ESZTERGOM XX. évfolyam 1915

1915-04-11 / 15. szám

ifjak csendes, néma serege gyűlt össze nemsokára, voltak öregek is, szakálas, bajuszos „bácsik". Szépen megfértek egymás mellett a földön, piros érdemrendjükkel a mellükön, mely a szivükből eredt. Nagy gödröt ástak a tér közepén, mélyet és széleset, aztán egyenként belerakták eket. Mikor szépen egymáson voltak — közöttük Jenő is — fehér mészport hintettek rájuk, amitől olyanok lettek, mint a fehér márványszobrok a genuai temetőben. Némelyik mosolygott, némelyik megmeredt szemmel nézett ránk, mint Dante poklának elátkozott szelleme. Letérdeltünk. Pap nem volt, azért mi imádkoztunk s könyörögtünk irgalmat számukra a magas égből, onnan a sötéten kavargó fellegek mögül. A göröngyök lassan betakarták testüket s eltüntették azokat örökre tőlünk. Főhadnagyunk aztán felemelkedett s lassú, vastag hangon énekelni kezdett: Isten áldd meg a magyart jókedvvel, bőséggel ... Oh ég, de fenségesen szép ez idegen levegő alatt, rideg havasok jeges ölében. Oh ha én meghalok, Istenem, sirom ne legyen itt, ne e hideg földön, pihenjen bár holttestem messze-messze a világ zajától, a puszták közepén, hol sirhalmom egyedül fog állni s száraz parlag kóró, kósza felhő s délibáb lesz csak a látogatóm, de legalább hazai lesz. Hogy mikor irhatok ismét, nem tudom, azért ha soká nem kapnál tőlem levelet, ne aggódj, Isten megóv. Kezecskéidet csókolja szerető fiad Aladár. * A hercegprímás Budapesten. Csernoch János dr. bibornok-hercegprimás szombaton délelőtt Budapestre utazott, honnan e hét közepe táján tér vissza Esztergomba. * Személyi hir. Dr. Kohl Medárd püspök, prelátus-kanonok a hét elején Esztergomba érkezett és a hónap végéig itt fog tartózkodni. Azután Pozsonyba utazik, hol a kapucinusok és a ferencrendiek több végzett theologusát fogja papokká szentelni. * Uj kinevezés a pozsonyi káptalanba. A Miksó István kanonok halála folytán megüresedett pozsonyi stallumba a király Drexler Antalt, a bécsi Pázmány-intézet h. kormányzóját nevezte ki. Az uj kanonok értékes munkát fejtett ki a lelkipásztorkodás terén, majd szintén nagy érdemeket szerzett mint spirituális a papnevelés fontos munkájában. Nyitrabányán született 1865-ben. 1888 ban szentelték áldozópappá s a Pazmaneumba 1893-ban neveztetett ki lelkiigazgatói minőségben. * Gróh József ügyvéd adománya. Gróh József dr. esztergomi ügyvéd, főegyházmegyei ügyész a tanitói árvák számára 1000 koronás adományt tett le a tanfelügyelői hivatalnál. Dr. Csernoch János bibornok hercegprímás a következő kitüntető levélben mondott köszönetet .az adományozónak : „Tekintetes dr. Gróh József főegyházmegyei ügyész urnák, Esztergom. Jóleső örömmel vettem tudomást főtanfelügyelőmnek jelentéséből arról, hogy Tekintetes Uraságod, a drága hazánknak minden téren nagy veszteségeket okozó háború által talán a legérzékenyebb és legsiralmasabb módon sújtott tanitói árvák megmentésének és felnevelésének céljaira, a saját részéről méltán feltűnést keltő nagy áldozatkészséggel 1000, azaz egyezer koronát felajánlani és főtanfelügyelöm rendelkezésére bocsátani szíveskedett. Jól tudom ugyan, hogy Tekintetes Uraságod akkor, amidőn önzetlen hazafiúi érzelmeitől indíttatva ezen ugyancsak tekintélyes összeget önmagától megtagadta és a jelzett magasztos célra szánta, senkinek elismerését sem kereste, megelégedvén a jó és nemes cselekedetnek Istentől nyert édes és boldogító tudatával, mindazonáltal magam is, mint a segélyezendők főpásztora, hazafiúi kötelességet vélek teljesíteni azzal, hogy ugy ezeknek, valamint a magam nevében is a nagylelkű s áldozatos szivre valló adományért Tekintetes Uraságodnak őszinte köszönetemet s azon kívánságomat fejezem ki, hogy a segélyezendő ártatlanoknak imája Istennek bőséges áldását esdje le az adományozóra. Egyébiránt állandó jóindulattal vagyok Esztergom, 1915. április 5. Dr. Csernoch János bibornok hercegprímás, esztergomi érsek. * Papszentelés. Dr. Rajner Lajos püspök Nagyszombaton délelőtt a főszékesegyház kápolnájában szentelte subdiákonussá Palovcsik József végzett theologust. Az ünnep második napján vette fel Palovcsik a diakonátust, a rákövetkező kedden pedig áldozópappá szenteltetett. * Elhunyt pozsonyi kanonok. Kucsera József pozsonyi kanonok április hó 4-én meghalt 83 éves korában. Az érdemes egyházi férfiú 1855ben szenteltetett áldozópappá. Több helyen működött a lelkipásztorkodás terén mint segédlelkész és plébános. 1893-ban Holicson lett plébános és alesperes, végre 1913-ban a bibornok-hercegprimás felterjesztésére a király pozsonyi kanonokká nevezte ki. Az elhunyt buzgó lelkipásztorkodásán, lelkiismeretes munkásságán kivül arról is nevezetes volt, hogy dr. Csernoch János bibornok, mint ujmisés az ő plébániáján működött segédlelkészi minőségben. * Most már dolgoznak. Örvendetesen veszszük tudomásul, hogy népünknek asszonyai és az itthon maradott férfiak egyre buzgóbban végzik a mezei munkát. A sok jótanács és buzdítás tehát hatott. Az esztergomi földmivelö népre különösen nagy hatást gyakorolt a bibornok-hercegprimás húsvéti szentbeszéde, amelyben világos és meggyőző logikával magyarázta meg, hogy mily hazafias tettet müvei, aki munkaerejét most nem heverteti. „. . . A férfiak, kik mint hősök küzdenek véreznek érettünk a Kárpátokban, nem jöhetnek haza a mezei munkát végezni. Egyszerre nem lehet a hazát is védeni és a földet is művelni, azért az itthonievőknek kötelességük a kenyérről gondoskodni. „. . . Eddig azt mondottuk: „A ki nem dolgozik, ne egyék." Most igy kell mondanunk: „Aki nem dolgozik, ne is éljen." „. . . A hadi segélyből élők az államtól várják eltartásukat. Azt hiszik, hogy az állam valami ismeretlen, tőlünk idegen valami. Az állam mimagunk vagyunk. A hadi segély a mi adónkból fizetődik. Minél nagyobb tehát a hadi segély, annál nagyobb adót kell majd fizetnünk, mert a költségeket a mi pénzünkből fedezik. A főpásztori felvilágositó és intő szózat mélységes benyomást gyakorolt a hívekre s azt nemcsak megértő lélekkel fogadták, hanem —• mint a tények bizonyítják — annak értelmében is járnak el az emberek. * Főegyházmegyei hirek. Galambos Béla alsójattói plébános elnyerte a hidaskürti plébániát. — Torna István a budapesti szt. Imre kollégium praefectusa s az „Élet" irodalmi vállalat lelkes igazgatója és vezetője érdemeinek elismeréséül a dunamocsi plébániára neveztetett ki plebánosi minőségben. — Burandik István jókuti plébános önként vállalkozott hadikórházi szolgálatra s ezen lelkipásztori munkájában tífuszba esett s a betegség április 3-án halállal végződött. 1869-ben született és 1892-ben szentelték áldozópappá. R. i. p. * Orvosi doktorátus. A budapesti tudományegyetemen az orvosi tudományok elvégzése után doktorrá avatták Zemplényi Bélát, az esztergomi póstafelügyelő fiát. A fiatal doktort hamarosan behívták katonai szolgálatra s most egyelőre Komáromban működik mint katonaorvos. * Hősök halála. Mély részvéttel vettük a következő gyászjelentést: A hercegprimási uradalmi tisztikar mélységes fájdalommal jelenti három sok szép reményre jogosult, derék fiatal tagjának a jó Isten bölcs rendeléséből nemzetünknek most folyó harcában történt hősi halálát. Ezek: Gállik Géza 15. honvéd-gyalogezredbeli hadnagy, primási ellenőr, aki az északi harctéren vonatcsapatának egy kozákroham elleni önfeláldozó védelmében hősi halált halt. Assakürthi és Práznóczi Práznovszky Ágost 46. gyalogezredbeli hadnagy, primási ellenőr, aki Papházánál, a drága hazai föld vitéz védelmében egy éjjeli szuronyrohamban szivén lövetett s vitézségi érmét már csak a kötelességtudó drága halott hősi emléke kapta. Cserna Lajos 46. gyalogezredben önkéntes káplár, primási ellenőr, aki a déli harctéren szerzett sebe s a lövészárokból hozott súlyos betegsége folytán hosszú hónapokig tartó kínos szenvedések után épen Urunk feltámadásának napján megnyugvással és a feltámadásban való égő hittel visszaadta nemes lelkét Teremtőjének. Derék fiainknak Isten rendeléséből nem az a sors jutott, hogy a hazai földet műveljék és áldásos, termelő munkában szolgálják nemzetünket, hanem az, hogy drága vérük hullásával védelmezzék. Mély alázattal nyugszunk meg az Öröktől fogva való akaratában. Minden szellő, ami a messze idegenben nyugvó hős bajtársunk jeltelen sirját simogatja, vigyen áldást feléje a haza földjéről. Minden virág, ami a Kárpátokban nyugvó vitéz tiszttársunk sirján fakad, a magyar haza hálájának ragyogó színpompáját sugározza s a nemzet örökké élő kegyeletét illatozza. Minden könny, ami a köztünk nyugvó sokat szenvedett hős fiunk ravatalára hullott, édesítse meg az Ö örök álmát. Fakadjon drága vérök hullásából áldás, dicsőség, erő, hatalom, békesség a Magyarok hazájára. Isten óvja, védje nemzetünket, adjon a megdicsőült hősöknek örök fényességet, az élőknek békességet. Esztergom, 1915. április 3. * A Női Mária-Kongregáció elöljárósága felnőtt tagjai számára a vízivárosi zárdatemplomban f. hó 17., 18., 19. és 20. napjain szentgyakorlatokat rendez, amiket P. Scheirich Bonaventura fog végezni, aki erre készségesen vállalkozott. Érdekelt tagok részletes programmot kapnak, melyet e napokban fognak szétküldeni. * Az Esztergom-Szenttamás és Vizivárosi Kath. Polgári Kör házalapja javára ujabban az Esztergomi Takarékpénztár 50 s az Esztergomi Keresk. és Hitelbank pedig 20 koronát voltak szívesek adni, miért e helyen is köszönetet mond a kör elnöksége. * A régi egyházi képek restaurálása. Búzna Sándor, a már országszerte ismert hírneves festőművész pap érdekes eszmét pendített meg mostanában, amikor felhívja a lelkészkedő papság figyelmét a plébániák épületeiben található régi szentképekre. Gyakran megtörténik ugyanis, hogy teljesen eldugott kis faluk templomában, mezei kápolnákban, amelyekben évenkint talán csak egyszer van istenitisztelet, olyan öreg képeket látunk, amelyek még a kevésbé tapasztalt műpártolók előtt is értékeseknek látszanak. Az ilyen képek az idő vasfogától sokat szenvedtek s talán már olyan füstösek és rongyolódottak, hogy az illető templomnak felügyelői hajlandók volnának a padlásra tenni azokat nyugalomba. Búzna Sándor emliti, hogy a papság sokszor kétségben van az ilyen képek iránt, hogy mit tegyenek velük. A nevezett festőművész úgy véli, hogy mind anyagi, mind pedig művészeti szempontból hasznosabb az ilyen öreg képeket restauráltatni, mint ujakat beszerezni, mivel igen gyakran művészi beccsel is birnak. Búzna Sándor már sok ilyen elhanyagolt képet mentett meg a végpusztulástól s festői alkotó erejével olyan állapotba hozta őket, hogy méltán gyönyörködtetik a műértőket s az áhítat felkeltésében is nagy szerepet játszanak. Szives felhívásra a festőművész a helyszínére utazik, megvizsgálja a kérdéses képet s ha értékesnek találja, jutányosán végzi a helyreállítási munkát, vagy ha javításra nem érdemes, művészi becsű uj képet fest. Igy a templomok megszabadulnak az olcsó és gyarló képgyártmányoktól, amelyeket tanulatlan „festő iparosok" nagy előszeretettel felvállalnak és szállítanak. A festőművész nyug. plébános műterme jelenleg Pőstyénben van. * Sebesült hőseink húsvéti ünnepének javára az eddig már hirlapilag nyugtázott adományokon felül a következő nagylelkű adományok folytak be: Graeffel János 200 kor., Bleszl Ferenc 100 kor., Oblatt Lajos 20 kor., Machovich János, Schenkengel Antal, Kovács Béla Annavölgy, Leimdörfer Nándor, Magurányi József, özv. Herczegh G. Lajosné egyenkint 10 kor., dr. Gönczy Béláné, Födi Félix, Eggenhoffer Ernőné egyenkint 5 kor., Hoffmann Jánosné és leánya 4 kor. A befolyt készpénzek teljes összege 1124 koronát tett ki. Ugyancsak eddig még nem nyugtázott természetbeni adományokként érkeztek: Groszner Bertától 305 db. cigaretta és szivar, 1 doboz dohány, Berger Györgytől 500 db. és Reusz Ferenctől 1000 db. cigaretta, Czibor Ernőnétől 2 üveg befőtt, 1 doboz cigaretta, 6 narancs és 1 kalács, özvegy Brunner Ferencnétől 15 kalács, Bleszl Margittól 100 cigaretta, Buri Józseftől 4 üveg befőtt és 1 kalács, Áldori Zelma férj. Siposnétól 23 db. érmelegitő és hósapka, N. N.-től 4 üveg befőtt és 2 üveg cognac és diópálinka, Vimmer Imrénétöl 2 pár érmelegitő. A befolyt készpénz és a természetbeni adományok felhasználásával, miután az egyes katonai kórházak részére kiosztó nőbizottságok alakultak és pedig a szemináriumban Magos Sándorné, Koperniczky Boriska, özv. Andrássy Jánosné és Mariska, özv. Zubcsek Mihályné, özv. Czobor Gyuláné, Magurányi Józsefné, özv. Dezső Leóné, Schrott Amália, a Vöröskereszt kórházban özv. Frey Ferencné, özv. Reviczky Gáborné és gr. Sternberg Rózsika, a Kolos-kórházban dr. Szilárd Béláné, dr. Gönczy Béláné és Reviczky Erzsike, a gimnáziumi és reáliskolai kórházban dr. Perényi Kálmánné, Grósz Ferencné és Bleszl Margitka, a csapatkórházban Draxler Alajosné és Pott Gusztávné, az Anna-zárdabeli kórházban dr. Katona Sándorné és Szegedy Ancika, a kiosztás húsvét vasárnapján a hős katonák legnagyobb