ESZTERGOM XX. évfolyam 1915

1915-05-16 / 20. szám

figyelmeztető jel arra, hogy csakugyan oda kell menni emberekért a rend fentartása szempontjából, ahol vannak. A rendőrség kérje, a katonaság pedig menjen bele, hogy a polgárőrség helyett katonai őrszemek cirkáljanak éjjel az utcákon. * A távbeszélés korlátozása. A belügyminiszter ismételten tudomására hozza a közönségnek, hogy a helyközi távbeszélő állomások magáncélokra igénybe nem vehetők, mert ez a használat a hadviselés érdekeit veszélyezteti. Az ilyen telefonállomások kiküldött katonai közegek ellenőrzése alatt állanak, kiknek a legszigorúbb utasításaik vannak arra, hogy az ilyen telefonvonaltól minden privát egyént visszatartsanak, sőt ha a hatósági egyének akarnák is használni a helyközi táybeszélö vonalat magánbeszélgetésre, kötelességük a katonai kiküldötteknek őket megtorló lépésekkel is elriasztani. * Az Oltáregylet a sebesülteknek. A szemináriumban ápolt sebesültek számára özv. Reviczky Gáborné ujabban az esztergomi Oltáregylet következő ajándékát küldte : 5 üveg bor, 150 citrom, 12 kg cukor, 100 tojás, 4 liter befőtt szilva, 60 pár harisnya, 60 drb zsebkendő, 12 pár papucs, 12 vég vászon-szalag. * Élelmiszereket lopnak. A nagyon megcsappant számú rendőrségnek az utóbbi időben igen sok dolgot adnak a kisebb kaliberű zsiványok, akik az alkalmas pillanatot kilesve, minden erőszak nélkül elemelik a jó előre kiszemelt élelmiszert. Megnyugtatásul tudtul adhatjuk, hogy nem a végső nyomorúság kergeti bele a bűnbe a tolvajokat, hanem azok lopnak, akik dolgozni nem akarnak és mégis szeretnék gyomrukat megtölteni ingyen ebben a drága időben. A legutóbbi esetek közül felemiitjük ifj. Bartal Ferencné esetét, aki két hátulsó sonkának volt tulajdonosa még néhány nappal ezelőtt s a sonkákat a konyha feletti szabad kéményben felakasztva tartotta. A mostani időben drága kincseket kár volt ennyire szem előtt tartani, a következmények ugy mutatták. Egy napon Bartalné feltekintve a magasba, kénytelen volt megállapítani, hogy a sonkák kétségtelenül eltűntek. Éjszajka-e, nappal-e? Azt nem igen lehet megmondani, mert az agyafúrt fickó, aki elvitte, nagyon csendesen és ügyesen dolgozott. A kárvallott asszonyka panasza a rendőrségre került s megállapították, hogy a kár közel 45 kor. A rendőrség hamarosan a sarkára lép a sonkatolvajnak, mert a tényállás felvevése közben is értékes adatok pattantak ki, melyek a nyomozást nagyon megkönnyítik. * Háborús reform a vonatokon. Szemmel láthatólag alakulunk át demokratikus országgá. A háború folyama alatt az I. és II. osztályú személyszállító kocsik ülése nagyon is alkalmas lakóhelyül szolgálnak a kiütéses tífusznak nevezett Isten átka tovaterjesztöinek, az élősdieknek. A leggondosabb védekezési eszközök is elégtelenek arra, hogy az ilyen jól párnázott első és másodosztályú puha bársony és bőrüléseket tökéletesen megtisztítani lehessen és épen azért nevezett kocsiosztályok üléseit fapadokkal fogják helyettesíteni s igy az államvasutak I. osztályát míg a háború tart, megfogják szüntetni. A fennmaradó II. és III. osztályok berendezése teljesen azonos lesz és az osztályok közötti külömbség ez idő alatt csakis a menetdíjban fog megnyilvánulni. A tapasztalat azt mutatta, hogy a faüléses faburkolatu kocsik dezenficálása a lehető legtökéletesebb s az utazó közönség nyugalma s egészségének megóvása céljából a legközelebbi időben életbe is Jép ez a hasznos és demokratikus haladást jelentő reform. * Külföldre szerződni tilos. A belügyminiszter leiratban arról értesítette a vármegyéket, hogy a hazai munkásoknak külföldre való elszerződését szigorúan megtiltja és felhívja erre a hatóságok figyelmét, hogy kövessenek el minden lehetőt, hogy a rendeletnek érvényt szerezzenek. * A madarak és fák napjának jubileuma. A madarak és fák napjának tizedik évfordulóját jelzi az 1915. év. Az Országos Állatvédő Egyesület, melynek kérelmére gróf Apponyi Albert vallás és közoktatásügyi miniszter 1906. évben a madarak és fák napját, mint évenként visszatérő iskolai ünnepnapot az ország valamennyi népiskolájában rendszeresítette, igen nagy súlyt vet arra, hogy ezt a szép és minden vonatkozásban felkarolásra méltó intézményt tiz éves fennállása alkalmából minél lelkesebb szellemben ünnepeljék meg. Az egyesület azért a legmelegebb kéréssel fordul az ország nagyérdemű és magasztos feladatának színvonalán álló tanítóságához, hogy célzatát rokonszenves odaadással támogassa. Az egyesületnek tudomása van arról, hogy néptanítóink ezrei a harctéren ontják vérüket a hazáért, tudomása van arról hogy családjaik ezrei a mindennapi élet számtalan nehézségei közben fájdalommal és aggodalommal élik napjaikat, tudomása van arról, hogy az iskolai ifjúságnak egy része a gazdasági munkánál segédkezik, számos iskola hadügyi okból vagy járványok miatt zárva van, de az egyesület mégis azt vallja, hogy a háború öldöklő zaja közben se feledkezzünk meg gyermekeinkről, ne fosszuk meg őket a marak és fák örömnapjától és annak a gyermekek kedélyére való áldásos behatásától. És ebből a szempontból kéri az Országos Állatvédő Egyesület az ország tanítóságát, hogy mindenütt, ahol lehetséges minél nagyobb körültekintéssel és minden kínálkozó vagy igénybe vehető eszköz segítségével munkálkodjék azon, hogy a madarak és fák napját ez évben ' is az erkölcsileg és közgazdaságilag oly nagy jelentőségű intézmény szelleméhez hiven megünnepeljék. Hívják össze a gyermekeket ott is, ahol ezidő szerint a tanítás szünetel, hogy a madarak és fák napját kirándulás keretében megtarthassák, és igy a tanítók és tanulók hosszas elválásával szemben ismét egy alkalom nyíljék, melyben a köztük való kapcsolat megújul és megerősödik. Igy remélhető, hogy az 1914. évben hivatalosan ismert 7700 ünneplő iskola száma a madarak és fák napja fennállásának tizedik évében ezrekkel fog emelkedni. Tanítóságunk meleg büszkeséggel tekinthet ez intézménynek egyedül az ő közreműködésével elért csodás felvirágzására, melyhez hasonlót a világ egyetlen egy államában sem találunk. * A munkások napszámának megállapítása. A mezőgazdasági tevékenységnek biztosítására igen alkalmas az a hatósági rendelet, mely utasítja a vármegye községének elöljáróit, hogy területükön állapítsák meg a mezőgazdasági munkák napszámárait. E rendelet elejét veszi mindazon torzsalkodásoknak, melyek a munkaadók és munkások között a közjó kárára keletkezhetnének. A munkaadóknak nem lesz alkalmuk alkalmazottjaikat megkárosítani, viszont azonban a munkások sem állhatnak elő szertelen követelésekkel. * Jelentés a Horváth-féle alapból jutalmazott munkákról. A budapesti kir. magy. tudományegyetem Hittudományi Kara f. é. május 4-én tartott VIII. rendes ülésében a Horváth-alapitványból az alapitónak szándéka szerint oly müvek szerzőit jutalmazta, amelyek a különféle hittudományi szakokhoz, de kivált a keresztény erkölcstanhoz tartozó tárgyakat akár a hittudományok művelésének, akár terjesztésének célzatával, tehát akár a hittudományi szakemberek, akár a művelt közönség érdekeinek megfelelően, de mindenesetre tudományos értékkel, magyar nyelven és pedig súlyosabb kifogás alá nem eső magyarsággal, nem kifejezetten hitvitázó (polemikus) irányzattal fejtegetnek s amelyek 1913. elejétől 1914. végéig jelentek meg. A Kar e jutalmazásnál elismerő dicsérettel emlékezett meg azon Írókról, a kik az utolsó két év alatt jeles munkákkal gazdagították katholikus magyar irodalmunkat és tudományunkat, de akik állásuknál vagy tárgykörüknél fogva versenyen kivül állóknak tekintendők. A következő müvek szerzőit jutalmazta a Kar hatszáz koronával. 1. Schütz Antal dr.: „Az istenbizonyítás logikája." Budapest, 1913. 2. Sípos István dr.: „A celibátus története és védelme." Pécs, 1913. 3. Hajós József: „Az ősember a modern tudomány világításában." Budapest, 1913. 4. Huszár Elemér dr.: „Szertartásjog." Budapest, 1913. „Szentségi jog." Budapest, 1914. A jutalmazottak bélyeges nyugUtványaikat küldjék be a Hittudományi Kar dékáni hivatalához, ahonnan a jutalomdijat azonnal meg fogják kapni. Egyúttal felszólítom a jutalmazottakat, hogy amennyiben jutalmazott müvüket még nem küldöttek volna meg a Karnak, ezt megtegyék; a nem jutalmazott jelentkezők pedig beküldött müveiket visszakaphatják saját költségükön, ha ebbeli kívánságukat a dékáni hivatallal közlik. A jutalmazottak műveik uj kiadásának címlapjára nyomtathatják: A Budapesti Tudományegyetem Hittudományi Kara által a Horváth féle alapból jutalmazott munka. Budapest, 1915. május 7. Mihalyß Akos dr., a Hittudományi Kar e. i. dékánja. * Országos mozinapot tartanak f. hó 19.-én az összes magyarországi mozgófénykép színházak, igy tehát az esztergomi Korona-mozi is. E nap teljes bevételét az Auguszta-alapnak, a Vöröskereszt egyletnek, a helybeli bevételnek legnagyobb hányadát pedig az esztergomi sebesültek javára fordítják a mozitulajdonosok. Hazafias kötelességet teljesít tehát az, ki e napon mozijegyét megváltja, mert amellett, hogy élvezetes szórakozásban lesz része, filléreivel hozzájárul a sebesültek gyámolitásához is. E napon a Korona-mozi kiválóan érdekes műsort fog bemutatni; a katonasághoz bevonult zeneművészek a 9 órai előadásnál zeneszámokat fognak előadni. Úgyszintén f. hó 18.-án kedden is, mikor „A vörös torony" c. 3 felvonásos, szenzációs színmű s máj. 20.-án „A suszterherceg" c. pompás vígjáték lesz műsoron. Mindhárom napon rendkívül látványos és érdekes műsorszámok fogják még a közönséget szórakoztatni. * Fiatal asszonyok ne tóduljanak Budapestre. Az Országos Katholikus Nővédő Egyesület átiratot intézett a vidéki nővédő egyesületekhez, melyben a következőket mondja: „Minden szociális munkával foglalkozó tudja

T mily kinos, keserves az idevaló, itt dolgozó fiatal nőket csak valamennyire is a viz színén tartani. Ezrével veszítette el kenyerét tisztviselőnő, gépírónő, varrónő, himzönö, divatárusnő és számtalan fel nem sorolható egyéb szakmabeli. Nincs tehát egy talpalatnyi tér, ahol őket elhelyezhetnék, nincs egy falat kenyér, amit nekik juttatnatnánk. A fiatal lelkeket féltő aggodalommal és sürgető szeretettel kérjük tehát a mélyen tisztelt elnökséget, kegyeskedjék legközelebbi gyűlésükön ez átiratot nemcsak felolvastatni, de minden egyes patronage, minden egyes előljárónő és patronesz lelkére kötni, hogy összejöveteleiken, a patronázsokban és magánérintkezésekben a legkomolyabban intsék és óvják a leányokat esetleges budapesti utitervektől és hassanak reájuk, hogy társnőiket is beszéljék le a kész veszedelemről." * Hal behozatala érdekében. A belföldi állatállományban mutatkozó hiány és húsáraknak soha nem tapasztalt folytonos áremelkedése arra készteti a nagyobb gazdasági érdekképviseleteket, hogy a kormányhoz előterjesztést intézzenek az élő és szárított halféléknek behozatala érdekében. Általánosan elismert tény, hogy a hal olcsó és teljes értékű surrogátuma a húsféléknek, akár szárított, akár pedig füstölt állapotban kerül fogyasztásra. Nagy jelentősége van a halbehozatalnak, különösen a hadifogoly-táborok ellátása körül, a melyek eddig is igen nagy mennyiségű marhahúst vontak el a lakosság fogyasztásától és a melyek, egyedül is biztosítják, hogy a behozott halfélék állandóan elhelyezhetőek lesznek. Nagy szerepe lesz továbbá a halbehozatalnak a kevésbbé vagyonos osztályok és általában a munkásosztály ellátása körül és különösen a szárított hal, eltarthatóságánál fogva, hatékonyan fogja előmozdítani a husszükséglet jelentékeny csökkenését, ami viszont a húsárak alakulását kedvezően fogja befolyásolni. * Szünidei diáküdülő telep Szakolcán. A szakolcai kir. kath. főgimnáziummal kapcsolatos Johanneum-internátus a folyó év június, július és augusztus havában szünidei diáküdülö-telepet tart. Az üdülő tanulók a fürdőhelyiségekkel sportteleppel, teniszpályákkal, tágas játéktérrel és udvarral ellátott, a modern kor kívánalmainak mindenképen megfelelő internátusban találnak kényelmes otthont. A környék természeti szépségekben gazdag^ kirándulásokról gondoskodás történik. Bővebb felvilágosításokkal készségesen szolgál: Dr. Resch Aurél főgymnáziumi és internátusi igazgató Szakolcán. * A Vörös-kereszt párkányi ftókkórházához máj. 1—14-ig a következő adományok érkeztek : Baranyavári Ullmann Adolf bélai uradalma 45 1. tej. Pénzadományok: Bley Ignác Párkány 30 K, Kudora János Nagyölved 20 K, mely nagylelkű adományokért hálás köszönetet mond a kórház vezetősége. * Enyhitő körülmény. Becsületsértési pörben tárgyal a biró. — De hát miért nevezte ön a panaszost vén szamárnak ? — Mert kérem alássan, én már harminc esztendeje, hogy ismerem. Május 19-én, szerdán országos mozinap! A teljes bevétel az Auguszta-alap, a Vöröskereszt egylet és az esztergomi sebesültek istápolására fordittatik. 19-én mindenki menjen mozibal