ESZTERGOM XIX. évfolyam 1914

1914-08-15 / 33. szám

papja: dr. Csernoch János bibornok pontifikálja ; ugyancsak a hercegprímás mondja az ünnepi szent beszédet is. * Főegyházmegyei hir. Ballai László felső­szőlősi adminisztrátor ugyanoda plébánossá nevez­tetett ki. * Halálozás. Kedden d. u. kisérték utolsó útjára Sin ka Ferencet, ki egy hosszú életen át végzett becsüles munkájával polgártársai szerete­tét és becsülését vivta ki magának. Életében egyike volt legkitűnőbb épitö mestereinknek, kinek mun­kája — mint jelleme •— fitogatás nélküli, de szolid harmonikus: becsületes. Munkás életének mara­dandó művei hirdetik emlékét az egész főegyház­megyében, hol egészben vagy részben több mint harminc templom épült fel a keze alatt. Haláláról a család a következő jelentést adta ki: Sinka Ferenc Pál, Julianna, János, Erzsébet és László, úgy a saját, mint az Összes rokonság nevében mély fájdalommal tudatják, hogy szeretett jó édesatyjuk Sinka Ferenc épitőmester f. é. aug. hó 9.-én este 11 órakor, életének 71-ik évében, hosszú szenvedés és a haldoklók szentségének ájtatos felvétele után az Ürban elhunyt. Drága halottunkat folyó hó 11.-én d. u. 5 órakor fogjuk a kir. városi temető kápolnájából örök nyugvó helyére kisérni. Az engesztelő szentmise-áldozat ugyanazon napon d. e. 9 órakor a kir. városi plébánia-templomban fog a Mindenhatónak bemu­tattatni. Esztergom, 1914. augusztus 10. Adj .Uram örök nyugodalmat neki! * Szerencsétlenül járt ügyvéd. Mattya­ßövszky Kálmán, a takarékpénztár ügyésze Ebeden a kocsijával felborult s lábát törte. A szerencsét­lenül járt ügyvéd iránt városszerte nagy a részvét. * Külföldön rekedt zarándokesapat. Gaibl Sándor praelátus, pozsonyi kanonok úgyszólván minden évben vezet zarándokcsapatot a keresz­ténység szent helyeire: Jeruzsálembe, Rómába, vagy Lourdesbe. Ezen évben a nagy kongresszus folytán a lourdesi zarándoklat volt aktuális és az ájtatos hivők szép számban sorakoztak a prelátus zászlója körül. Közben kitört a háború s egész Európában megakadt a közlekedés a hadi csapa­tok szállítása miatt. Mint a budapesti napilapok árják, Gaibl zarándokcsapata későn gondolt a visszavonulásra és igy nem tudnak Lourdesböl kijutni, bár a különböző konzulátusok közben­járását is kikérték. Ha csak a véletlen szerencse ki nem segiti őket a bajból, valószínűleg ott kell maradniok a háború befejeztéig és talán szeren­cséjük, hegy a szent helyen vannak, mert ott szelídebbek és irgalmasabbak a francia lelkek, mint az ország többi részeiben. * Korai segélyezés. Nagyon korainak tar­tottuk megindulásakor a segélymozgalmat, hiszen még a tartalékosok fel sem vették a szürke ruhát, máris osztani kezdték az adományokat. Nagyon jól mondta egy tekintélyes férfia városunknak : — Ha most kiosztják az adományokat, mit adnak később, amikor csakugyan bekövetkezik a nyomorúság ?! Nem két hétig fog ez a háború tartani. Nem tagadjuk, hogy lehetnek oly szeren­csétlen, vagy élhetetlen családok, amelyekben a családfő napszámjával napról-napra tartotta fent a lelket és berukkolásával eltűnt a látóhatárról min­den segítség és reménység, de az is bizonyos, hogy a legtöbb család még most semmi segélyre se szorult rá. Nagyon sajnálatos jelenség lenne a mai pénzszük világban, ha a szép eszmétől felhevült urihölgyek már most kiszedve zsebünkből a jóté­konyságra szánt garasokat, azokkal nem helyesen gazdálkodnának. Tessék meggondolni, hogy másod­szor már nem fog adni senki, mert vagy a lehető legnagyobb összeget adta már a jelenlegi adako­zásnál valaki, vagy a pénztárak nem tudják folyó­sítani a hivatalnokok, tisztviselők teljes fizetését, vagy az előállható drágaság oly nyomást gyakorol a közönség tárcájára, hogy örülni fog, ha maga megélhet valahogy. Nem mondható helyesnek tehát, hogy a népkonyhák megkezdték a nagy főzési üzemet s jóformán boldognak-boldogtalannak osztják az ételt. Küldjenek ki „jótékony kémeket", akik megvizsgálják a segélyt kérő családok helyzetét és a családtagok munkabírását. A munkabíró egyéneket nem kell dologtalanságra szorítani azzal, hogy a szájukba röpítik a sült galambot. Még rosszabb eset, amit hallottunk, hogy egy jómódú asszony elment a népkonyhára az ételért, de az utcán igy fecsegett: — Csak nem hiszik, hogy megeszem? Van nekem ennivalóm, ez meg jó lesz a disznóknak. Tehát a segélyezési mozgalom csak ugy lesz egészséges, ha az ész megelőzi a szivet s ha az egész dolog komoly munka lesz, nem pedig hevülésből született uj sport. * A XIII. Országos Katholikus Nagygyűlést előkészítő bizottság, melynek tagjai Zichy János gróf, az Orsz. Katholikus Szövetség elnöke, Szmre­csányi Lajos egri érsek, Várady Árpád dr. kalocsa­bácsi érsek, Zsembery István dr. az Országos Katholikus Szövetség ügyvezető alelnöke, Hindy Zoltán az Országos Kath. Szövetség igazgatója, Andor György miniszteri tanácsos, Ernst Sándor dr. a Kath. Népszövetség vezérigazgatója, Giesswein Sándor dr. prelátus, országgy. képviselő, Mihályfi Ákos dr. egyetemi tanár, Szebeny Antal dr. ország­gyűlési képviselő, Zlinszky János dr. az Országos Katholikus Szövetség alelnöke, aug. 1-én d. u. az Országos Katholikus Szövetség tanácstermében rendkívüli ülést tartott, melyen elhatározta, hogy az Országos Katholikus Nagygyűlést, tekintettel a mozgósításra, bizonytalan időre elhalasztja. * A katonák eskütétele. Mult szerdán nagy­szerű esemény színhelye volt az esztergomi katonai barakktábor. Mióta a városunkban összegyűjtött vitézek elmentek a harc mezejére dicsőséget sze­rezni a hazának és önmaguknak, csendes lett városunknak minden része s nem is gondoltuk, hogy a háziezred egyik zászlóalja — 1200 ember — itt készülődik a nagy útra. Nem keresték a tüntető ünneplést, az utca népének éljenzését, de Isten áldását magukkal akarták vinni a nagy útra. Mráz őrnagy meghívására szerdán délután kiszáll­tak a táborba lovag Eitner E. Ákos főszékesegy­házi igazgató és dr. Csárszky István érseki iroda­igazgató s a szabad ég alatt felállított oltártól magyar és tót nyelven oktató és buzdító beszé­deket mondottak. Midőn a lelkészek megjelentek az oltárnál, rászállott a tisztek s a katonák arcára a komoly pillanat fönségének érzete, mintha csak valaki súgta volna a lelkeknek: — Közeledik hozzátok a hatalmas, a segitő Isten. Húzzátok magatokhoz, szívjátok be éltető lelkét! A lelkiatyák kioktatták a harcosokat az eskü fontosságáról és komolyságáról, majd a háború veszélyeiről s a győzelmes dicsőségről beszélve Isten, király és haza iránt hűségre buzdították őket. Eitner E. Ákos a beszédek végével imát mondott, szentelt vizzel meghintette, megáldotta a katonákat. A katonák három nyelven mondot­ták el az esküt. Erre Mráz őrnagy kezdett beszélni a tisztek­hez és a legénységhez s beszédében a mostani háború jogosságát, igazságosságát és szükséges voltát nyomatékosan hangoztatta. Majd ily szavak­kal buzdította őket: — A magyar baka csak győzni vagy halni tud a hazáért és királyért, már pedig ti Bars, Hont és Esztergom vármegyeiek magyar fiúk vagytok! Ezután ünnepélyes felvonulás volt és a kato­nák még a mult hét folyamán elmentek rendel­tetésük helyére. * Könyörgő ájtatosság Vízivárosban. A háború alkalmából a dicsőséges győzelem kivívá­sáért s a háború borzalmainak megrövidüléséért a vízivárosi plébánia templomban a háború tartama alatt minden kedden, csütörtökön s szombaton este 6 órakor könyörgő ájtatosság lesz. Az első kedden, Ö Felsége születésnapján lesz. Felhívjuk a közön­ség figyelmét, hogy a háborús időkben fokozottabb buzgósággal keressék fel Isten házát. Alig van valaki a városban, akinek hozzátartozója ne venne részt a háborúban. * Választmányi ülés. Mult szombaton hat órakor a magyar „Vöröskereszt" egyesület esz­tergomi fiókjának választmánya a városház tanács­termében ülést tartott, melynek elnöki tisztét Meszleny Pál főispán töltötte be. Az ülésen töb­bek között Vimmer Imre polgármester és neje, Reviczky Gáborné, Seyler Emil dr. vármegyei fő­orvos, Gönczy Béla dr. kórházi főorvos, Mattya­sovszky Béla dr. ügyvéd és mások jelentek meg. Rövid elnöki megnyitó után Seyler Emil dr. a bekövetkezett háború alkalmával való intézkedések előkészítésére nézve előterjesztéssel élt. Bejelen­tette, hogy a fiókegyesület egyedüli gondja a „Vöröskereszt" kórház ellátása és gondozása lesz, amely száz ágyra rendeztetik be. Á főorvos javas­latára megalakult a kórházi bizottság, amelynek elnöke dr. Machovich Gyula prael. kanonok, tag­jai pedig özv. Frey Ferencné, özv. Reviczky Gá­borné, továbbá Szecskay Kornél és Burián János ügyvédek lettek. A kórház állandó személyzete 12 népfelkelő katonából és 10 ápolóból fog állani. Elhatározta a gyűlés, hogy mindennemű dolgok ajándékozása iránt felhívást bocsájt a közönség­hez. Az elnökség azzal a kérelemmel fordult a bíboros hercegprímáshoz, hogy a jelenleg üresen álló nyergesujfalui főerdészlakot a katonák üdülő helyéül engedje át. A főorvos bejelentette, hogy Szögyénből 10 ápolónő jelentkezett, akik mind­egyike bármely pillanatban az egyesület rendelke­zésére áll. A kórháznak e hó 20.-áig teljesen fel­szerelve kell lenni. Az érseki „Vöröskereszt" kór­házon kívül még a Szent Anna zárda, a Szent Ferencrendiek székháza, végül a főgimnázium lesz hórházzá alakítva a sebesültek részére, azonban ezeknek fenntartásáról a hadügyi kormány gon­doskodik. A főorvos javaslatára a'választmány el­határozta, hogy a „Vöröskereszt".kórházban szük­ségesnek mutatkozó felszerelések beszerzését rövid időn belül végrehajtja, a pénztárost pedig felkérte, hogy a hátralékos tagdíjakat sürgősen szedje be. * Pénzt akarnak. Ha nem volna az eset nagyon szomorú, szinte nevetni lehetne rajta, hogy a hazafias tényéknél miképen kerekedik felül a nép bizonyos rétegében a kapzsiság. Most hogy a bevonult katonák családjait támogatni akarják, épugy hasznot akarnak húzni egyesek, mint az országos követválasztások idején. Akkor a szava­zatot bocsátják árúba, most pedig a véráldozatért óhajtanak anyagi kárpótlást. — Halljuk ugyanis, hogy mindazok, akik az ételadományokra nem szorulnak rá, pénzadományokat követelnek, sőt lázítanak oly irányban, hogy a pénzt osszák ki a segélyezendők között. Akinek nem kell az étel, annak pénzsegélyre se lehet szüksége. Ámbár azokat sem lehet kinevetni, akik az ételadomány mellett még egypár fillért is szeretnének, hiszen a valódi nagy nyomort egy ebéddel nem lehet tel­jesen leküzdeni és vannak olyan szükségletek, amelyek csakis pénzzel intézhetők el. Ezen esetben is hangoztatjuk, hogy ne elégedjék meg a hatóság a bevonultak összeírásával, hanem vizsgáltassa meg azt is, hogy hol van igazi nyomorúság. — A segélyezésnek leghelyesebb módja volna, ha a földmives népnek munkát adnának és az adomá­nyokból felemelt napszámokkal örvendeztetnék meg őket. Hiszen mindig azt olvassuk, hogy szükség van a munkaerőre, buzdítsunk mindenkit munkára. Ez az eljárás a legeredményesebb buzdítás volna, melyre a családanyák is hallgathatnának most, midőn gyermekeiket a napközi otthonokban dédel­getik a jószívű, nyájas kisasszonykák. * A katona a papnál. Városunk egyik plébániáján történt az eset, mikor az általános mozgósításkor tele volt Esztergom katonákkal. Hajnali négy óra előtt erélyesen zörögnek a plébános ablakán. A lelkiatya felriad álmából s kikémlel az ablakon. Látja, hogy egy katona áll ott várakozó arccal. — Mit kivan barátom? — szólítja meg a plébános a katonát. — Gyónni szeretnék, tisztelendő atyám, mi­előtt elutaznánk a harctérre. Zalamegyei vagyok és a kongregációnak tagja, azért a szentségek nélkül nem akarok útnak indulni. A plébános teljesítette a vitéz kérését, mire az megnyugodt lélekkel távozott. * Augusztus 2í-iki napfogyatkozás. Olyan eseménynek lesz Európa tanúja aug. 21-én, amilyen csak 85 év múlva, 1999-ben fog itt megismétlődni. Nem a háborút értem; lehet azonban, hogy ha most negyven évig tudott békében lenni Európa, a mostani háború után tud nyolcvanig is. De ez nem biztos. Biztos csak az, amit a matematika ki tud számítani. Már pedig a napfogyatkozást ki tudja számítani. Azt állithatjuk biztosan, hogy ná­lunk csak 85 év múlva lesz ismét napfogyatkozás. A mostani, aug. 21-iki napfogyatkozás azért is ér­dekes lesz, mivel Oroszországon is keresztül fog vonulni a Holdnak teljes árnyéka, még pedig kö­zel azon helyekhez, — lehet, hogy akkor már épen azon helyeken is, — hol a csatározások folynak. A teljes napfogyatkozás délben 12 ó. 42 p.-kor kezdődik Észak-Amerikától északra levő Bantes­föld és Albert herceg föld között lévő szigeteken. Ezután a Hold teljes árnyéka a Mellville-szorost, majd Grönland északi részét érinti s végig menve az Északi Jegestengeren, az északi sarkkörtől nem messze, Throndhjemtöl északra Norvégiába lép. Majd Svédországon Stockholm fölött átvonulva, érinti Finnország déli részét, áthalad a Keleti ten­geren és igy ér Rigánál orosz földre. Oroszország­ban Riga— Dünaburg—Winsk— Kiew városok jelzik az irányt. Továbbá a teljes napfogyatkozás helye lesz a Krimi félsziget, az Azovi tenger nyugati és a Fekete-tenger keleti része, majd az árnyék Tra­pezuntnál ázsiai területre lép és Előindia nyugati határain megszűnik a teljes napfogyatkozás dél­után 2 ó. 59 p.-kor. — A félárnyék, azaz részle­•

Next

/
Thumbnails
Contents