ESZTERGOM XIX. évfolyam 1914
1914-08-15 / 33. szám
papja: dr. Csernoch János bibornok pontifikálja ; ugyancsak a hercegprímás mondja az ünnepi szent beszédet is. * Főegyházmegyei hir. Ballai László felsőszőlősi adminisztrátor ugyanoda plébánossá neveztetett ki. * Halálozás. Kedden d. u. kisérték utolsó útjára Sin ka Ferencet, ki egy hosszú életen át végzett becsüles munkájával polgártársai szeretetét és becsülését vivta ki magának. Életében egyike volt legkitűnőbb épitö mestereinknek, kinek munkája — mint jelleme •— fitogatás nélküli, de szolid harmonikus: becsületes. Munkás életének maradandó művei hirdetik emlékét az egész főegyházmegyében, hol egészben vagy részben több mint harminc templom épült fel a keze alatt. Haláláról a család a következő jelentést adta ki: Sinka Ferenc Pál, Julianna, János, Erzsébet és László, úgy a saját, mint az Összes rokonság nevében mély fájdalommal tudatják, hogy szeretett jó édesatyjuk Sinka Ferenc épitőmester f. é. aug. hó 9.-én este 11 órakor, életének 71-ik évében, hosszú szenvedés és a haldoklók szentségének ájtatos felvétele után az Ürban elhunyt. Drága halottunkat folyó hó 11.-én d. u. 5 órakor fogjuk a kir. városi temető kápolnájából örök nyugvó helyére kisérni. Az engesztelő szentmise-áldozat ugyanazon napon d. e. 9 órakor a kir. városi plébánia-templomban fog a Mindenhatónak bemutattatni. Esztergom, 1914. augusztus 10. Adj .Uram örök nyugodalmat neki! * Szerencsétlenül járt ügyvéd. Mattyaßövszky Kálmán, a takarékpénztár ügyésze Ebeden a kocsijával felborult s lábát törte. A szerencsétlenül járt ügyvéd iránt városszerte nagy a részvét. * Külföldön rekedt zarándokesapat. Gaibl Sándor praelátus, pozsonyi kanonok úgyszólván minden évben vezet zarándokcsapatot a kereszténység szent helyeire: Jeruzsálembe, Rómába, vagy Lourdesbe. Ezen évben a nagy kongresszus folytán a lourdesi zarándoklat volt aktuális és az ájtatos hivők szép számban sorakoztak a prelátus zászlója körül. Közben kitört a háború s egész Európában megakadt a közlekedés a hadi csapatok szállítása miatt. Mint a budapesti napilapok árják, Gaibl zarándokcsapata későn gondolt a visszavonulásra és igy nem tudnak Lourdesböl kijutni, bár a különböző konzulátusok közbenjárását is kikérték. Ha csak a véletlen szerencse ki nem segiti őket a bajból, valószínűleg ott kell maradniok a háború befejeztéig és talán szerencséjük, hegy a szent helyen vannak, mert ott szelídebbek és irgalmasabbak a francia lelkek, mint az ország többi részeiben. * Korai segélyezés. Nagyon korainak tartottuk megindulásakor a segélymozgalmat, hiszen még a tartalékosok fel sem vették a szürke ruhát, máris osztani kezdték az adományokat. Nagyon jól mondta egy tekintélyes férfia városunknak : — Ha most kiosztják az adományokat, mit adnak később, amikor csakugyan bekövetkezik a nyomorúság ?! Nem két hétig fog ez a háború tartani. Nem tagadjuk, hogy lehetnek oly szerencsétlen, vagy élhetetlen családok, amelyekben a családfő napszámjával napról-napra tartotta fent a lelket és berukkolásával eltűnt a látóhatárról minden segítség és reménység, de az is bizonyos, hogy a legtöbb család még most semmi segélyre se szorult rá. Nagyon sajnálatos jelenség lenne a mai pénzszük világban, ha a szép eszmétől felhevült urihölgyek már most kiszedve zsebünkből a jótékonyságra szánt garasokat, azokkal nem helyesen gazdálkodnának. Tessék meggondolni, hogy másodszor már nem fog adni senki, mert vagy a lehető legnagyobb összeget adta már a jelenlegi adakozásnál valaki, vagy a pénztárak nem tudják folyósítani a hivatalnokok, tisztviselők teljes fizetését, vagy az előállható drágaság oly nyomást gyakorol a közönség tárcájára, hogy örülni fog, ha maga megélhet valahogy. Nem mondható helyesnek tehát, hogy a népkonyhák megkezdték a nagy főzési üzemet s jóformán boldognak-boldogtalannak osztják az ételt. Küldjenek ki „jótékony kémeket", akik megvizsgálják a segélyt kérő családok helyzetét és a családtagok munkabírását. A munkabíró egyéneket nem kell dologtalanságra szorítani azzal, hogy a szájukba röpítik a sült galambot. Még rosszabb eset, amit hallottunk, hogy egy jómódú asszony elment a népkonyhára az ételért, de az utcán igy fecsegett: — Csak nem hiszik, hogy megeszem? Van nekem ennivalóm, ez meg jó lesz a disznóknak. Tehát a segélyezési mozgalom csak ugy lesz egészséges, ha az ész megelőzi a szivet s ha az egész dolog komoly munka lesz, nem pedig hevülésből született uj sport. * A XIII. Országos Katholikus Nagygyűlést előkészítő bizottság, melynek tagjai Zichy János gróf, az Orsz. Katholikus Szövetség elnöke, Szmrecsányi Lajos egri érsek, Várady Árpád dr. kalocsabácsi érsek, Zsembery István dr. az Országos Katholikus Szövetség ügyvezető alelnöke, Hindy Zoltán az Országos Kath. Szövetség igazgatója, Andor György miniszteri tanácsos, Ernst Sándor dr. a Kath. Népszövetség vezérigazgatója, Giesswein Sándor dr. prelátus, országgy. képviselő, Mihályfi Ákos dr. egyetemi tanár, Szebeny Antal dr. országgyűlési képviselő, Zlinszky János dr. az Országos Katholikus Szövetség alelnöke, aug. 1-én d. u. az Országos Katholikus Szövetség tanácstermében rendkívüli ülést tartott, melyen elhatározta, hogy az Országos Katholikus Nagygyűlést, tekintettel a mozgósításra, bizonytalan időre elhalasztja. * A katonák eskütétele. Mult szerdán nagyszerű esemény színhelye volt az esztergomi katonai barakktábor. Mióta a városunkban összegyűjtött vitézek elmentek a harc mezejére dicsőséget szerezni a hazának és önmaguknak, csendes lett városunknak minden része s nem is gondoltuk, hogy a háziezred egyik zászlóalja — 1200 ember — itt készülődik a nagy útra. Nem keresték a tüntető ünneplést, az utca népének éljenzését, de Isten áldását magukkal akarták vinni a nagy útra. Mráz őrnagy meghívására szerdán délután kiszálltak a táborba lovag Eitner E. Ákos főszékesegyházi igazgató és dr. Csárszky István érseki irodaigazgató s a szabad ég alatt felállított oltártól magyar és tót nyelven oktató és buzdító beszédeket mondottak. Midőn a lelkészek megjelentek az oltárnál, rászállott a tisztek s a katonák arcára a komoly pillanat fönségének érzete, mintha csak valaki súgta volna a lelkeknek: — Közeledik hozzátok a hatalmas, a segitő Isten. Húzzátok magatokhoz, szívjátok be éltető lelkét! A lelkiatyák kioktatták a harcosokat az eskü fontosságáról és komolyságáról, majd a háború veszélyeiről s a győzelmes dicsőségről beszélve Isten, király és haza iránt hűségre buzdították őket. Eitner E. Ákos a beszédek végével imát mondott, szentelt vizzel meghintette, megáldotta a katonákat. A katonák három nyelven mondották el az esküt. Erre Mráz őrnagy kezdett beszélni a tisztekhez és a legénységhez s beszédében a mostani háború jogosságát, igazságosságát és szükséges voltát nyomatékosan hangoztatta. Majd ily szavakkal buzdította őket: — A magyar baka csak győzni vagy halni tud a hazáért és királyért, már pedig ti Bars, Hont és Esztergom vármegyeiek magyar fiúk vagytok! Ezután ünnepélyes felvonulás volt és a katonák még a mult hét folyamán elmentek rendeltetésük helyére. * Könyörgő ájtatosság Vízivárosban. A háború alkalmából a dicsőséges győzelem kivívásáért s a háború borzalmainak megrövidüléséért a vízivárosi plébánia templomban a háború tartama alatt minden kedden, csütörtökön s szombaton este 6 órakor könyörgő ájtatosság lesz. Az első kedden, Ö Felsége születésnapján lesz. Felhívjuk a közönség figyelmét, hogy a háborús időkben fokozottabb buzgósággal keressék fel Isten házát. Alig van valaki a városban, akinek hozzátartozója ne venne részt a háborúban. * Választmányi ülés. Mult szombaton hat órakor a magyar „Vöröskereszt" egyesület esztergomi fiókjának választmánya a városház tanácstermében ülést tartott, melynek elnöki tisztét Meszleny Pál főispán töltötte be. Az ülésen többek között Vimmer Imre polgármester és neje, Reviczky Gáborné, Seyler Emil dr. vármegyei főorvos, Gönczy Béla dr. kórházi főorvos, Mattyasovszky Béla dr. ügyvéd és mások jelentek meg. Rövid elnöki megnyitó után Seyler Emil dr. a bekövetkezett háború alkalmával való intézkedések előkészítésére nézve előterjesztéssel élt. Bejelentette, hogy a fiókegyesület egyedüli gondja a „Vöröskereszt" kórház ellátása és gondozása lesz, amely száz ágyra rendeztetik be. Á főorvos javaslatára megalakult a kórházi bizottság, amelynek elnöke dr. Machovich Gyula prael. kanonok, tagjai pedig özv. Frey Ferencné, özv. Reviczky Gáborné, továbbá Szecskay Kornél és Burián János ügyvédek lettek. A kórház állandó személyzete 12 népfelkelő katonából és 10 ápolóból fog állani. Elhatározta a gyűlés, hogy mindennemű dolgok ajándékozása iránt felhívást bocsájt a közönséghez. Az elnökség azzal a kérelemmel fordult a bíboros hercegprímáshoz, hogy a jelenleg üresen álló nyergesujfalui főerdészlakot a katonák üdülő helyéül engedje át. A főorvos bejelentette, hogy Szögyénből 10 ápolónő jelentkezett, akik mindegyike bármely pillanatban az egyesület rendelkezésére áll. A kórháznak e hó 20.-áig teljesen felszerelve kell lenni. Az érseki „Vöröskereszt" kórházon kívül még a Szent Anna zárda, a Szent Ferencrendiek székháza, végül a főgimnázium lesz hórházzá alakítva a sebesültek részére, azonban ezeknek fenntartásáról a hadügyi kormány gondoskodik. A főorvos javaslatára a'választmány elhatározta, hogy a „Vöröskereszt".kórházban szükségesnek mutatkozó felszerelések beszerzését rövid időn belül végrehajtja, a pénztárost pedig felkérte, hogy a hátralékos tagdíjakat sürgősen szedje be. * Pénzt akarnak. Ha nem volna az eset nagyon szomorú, szinte nevetni lehetne rajta, hogy a hazafias tényéknél miképen kerekedik felül a nép bizonyos rétegében a kapzsiság. Most hogy a bevonult katonák családjait támogatni akarják, épugy hasznot akarnak húzni egyesek, mint az országos követválasztások idején. Akkor a szavazatot bocsátják árúba, most pedig a véráldozatért óhajtanak anyagi kárpótlást. — Halljuk ugyanis, hogy mindazok, akik az ételadományokra nem szorulnak rá, pénzadományokat követelnek, sőt lázítanak oly irányban, hogy a pénzt osszák ki a segélyezendők között. Akinek nem kell az étel, annak pénzsegélyre se lehet szüksége. Ámbár azokat sem lehet kinevetni, akik az ételadomány mellett még egypár fillért is szeretnének, hiszen a valódi nagy nyomort egy ebéddel nem lehet teljesen leküzdeni és vannak olyan szükségletek, amelyek csakis pénzzel intézhetők el. Ezen esetben is hangoztatjuk, hogy ne elégedjék meg a hatóság a bevonultak összeírásával, hanem vizsgáltassa meg azt is, hogy hol van igazi nyomorúság. — A segélyezésnek leghelyesebb módja volna, ha a földmives népnek munkát adnának és az adományokból felemelt napszámokkal örvendeztetnék meg őket. Hiszen mindig azt olvassuk, hogy szükség van a munkaerőre, buzdítsunk mindenkit munkára. Ez az eljárás a legeredményesebb buzdítás volna, melyre a családanyák is hallgathatnának most, midőn gyermekeiket a napközi otthonokban dédelgetik a jószívű, nyájas kisasszonykák. * A katona a papnál. Városunk egyik plébániáján történt az eset, mikor az általános mozgósításkor tele volt Esztergom katonákkal. Hajnali négy óra előtt erélyesen zörögnek a plébános ablakán. A lelkiatya felriad álmából s kikémlel az ablakon. Látja, hogy egy katona áll ott várakozó arccal. — Mit kivan barátom? — szólítja meg a plébános a katonát. — Gyónni szeretnék, tisztelendő atyám, mielőtt elutaznánk a harctérre. Zalamegyei vagyok és a kongregációnak tagja, azért a szentségek nélkül nem akarok útnak indulni. A plébános teljesítette a vitéz kérését, mire az megnyugodt lélekkel távozott. * Augusztus 2í-iki napfogyatkozás. Olyan eseménynek lesz Európa tanúja aug. 21-én, amilyen csak 85 év múlva, 1999-ben fog itt megismétlődni. Nem a háborút értem; lehet azonban, hogy ha most negyven évig tudott békében lenni Európa, a mostani háború után tud nyolcvanig is. De ez nem biztos. Biztos csak az, amit a matematika ki tud számítani. Már pedig a napfogyatkozást ki tudja számítani. Azt állithatjuk biztosan, hogy nálunk csak 85 év múlva lesz ismét napfogyatkozás. A mostani, aug. 21-iki napfogyatkozás azért is érdekes lesz, mivel Oroszországon is keresztül fog vonulni a Holdnak teljes árnyéka, még pedig közel azon helyekhez, — lehet, hogy akkor már épen azon helyeken is, — hol a csatározások folynak. A teljes napfogyatkozás délben 12 ó. 42 p.-kor kezdődik Észak-Amerikától északra levő Bantesföld és Albert herceg föld között lévő szigeteken. Ezután a Hold teljes árnyéka a Mellville-szorost, majd Grönland északi részét érinti s végig menve az Északi Jegestengeren, az északi sarkkörtől nem messze, Throndhjemtöl északra Norvégiába lép. Majd Svédországon Stockholm fölött átvonulva, érinti Finnország déli részét, áthalad a Keleti tengeren és igy ér Rigánál orosz földre. Oroszországban Riga— Dünaburg—Winsk— Kiew városok jelzik az irányt. Továbbá a teljes napfogyatkozás helye lesz a Krimi félsziget, az Azovi tenger nyugati és a Fekete-tenger keleti része, majd az árnyék Trapezuntnál ázsiai területre lép és Előindia nyugati határain megszűnik a teljes napfogyatkozás délután 2 ó. 59 p.-kor. — A félárnyék, azaz részle•
