ESZTERGOM XX. évfolyam 1915

1915-05-09 / 19. szám

amellyel ugy hivatali szolgálatomban, mint magáneletemben a város közönsége részéről mindenkor találkoztam. Erős a hitem, hogy azt a jó egyetértést, amely bennünket eddig is kölcsönös megértésre vezetett, a jövőben is együttesen ápolni és fenntartani fogjuk. Kitűnő figyelmét ismételten köszönve vagyok teljes tisztelettel 1915. évi május hó 7-én Reiner Károly sk. ezredes. * Főegyházmegyei hirek. Dr. Káposztásy Imre rozsnyóegyházmegyei pap, karancskeszi plébános a főegyházmegyénkhez tartozó, szt. Istvánról nevezett bozóki c. prepostságra neveztetett ki. — Nagy József rimóci és Zelky Károly egyházgellei káplánok kölcsönösen áthelyeztettek. — Pivarcsi István gidrafai káplán Zsitvaapátiba helyeztetett át, honnan Czapalai István tétetett át Gidrafára. — linger Lajos nagyölvedi és Hudyma Béla udvarnoki segédlelkészek kölcsönösen áthelyeztettek. —• Lévárdy Ferenc Héderváron lett káplán. * Katonalelkészek. Orbán Gábor pozsonyi főgimnáziumi tanár, Czabán Tamás egbelli káplán és Hudyma Béla nagyölvedi segédlelkész katonalelkészi szolgálatra behivattak. * Második hadikölcsönre felhívás. A belügyminiszter vármegyénk alispánjához a következő felhívást küldte: A méreteiben és következményeiben korszakalkotó háborúval járó rendkívüli kiadások fedezése nálunk is ujabb kölcsön kibocsátását teszi szükségessé. Midőn a rövid idő múlva kibocsátásra kerülő második hadikölcsön sikerének előmozdítása érdekében alispán és polgármester úrhoz felhívást intézek, az ismétlések elkerülése végett csak utalok az első hadikölcsön alkalmából mult évi november hó 7-én 8223/eln. szám alatt kiadott körrendeletemben foglaltakra, melyeknek kiegészítéséül a következőket közlöm: A most kibocsátásra kerülő második 6%-os hadikölcsönnel együtt — mely kölcsön úgy a kiadásra kerülő címletek typusa és kamatlába, valamint árfolyam tekintetében mindenben azonos lesz az első hadikölcsönnel — ez alkalommal 5V2 %-os járadékkötvények is fognak aláírásra bocsáttatni. Mindkét kölcsön jegyzésére ezúttal is igénybevehetők az 1914. évi augusztus 1. előtt elhelyezett, egyébként moratorium alá eső betétek is. Azonban e betéti üzlettel foglalkozó intézetek jogos •érdekeinek szemmel tartásával, e különben moratorium alá eső betétek felhasználhatásának mérvét ezúttal a pénzügyminiszter úr olykép állapította meg, hogy azok a 6 %-os és az 5V2 %-os kötvényekre történő befizetésekre együttesen, a jegyzés idejében fenálló összegük 25%-a, de legfeljebb a betét tulajdonosa által jegyzett összeg 25 %-a erejéig vehetők igénybe. Az Osztrák-Magyar bank és a m. kir. hadikölcsönpénztár az uj hadikölcsön kötvények tekintetében az első hadikölcsön kötvényeire nézve nyújtott kedvezményeknek megfelelő, — söt azoknál továbbmenő kedvezményeket adnak, amennyiben úgy a két uj járadékkölcsön-kötvényeire — még pedig azok névértékének 75%-áig mint a jegyzés céljaira lombardirozni kívánt és náluk zálogul elfogadható más értékpapírokra legalább 1916. évi július 8-ig a mindenkori hivatalos váltóleszámitolási kamatlábon (ez idő szerint 5%) nyújtanak kölcsönt, sőt a kibocsátásra kerülő uj kölcsönökre vonatkozó befizetési határidő alatt folyósított ily lombard-kölcsönök után a fél kívánságára a mindenkori hivatalos váltóleszámitolási kamatláb helyett ugyancsak 1916. évi július 8 ig évi 5 %-os állandó kamatlábat hajlandók biztosítani. Az uj kibocsátás annyiban is eltér az első hadikölcsöntől, hogy mig akkor a jegyzett összeg 3 részletben és pedig egy 40 %-os és két 30 %-os részletben volt befizethető, most a befizetés négy 25 %-os részletben lesz teljesíthető. A kibocsátásra kerülő uj kölcsönök kötvényeit a szelvénye beváltással megbízott hivatalos beváltó helyek és az Osztrák-Magyar Bank 1916. évi június hó 30-ig fogják a felek kívánságára költségmentesen megőrizni és kezelni. Budapest, 1915. évi május hó 4-én. Sándor s. k. * Tábornoki szemle Párkányban. F. hó 3-án a bécsi hajóval Pozsonyból Párkányba érkezett Materna Arthur tábornok egy vezérkari századossal, hogy szemlét tartson a Párkányban állomásozó ezred felett. A tábornok, aki a párkányi plébánián volt elszállásolva, megérkezése után azonnal megkezdte szemleutját. Mindenekelőtt felülvizsgálta az üdülő kórházakat és az ott levő, 700-at meghaladó betegeket, akik részére épp akkor, az ott épült kápolnában májusi ájtatosság tartatott. Innen folytatva szemleutját, felülvizsgálta a katonai irodákat, barakkokat és gyakorló tereket. Másnap reggel V28 órakor dr. Majer Imre pápai kamarás, párkányi plébános, kiséretében kocsin kihajtatott a város végére, a vasúthoz vezető uj keramit uton felállított s a harctérre induló menetzászlóaljhoz. Itt dr. Majer Imre megáldotta a menetzászlóaljnak 3 nemzeti (magy^ar, osztrák és lengyel) lobogóját, melynek végeztével a katonazenekar indulója mellett a menetzászlóalj diszfelvonulást tartott a tábornok előtt s azután egyenesen a vasútra, innen pedig a harctérre indultak a katonák. A tábornok visszatérve a községbe, folyatatta szemleutját s azt befejezve, még ugyanaz nap délutáni gyorsvonattal visszautazott Pozsonyba. * A zsinati vizsgák eredménye. A fegyverek zaja között is volt kedvük a tudományokkal foglalkozni s ezzel megcáfolták a klasszikus közmondást: „inter arma..." A vizsgálatok igen szép eredménnyel folytak le, amennyiben a vizsgáló bizottság sikeresen átengedte a következőket: Hajós Rezső stomfai káplánt, Kozelka Jenő nagyoroszi káplánt, Frey Pál lévai káplánt, Czapalai István zsitvaapáti káplánt, Benye Ferenc érsekújvári káplánt, Hell Ferenc misérdi káplánt és Schikuta Miklós nádasfői adminisztrátort. * Májusi Mária-ájtatosság. A vízivárosi zárdatemplomban az idén még a réginél is nagyobb buzgóság nyilvánul a szokásos Mária-tiszteletben. Kisebb-nagyobb csoportokban már, esti hatkor kezdik ellepni a különben sem nagy, de kedves templomot, hogy ott maguknak ülö helyet biztosítsanak. Az első ápr. 30-án tartatott, amikor dr. Koperniczky Ferenc papnöveldéi kormányzó tartotta az első, bevezető sz. beszédet s a bold, szent Szűz különös tiszteletére buzdította a hallgatóságot a mai világháború bajai között. Az elmúlt héten prédikáltak még: dr. Csárszky István, dr. Breyer István, dr. Drahos János, Dombay Nárcisz, dr. Pongrác Frigyes gróf, dr. Török Mihály, Perger Lajos és dr. Wiedermann Károly. Az első ünnepies litániát teljes segédlettel dr. Rajner Lajos érseki általános helytartó végezte, mialatt az intézeti növendékek s a kongreganisták válogatott Mária-énekeket énekeltek. Ugyancsak ünnepies litánia volt május 1-én is, melyet dr. Machovich Gyula főtanfelügyelő-kanonok és május 2-án — vasárnap — melyet dr. Koperniczky Ferencz prelátus-kanonok tartottak sub infula, teljes segédlettel. A kedves lourdesi Mária szobor most is délszaki növények és virágok között pompázik pazar villanyfényhen. Az oltár díszítésére eddig a következő adományok érkeztek, amiket nyilvánosan nyugtat s értük hálás köszönetet mond a templom elöljárósága: Schiffer Ferenc 10 kor., Mihalik Jánosné 10 kor., Szollár Jánosné 3 kor., N. N. 3 kor., Till Istvánné 10 kor. és Nagy Róza (Balatonfüred) 20 kor. Összesen 50 korona. * Katonai diszfelvonulás. A gorlicei nagy győzelem örömére Esztergom és Párkány fel van lobogózva. A tavaszi szellő nemcsak a középületeken, hanem magánházakon is nemzeti lobogókat lenget s a Párkányban állomásozó ezred zenekara f. hó 5-én este lampionos katonai diszfelvonulást tartott Esztergomban és Párkányban. A zenekar 7 órakor indult Párkányból s szerenádot adva a plebánia-lak, főszolgabíró és községháza előtt, nagy néptömeg kiséretében átvonult Esztergomba, a hol a kaszárnya előtt egyesülve az esztergomi helyőrséggel, bejárta a várost, majd pedig a hercegprimási palota elé vonult, hogy tisztelegjen a hercegprímás előtt. A lampionos menet 9 órakor tért vissza Párkányba, ahol minden ház ki volt világítva. A katonazenekar itt disztakarodót tartva elvonult a plébánia előtt s azután a menet a templomtéren szétoszlott. * Az Esztergomi Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet f. évi május hó 10-én d. u. 5 órakor a Szövetkezet elnökének, Erős Rezső főkáptalani jószágigazgatónak hivatalos helyiségében igazgatósági gyűlést tart, melyre az igazgatóság tagjai ezennel meghivatnak. Tárgysorozat: 1. A könyvelő jelentése a részjegyzés állásáról. 2. Pénztárnok jelentése a befolyt tagsági dijak összegének nagyságáról. 3. Az üzlethelyiségre vonatkozó bérleti szerződés megkötésére adandó megbízás. 4. Az üzletvezető felfogadása, esetleg pályázat kihirdetése. 5. Az üzletnek mikor leendő megnyitása tárgyában való határozás. Egyben felkéri a Szövetkezet vezetősége a részjegyző tagok közül azokat, akik részjegyeiket eddig ki nem váltották, azokat lehetőleg vasárnap d. e. 11—12 óráig a kir. adóhivatal helyiségében váltsák ki, hogy az üzlet még e hóhan megnyitható legyen. Az eddig jegyzet részvénytőke a 30.000 koronát meghaladja, melyből 14.000 korona már befizettetett. * Hittanári vizsgák. A zsinati vizsgálatokat követő napon volt a hittanári képesítésre pályázók vizsgája, melyen képesítést nyertek: Bartus Lajos budapesti hitoktató és Kákonyi Zoltán budapesti szent István kórházi segédlelkész. * Az iskolai év befejezése. Maguk az iskolák tantestületei természetszerűleg átlátták a jelenlegi helyzetet s épen azért úgy készítették el a tanulókat, hogy a vizsgák már kora tavasszal megtörténhessenek. Őket tehát nem érheti vád, de annál inkább megérdemlik a kritikát a közoktatásügyi legfőbb vezetők s a rendeletben felhatalmazott vidéki iskolaszékek, midőn semmiféle tekintetet se gyakorolva, ki akarták húzatni a szokásos iskolaévet, bár nyilvánvaló volt, hogy ez az intézkedés nem egyébb, mint a tanerők és a tanulók kínzása. — Tekintettel eddigi álláspontunkra és az iskolaév korai befejezése érdekében indított mozgalmunkra, örömmel közöljük magánforrásunk nyomán, hogy a helybeli főgimnáziumban már május 22-én az évzáró „Te Deum^-ot fogják énekelni. Ezzel a lépéssel a főgimnázium még a helybeli tanítóképzőt is megelőzi. — A városi elemi iskolák vizsgái is teljesen be lesznek fejezve május hó folyamán. Igy azután a szülők hozzájutnak gyermekeikhez s a mostani szűk időkben felhasználhatják őket otthon. A város megszabadul az idegen diákok fogyasztásától. A vidéki iskolák hatóságai pedig belátják, hogy már nem is lesz valami nagy dicsőség ezek után, ha a vizsgákat áthúzzák egészen júniusba. * Tényleges szolgálatban a kispapok. A háború következménye, hogy a katonáskodásról szóló törvényeket betűszerinti szigorúsággal hajtják végre a papnövendékekre nézve. Eddig ugyanis a gimnáziumi tanulmányokat végző növendékeket is úgy kezelték katonai szempontból, mint a theologusokat, hiszen ők is papjelöltek, csak távolabb vannak a céltól. Most a szerzetesek „világi testvérei" módjára bánnak velük és bizony a többi legénnyel nekik is be kell vonulniok a kaszárnyába s rájuk húzzák a katonai mondúrt. Nem mondjuk, hogy ezt a szigorúságot olyan téren is alkalmazhatnák, ahol nem 200—300, hanem több tízezer embert nyerne a hadsereg, azt azonban megjegyezzük, hogy ezekből a fiatal emberekből lesznek — ha még lehetnek — a sok tapasztalatú katonaviselt papok. Az esztergomi papnevelőintézet VIII. osztályából május közepén bevonulnak: Bélák Kálmán, Richtarek István, Szomszély

7 Antal, Szűcs János; a VII. osztályból Fieszl István, Gyurek Ferenc, Halmos Orbán, Juszkó János, Németh Sándor, Pintér András, Sinkovicz János; a VI. osztályából Tamási Lajos. * Pásztori Árkád vagyona a hajdudorogi püspökségé. Nyíregyházáról jelentik: Az évek óta húzódó per, amely Pásztori Árkád vagyona körül folyt, most érdekes megoldást nyert. Tudvalevő dolog, hogy Pásztori Árkád, miután kilépett a Szent Bazil-rendböl, nagy vagyont gyűjtött magának, amelyre a Szent Bazil-rend is bejelentette igényét. Pásztori, miután volt főnökével e tekintetben megegyezésre nem tudott jönni, a pápához fordult. A Szentszék kimondotta, hogy vagyonával szabadon rendelkezik és megengedte neki, hogy a rend kötelékén kivül Bikszád környékén lakhasson. Azóta Pásztori végigszenvedte a kellemetlenkedés minden módját: gyanúsították kémkedéssel, kritika tárgyává tették vagyonának eredetét, ugy, hogy ő elhatározta, hogy még életében rendelkezni fog arról, amije van és kulturális nagy alapítványt tesz. A hajdudorogi görög-katholikus magyar püspökségre gondolt, amely még anyagi eszközök híjával lévén, nem tudja a magyarság eszményi céljait, kulturális misszióját és Nyíregyháza város gazdasági érdekeit előmozdítani olyan intenziven, amint szeretné és amint annak alapitói azt kontemplálták. Fölkereste tehát Miklóssy István görög-katholikus püspököt és előtte összes vagyonát a püspökség céljaira ajánlotta fel és kötötte le. Az alapítólevelet Pásztori már alá is irta. * A kedélyes pék ur. Kezébe veszi egy úrasszony a pékboltban a zsemlyét és szörnyülködve kérdezi: — Ugyan kérem mondja meg már igazán pék ur, miért oly picinyek ezek a zsemlyék? — Miért? Nagysád. Mert még csak egynaposak.