * A nagylévárdi felső leányiskola első osztályába hat elemi osztályt végzett leánykák vétetnek fel. Mindazoknak, kik olcsó és egészsé­ges vidékre, apácák vezetése alatt álló jó szel­lemű iskolába óhajtják gyermekeiket adni, nagyon ajánlatos Nagyiévárd. * A petróleumról. A nyugatgaliciai petró­leum-telepekről már megkezdték a nyersolajszál­litást a finomítók részére. Néhány nap óta kisebb mértékben Boryszlávból is megindult a nyersolaj szállítás. A boryszláv-tusztanovicei petróleum-vidé­ken szorgalmasan dolgoznak a telepek helyreállí­tásán. A munkálatok a munkáshiány dacára is meglehetősen előrehaladnak. Miután a nagy tűzkár dacára is több millió métermázsa nyersolaj maradt érintetlenül, valószínű, hogy a közel jövőben a belföldi piacra már nagyobb mennyiségek jöhetnek, de azért még hosszabb ideig el fog tartani, amig petróleummal és benzinnel a fogyasztás kielégí­tően lesz ellátható. Mint a „Moniteur des Petrole Roumanie" jelenti, a román kormány a petróleum­nak Törökországba és Bulgáriába való kivitelét meg­tiltotta. Ausztria-Magyarországba és Németországba a kivitel szabad, de azért hozzánk onnan nem jön áru, mert a románok ciszternákért megfizethetetlenül magas béreket követelnek, ugy hogy a behozatal a nagy áruhiány és magas árak dacára sem fize­tődik ki. Németországba különösen megnehezült a bevitel, mert szeptember 1-töl kezdve a petróle­umnak ott maximális ára lesz: literenként 32 pfennig. Nálunk is igen kevés a rendelkezésre álló áru, a kereslet pedig nagy és ennek hatása alatt az árak rohamosan emelkednek. * Csere-helyet keresek tót gyermekek számára magyar vidéken. Az ide jövő magyar fiuk megtanulnak tótul és németül, a leányok pedig látogathatják az itteni felső leányiskolát. Bővebb értesítést ad: Melisek Adolf Nagyiévárd (Po­zsony megye). *A csökönyös ló máglyahalála. Szapról jelentik Győrbe a következő tragikomikus esetet : Szakáll Gyula búzát szállított szekéren, miközben lova megcsökönyösödött. Hiába biztatgatta szép szóval és ostorral a paripáját: nem akart állás­pontjából kimozdulni. Végül radikális módszerhez folyamodott és tüzet rakott a ló alá, hogy igy moz­gásba hozza. Célját azonban igy sem érte el, sőt! A tüz lángralobbantotta a kocsin levő szénát, ami­től a buza, a kocsi és a ló is szénné égett. Igy aztán 1000 korona kárral és egy szomorú tapasz­talattal gyalogolt haza Szakáll gazda a tragédia színhelyéről. * Kisiklott vonat. A július hó 30-án Ara­nyosmarótról reggeli 7 óra után inditott vonatnak gőmozdonya közvetlenül a garamkovácsii állomás előtt, a nagy pályakanyarulat kezdetén kiugrott a sínekből és egy ott legelésző tehenet elgázolt. A mozdonnyal együtt két kocsi is kisiklott; de az utasoknak ijedségen kívül egyéb bajuk nem tör­tént. A megrongált pályatestet csakhamar kijaví­tották s ennek következtében a szemközti irány­ból inditott vonat mindössze egy órai késéssel érkezett Aranyosmarótra. A románok mindent adnak. Bukarestből irják a „Kereskedők Lapjainak : Románia a kijózanodás útjára tért. Ma már az ország összes számottevő tényezői konstatálják, hogy az annak idején politikai tekintetekből dekre­tált kiviteli tilalmak óriási károkat okoztak Románia közgazdaságának. A komoly sajtóorgánumok is ennek a felfogásnak adnak kifejezést. A „Seara" azt irja, hogy a mult évi termés fele a gazdák nyakán maradt, vagy az exportőrök raktárában poshad el. Christodulo, Románia egyik legnagyobb exportőrje néhány hónappal ezelőtt hajlandó lett volna 650.000 leit a Vörös Kereszt részére ado­mányozni, ha a kormány 100 vaggon árpa kivitelére ad engedélyt. Costinescu pénzügyminiszter azon­ban, aki az egész kivitel-tilalmi akciót vezette, az engedélyt megtagadta. Most azután, amikor Chris­todulo óriási árpa-, bab- és buza-készletei meg­romlottak és már Németországnak és Ausztria­Magyarországnak azokra nincs szükségük, a kor­mány egyszerre feloldja a kiviteli tilalmat és intéz­kedéseket tesz az export előmozdítására ! Ki fog felelni azokért a több száz millióra rugó károkért, amelyeket a meggondolatlanul kiadott tilalmakkal a gazdáknak és kereskedőknek okoztak ? A román gazdák lapja, a „Románia Agricola*" a többi kö­zött igy kesereg: Mi haszna volt az országnak abból, hogy régi termés kivételét megakadályoz­ták? Talán kiéheztették a németeket? Ez bizony egyáltalában nem sikerült. Vagy megváltoztatták-e a háború menetét azzal, hogy régi termésük nagy­része nincsen eladva és hogy még nem tudjuk, hogy az uj termést hol raktározzuk be ? Bizonyára nem. Nagyhangú diplomatáink közül ki fogja megtérí­teni az okozott óriási károkat ? Az bizonyos, hogy a „kurzus" kormánykö­rökben is megváltozott. Mint a félhivatalos „Ade­verul" jelenti, a legutóbbi miniszter tanácsban elvileg elhatározták, hogy a gabonakivitelt teljesen szabaddá teszik. Costinescu miniszter a következő kiviteli illetékeket állapította meg: tengerinél 500 lei, zabnál 600 lei, árpánál, 700 lei, búzánál pedig 800 lei vaggononként. Egyidejűleg a közmunka-minisz­ter intézkedett, hogy Predeál állomáshoz uj hozzá­férő utak épitessenek, miáltal lehetővé fog tétetni, hogy Prédáira naponkint 100 vaggon gabona lesz behozható, mig most csak 30 vaggon érkezik oda. Hasonló intézkedések tétettek Pálánka állo­másra vonatkozólag is. Az ország gazdasági helyzete ezalatt napról­napra rosszabodik. A kereskedelem áruhiányban, a gyárak nyersanyag-hiányban szenvednek és egyes élelmezési cikkek, főleg cukor, is szűkiben vannak. A német és osztrák-magyar behozatalt nagyon megnehezíti a 20%-os arany-ázsió, a külföldi tar­tozásokra érvényben lévő moratórium, a szállítási akadályok és az a körülmény, hogy a németor­szági kereskedők most már csak ugy küldenek árut, ha a romániai kereskedő vagy iparos a pénzt előre beküldi. A romániai kereskedők sokat panaszkodnak amiatt, hogy a monarchia akadályokat gördít oly áruk tranzitó-forgalrna elé is, amelyeknek kivitele nincsen megtiltva. Most a román kormány ebben a dologban interveniálni kivan és e végből a kö­vetkező felhívást tette közzé: „A kereskedők és iparosok, akik a külföldön árukat rendeltek meg, melyeket azonban az ottani gyárak nem küldöttek el, továbbá azok az érde­keltek, akik részére az áruk a gyárakból elindit­tattak, de Németországban vagy Ausztria-Magyar­országban visszatartatnak, felhívatnak, hogy szám­láikat helyezzék letétbe a pénzügyminisztériumban, minthogy a kormány az áruk szabaddá tétele cél­jából interveniálni szándékozik." Mindezek a tények bizonyítják, hogy Romá­nia végül tudatára ébred annak a káros politiká­nak, amelyet a saját óriási kárára az ántánt ér­dekében és a központi hatalmak ellen folytatott. Most határozott irányváltozás konstatálható és re­mény van arra, hogy a gazdasági közeledés poli­tikai barátságot is fog teremteni Románia és a központi hatalmak között. Tanügyi hirek. Tanitói előléptetések, illetve előlépések. A magy. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter Cziráki Etel ipolysági r. kath. tanítónőt a III. fiz. oszt. 3. fokozatába, Kostyálné Király Gizella nagy­sárói r. k. tanítónőt a III. fiz. oszt. 1. fokozatába, Leboda László kurtakeszi-i r. k. tanítót a II. fiz. oszt. 2. fokozatába sorozta s részükre a megfelelő államsegélyt folyósította. Tanitónő választás. Roland Matild pozsony­püspöki tanitónő választását az egyházmegyei fő­hatóság: megerősítette. Felelős szerkesztő: ROLKO BELA. Kiadótulajdonos: Dr. PÉCSI GUSZTÁV. 343/1915. kjh. sz. Árverési hirdetmény. Alantirott kir. közjegyző, mint birói megbí­zott, ezennel közhírré teszem, hogy az esztergomi kir. Járásbíróságnak Pk: 2206/7/1915. számú végzése folytán az Esztergomban 1915. évi július hó 12.-én elhalt Venczell Antal volt praelátus ka­nonok hagyatéki leltárába 2—158. és 183—186 tételszámok alatt felvett s 3491 koronára becsült ingóságok az 1915. évi augusztus hó 16. napján d. e. 10 órakor Esztergomban az örökhagyó volt lakásán, hivatalos közbejöttömmel megtartandó nyilvános árverésen, a legtöbbet Ígérőnek azonnali készpénz-fizetés mellett el fognak adatni. Kikiáltási árul a leltári becsérték fog szol­gálni, azonban az ingóságok esetleg ezen kikiál­tási áron mint becsértéken alul is eladatnak. Kelt Esztergomban 1915. aug. hó 9. napján. Dr. Krasznay Gábor kir. közjegyző, mint birói megbízott. •CEMENTLAP ttUKO k CEJtEHTt50 TELEPE. DA: Simon jnnOS4LM v mtPi tttottfHHiMfc ELVÁLLAL: mindenféle magas épitést, hidat, part­védmüveketj épület átalakítást és javí­tást, konyhák és folyosók talajozását saját készítésű cementlapokkal. KÉSZÍT: cementlapot minden színben és for­mában, cementcsöveket, kagylót tető­vízcsatorna alá, fedlapokat kémények és kerítés falakra, házicsatorna folyó­kákat minden alakban. S^^S^íStS! Költségvetéssel és árjegyzékkel szívesen szolgálok. Mao • Az újonan átépített és a mai kor- § nak megfelelően berendezett ^ székesfőkáptalani gőz- és kádfürdőben a fürdési idő a következő: A kádfürdőben reggel 6 órától, este 7 óráig. A gőzfürdőben férfiaknak hétfőn, csütörtökön és szombaton délelőtt, szerdán és vasár­nap egész nap. Nőknek kedden és pénteken egész nap.

Next

/
Thumbnails
Contents