ESZTERGOM XIX. évfolyam 1914

1914-02-22 / 8. szám

— Férfi halt meg. Csönd. Egy másik hang később rákontrázik: — Nem kár értük. Megint csönd. Valami öreg, fehérszakállú ember csuszk álódík be a nemsokárakezdödő szentmisére. Az előbbi érdes hang ájtatos hanglejtéssel mormolja: — ... imádkozzál! . . . S hogy az öreg betipródik a templomba, az imádság is abba marad. — Oszt mir nem kár a férfiakér? — veszi fel a szót újra az érdes hang. — Csak. Mind bitang az. — Eh. Mit beszél Suhajda néni! •— Te mit kotyogsz Panna. Hiszen sose volt dolgod a férfiakkal. — No az igaz. De mégis. Csak köztük is van kivétel. — A fenét van. Léptek zaja hallik. — ... bűnösökért most és halálunk . . . A belépő fiatal lányka néhány pénzdarabot dob a beszélgető két koldusnönek, — Te Panna! Láttad ezt az ifjú hölgyet. — Persze hogy láttam. Nos? — A fenét is láttad. Igaz. Hisz te vak vagy. — Én azért mégis láttam. Ugye hófehér ruha volt rajta? Gyöngyvirág koszorúval a fején? — Eltaláltad. — No ugye. — Eltaláltad, mert gyászruhát viselt a lány, meg oszt sarkig érő gyászfátyol volt a fején. Csönd újból. — Mért hallgatsz Panna lányom? — Csak. Eltűnődöm valamin. — Ugyan, ugyan. — Persze, — Tán bizony álmodozol? — Mért ne. Hát a vak lánynak még álmodozni sem szabad ? — És miről álmodoztál? A vak lány elgondolkozik. — Hogy miről! Az éjjel álmomban szivárványt láttam. — Oszt hogyan nézett ki. — Magam se tudom egészen. Csak úgy gondoltam, hogy ez a szivárvány. — Nincs abban semmi különös. — Mért ne lenne. Olyan gyönyörű lehet a szivárványos ég. Hát még a napsugár. Az eleven lüktető fényes napsugár! Tudja mit szeretnék Suhajda néni? Valaki jön. Kisidöre abba marad a társalgás. — ... legyen meg a te ak . . . •— No mit szeretnél Panna? — Ha egyetlen egyszer megnyilna előttem a világ ezer féle gyönyörűsége. Napsütés. Kéklő ég. Szivárvány. Minden. Elhallgat a vak lány. Beszéd helyett sűrű sóhajtás lebben el ajkáról. — Mért sóhajtottál akkorát Panni? Egy ideig nem felel rá a lány. Utóbb kiböki fogai közt: — Csak. — Mért csak? — Hogy mért kell nekem vaknak lenni? Mért nem láthatom az Isten szép természetét. Világát. Mért kell egész nap itt ácsorognom a templomajtóban. — Hiába minden Panna. — Tudom. Egyet gondoltam. — Csak mondd. — Összegyűjtöm minden garasomat. — Aztán? — Aztán gazdag leszek. Nagyon gazdag. Lesz szép világos szobám. Kecses bútorom. Mustkátli virágom. Amely egy évben háromszor is fog virágozni. Tüzes piros virágot. Asztán nem fogok kínlódni a pitvar minden hidegével, forróságával. Nyugodtan éldegélek otthon. Magamban. Ha imádság után fogok éhezni, előveszem majd olvasómat. Nem kell legalább hangosan kürtölni a zsolozsmát. Pár rongyos garasért. Szánakozásképen. — Hátha nem úgy lesz? — Nem úgy ? Mért lenne úgy ? Ki irigyelné tőlem azt a kevés örömet? Aztán minden délben nagy tálból eszek cseresznye csuszpajzot, merő kanállal. Fácányhúst ezüst vellával. Lépes mézet aranycsészéből. De jó is lesz! Nagyot nyel. Mintha élvezné is már mesebeli ételeket. Halk lépés zöreje hallható. A két koldusnő hangosan k*ezd imádkozni. — ... imádkozzál érettünk bűnősökért, most és . . . Fidibusz. Krónika. Egy farsangnak ismét vége, Egy farsangnak ismét fuccs ! Kedden éjjel fordulsz egyet És a szürke böjtbe jutsz. „A farsangnak — sajnos, — vége, A farsangért szörnyű kár !" Könnyezve így sóhajtozik Panni, Manci, Pista, Pál. „Egy farsangnak ismét vége És eredmény — semmisem : Nem tünt fel a láthatáron Egy komolyabb „parti" sem ! Most már egy év ismét elfut Megőszült fejünkön át. . .* Igy sóhajtnak szomorúan Az anyósjelölt mamák. „Egy farsangnak ismét vége, Egy váltóval több megint; Kit pumpoljak meg, mikor majd A bank a pénzért megint? Három-négy nap még az első . . . S a zsebem üres . . . nahát Koplalunk ! . . . hisz úgyis böjt van !.. Igy sóhajtnak az apák. (—.) * Dr. Csernoch János hercegprímás tegnap délelőtt az óbudai templomban kiosztotta a hajósoknak a bérmálás szentségét és még aznap hazajött Esztergomba. * Hamvazó szerda. Az ezidei hamvazó szerdai szertartást a bazilikában d. e. 9 órakor Csernoch János dr. hercegprímás fogja végezni. * Főegyházmegyei hirek. Pusztai Mátyás a szent Adalbert-intézet tagja a budajenői plébánia vezetésétől felmentetett. — Fertői Rikárd leányvári plébános Budajenőn adminisztrátor lett; Pálmai Placidianus tarjáni plébános Leányvárra tétetett adminisztrátornak; Niedermann József fővárosi hitoktató Tarjánban lett h. plébános. Damborszky János id. nyug. segédlelkész Budapestre hitoktatóvá neveztetett ki. * A kath. Népszövetség belvárosi csoportja ma, vasárnap d. e. 11 órakor a kath. Legényegyesület nagytermében gyűlést tart, melyre a tagokat ezúton hivja meg az elnökség. * Szentségimádás a Vízivárosban. Esztergom hagyományos és ájtatos lélekkel megült farsangzáró 3 napos Szentségimádása a vízivárosi plébánia templomban következő rendben lesz megtartva: Mind a három nap reggel 6 órától 11-ig óránkint szentmisék, a 10 órai ünnepies mise. A Szentségkitétel a reggeli 6 órai misén, betétel az ünnepélyes litánia után este 6 órakor. A szentbeszédek d. u. 5 órakor lesznek. Vasárnap dr. Machovich Gyula praelátus-kanonok, egyházmegyei főtanfelügyelő, hétfőn Kemény fy K. Dániel plébános, kedden dr. Wolkenberg Alajos bpesti egyetemi tanár, az országos hirű szónok, mondják a beszédet. Az ünnepélyes pontifikális litániákat vasárnap Schiffer Ferenc, hétfőn dr. Koperniczky Ferenc, kedden Brühl József prel.-kanonokok tartják. Óránkint az adorálást a vízivárosi s szenttamási előkelő polgárság fogja végezni mind a három napon. Az ájtatosságon bizonyos órában testületileg vesz részt a papnevelőintézet, a tanítóképző, a Mária Kongregáció és az oltáregylet. * A Kath. Tanügyi Tanács rendkívüli közgyűlése. Az Orsz. Kath. Tanügyi Tanács az orsz. bizottsággal egyetemlegesen a róm. kath. kisdedóvóintézetek munkakörébe vágó foglalkoztatások rendszeres megállapítása és az elemi népiskolai énekoktatás tantervének elkészítése tárgyában f. é. február 17. és 18-ik napjain Budapesten rendkívüli ülést tartott. A kisdedóvódák foglalkoztatási tantervének előadója, Számord Ignác, az esztergomi érseki óvónőképző intézet tudós igazgatója volt, aki nagy körültekintéssel, részletesen kidolgozott tervét egész terjedelmében mutatta be és amelyből kitetszett, hogy a magyarországi kisdedóvás történetének, jelen állapotának és irodalmának mily teljes ismeretével rendelkezik. A tanácskozmány nagy figyelemmel hallgatta meg előadását és kidolgozott tervezetét változatlanul elfogadta, hogy azt sürgősségénél fogva is a f. évi március hó 19-én tartandó püspöki értekezlet elé terjessze az elnökség. A népiskolai énekoktatás előadója Berauer József, a kalocsai tan. kép. int. zenetanára volt, aki szintén nagy elméleti és bámulandó gyakorlati előtanulmányok tapasztalati forrásaira hivatkozva indokolta meg, mit tehet és mit érhet el a tanító az énekoktatás körül. Majdnem hihetetlen eredményekkel bizonyította be, hogy a tankötelesek három felsőbb korosztályánál minő eredményeket érhetünk el az „öntudatossá" fejlődött hangjegy ismeretével. Mindazonáltal tantervének rövid vázlata nagy és mély vitára adott alkalmat. Bertalan Vince nemcsak a tananyag minimális kijelölését kívánja, hanem azt is, hogy a népnek latin szöveggel való énekeltetésétől a magyar nemzet páratlan szépségű egyházi költészete és az ezzel összeforrt nemzeti érzelem ápolása tekintetéből is hagyjanak fel. Azután azt is kívánta, hogy tekintettel ama jelenségre, hogy a tanítók a kántori teendők végzésétől mindinkább tartózkodnak, gond fordittassék arra nézve is, hogy külön kántorok, tehát énektanitók is képeztessenek ki. Járossy Dezső, Demény Dezsővel egyetértöleg soknak találja az elvégzendő tananyagot, amiért is redukálni javasolják azt. Másfelől azt a kívánságot fejezik ki, hogy a betanulandó énekek az egész országban egységesen legyenek megállapítva. Hackl N. Lajos pedig egyszerűen kijelöltetni kéri, hogy mit legyen köteles a tanuló elvégezni kiváló figyelemmel arra, hogy a népiskolában az egyházi énekeken kivül csak is magyar dalokra engedtessék meg a tanulás. Mert — úgymond — szomorúan tapasztalta, hogy a tanitó urak és hölgyek közül igen sokan vannak, hogy idegen dallamu kuplékat, tingli-tangli darabokat, dalokat dalolnak, illetőleg daloltatnak növendékeikkel, ami nagyon messze áll a magyar nemzeti érzés fejlesztésétől és ápolásától. Még többek rövid hozzászólása után a javaslat bővebb megvitatására bizottságot küldtek ki, melynek tagjai Ember Károly elnöklete alatt Járossy és Demény Dezső, Hackl N. Lajos, Berauer Ferenc és Szabó János udvardi igazgató-tanitó. * Előadás a zárdában. Az esztergom-vizivárosi nőnevelö-intézet febr. 19 én délután 5 órakor gazdag müsoru mulattató előadást tartott a ker. gyermekvédelem javára. A hírneves intézet iránti érdeklődés és a magasztos cél megmozgatta városunk egész társadalmát és valóságos búcsújárás indult meg csütörtök délután a zárda felé. Dr. Csernoch János hercegprímás udvari papjaival jelent meg az ünnepélyen, a főkáptalan tagjai közül Schiffer Ferenc, Brühl József, dr. Koperniczky Ferenc és dr. Machovich Gyula prelátusok mentek el. A papság és városunk intelligenciája is igen szép számmal volt képviselve. A növendékek a műsor minden számát nagy készültséggel, lelkesedéssel, bátorsággal és hozzáértéssel adták elő s a szereplőkön kivül nagy dicséret illeti a t. nővéreket, akik ily fényesen előkészítették a kellemes estét. A belépti dijakból és az adományokból közel 400 korona folyt be. * Egy fiatal asszony halála. Dr. Berényi Zoltán helybeli ügyvéd ifjú neje hétfőn este hoszszabb betegeskedés után meghalt. A fiatal uriaszszony halálhíre megdöbbentően szomorú hatást kelt mindenfelé. A temetés szerdán d. u. 3 órakor volt nagy részvét mellett a Széchenyi-téri gyászházból. * Garcia Moreno, dr. Pécsi Gusztáv történelmi drámája február 22-én délután Va 5 órakor kerül színre az érseki papnevelő-intézetben. I. felvonás : A győző bevonulása. II. felvonás : A páholy aknamunkája. III. felvonás: Az elnök dolgozószobájában. IV. felvonás : A parlament küzdő porondján. V. felvonás : Harc az őserdőben. VI. felvonás : Az élet áldozata. Szereplők : Moreno Garcia Gábor, Equador köztársaság elnöke : Máté Márton. Ascasubi Mánuel, Moreno apósa: Kecskés Pál. Moreno két gyermeke: * * Juan Alvarado, Moreno titkárja és szárnysegéde: Winkelhofer Tódor. Urbina, volt köztársasági elnök: Ürge József. Dressel Lajos, S. I. egyetemi tanár: Loczner Gusztáv. Lima, a konzervatív párt vezére: Fazekas Lajos. Enriquez, miniszterelnök: Funczik Emil. Madera, Carrion miniszterek: Pasztirik Ernő, Mészáros Lajos. Alaminos orvos, Cortez ügyvéd, konzervatív képviselők : Fray József, Soltész István. Leonidas Franco, generális, később hadügyminiszter: Gyurkovits Emil. Don Pedro, székesegyházi lelkész, képviselő : Lubina József. Tagama, néger utcai árus: Moser János. Vörös Felhő, indián törzsfő : Horváth János. Wukan, keresztény indián: Tamáska Ferenc. Cordova, páholymester: Hladik Ágoston. Viteri, Urbina unokaöccse: Szende Sándor. Cornejo: id. Thaller István. Polanco, Obando, szabadelvű polgárok: Pásztor Valér, Tóth Alajos. Mendosa, Peru-i konzul: Bognár Pál. Rayo, elcsapott kapitány: Alleram Sándor. Diaz: Rónai János. Alfaro: Oross Elek. Plaza: Hanzlik János. Flores: Jarosska Ferenc. Alvarez : Bartók György. Gonzalez: Róthbart János. Ximenes : Szelényi István. Costa, rendőrtisztviselő : Árvái József. I. Rendőr: Babies András. II. Rendőr: Czirjék Cyrill.