ESZTERGOM XIX. évfolyam 1914

1914-06-28 / 26. szám

Tetszetős, de hamis állítás. Igen, hamis állítás, mert a saját eddigi szereplésük bizonyította be az ellenkezőjét. Azt elismerjük, hogy a kormánnyal egyet­értve könnyebben lehet jól jövedelmező közjegyző­séget, gyógyszertárt és hasonló földi jókat szerezni, de ezek inkább szolgálnak az egyén, mint a köz javára. Éppen a közelmúltban volt húsz esztendeje annak, hogy a képviselőház az egyházpolitikai javaslatokat megszavazta, pedig az akkori többség­ben, a szabadelvűpártban szintén voltak katholiku­sok, mi több, jó katholikusok, söt papok is. Az az elv, hogy a kormánnyal egyetértve többre juthatunk, már akkor is járta. Akkor is mondták már: lehetetlen, hogy a kormány ne vegye figye­lembe pártjának kath. tagjait. És mi történt? Talán figyelembe vette ? Az egyházpolitikai törvények a figyelembevevésnek éppen az ellenkezőjét tanúsítják. Mit használt akkor, hogy voltak képviselők a pártokban, kik katholicitásuk miatt ellenezték az egyházpolitikai javaslatokat? Semmit sem használt, mert nem tudta pótolni azt a hiányt, hogy ezek a katholikus képviselők nem egy kimondott egy­séges pártot alkottak. Hiába volt meg a főrendi­házban a javaslatok ellenére, hiába voltak a kép­viselőházban a szabadelvüpárti és más pártbeli kath. képviselők. A kath. álláspontot csak kath. párt viheti keresztül, mert parlamentáris élet­ben csak az az eszme valósulhat meg, mely­nek pártja van a parlamentben. Kath. politikát szolgálni nem katholikus alapú pártban, akarni lehet csak. De hagyjuk a multat. A közelmúlt is mutat ehhez hasonló esetet. Figyelembe vette-e a munka­párti kormány, hogy a párt kath. tagjai előtt nem közömbös dolog ez, megkérdezik-e az állam­polgároktól vallási hovatartozásukat, avagy nem ? Sokszor hallottuk azt már, hogy a történelem az élet mestere, ez egyszer ne halljuk hiába. Lám Tisza István a jun. 4-iki erőszak után nem volt kíváncsi a nemzet Ítéletére, mert mikor nov. 18-ika után kíváncsiskodott, kíváncsisága megégette a kezét. Legyünk mi is okosak, hisz minket a kormá­nyok ölelő karja nem egyszer karolt már át úgy, hogy ölelésével megfojtson. Vegyünk most egy másik körülményt figye­lembe. Hasznunkra szolgál-e nekünk katholikusoknak, hogy testvéreink egy része nem tart mindenben velünk? Javunkra válik-e, hogy oly emberek, kik­nek neve katholicitásuk révén lett ismeretes az országban, nem a kimondottan kath. néppártban foglalnak helyet? Nem gondolják-e, hogy a kevésbé önállóakat megtéveszheti az ő pártállásuk? Hic Rhodus, hic- salta. Vagy-vagy. Két úrnak szolgálni nem lehet. Ha helyet foglalnak oly párt­ban, mely mint a szabadelvűpárt, irtó hadjáratot indított az életrekelő kath. párt ellen, akkor ellenünk vannak, Ha helyet foglalnak oly pártban, mely nem bánja, hogy az államhivatalnokok az államra nézve hátrányos üzletet kötnek azért, hogy a pártkassza megteljék; ha nem küzdenek oly államférfiak ellen, kiknek példája az országban csak erőszakos basákat, csalárd panamistákat nevel, akkor nem küzdnek a mi elveinkért, akkor meg­tagadják a kath. álláspontot, akkor ellenünk van­nak. Ellenünk vannak, kárt okoznak, mert nem teljes erejükből küzdnek a mi elveinkért, mert megtévesztik a kevésbé önálló embereket. Mi néppártiak ezért nem helyeselhetjük azt a balkezű politikát, mely a kormányokhoz való simulással akar eredményeket elérni. A mi politikánk kath. politika, a mi alapunk szilárd alap. Eltérni tőle egy hajszálnyit sem szabad, mert ha mi közeledünk a liberális alapú kormányhoz, az a kormánynak javára válhat, nekünk azonban ártal­munkra szolgál. Tegyük fel azonban, hogy a kormányok, tekintettel pártjuk kath. tagjaira, valóban kedvez­nének a katholicizmusnak, a Pázmány-egyetemből nem lakoltatnák ki a keresztet; a kezelésük alatt alatt álló kath. pénzek hovaforditásánál nem annyira a maguk, hanem inkább a katholicizmus érdekeit néznék; nem szórnák két kézzel a pénzt akkor, mikor a felekezetek támogatásáról van szó és nem garasoskodnának akkor, mikor mi kérnők azt, amihez jogunk van; nem húznák halasz­tanák a kath. autonómia ügyét; pártfogolnák a hitvallásos oktatást, söt még azt is átlátnák, hogy bizony igazságtalan állapot az, melyben a magát felekezetlennek mondó állam miniszterének, sőt talán szabadkőműves miniszterének a felterjesz­tésére nevezi ki a király a kath. egyház főpapjait... Tegyük fel, hogy többi sérelmünket is igyekezné­nek jóvátenni, de máskülönben csak úgy járnának el, ahogy nekik jól esik. Nem bánnák, ha az államhivatalnokok az államra nézve káros üzleteket kötnének, csak azért, hogy a pártkassza „köz­érdek"-bői megteljék. Szabad-e nekünk ily kormányt támogatnunk? Nekünk, kik nemcsak katholicitásunknak, de ma­gyarságunknak is tudatában vagyunk. Hazafias politika-e az ily kormány ellen nem küzdeni, az ily pártot támogatni vagy legjobb esetben csak a sziv mélyén mondani ellen ily uralomnak? Itt nincs helye a tétovázásnak. Itt mellőzni kell az egyéni ambíciókat, nincs létjogosultsága a kényelmes várakozásnak, itt nyílt színvallásra, le­mondani tudó küzdőkre van szükség. A kormány árnyéka, megengedjük, kellemes árnyék, de mégis csak árnyék. Az árnyék korlátozza a nap hevét, nekünk pedig erre az éltető hévre nagyon is szükségünk van. Zs. E. HÍREK. * Itthon a hercegprimás. Dr. Csernoch János biboros-hercegprimás dr. Lepold Antal titkára kíséretében Budapestről hazaérkezett. Szer­dán, a bíborost névnapja alkalmából nagyon sokan üdvözölték az érseki palotában kitett íven. * Szent Péter és Pál ünnepe. Hétfőn, sz. Péter és Pál apostolok ünnepén d. e. 9 órakor ünnepélyes szent mise lesz a bazilikában, melyet Graeffel János prelátus-kanonok, nagyprépost­helyettes celebrál. * A hercegprimás névnapja Dr. Csernoch János bibornok-hercegprimást igen sokan üdvözöl­ték névnapja alkalmából. A hercegprimási palotá­ban kitett íven is számosan gratuláltak az egyház­fejedelemnek, ki teljes csendben s visszavonult­ságban töltötte el e napot a budapesti szt. Imre kollégiumi lakásán. Esztergom sz. királyi város közönsége felhasználva a szép alkalmat, üdvözlő feliratot intézett a főpásztorhoz. A felirat szövege a következő: Főmagasságu és Főtisztelendő Bibornok-Hercegprimás, Érsek Ur 1 Kegyelmes Urunk! Esztergom szabad királyi város közönsége a mai napon tartott rendes közgyűlésében lelkes örömmel ünnepelte Isten 0 szent Felségének ama mérhetetlen kegyelmét, amelylyel Eminentiádnak névnapját megérni engedte és minden következtetés szerint, drága egészségét és munkaképességét s mindezen testi előnyök mellett szivének szeretet­teljes hajlandóságát változatlanul kegyelmesen megőrizte! A lelkes ünneplésnek nemcsak azok a tisz­teletteljes érzelmek adtak értékes tartalmat, ame­lyek a Tekintély irányában kötelezők, hanem azon szívvel-lélekkel átérzett hála is, amely Eminentiád gondviselő szeretete nyomán a városi közönség bensőséges viszontszeretetében él és élni fog mindaddig, amig azok a hatalmas alkotások álla­nak, amelyeket a nagy prímások idealismusa teremtett és amelyek továbbépítésének érdekében Eminentiád oly fáradhatlanul tevékenykedik! Midőn Esztergom szabad királyi város közön­ségének hálás érzelmeit tiszteletteljesen tolmácsolni szerencsések lehetünk, ugyanazon érzelmek mélyé­ből fakadó bensőséges fohászban kérjük a Min­denhatót : Éltesse Eminentiádat igen igen soká és részesítse állandó, bőséges áldásában! Kelt Esztergomban, a szabad királyi város közönségének 1914. évi június hó 25.-én tartott közgyűléséből. A szabad királyi város közönsége nevében hódoló tisztelettel Eminentiádnak alázatos szolgái: Hoffmann Ferenc s. k. O'sváth Andor s. k. polgármester h. főjegyző. * Megbizás. Ő Eminenciája a bíboros Her­cegprimás Marcis Gyula nagyszombati kanonokot megbízta Jedlicska Pál Érsekhelynök távollétében az érsekhelynökségi ügyek intézésével. A megbi­zás június 19-étől augusztus hó 20-ig tart. * A bazilikái papszentelés. Megható mó­don folyt le mult vasárnap a bazilikái papszen­telés. Már 8 óra után megteltek a szentély pad­jai, kiki sietett a főszékesegyházba, hogy szem­tanuja lehessen a lélekemelő, fenséges szertartás­nak. Csernoch János dr. bibornok-hercegprimás fényes segédlettel mondotta a 9 órai nagy szent­misét, mely alatt a főegyházmegye 20 végzett theologusát szentelte fel, kikhez még két amerikai theologus is járult s igy a felszentelendők száma 22-re emelkedett. A szentelés után szívből jövő szép beszédet intézett a főpásztor a felszentel­tekhez s főleg a tiszteletet s az engedelmességet kötötte a szivükre, mely két erénynek gyakorlá­sát minden pap ígéri a szentelés szertartásában. Délben a hercegprimás díszebédet adott a fel­szentelt papok tiszteletére. * Kinevezések. Mark József ezredest, a 26. gy. e. parancsnokát a miskolci 30. dandár parancsnokává, mig Borota Livius ezredes, eddigi zászlóalj parancsnokot a 26. gy. e. parancsnokává nevezték ki. * Szabadságon. Julius elsejétől kezdi meg szabadságát Vimmer Imre polgármester, akit Hoffmann Ferenc pénzügyi tanácsos fog helyet­tesíteni. * Eljegyzés. Vettük a következő eljegyzési hirt: Altspach Lajos cs. és kir. főhadnagy Buda­pest, Oltóssy Mimi Esztergom, jegyesek. 1914. január havában. * Simor rekviem. F. hó 23-án ünnepélyes gyászmise volt a bazilikában boldogult Simor János hercegprimás lelkiüdvéért. A szentmisét Fehér Gyula dr. prelátus-kanonok mondotta s azon megjelentek az elhunyt bibornok rokonai is. Igy Rapcsák Imre dr. és neje Vácról, továbbá a Nedeczky és Kapisztory családok s a kardinális több tisztelője. A mai népgyűlés. Nagy örömmel vett tu­domást varosunk közönsége ama mozgalomról, mely Esztergom városát is belekapcsolva az or­szágos mozgalomba, itt is felemeli tiltakozó sza­vát a szabadgondolkozó radikálisok egyik politi­kai programmja; a vallásnak az iskolából való kiküszöbölése ellen. Súlyt ad a mozgalomnak, hogy annak élére városunk vezéregyéniségei álla­nak : dr. Perényi Kálmán alispán, Vimmer Imre polgármester, dr. Machovich Gyula főegyházme­gyei s dr. Pacséry Károly kir. tanfelügyelő. Alá­írásokat is gyűjtenek városszerte, mely az ország­gyűléshez beadandó petíciónak lesz egyik hatal­mas érve. A rendezés munkálataiban Keményfy Kálmán s Mátéffy Viktor plébánosok, az egye­sületek vezetősége s a tanítóság vesz részt. * Egy végzett theologus halála. Tanuló pályájának végpontján ép a nyilvános élet küszöbén ragadta el a halál Matovics Emil nagyszombati származású végzett főegyházmegyei theologust. Mindig tiszta jeles tanuló volt, a tanulástól és tudományos kutatástól erővel sem lehetett vissza­tartani. Társainak példányképe, a szeminárium büszkesége volt. Az évvégi vizsgákat fényes ered­ménnyel még letette (indexében soha egyesnél rosszabb jegy nem volt), még a május végén tartott majálison is részt vett és megmászta a magas visegrádi várhegyet. Nagy lelki erejével palástolta tüdejének gyönge állapotát. De már júniusban ágyba döntötte őt a sorvasztó láz, ép annyi ereje volt, hogy haza mehetett, hol f. hó 23-án reggel 3 órakor, hamarabb mint ismerősei gondolták volna, visszaadta lelkét Teremtőjének. A közös fényképen még látható, erőteljes vonásain a kór minden tünete nülkül. Fiatal kora miatt rendek nélkül maradt. Temetése f. hó 25-én, csütörtökön volt nagy részvét mellett Nagyszombat­ban. Társai és előjárói panaszos imái kisérik az örök hazába. R. i. p. * Városi közgyűlés. Csütörtök délután Esz­tergom sz. kir. város képviselőtestüle közgyűlést tartott. A tárgysorozat első pontját dr. Csernoch János biboros-hercegprimásnak a kisdunai hid felépítésére tett 20,000 K-ás adománya képezte, melyet a közgyűlés kitörő éljenzéssel vett tudo­másul. Majd Vimmer Imre polgármester kegyeletes szavakkal emlékezett meg Kossuth Ferencnek, a város díszpolgárának elhunytáról. Majd bejelentette a közgyűlésnek, hogy a király dr. Aldori Mór városi főorvost kir. tanácsossá nevezte ki. Ezt a valóban jól megérdemelt kitüntetést a képviselő­testület örvendve fogadta, aztán tudomásul vette, hogy ezentúl a Szent István tiszteletére rendezett hivatalos ünnepségek Nagyboldogasszony napján lesznek megtartva. A pénzügyi bizottság és tanács javaslatára és 70 aláíró indítványára dr. Helcz Antal volt polgármester részére 1200 K. évi kegy­dijat szavazott meg a közgyűlés. A budapest— esztergomi villamos ügyében határozott még a képviselőtestület, mig nem néhány felszólalás után a polgármester a közgyűlést bezárta. * Egy tanitó ünneplése. Intim, meleg ün­neplésben részesítette Esztergom város iskolaszéke és tanitókara Hagara Antal igazgató-tanítót és szentgyörgymezöi kántort jól megérdemelt nyuga­lomba vonulása alkalmával. A mindenki által sze­retett jó és kedélyes Tóni bácsi 46 éve lankádat-

Next

/
Thumbnails
Contents