ESZTERGOM XX. évfolyam 1915

1915-04-25 / 17. szám

csolt mély részvéthez mi is őszinte szivvel csatlakozunk. Itt emiitjük meg, hogy nemcsak a család és rokonság, hanem a tantestület is adott ki külön gyászjelentést az érdemes tanítónő elhalálozása alkalmából. A család a következő gyászjelentést adta ki: „Alulírottak mély fájdalommal jelentik, hogy ÍI forrón szeretett édesanya, testvér, sógornő és rokon: özv. Miedler Rezsöné szül. Gosztayer Berta, Esztergom városi tanítónő, folyó hó 21-én reggel 5 órakor, életének 50-ik évében, rövid szenvedés és a haldoklók szentségeinek ájtatos felvétele után történt gyászos elhunytát. A felejthetetlen drága halott földi maradványai folyó hó 23-án délelőtt 10 órakor a városi temető kápolnájában fognak beszenteltetni s ugyanakkor örök pihenőre helyeztetni. Az engesztelő szent miseáldozat a belvárosi plébánia-templomban folyó hó 23-án délelőtt 9 órakor lesz az Urnák bemutatva. Mindenható Isten kérünk, adj neki a sok földi szenvedés után enyhet s a boldog feltámadásig csendes nyugodalmat. Miedler Irmike, Rezső és Berta gyermekei. Gondos József, Gosztayer Lajos testvérei. Gondos Józsefné szül. Viola Rózsi, Gosztayer Lajosné szül. Vargus Paula, Matus Gyuláné szül. Miedler Hermin, Mayer Imréné szül. Miedler Szidónia, Miedler Fáni sógornői." * A hercegprímás adománya. Dr. Csernoch János bibornok hercegprímás a budapesti Regnum Marianum intézet céljaira 1000 K-t adományozott. * Az Egyesületi Tanács gyűlése. A főegyházmegyei Egyesületi Tanács f. hó 22-én d. u. 5 órakor ülést dr. Walter Gyula v. püspök-elnök lakásán. A gyűlésen megjelentek: Számord Ignác, Majer Imre dr., Keményfy K. Dániel, Mátéfíy Viktor, dr. Wiedermann Károly, Siposs Antal, dr. Mattyasóvszky Kázmér és Pauer Károly tanácstagok. A jegyzőkönyvet Pauer Károly karkáplán, a tanács jegyzője vezette. A gyűlés folyamán Pauer jegyző felolvasta az 1913-ik évről beküldött jelentésekre vonatkozó észrevételeit, majd több fontosabb és az egyesületi élet élénkítését célzó ügy megbeszélése után a tanácstagok kiosztották maguk között a beérkezett jelentéseket. A jegyzőkönyvet a jegyző jelentésével együtt felterjesztik a bibornok-hercegprimásnak. A gyűlés az elnök köszönő szavai után 6 óra után ért véget. * Jótékony hangverseny. Az esztergomi vöröskereszt fiókegylet 1915. évi április hó 24-én és 25-én d. u. 6 órakor az Esztergomi Kaszinó nagytermében műkedvelő előadással egybekötött ifjúsági hangversenyt rendez, melynek tiszta jövedelmét felerészben a háborúban megvakult katonák, felerészben pedig a vöröskereszt-egylet javára fordítja, melyre a t. közönséget meghívja a rendezőség. — Ülőhely ára 2 K, állóhely ára 1 K. Jegyek előre válthatók Brutsy Gyula üzletében és az előadás előtt a pénztárnál. Felülfizetéseket a jótékony cél érdekében köszönettel fogad az egyesület. Műsor az előadás alkalmával a pénztárnál kapható. * Nagylelkű alapítvány. Számord Ignác pápai tb. káplán, az érs. óvónőképző intézet igazgatója, esztergom-szentannai javadalmas lelkész ma töltötte be 25. esztendejét annak, hogy az esztergomi sz. Anna templom lelkészévé kineveztetett. Ez alkalomból a sz. Anna templomi szentségimádás fényének emelésére, a sz. Anna zárdába járó óvódás és iskolás szegény gyermekek felruházására és a háborúban elesett hős katonák árváinak nevelésére 1000—1000 koronás, összesen 3000 koronát kitevő alapítványokat tett. * Ujabb rendelet a gabonáról. Búzát, rozsot, árpát, tengerit és burgonyát, valamint az ezekből előállított lisztet és és rizskészletét vasúton, hajón vagy gépkocsin város vagy község területén kivül eső helyre csak szállítási igazolvány mellett szabad szállítani. A szállítási igazolványt kis- és nagyközségekben a főszolgabíró, a rendezett tanácsú városokban a rendőrkapitány van jogosítva kiadni. * Néphangulat. Teljesen igazuk van a hatóságoknak, amidőn kevésbe veszik a most már egészen általánossá vált panaszkodást, sőt az ilyen panaszokat közlő sajtót is megrendszabályozzák. Vannak helyek, előfordulnak esetek, ahol és amikor egészen jogosan panaszkodnak, de nem szabad tűrni, hogy az elégedetlenségből kíméletlen sportot csináljanak a nagyobb szájú asszonyok és a feltűnésre vágyó neveletlen férfiak. Vannak, akik szépen keresnek, eldugott lisztkészlettel is rendelkeznek, de az újságoknak népet sajnáló közleményein felbátorodva, népvezéri szerepre pályáznak. Ezek azok a jó alakok, akik a hadisegélyből otthon torkig berumoznak, teáznak, szalonnáznak, azután kótyagos fejjel végig járják az utcákat és kikiabálják csúf jelszavaikat: — Dógozzon a fene! Miért dógozzak? Hogy másnak legyen ? Ezek a passiv elszólások. Azután neki bátorodva szórják az aktiv szinezetüeket: — Nincs liszt? Majd elmegyünk az urakhoz, a zsidókhoz, a papokhoz! Van azoknak ! Még iparosok sem átallanak ilyen szavakat kiáltozni az utcákon, pedig tőlük elvárhatnánk annyi műveltséget, intelligenciát, hogy megértenék a törvény rendelkezését, mely szerint igenis lehet kenyerük az uraknak, a zsidóknak és a papoknak, ha a kiszabott lisztmennyiséggel kellőképen tudnak gazdálkodni. Lehetnek olyan szegény emberek, akiknek a kellő pillanatban nem volt pénzük arra, hogy elegendő lisztet beszerezzenek. Ezeket sajnáljuk és ha helyzetüket átlátjuk, szívesen segítünk rajtuk a lehetőség szerint. Azonban vannak olyanok is, akik csupán pénzvágyból eladták összes készleteiket, pazarul bántak a szemekkel, vagy a szalmaözvegyek barátnéiknak bőséges zsurokat rendeztek. Igy nem lehet csodálni, ha pénz van, kenyér pedig nem akad. A hatóság bizonyítja, hogy az előbbi esetek csakugyan gyakoriak még a falusi népek között is. Soha annyi rum nem fogyott el a falvakban, mint mostanában. Mindezek után szeretnénk, ha a hatóságok nemcsak az ujságközleményeket ellenőriznék, hanem az utcai szónokok lazítását és neveletlenkedését is csirában etfojtanák. * A városok a béna katonákért. A miniszterelnök intézkedésére az egész ország minden nagyobb városában a jótékony egyesületek közreműködésével olyan műhelyt állítanak föl, ahol a béna katonák uj foglalkozásukhoz megfelelően kiképeztetnek. * Egyenruhás gyerekek. A vidéki városokban megbotránkoznak azon, hogy a szülők gyermekeiket a hadsereg egyenruháiba bújtatva sétáltatják az utcákon. Némelyek rangfokozattal is ellátják a csemetéket. Egyes budapesti lapok örvendeznek e jelenségen s ebben a katonás felbuzdulás jeleit látják. A két szembenálló felfogással csak úgy tudunk végezni, ha magukat a katonákat kérdezzük meg: — Mit tartanak a zsebkendős kis huszárokról és hadnagyokról? De a szónál többet mondanak a tettek. Tiz esztendősnek látszó fiú keményen feszit az apja boltja előtt. Feszengeti tagjait az egyenruhában s a gallérján terpeszkedő csillagokra úgy néz le, hogy e művelettel majd kitörik a nyaka. Most jön három szürkeruhás katona. A gyerek stellungba vágja magát s keményen szalutál a hadfiaknak. Reménye azonban nem valósult. Egyik katona se fogadta a köszöntésnek ezen módját, hanem először majd felöklelték szemeikkel a gyereket, azután pedig fumigálva másfelé tekintettek. Ebből látható, hogy a harcteret már megtapasztalt, komoly katonák az egyenruhának megcsúfolását látják abban, ha a gyerekeket igy öltöztetve ugráltatják az utcán. * A tanítók és a termés biztosítása. A vallás- és közoktatásügyi minisztertől rendelet jelent meg, amely a tanítóknak útmutatást ad a gazdálkodás módjára, a korai vetemények intenzivebb művelésére, a hasznosítható hulladék megóvására. A rendeletet a miniszter megküldte valamennyi egyházi főhatóságnak, valamennyi kir. tanfelügyelőnek és a tanfelügyelőségi kirendeltségek vezetőinek. A miniszter a tanfelügyelőknek küldött rendeletet azzal fejezi be, hogy elvárja a tanitói kartól, hogy hivatása magaslatán átérezve megbízásának nagy fontosságát, készségesen és a legnagyobb buzgalommal iparkodik eleget tenni felhívásának. * Hogy megy a vásár?! Most már tudja mindenki, hogy az élelemre alkalmas árúk értéke nagyon felemelkedett. Az árak azonban oly rohamosan szöknek, hogy a falusiaknak erről fogalmuk se lehet. A mult heti párkányi vásár sok meglepetést okozott az eladó és vevő közönségnek. Bent a vásártéren mindenki tapasztalhatta az árak magasságát. Az élelmességet túlhaladó vérbeli kereskedők, akik száz percenttel szeretnek dolgozni, nem is mentek a vásártérre, hanem messze Párkánytól, a határban választották ki pozíciójukat és megállították a marhákkal befelé igyekvő falusiakat. Még az intelligensebb termelők se tudták, hogy mit csináljanak a felkínált árak hallatára, amelyek a régebbi árakat messze túlhaladták. Egy úr szép üszőt hajtatott a vásárra. Elfogja egy kereskedő és felajánl 500, 600, 700 koronát érte sok esküdözés, fogadkozás, átkozódás között. Az urat megindítja a szörnyű szóáradat, még inkább a 700 korona s odaadja a marhát. A vásárban az üsző 1000 koronáért kelt el, tehát a kereskedő néhány óra alatt 300 koronát nyert tisztán. Ezt a nyereséget fizetjük meg a mészárszékekben. Tehát a termelő nem hizik a mi zsírunkon, de igenis hizik a vérbeli kereskedő. Ugyancsak ezen vásárban egy 18 éves öreg lóért 900 koronát adtak s a vevő néhány órával utóbb 1000 koronáért adta tovább. Általában véve csodás árak uralkodnak, de a nyereségnek csak csekélyke része vándorol be a termelő, a tenyésztő falusi birtokosoknak zsebébe. * Köszönetnyilvánítás. Özvegy Reviczky Gáborné, ki már több izben tanújelét adta nemesszivüségének, ujabban a következőket küldte a járványkórház betegeinek: 2 meleg takaró, 3 meleg ing, 24 p. rövid harisnya, 24 db zsebkendő, 24 db borogató ruha, 4 hálóing, 4 alsónadrág, 3 kalap, 1 csomag tea, 1 nagy üveg befőtt szilva, 200 db cigaretta, 3 imakönyv, 29 imafüzet, 3 pár papucs, 3 pár mamusz, 1 csomag játékkártya. — Fogadja érte a szenvedő betegek nevében, úgy a magam részéről is a leghálásabb köszönetemet. Dr. Aldori kir. tanácsos, a járványkórház vezető főorvosa. * Zsírt árusít a város. Se nálunk, sem pedig a környéken nem tapasztalunk akkora gondoskodást, mint amilyent különösen Nagyváradon és Pécsett tanusit a város vezetősége a lakosokkal szemben. Nagyvárad városa több vaggon krumplit tartott készenlétben, hogy a tél folyamán kielégítse a nép szükségleteit. Pécsről pedig azt halljuk, hogy kilogrammonkint 3 kor. 60 filléres árban városi zsírral látják el a közönséget. Már eddig is több ezer kilogram hatósági zsir fogyott el. * A krumpli bejelentése. A gabonanemüek után a krumplira is rákerül a sor, amennyiben az ebből egyeseknél levő készletet is be kell jelenteni, mihelyt kihirdetik a rendeletet. A fölösleges készletet, ha kívánják, métermázsánként 11 koronáért mindenki köteles átengedni az Országos Gazdasági Bizottságnak. * A szentgyörgymezei napközi gyermekotthon. A hadbavonultak családjainak esztergomi segitő bizottsága legutóbbi ülésén elhatározta, hogy mivel a jelenleg fennálló két napközi gyermekotthon a jelentkezőket befogadni már nem képes és mivel Szentgyörgymezőről ujabban 90 gyermek jelentkezett felvételre, Szentgyörgymezőn egy harmadik gyermekotthont állit fel, annál is inkább, mert a tavaszi mezei munkálatok megindultával az otthonok szaporítása különösen szükségessé vált. Az ülés határozatából Bleszl Ferenc a segély-akció elnöke, Szecskay Kornél, a gyermekotthonok elnöke és Magos Lajos, a segélyakció jegyzője pénteken délben tisztelegtek dr. Csernoch János hercegprímásnál és kikérték Ö Eminenciája engedélyét arra vonatkozólag, hogy az uj otthon vezetését a Simor-árvaház kedvesnővérei vállalhassák. A hercegprímás ki a küldöttséget igen szívesen fogadta, a kért beleegyezést készségesen megadta s a maga részéről is helyeselte a gyermekotthonok számának szaporítását, mely amellett, hogy a hadbavonult hősök családjait segélyezi, a mezei munkálatok zavartalan lebonyolítását is lehetővé teszi, aminek nagy gazdasági jelentőségét nem kell külön kiemelnünk. Az uj gyermekotthon hétfőn nyilik meg a szentgyörgymezei fiúiskola helyiségében, ahol a felvett gyermekek reggeltől estig a kedvesnővérek felügyelete alatt lesznek. Mihelyt az árvaházból a katonai járványkórház kitelepítése megtörténik — ami néhány héten belül remélhető — a gyermekotthon ide költözik át, s itt a gyermekek nemcsak figyelmes gondozásban, hanem — a segélyakció pénztárának terhére — élelmezésben is fognak részesülni, ami egyelőre, tekintve a nővéreknek a járványkórházban és az árvaházban való nagy elfoglaltságát — sajnos — meg nem valósitható. Itt említjük meg, hogy a gyermekotthonba való felvételre az árvaház tiszt, főnökségénél lehet jelentkezni, felvételre azonban csak a hadbavonult katonák gyermekei számithatnak. * Az itthon maradt vitézek életéből. Valami sürgős ügyben keresi egy fiatal ember barátját, Mukit a lakásán, d. e. 11 órakor. — A kutyafáját Muki . . . hát te még d. e. 11 órakor is az ágyban? — Furcsa, feleli Muki, egy cigarettát kínálva... csak nem ülhetek egész nap a kávéházban. Az már nagyon egyhangú, unalmas lenne.