ESZTERGOM XIX. évfolyam 1914

1914-06-28 / 26. szám

Tetszetős, de hamis állítás. Igen, hamis állítás, mert a saját eddigi szereplésük bizonyította be az ellenkezőjét. Azt elismerjük, hogy a kormánnyal egyetértve könnyebben lehet jól jövedelmező közjegyzőséget, gyógyszertárt és hasonló földi jókat szerezni, de ezek inkább szolgálnak az egyén, mint a köz javára. Éppen a közelmúltban volt húsz esztendeje annak, hogy a képviselőház az egyházpolitikai javaslatokat megszavazta, pedig az akkori többségben, a szabadelvűpártban szintén voltak katholikusok, mi több, jó katholikusok, söt papok is. Az az elv, hogy a kormánnyal egyetértve többre juthatunk, már akkor is járta. Akkor is mondták már: lehetetlen, hogy a kormány ne vegye figyelembe pártjának kath. tagjait. És mi történt? Talán figyelembe vette ? Az egyházpolitikai törvények a figyelembevevésnek éppen az ellenkezőjét tanúsítják. Mit használt akkor, hogy voltak képviselők a pártokban, kik katholicitásuk miatt ellenezték az egyházpolitikai javaslatokat? Semmit sem használt, mert nem tudta pótolni azt a hiányt, hogy ezek a katholikus képviselők nem egy kimondott egységes pártot alkottak. Hiába volt meg a főrendiházban a javaslatok ellenére, hiába voltak a képviselőházban a szabadelvüpárti és más pártbeli kath. képviselők. A kath. álláspontot csak kath. párt viheti keresztül, mert parlamentáris életben csak az az eszme valósulhat meg, melynek pártja van a parlamentben. Kath. politikát szolgálni nem katholikus alapú pártban, akarni lehet csak. De hagyjuk a multat. A közelmúlt is mutat ehhez hasonló esetet. Figyelembe vette-e a munkapárti kormány, hogy a párt kath. tagjai előtt nem közömbös dolog ez, megkérdezik-e az állampolgároktól vallási hovatartozásukat, avagy nem ? Sokszor hallottuk azt már, hogy a történelem az élet mestere, ez egyszer ne halljuk hiába. Lám Tisza István a jun. 4-iki erőszak után nem volt kíváncsi a nemzet Ítéletére, mert mikor nov. 18-ika után kíváncsiskodott, kíváncsisága megégette a kezét. Legyünk mi is okosak, hisz minket a kormányok ölelő karja nem egyszer karolt már át úgy, hogy ölelésével megfojtson. Vegyünk most egy másik körülményt figyelembe. Hasznunkra szolgál-e nekünk katholikusoknak, hogy testvéreink egy része nem tart mindenben velünk? Javunkra válik-e, hogy oly emberek, kiknek neve katholicitásuk révén lett ismeretes az országban, nem a kimondottan kath. néppártban foglalnak helyet? Nem gondolják-e, hogy a kevésbé önállóakat megtéveszheti az ő pártállásuk? Hic Rhodus, hic- salta. Vagy-vagy. Két úrnak szolgálni nem lehet. Ha helyet foglalnak oly pártban, mely mint a szabadelvűpárt, irtó hadjáratot indított az életrekelő kath. párt ellen, akkor ellenünk vannak, Ha helyet foglalnak oly pártban, mely nem bánja, hogy az államhivatalnokok az államra nézve hátrányos üzletet kötnek azért, hogy a pártkassza megteljék; ha nem küzdenek oly államférfiak ellen, kiknek példája az országban csak erőszakos basákat, csalárd panamistákat nevel, akkor nem küzdnek a mi elveinkért, akkor megtagadják a kath. álláspontot, akkor ellenünk vannak. Ellenünk vannak, kárt okoznak, mert nem teljes erejükből küzdnek a mi elveinkért, mert megtévesztik a kevésbé önálló embereket. Mi néppártiak ezért nem helyeselhetjük azt a balkezű politikát, mely a kormányokhoz való simulással akar eredményeket elérni. A mi politikánk kath. politika, a mi alapunk szilárd alap. Eltérni tőle egy hajszálnyit sem szabad, mert ha mi közeledünk a liberális alapú kormányhoz, az a kormánynak javára válhat, nekünk azonban ártalmunkra szolgál. Tegyük fel azonban, hogy a kormányok, tekintettel pártjuk kath. tagjaira, valóban kedveznének a katholicizmusnak, a Pázmány-egyetemből nem lakoltatnák ki a keresztet; a kezelésük alatt alatt álló kath. pénzek hovaforditásánál nem annyira a maguk, hanem inkább a katholicizmus érdekeit néznék; nem szórnák két kézzel a pénzt akkor, mikor a felekezetek támogatásáról van szó és nem garasoskodnának akkor, mikor mi kérnők azt, amihez jogunk van; nem húznák halasztanák a kath. autonómia ügyét; pártfogolnák a hitvallásos oktatást, söt még azt is átlátnák, hogy bizony igazságtalan állapot az, melyben a magát felekezetlennek mondó állam miniszterének, sőt talán szabadkőműves miniszterének a felterjesztésére nevezi ki a király a kath. egyház főpapjait... Tegyük fel, hogy többi sérelmünket is igyekeznének jóvátenni, de máskülönben csak úgy járnának el, ahogy nekik jól esik. Nem bánnák, ha az államhivatalnokok az államra nézve káros üzleteket kötnének, csak azért, hogy a pártkassza „közérdek"-bői megteljék. Szabad-e nekünk ily kormányt támogatnunk? Nekünk, kik nemcsak katholicitásunknak, de magyarságunknak is tudatában vagyunk. Hazafias politika-e az ily kormány ellen nem küzdeni, az ily pártot támogatni vagy legjobb esetben csak a sziv mélyén mondani ellen ily uralomnak? Itt nincs helye a tétovázásnak. Itt mellőzni kell az egyéni ambíciókat, nincs létjogosultsága a kényelmes várakozásnak, itt nyílt színvallásra, lemondani tudó küzdőkre van szükség. A kormány árnyéka, megengedjük, kellemes árnyék, de mégis csak árnyék. Az árnyék korlátozza a nap hevét, nekünk pedig erre az éltető hévre nagyon is szükségünk van. Zs. E. HÍREK. * Itthon a hercegprimás. Dr. Csernoch János biboros-hercegprimás dr. Lepold Antal titkára kíséretében Budapestről hazaérkezett. Szerdán, a bíborost névnapja alkalmából nagyon sokan üdvözölték az érseki palotában kitett íven. * Szent Péter és Pál ünnepe. Hétfőn, sz. Péter és Pál apostolok ünnepén d. e. 9 órakor ünnepélyes szent mise lesz a bazilikában, melyet Graeffel János prelátus-kanonok, nagypréposthelyettes celebrál. * A hercegprimás névnapja Dr. Csernoch János bibornok-hercegprimást igen sokan üdvözölték névnapja alkalmából. A hercegprimási palotában kitett íven is számosan gratuláltak az egyházfejedelemnek, ki teljes csendben s visszavonultságban töltötte el e napot a budapesti szt. Imre kollégiumi lakásán. Esztergom sz. királyi város közönsége felhasználva a szép alkalmat, üdvözlő feliratot intézett a főpásztorhoz. A felirat szövege a következő: Főmagasságu és Főtisztelendő Bibornok-Hercegprimás, Érsek Ur 1 Kegyelmes Urunk! Esztergom szabad királyi város közönsége a mai napon tartott rendes közgyűlésében lelkes örömmel ünnepelte Isten 0 szent Felségének ama mérhetetlen kegyelmét, amelylyel Eminentiádnak névnapját megérni engedte és minden következtetés szerint, drága egészségét és munkaképességét s mindezen testi előnyök mellett szivének szeretetteljes hajlandóságát változatlanul kegyelmesen megőrizte! A lelkes ünneplésnek nemcsak azok a tiszteletteljes érzelmek adtak értékes tartalmat, amelyek a Tekintély irányában kötelezők, hanem azon szívvel-lélekkel átérzett hála is, amely Eminentiád gondviselő szeretete nyomán a városi közönség bensőséges viszontszeretetében él és élni fog mindaddig, amig azok a hatalmas alkotások állanak, amelyeket a nagy prímások idealismusa teremtett és amelyek továbbépítésének érdekében Eminentiád oly fáradhatlanul tevékenykedik! Midőn Esztergom szabad királyi város közönségének hálás érzelmeit tiszteletteljesen tolmácsolni szerencsések lehetünk, ugyanazon érzelmek mélyéből fakadó bensőséges fohászban kérjük a Mindenhatót : Éltesse Eminentiádat igen igen soká és részesítse állandó, bőséges áldásában! Kelt Esztergomban, a szabad királyi város közönségének 1914. évi június hó 25.-én tartott közgyűléséből. A szabad királyi város közönsége nevében hódoló tisztelettel Eminentiádnak alázatos szolgái: Hoffmann Ferenc s. k. O'sváth Andor s. k. polgármester h. főjegyző. * Megbizás. Ő Eminenciája a bíboros Hercegprimás Marcis Gyula nagyszombati kanonokot megbízta Jedlicska Pál Érsekhelynök távollétében az érsekhelynökségi ügyek intézésével. A megbizás június 19-étől augusztus hó 20-ig tart. * A bazilikái papszentelés. Megható módon folyt le mult vasárnap a bazilikái papszentelés. Már 8 óra után megteltek a szentély padjai, kiki sietett a főszékesegyházba, hogy szemtanuja lehessen a lélekemelő, fenséges szertartásnak. Csernoch János dr. bibornok-hercegprimás fényes segédlettel mondotta a 9 órai nagy szentmisét, mely alatt a főegyházmegye 20 végzett theologusát szentelte fel, kikhez még két amerikai theologus is járult s igy a felszentelendők száma 22-re emelkedett. A szentelés után szívből jövő szép beszédet intézett a főpásztor a felszenteltekhez s főleg a tiszteletet s az engedelmességet kötötte a szivükre, mely két erénynek gyakorlását minden pap ígéri a szentelés szertartásában. Délben a hercegprimás díszebédet adott a felszentelt papok tiszteletére. * Kinevezések. Mark József ezredest, a 26. gy. e. parancsnokát a miskolci 30. dandár parancsnokává, mig Borota Livius ezredes, eddigi zászlóalj parancsnokot a 26. gy. e. parancsnokává nevezték ki. * Szabadságon. Julius elsejétől kezdi meg szabadságát Vimmer Imre polgármester, akit Hoffmann Ferenc pénzügyi tanácsos fog helyettesíteni. * Eljegyzés. Vettük a következő eljegyzési hirt: Altspach Lajos cs. és kir. főhadnagy Budapest, Oltóssy Mimi Esztergom, jegyesek. 1914. január havában. * Simor rekviem. F. hó 23-án ünnepélyes gyászmise volt a bazilikában boldogult Simor János hercegprimás lelkiüdvéért. A szentmisét Fehér Gyula dr. prelátus-kanonok mondotta s azon megjelentek az elhunyt bibornok rokonai is. Igy Rapcsák Imre dr. és neje Vácról, továbbá a Nedeczky és Kapisztory családok s a kardinális több tisztelője. A mai népgyűlés. Nagy örömmel vett tudomást varosunk közönsége ama mozgalomról, mely Esztergom városát is belekapcsolva az országos mozgalomba, itt is felemeli tiltakozó szavát a szabadgondolkozó radikálisok egyik politikai programmja; a vallásnak az iskolából való kiküszöbölése ellen. Súlyt ad a mozgalomnak, hogy annak élére városunk vezéregyéniségei állanak : dr. Perényi Kálmán alispán, Vimmer Imre polgármester, dr. Machovich Gyula főegyházmegyei s dr. Pacséry Károly kir. tanfelügyelő. Aláírásokat is gyűjtenek városszerte, mely az országgyűléshez beadandó petíciónak lesz egyik hatalmas érve. A rendezés munkálataiban Keményfy Kálmán s Mátéffy Viktor plébánosok, az egyesületek vezetősége s a tanítóság vesz részt. * Egy végzett theologus halála. Tanuló pályájának végpontján ép a nyilvános élet küszöbén ragadta el a halál Matovics Emil nagyszombati származású végzett főegyházmegyei theologust. Mindig tiszta jeles tanuló volt, a tanulástól és tudományos kutatástól erővel sem lehetett visszatartani. Társainak példányképe, a szeminárium büszkesége volt. Az évvégi vizsgákat fényes eredménnyel még letette (indexében soha egyesnél rosszabb jegy nem volt), még a május végén tartott majálison is részt vett és megmászta a magas visegrádi várhegyet. Nagy lelki erejével palástolta tüdejének gyönge állapotát. De már júniusban ágyba döntötte őt a sorvasztó láz, ép annyi ereje volt, hogy haza mehetett, hol f. hó 23-án reggel 3 órakor, hamarabb mint ismerősei gondolták volna, visszaadta lelkét Teremtőjének. A közös fényképen még látható, erőteljes vonásain a kór minden tünete nülkül. Fiatal kora miatt rendek nélkül maradt. Temetése f. hó 25-én, csütörtökön volt nagy részvét mellett Nagyszombatban. Társai és előjárói panaszos imái kisérik az örök hazába. R. i. p. * Városi közgyűlés. Csütörtök délután Esztergom sz. kir. város képviselőtestüle közgyűlést tartott. A tárgysorozat első pontját dr. Csernoch János biboros-hercegprimásnak a kisdunai hid felépítésére tett 20,000 K-ás adománya képezte, melyet a közgyűlés kitörő éljenzéssel vett tudomásul. Majd Vimmer Imre polgármester kegyeletes szavakkal emlékezett meg Kossuth Ferencnek, a város díszpolgárának elhunytáról. Majd bejelentette a közgyűlésnek, hogy a király dr. Aldori Mór városi főorvost kir. tanácsossá nevezte ki. Ezt a valóban jól megérdemelt kitüntetést a képviselőtestület örvendve fogadta, aztán tudomásul vette, hogy ezentúl a Szent István tiszteletére rendezett hivatalos ünnepségek Nagyboldogasszony napján lesznek megtartva. A pénzügyi bizottság és tanács javaslatára és 70 aláíró indítványára dr. Helcz Antal volt polgármester részére 1200 K. évi kegydijat szavazott meg a közgyűlés. A budapest— esztergomi villamos ügyében határozott még a képviselőtestület, mig nem néhány felszólalás után a polgármester a közgyűlést bezárta. * Egy tanitó ünneplése. Intim, meleg ünneplésben részesítette Esztergom város iskolaszéke és tanitókara Hagara Antal igazgató-tanítót és szentgyörgymezöi kántort jól megérdemelt nyugalomba vonulása alkalmával. A mindenki által szeretett jó és kedélyes Tóni bácsi 46 éve lankádat-