ESZTERGOM XIX. évfolyam 1914
1914-04-26 / 17. szám
* Az erdők veszedelme. Jóslásaikkal ezen évben nem sültek fel a természettudósok, mert a kedvező meleg tavasz csakugyan töméntelen cserebogarat és hernyót hívott elé a petékből. Esztergomban is, de különösen a falvakban sürü rajokban repülnek, zugnak a cserebogarak. Veszélyeztetik az emberek szemét s az állatoknak nekiütődve fülükre, szemükre ragadnak s megvadítják őket. A legnagyobb baj az, hogy a nép nem veszi komolyan az innen származó veszedelmet és csak a gyermekek üldözik tréfából a bogarakat. Az erdőkben csodálatos mennyiségű hernyó mászkál a fákon s a földön és mohó étvággyal fogyasztják a leveleket, sőt a füvet is. Félnek a gazdák, hogy az erdők letárolása után a szőlőkre és a gyümölcsfákra vetik rá magukat a férgek, melyek a nyolc év előtti hadjáratukban még a diófák keserű levelébe is belekóstoltak nagy éhségükben. * Elsikkasztott csecsemő. Pénteken reggel a halászok Párkány alsó végénél furcsa zsákmányt kerítettek hálójukba. Hal helyett egy köténybe takart csomagot fogtak ki, melyről közelebbi megtekintés után kitűnt, hogy újszülött csecsemő. Éppen e héten folytatott a hatóság Párkányban nyomozást D. J. hajadon ellen, akit ismeretlen egyének névtelen levelekben azzal vádoltak meg, hogy érdekes állapotban volt és ez az állapot húsvét táján minden nyom nélkül megszűnt. A leány természetesen letagadta a ráfogott bűntényt egészen péntekig, mig a hatóságok a kifogott csecsemővel elő nem állottak. D. J. a kézzelfogható bizonyítékok hatása alatt beismerte, hogy egy legénynyel bizalmas ismeretségben volt s a legény életveszélyes fenyegetésének engedve iparkodott a kellemetlen kis vendégtől megszabadulni. A rendőrség a bírósághoz tette át az ügyet. * Nagypénteki riadó. A garamparti népnek önkénytelen humora elég mélységes ahhoz, hogy egy-két vonással ne lehessen fenékig kimeríteni. Ismét egy közeli faluból integet felénk a nagyheti tréfás esemény, amely az ébresztő óra csengőjébe kapaszkodik belé. Olyan iparos formájú felebarátunk állított be közvetlen a húsvéti ünnepek után valamelyik esztergomi órásmesterhez és nagy felháborodással adta elő, hogy az ébresztő óra, melyet a tavaszon ezen órásboltban vásárolt, mélységesen megsértette vallásos érzelmeit. Az órás érzékeny szívű ember, azért elképedve hallgatta a különös vádat és megszeppenve mentegette magát. — Nincs azon az órán se csúnya kép, se csúnya írás. Beszélni meg csaknem tanult meg?! — Az mind nincs, de még se jó lélek munkája az olyan óra, amelyik nagypénteken is csenget, amikor a harang is néma, meg a csengők is hallgatnak a templomban. Ilyenkor az órának is kerepelni kellene. — Ha csak az a baj, otthon is segíthet kend rajta, — feleli az órás felindulva. Ne huzza fel a jövő esztendőben az óra csörgőjét, hanem a feleségét kérje meg, hogy kerepeljen a nyelvével. A vidéki bácsi célirányosnak és kivihetőnek találta a tanácsot, azért megnyugodva ballagott haza garamparti falujába. * Öngyilkos baka. Kiss József sárói születésű, a lévai honvédzászlóaljnál szolgáló közlegény, e hó 15 én d. e. 9 órakor szolgálati fegyverével fejbe lőtte magát és szörnyethalt. Az ünnepekre engedély nélkül távozott el s büntetéstől félt, ezért követte el öngyilkos tettét. * Vásárcsarnokokat és vágóhidakat állítanak most fel majd minden nagyobb városban, mert mindenütt arra törekednek, hogy az élelmi és élvezeti cikk előállítása és elárusitása, amenynyire csak lehetséges, az egészségi és tisztasági szabályokra való figyelemmel történjék. Az élelmi iparnál is ezen elismerésre méltó igyekezet észlelhető. Igy p. o. az ismert Kathreiner-féle Kneipp malátakávé igazán mintaszerű módon állíttatik elő. A terjedelmes Kathreiner maláta kávé gyárakban, hol éjjel-nappal zúgnak-zakatolnak a fényes acélból való gépek, az egész gyártási folyamat alatt emberi kéz még csak nem is érinti az árut. A nyers anyag alapos tisztítása, kész „valódi Kathreiner-ré történő feldolgozása és — bármennyire hihetetlenül hangzik — még az egész csomagolás is, úgymint a Kneipp plébános arckével ellátott csomagokba való lezárás és lepecsételés is mind kitűnő szerkezetű gépek munkája. A Kathreiner csomagok ezenkívül szorosan le vannak zárva, úgy hogy később a forgalomban sem bocsátanak át port, vagy egyéb tisztátalanságot. Tehát itt is ugyanaz a szigorú higiénikus elv jut érvényre, melyet a községek a vásárcsarnokok és vágóhidak felállításánál szem előtt tartanak. * Hazánk leggazdagabb városai. Budapest után Debrecen következik 137,966.568 kor. vagyonnal. Szegednek 78,480.191, Nagyváradnak 60,316.780 kor, Szabadkának 55,251.936 korona, Pozsonynak 48.835,081 korona, Kecskemétnek, a mely ekként a hetedik helyet foglalja el, 43.315,213 korona vagyona van. * Bevándorlás Amerikába. Az Egyesült Államok bevándorlási tanácsának most közzétett jelentéséből kitűnik, hogy az 1913 ik évben 1,197.892 bevándorló érkezett meg az Egyesült Államok kikötőibe, tehát 1907. év óta a legtöbb. A jelentés szerint a bevándorlók számát tekintve Magyarország a negyedik helyen áll 117.580 egyénnel. Olaszország 258.542, Oroszország 271.040, Ausztria 137.245 bevándorlóval szaporította az Egyesült Államok lakosságát. Európának többi országaiból aránylag csekély volt a bevándorlók száma. * A halálozás az egész világon. Az egész föld kerekségén évente körülbelül 33 millió ember hal meg. Az emberi élet átlagos hossza 38 év. A népesség egynegyed része a hetedik év előtt, a fele tizenhetedik év előtt hal meg. * A világ leggazdagabb országai. A legutóbbi statisztikai adatok szerint a világ legnagyobb országai a birtokukban levő nemzeti vagyon nagysága arányában a következő sorrendben jönnek egymásután: amerikai Egyesült-Államok 500 milliárd márka (1 márka 1 K 20 f), Németország 300 milliárd márka, Anglia 260, Franciaország 232, Oroszország 175, Osztrák Magyar birodalom 115, Olaszország 85 milliárd márka nemzeti vagyonnal. * Népmozgalmi statisztika. Esztergomban 1914. április 19-től 25-ig. Születtek : Stróbl Rozália rk. földm. leánya, — Teplánszky Béla rk. kömives-segéd fia, — Erős Sándor rk. földm. fia, — Szeidl Tibor Rezső rk. cipész fia, — Major Erzsébet Róza rkath. földm. leánya, — Ács Mihály rk. földm. fia, — Gerendás Erzsébet rk. földm. leánya, — Garamvölgyi (fiú) postaszolga halvaszül. fia, — Pittner Anna rkath. asztalos leánya, — Putyera Gyula rk. gépkocsivezető fia, — Jankó Elemér László rk. kaszinói szolga fia. Házasságot kötöttek: Szekuta István városi rendőr és Polmer Erzsébet Esztergom, — Bábszki János földműves és Gerendás Erzsébet (özv.) Esztergom, — Káposztás Géza zenész és Balogh Mária Esztergom, — Németh József földműves és Könyv Borbála házi cseléd Esztergom. Meghaltak: Gubovics Gyula rk. 1 hónapos (hökhurut), — Mészáros András rk. 21 éves gyári munkás (lőtt seb a fején), — Sumik Jakabné Csincsa Erzsébet rk. 28 éves (hasi hagymáz), — Veisz István rk. 5 hónapos (tüdőlob), — Kurucz János rk. 3 hónapos (tüdőlob), — Meszes Gyula rk. 11 hónapos (ránggörcs), — özv. Petrovics Jánosné Menyhár Borbála rk. 67 éves (ütérelmeszesedés), — Szilágyi Péter rk. 81 éves napsz. (tüdő és szivtágulás). Tanügyi hirek. Iskolafelügyelők kinevezése. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter az 1914. évi ápr. hó 16-án 44.555. VI. a. szám alatt kelt rendeletével dr. Pacséri Károly kir. tanácsos, tanfelügyelő javaslatára a párkányi körzetbe Stampay János köbölkuti r. kath, a dorogi körzetbe Kálnai Károly sárisápi állami és a bucsi körzetbe Zsemlye Péter bucsi ref. elemi iskolai tanítókat külön megbízott iskolafelügyelőknek kinevezte. A megbízott iskolafelügyelők az elemi iskolai VI. osztályú fiu tanulók vizsgáját ellenőrzik s az eljárásra vonatkozó utasítást a kir. tanfelügyelőtől nyerik. A miniszteri rendelet szerint a VI. osztályok vizsgálata f. évi május hó 15-e után tarthatók meg, ezt megelőző időben csak a kir. tanfelügyelő engedélyével és indokolt esetekben tartható vizsgálat. Stampay János iskolaíelügyelő körzetébe tartoznak : a párkányi, nánai, muzslai, ebedi, bélai, bátorkeszii, dunamocsi, karvai, sárkányfalvai, magyarszőgyéni, nagyölvedi, kurali, farnadi, barti, érsekkétyi, bényi, kéméndi, kőhidgyarmati, libádi r. kath, a bátorkeszii izr. és a gyivai állami elemi népiskolák. Kálnai Károly körzetébe: a süttői, piszkei, lábatlani, nyergesujfalui, tokodüveggyári és csévi állami, a bajóti, mogyorósbányai, bajnai, epöli, nagysápi, tokodi, táti, csolnoki, dorogi, leányvári, dági, kesztölczi, pilisszentléleki, kirvai, únyi, pilismaróti és dömösi r. kath, az annavölgyi és tokodaltáfnai bányatársulati elemi népiskolák. Zsemlye körzetébe tartoznak: a dunamocsi,. bátorkeszii, kisujfalui, nagyölvedi, farnadi, érsekkétyi, nagysápi, únyi, pilismaróti és dömösi ref. és a farnadi ág. h. ev. elemi népiskolák. A IV. esztergomi körzetbe tartoznak: a köbölkuti róm. kath, a sárisápi állami, az esztergomi községi és az esztergomi tanitóképezdei gyakorló elemi népiskola, melyekben az ellenőrzést Pacséri Károly dr. kir. tanácsos, tanfelügyelő végzi. Esztergom vármegye területén a VI. osztályba összesen 422 tanuló iratkozott be. Személyi pótlék. Az 1893. évet megelőző tanítói szolgálatainak elismeréseként a vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter Mendl József párkányi izr. elemi iskolai tanítónak 600 korona személyi pótlékot engedélyezett. Óvónők államsegélye. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter az esztergomi érseki árvaháznál működő Kántor Teréz Ida szerzetes óvónőnek 600 K, a párkányi róm. kath. óvodánál alkalmazott Drozdyné Nagy Anna óvónő fizetésének 1600 K-ra való kiegészítésére évi 900 K államsegélyt engedélyezett az 1913. évi XL. t.-c. alapján. Államsegélyek. A párkányi r. kath. óvoda 1913/14. és 1914/15. tanévi fenntartási szükségleteinek részbeni fedezésére tanévenként 1000 K államsegélyt nyert. A dorogi állami óvoda épületének csatornázási munkálataira vonatkozó építési tervet és költségvetést a vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter jóváhagyta s a munkálatoknak 1818 K-ban megállapított költségeit a Holdampfféle alapítvány terhére engedélyezte. Szabadságolás. Kurucz Gizella kurali állami óvónő 3 havi szabadságot kapott egészségének helyreállítása céljából s helyettesítésére Kobl Katalin okleveles óvónő küldetett ki. , : Nyugdijfelemelés. Szemerédi Ágoston nyug. csévi állami tanitó nyugdija 2580 K-ra, Geiger Miksa nyug. esztergomi izr. el. iskolai igazgatótanító nyugdija 2340 K-ra emeltetett fel. Irodalom és művészet. A Garamszentbenedeki Apátság Története. (Irta dr. Haiczl Kálmán garamszentbenedeki plébános. — Budapest, 1913. „Élet" írod. és nyomda r.-t.) Szép kiállítású és érdekfeszítő monográfia dr. Haiczl könyve, mely „kézikönyvalakban akarja az apátság nagy múltját ismertetni". E célját el is éri, amennyiben az apátságnak közel kilencszázados történetét a józan kritika szemüvegén keresztülbocsájtva, szigorúan a rendelkezésre álló adatok nyomán adja elő, még látszatát is kerülve annak, hogy valahol fölöslegessé és terjengőssé váljon. Az irót a múltba való elmerülésében nem ragadta el az a láz, mely valamely uj adat felfedezésekor rendszerint meglepi a kutatót, (több fontos felfedezését csak jegyzetben közli) s nem hódol meg föltétlenül a régebbi kutatók véleményének sem, (pl. Knauz adatait is több ízben helyesbiti) hanem lelkiismeretes gonddal törekszik a felkutatható teljes igazságra. A templom és a műkincsek leírásánál hallgat ugyan a szakemberekre, azonban maga is lelkes mübarát lévén, meglehetős önállósággal és feltétlen szakszerűséggel állapítja meg egyes objektumok, műkincsek értékét, idejét és rendeltetését. Szem előtt tartva, hogy a Garamszentbenedekben évenkint megforduló számos vendég eddig sajnálattal nélkülözte az apátság történetének kézi használatra szánt leírását, ennélfogva e hézagpótló könyvnek a nagyközönség igényeit is szem előtt kell tartania. Ezért a történelmi rész mellett a múltban és a közelmúltban felmerült érdekesebb eseményeknek vonzó leírásával szórakoztatni is törekszik. Kellemesen csalódik tehát az, aki e könyvet kézbe véve csakis a tudósnak és a műbarátnak hangját véli hallani a sorokban, mert mindenütt előtérbe lép egyúttal a szimpatikus cicerone is, ki rámutat a megnéznivalókra és igyekszik a látottakat feledhetetlenné tenni. A munkát sok tiszta fényképreprodukció és rajz teszi változatossá. (—.) „Felnőttek könyve az olvasás és irás tanulásához." Május folyamán fognak lefolyni a járási bizottságok előtt a választói jog megszerzése szempontjából fontos irás és olvasási vizsgák,, később pedig az összeíró küldöttségek működése alkalmából újból szükség lesz, hogy egyesek igazolják az irni-olvasni tudást. Felhívjuk olvasóink figyelmét a Katholikus Népszövetségnek egy régebbi kiadványára, amely segítségével felnőttek az írás-olvasást igen könnyen és rövid idő alatt elsajátíthatják. A „Felnőttek Könyve-"t összeállították Czike Imre, Ember Károly és Jovicza. A