ESZTERGOM XIX. évfolyam 1914

1914-02-22 / 8. szám

— Férfi halt meg. Csönd. Egy másik hang később rákontrázik: — Nem kár értük. Megint csönd. Valami öreg, fehérszakállú ember csuszk álódík be a nemsokárakezdödő szent­misére. Az előbbi érdes hang ájtatos hanglejtéssel mormolja: — ... imádkozzál! . . . S hogy az öreg betipródik a templomba, az imádság is abba marad. — Oszt mir nem kár a férfiakér? — veszi fel a szót újra az érdes hang. — Csak. Mind bitang az. — Eh. Mit beszél Suhajda néni! •— Te mit kotyogsz Panna. Hiszen sose volt dolgod a férfiakkal. — No az igaz. De mégis. Csak köztük is van kivétel. — A fenét van. Léptek zaja hallik. — ... bűnösökért most és halálunk . . . A belépő fiatal lányka néhány pénzdarabot dob a beszélgető két koldusnönek, — Te Panna! Láttad ezt az ifjú hölgyet. — Persze hogy láttam. Nos? — A fenét is láttad. Igaz. Hisz te vak vagy. — Én azért mégis láttam. Ugye hófehér ruha volt rajta? Gyöngyvirág koszorúval a fején? — Eltaláltad. — No ugye. — Eltaláltad, mert gyászruhát viselt a lány, meg oszt sarkig érő gyászfátyol volt a fején. Csönd újból. — Mért hallgatsz Panna lányom? — Csak. Eltűnődöm valamin. — Ugyan, ugyan. — Persze, — Tán bizony álmodozol? — Mért ne. Hát a vak lánynak még álmo­dozni sem szabad ? — És miről álmodoztál? A vak lány elgondolkozik. — Hogy miről! Az éjjel álmomban szivár­ványt láttam. — Oszt hogyan nézett ki. — Magam se tudom egészen. Csak úgy gondoltam, hogy ez a szivárvány. — Nincs abban semmi különös. — Mért ne lenne. Olyan gyönyörű lehet a szivárványos ég. Hát még a napsugár. Az eleven lüktető fényes napsugár! Tudja mit szeretnék Suhajda néni? Valaki jön. Kisidöre abba marad a társalgás. — ... legyen meg a te ak . . . •— No mit szeretnél Panna? — Ha egyetlen egyszer megnyilna előttem a világ ezer féle gyönyörűsége. Napsütés. Kéklő ég. Szivárvány. Minden. Elhallgat a vak lány. Beszéd helyett sűrű sóhajtás lebben el ajkáról. — Mért sóhajtottál akkorát Panni? Egy ideig nem felel rá a lány. Utóbb kiböki fogai közt: — Csak. — Mért csak? — Hogy mért kell nekem vaknak lenni? Mért nem láthatom az Isten szép természetét. Világát. Mért kell egész nap itt ácsorognom a templomajtóban. — Hiába minden Panna. — Tudom. Egyet gondoltam. — Csak mondd. — Összegyűjtöm minden garasomat. — Aztán? — Aztán gazdag leszek. Nagyon gazdag. Lesz szép világos szobám. Kecses bútorom. Must­kátli virágom. Amely egy évben háromszor is fog virágozni. Tüzes piros virágot. Asztán nem fogok kínlódni a pitvar minden hidegével, forróságával. Nyugodtan éldegélek otthon. Magamban. Ha imád­ság után fogok éhezni, előveszem majd olvasómat. Nem kell legalább hangosan kürtölni a zsolozsmát. Pár rongyos garasért. Szánakozásképen. — Hátha nem úgy lesz? — Nem úgy ? Mért lenne úgy ? Ki irigyelné tőlem azt a kevés örömet? Aztán minden délben nagy tálból eszek cseresznye csuszpajzot, merő kanállal. Fácányhúst ezüst vellával. Lépes mézet aranycsészéből. De jó is lesz! Nagyot nyel. Mintha élvezné is már mese­beli ételeket. Halk lépés zöreje hallható. A két koldusnő hangosan k*ezd imádkozni. — ... imádkozzál érettünk bűnősökért, most és . . . Fidibusz. Krónika. Egy farsangnak ismét vége, Egy farsangnak ismét fuccs ! Kedden éjjel fordulsz egyet És a szürke böjtbe jutsz. „A farsangnak — sajnos, — vége, A farsangért szörnyű kár !" Könnyezve így sóhajtozik Panni, Manci, Pista, Pál. „Egy farsangnak ismét vége És eredmény — semmisem : Nem tünt fel a láthatáron Egy komolyabb „parti" sem ! Most már egy év ismét elfut Megőszült fejünkön át. . .* Igy sóhajtnak szomorúan Az anyósjelölt mamák. „Egy farsangnak ismét vége, Egy váltóval több megint; Kit pumpoljak meg, mikor majd A bank a pénzért megint? Három-négy nap még az első . . . S a zsebem üres . . . nahát Koplalunk ! . . . hisz úgyis böjt van !.. Igy sóhajtnak az apák. (—.) * Dr. Csernoch János hercegprímás tegnap délelőtt az óbudai templomban kiosztotta a hajó­soknak a bérmálás szentségét és még aznap haza­jött Esztergomba. * Hamvazó szerda. Az ezidei hamvazó szerdai szertartást a bazilikában d. e. 9 órakor Csernoch János dr. hercegprímás fogja végezni. * Főegyházmegyei hirek. Pusztai Mátyás a szent Adalbert-intézet tagja a budajenői plébá­nia vezetésétől felmentetett. — Fertői Rikárd leányvári plébános Budajenőn adminisztrátor lett; Pálmai Placidianus tarjáni plébános Leányvárra tétetett adminisztrátornak; Niedermann József fővárosi hitoktató Tarjánban lett h. plébános. Damborszky János id. nyug. segédlelkész Buda­pestre hitoktatóvá neveztetett ki. * A kath. Népszövetség belvárosi csoportja ma, vasárnap d. e. 11 órakor a kath. Legény­egyesület nagytermében gyűlést tart, melyre a tagokat ezúton hivja meg az elnökség. * Szentségimádás a Vízivárosban. Eszter­gom hagyományos és ájtatos lélekkel megült far­sangzáró 3 napos Szentségimádása a vízivárosi plébánia templomban következő rendben lesz megtartva: Mind a három nap reggel 6 órától 11-ig óránkint szentmisék, a 10 órai ünnepies mise. A Szentségkitétel a reggeli 6 órai misén, betétel az ünnepélyes litánia után este 6 órakor. A szent­beszédek d. u. 5 órakor lesznek. Vasárnap dr. Machovich Gyula praelátus-kanonok, egyház­megyei főtanfelügyelő, hétfőn Kemény fy K. Dániel plébános, kedden dr. Wolkenberg Alajos bpesti egyetemi tanár, az országos hirű szónok, mondják a beszédet. Az ünnepélyes pontifikális litániákat vasárnap Schiffer Ferenc, hétfőn dr. Koperniczky Ferenc, kedden Brühl József prel.-kanonokok tart­ják. Óránkint az adorálást a vízivárosi s szentta­mási előkelő polgárság fogja végezni mind a három napon. Az ájtatosságon bizonyos órában testüle­tileg vesz részt a papnevelőintézet, a tanítóképző, a Mária Kongregáció és az oltáregylet. * A Kath. Tanügyi Tanács rendkívüli közgyűlése. Az Orsz. Kath. Tanügyi Tanács az orsz. bizottsággal egyetemlegesen a róm. kath. kisdedóvóintézetek munkakörébe vágó foglalkoztatá­sok rendszeres megállapítása és az elemi nép­iskolai énekoktatás tantervének elkészítése tárgyá­ban f. é. február 17. és 18-ik napjain Budapesten rendkívüli ülést tartott. A kisdedóvódák foglalkoz­tatási tantervének előadója, Számord Ignác, az esztergomi érseki óvónőképző intézet tudós igaz­gatója volt, aki nagy körültekintéssel, részletesen kidolgozott tervét egész terjedelmében mutatta be és amelyből kitetszett, hogy a magyarországi kis­dedóvás történetének, jelen állapotának és irodal­mának mily teljes ismeretével rendelkezik. A ta­nácskozmány nagy figyelemmel hallgatta meg elő­adását és kidolgozott tervezetét változatlanul el­fogadta, hogy azt sürgősségénél fogva is a f. évi március hó 19-én tartandó püspöki értekezlet elé terjessze az elnökség. A népiskolai énekoktatás előadója Berauer József, a kalocsai tan. kép. int. zenetanára volt, aki szintén nagy elméleti és bá­mulandó gyakorlati előtanulmányok tapasztalati forrásaira hivatkozva indokolta meg, mit tehet és mit érhet el a tanító az énekoktatás körül. Majd­nem hihetetlen eredményekkel bizonyította be, hogy a tankötelesek három felsőbb korosztályánál minő eredményeket érhetünk el az „öntudatossá" fejlődött hangjegy ismeretével. Mindazonáltal tan­tervének rövid vázlata nagy és mély vitára adott alkalmat. Bertalan Vince nemcsak a tananyag minimális kijelölését kívánja, hanem azt is, hogy a népnek latin szöveggel való énekeltetésétől a magyar nemzet páratlan szépségű egyházi költé­szete és az ezzel összeforrt nemzeti érzelem ápo­lása tekintetéből is hagyjanak fel. Azután azt is kívánta, hogy tekintettel ama jelenségre, hogy a tanítók a kántori teendők végzésétől mindinkább tartózkodnak, gond fordittassék arra nézve is, hogy külön kántorok, tehát énektanitók is képez­tessenek ki. Járossy Dezső, Demény Dezsővel egyetértöleg soknak találja az elvégzendő tan­anyagot, amiért is redukálni javasolják azt. Más­felől azt a kívánságot fejezik ki, hogy a betanu­landó énekek az egész országban egységesen legyenek megállapítva. Hackl N. Lajos pedig egy­szerűen kijelöltetni kéri, hogy mit legyen köteles a tanuló elvégezni kiváló figyelemmel arra, hogy a népiskolában az egyházi énekeken kivül csak is magyar dalokra engedtessék meg a tanulás. Mert — úgymond — szomorúan tapasztalta, hogy a tanitó urak és hölgyek közül igen sokan vannak, hogy idegen dallamu kuplékat, tingli-tangli dara­bokat, dalokat dalolnak, illetőleg daloltatnak nö­vendékeikkel, ami nagyon messze áll a magyar nemzeti érzés fejlesztésétől és ápolásától. Még többek rövid hozzászólása után a javaslat bővebb megvitatására bizottságot küldtek ki, melynek tagjai Ember Károly elnöklete alatt Járossy és Demény Dezső, Hackl N. Lajos, Berauer Fe­renc és Szabó János udvardi igazgató-tanitó. * Előadás a zárdában. Az esztergom-vizi­városi nőnevelö-intézet febr. 19 én délután 5 óra­kor gazdag müsoru mulattató előadást tartott a ker. gyermekvédelem javára. A hírneves intézet iránti érdeklődés és a magasztos cél megmoz­gatta városunk egész társadalmát és valóságos búcsújárás indult meg csütörtök délután a zárda felé. Dr. Csernoch János hercegprímás udvari papjaival jelent meg az ünnepélyen, a főkáptalan tagjai közül Schiffer Ferenc, Brühl József, dr. Koperniczky Ferenc és dr. Machovich Gyula prelátusok mentek el. A papság és városunk in­telligenciája is igen szép számmal volt képviselve. A növendékek a műsor minden számát nagy ké­szültséggel, lelkesedéssel, bátorsággal és hozzá­értéssel adták elő s a szereplőkön kivül nagy di­cséret illeti a t. nővéreket, akik ily fényesen elő­készítették a kellemes estét. A belépti dijakból és az adományokból közel 400 korona folyt be. * Egy fiatal asszony halála. Dr. Berényi Zoltán helybeli ügyvéd ifjú neje hétfőn este hosz­szabb betegeskedés után meghalt. A fiatal uriasz­szony halálhíre megdöbbentően szomorú hatást kelt mindenfelé. A temetés szerdán d. u. 3 órakor volt nagy részvét mellett a Széchenyi-téri gyász­házból. * Garcia Moreno, dr. Pécsi Gusztáv törté­nelmi drámája február 22-én délután Va 5 órakor kerül színre az érseki papnevelő-intézetben. I. fel­vonás : A győző bevonulása. II. felvonás : A páholy aknamunkája. III. felvonás: Az elnök dolgozószo­bájában. IV. felvonás : A parlament küzdő porond­ján. V. felvonás : Harc az őserdőben. VI. felvonás : Az élet áldozata. Szereplők : Moreno Garcia Gábor, Equador köztársaság elnöke : Máté Márton. Ascasubi Mánuel, Moreno apósa: Kecskés Pál. Moreno két gyermeke: * * Juan Alvarado, Moreno titkárja és szárnysegéde: Winkelhofer Tódor. Urbina, volt köztársasági elnök: Ürge József. Dressel Lajos, S. I. egyetemi tanár: Loczner Gusztáv. Lima, a konzervatív párt vezére: Fazekas Lajos. Enriquez, miniszterelnök: Funczik Emil. Madera, Carrion miniszterek: Pasztirik Ernő, Mészáros Lajos. Ala­minos orvos, Cortez ügyvéd, konzervatív képvi­selők : Fray József, Soltész István. Leonidas Franco, generális, később hadügyminiszter: Gyurkovits Emil. Don Pedro, székesegyházi lelkész, képviselő : Lubina József. Tagama, néger utcai árus: Moser János. Vörös Felhő, indián törzsfő : Horváth János. Wukan, keresztény indián: Tamáska Ferenc. Cor­dova, páholymester: Hladik Ágoston. Viteri, Urbina unokaöccse: Szende Sándor. Cornejo: id. Thaller István. Polanco, Obando, szabadelvű polgárok: Pásztor Valér, Tóth Alajos. Mendosa, Peru-i konzul: Bognár Pál. Rayo, elcsapott kapitány: Alleram Sándor. Diaz: Rónai János. Alfaro: Oross Elek. Plaza: Hanzlik János. Flores: Jarosska Ferenc. Alvarez : Bartók György. Gonzalez: Róthbart János. Ximenes : Szelényi István. Costa, rendőrtisztviselő : Árvái József. I. Rendőr: Babies András. II. Rendőr: Czirjék Cyrill.

Next

/
Thumbnails
Contents