ESZTERGOM XIX. évfolyam 1914

1914-04-05 / 14. szám

észre kellett volna venni ezt a „rendezési hibát/' Úgylátszik azonban, hogy nem is nagyon bánják e „vezető" katholikusok ezt az eredeti bűnt, mert az emiitett lapban emlegetik a „Katholikus Tiszt­viselőnők Egyesületé"-nek márc. 23.-i és a „Köz­ponti Kath. Kör"-nek márc. 25.-i fehér kabaréját. Azonkívül felemlíti még a pozsonyi tiszti kaszinó mulatságát, melyen a nagyprépost is megjelent. Csakhogy a felhozott példák nem jók. Azt a cikk­író sem meri állítani, hogy táncmulatság volt. De tegyük fel, hogy lett volna; ez is csak amolyan „jó" katholikusoknak volna • gyenge takaró. Mert a böjtben rendezett tánc épen olyan tilos a nagy­szombati Kaszinó katholikus tagjainak, mint a kath. tisztviselőnőknek és a pozsonyi prépostnak. Máshol van a baj. Ugylátszik, hogy a nagyböjt nemcsak a Farkas Gyuláknak nem tetszik, hanem a többieknek sem, kik a nagyszombati Kaszinó választmányában katholikus minőségben szerepel­nek, mert különben az ilyen táncestélyek rende­zését megakadályozták volna. Ez az ügy azonban már régóta a feledésbe merült, csak a cikkíró hozta újra elő. Keresztény felfogás szerint e hiba régen meg van bocsájtva — ha megvolt a bánat. Ami volt: megvolt, de ezentúl „menj és ne vét­kezzél." Igy lesz igazi „Pax." * Böjti konferenciák. Az „Esztergomi Kath. Kör" saját helyiségében április hó 5-, 6- és 7-én este 6 órakor férfiak számára böjti konferenciákat tart. A konferencia-beszédeket dr. Rott Nándor prelátus, kormányzó mondja, aki a mult hét végén a nőknek tartott lelkigyakorlatokat. * A pozsonyi primási palota restaurálása. Mint Pozsonyból jelentik, a volt primási palotát, annak szép tükörtermét, galériáját és egyéb mellékhelyiségeit restaurálni fogják. A restauráció nagy költségbe kerül, de a tanács mellette foglalt állást és úgy is terjeszti a közgyűlés elé. * Búcsú estély. Jurka József nevelőintézeti prefektus kedden, márc. 31-én búcsúzott el nagy­szombati ismerőseitől a kath. körben, melynek egyik alapitója volt. A tiszteletére egybegyűlt diszes társaság lelkesen ünnepelte a távozót, kinek a kör ünnepély-rendezéseiben mindig nagy része volt. Egyike volt ő ama keveseknek (legalább Nagyszombatban), kik nagy elfoglaltsága papi munkáik után tudtak maguknak annyi fáradságot venni, hogy a hercegprímás óhaja szerint is a társadalmi téren is működtek — mert volt lelkese­désünk. A nagyszombatiak sokat vesztettek benne. * A hegyi csatorna omlása. A hegyi vizek levezetésére készült nagy csatornának a sz. János­kúti szakaszán imponáló méretű mélység van s még világos nappal is elkel a vigyázat, ha valaki kocsin utazik a csatorna melletti szűk úton. Ezen veszedelmes körülményekre tekintettel volt a csa­tornát épitő műszaki vezetőség és a meredek árok­szélen betonoszlopokat állított fel, melyek vas­rudakkal vannak összekötve s igy erős korlátot képezve megakadályozzák a mélységbe való le­csúszást. A valóságban a számítás nem vált be, mert a nagymérvű téli fagy és az utána jövő arányos olvadás meglazították a munkálatok folytán megbolygatott földrétegeket s igy a betonoszlopok vége a földben meglazult, mit észrevéve a kirán­duló gyerekek és suhancok, neki estek a korlát oszlopainak és annyira kilógatták, hogy csekély erővel az egész építmény a mélységbe dobható. A csatornának ugyanezen részén széles földrétegek váltak le és belezuhantak a csatornába, sőt ujabb és nagyobb mérvű omlások is vannak készülőben. A csatornának aranyhegyi vonalán pedig a ter­mészet romboló erejét a gonoszság pótolta, ameny­nyiben több betonoszlop teljesen szét van zúzva annyira, hogy csak a vashuzalok állnak még jó­formán. Miután pedig a korlátot képező vasrudak hiányoznak, valószínű, hogy az oszlopokat azért zúzták szét, hogy a vasrudat elemelhessék. Álta­lában a csatorna kritikusabb pontjai gazosak, iszaposak és földomlásokkal vannak eltorlaszolva, amely körülmények logikusan összefüggnek a ke­mény téllel s a múltkori nagy vizböséggel és semmiképen se irandó a műszaki vezetőség szám­lájára, mert valóban szép munkát csináltak. Mind­ezekből azonban az a tanulság vonható le, hogy a csatornát — ha már megvan — állandóan gon­dozni kell s időnként szakembereknek kell bejár­niuk az egész vonalat, hogy az időjárás kilengései által okozott, vagy az emberek gonoszsága folytán előállott hiányokat, károkat felfedezzék és a bajokat orvosolják. * Udvard ünnepei. Udvard népének egymás­után három ünnepben lesz része. A nyár derekán lesz felszentelve a hivek áldozatkészségéből gyönyö­lűen kifestett templom. Ugyancsak a nyár végén lesz megáldva a „Népház", melynél szintén meg­mutatták a minden szépért és jóért lelkesülő szivüket a jó udvardiak. Az építéshez szükséges téglát, cserepet és homokot szívességből hordták be állomásról, versenyezve azon, ki tér többet. Az ősz elején pedig — mint félhivatalosan tudjuk — bérmálás lesz Udvardon. Az intéző hörök ke­gyelmes főpásztorunkat fogják felkérni, hogy az egyházi funkciókat végezze, ki mivel a nyarat Bajcson tölti, minden valószínűség szerint el is fogja fogadni a meghívást. Az ünnepi lakoma pedig mindannyiszor Dusehek János esp. plébános vendégszerető asztalánál lesz, ki már készül is a messze vidékről megjelenő fényes vendégkoszorú fogadására. (Udvardi tudósító.) * Kérelem az Orsz. Kath. Tanitói Segély­alap t. tagjaihoz. Gyakran történik, hogy a t. tagok a tagsági dijakat vagy a mélt. egri főkáp­talanhoz, vagy alulírotthoz irányítják. Az alap­szabályok 20. és 21. §§-ainak intézkedései szerint a tagsági dijak (1903. óta 2, azaz két korona éven­ként) a ft. helyi lelkész uraknál fizetendők, akik az összegeket a ft. kerületi alesperes urak utján, a tagok pontos névjegyzékével együtt, legkésőbb május hó végéig az egyházmegyei hivatalokhoz küldik, ahol az egyházmegyei törzskönyvek vezet­tetnek. A ft. egyházmegyei hivatalok juttatják az­után a tagdijakat az alap vagyonát kezelő egri főkáptalanhoz. Miután az alapszabályok e rendel­kezéseinek figyelmen kivül hagyása nem kevés zavart és kellemetlenséget okoz, tisztelettel kérem a t. tagokat, hogy az alapszabályok által megha­tározott intézkedésekhez szigorúan alkalmazkodni méltóztassanak. Esztergom, 1914. márc. 28. Dr. Walter Gyula vál. püspök, kanonok, a „Segély­alap" elnöke. * Népakadémia. Csütörtökön tartotta az utolsó nagyböjti népakadémiáját az Esztergom­Szenttamás és Vízivárosi Kath. Polgári Kör népes érdeklődéstől kisérve. Az estély kimagasló pontját dr. Török Mihály szemináriumi tanárnak mély tudományú szabadelőadása képezte, aki a szent áldozás és áldoztatás ős eredetéről beszélt nagy hatást keltve. A szabadelőadást Ciparek Etuska kedvesen előadott magánjelenete, Kiss Gáborné Miklósy Juliska, Kiss Gábor és Turgonyi József pompásan kreált triologja, Nemesszeghy István képezdei zenetanár és Nemesszeghy Viki gyönyörű zeneszámai, Sághy Ilonka és Tusinger József ka­cagtató kettösjelenete és a műkedvelő dalárda énekszáma követte. Végül Sipos Antal a kör agilis elnöke meleg szavakkal mondott köszönetet a jelenvoltaknak a kör istápolásáért, egyúttal Tóth Lajos ügy buzgó vigalmi elnöknek és Tusinger Józsefnek az estélyek sikeres rendezéseért a kör hálás elismerését tolmácsolta. Mely után a himnusz eléneklése mellett az estély véget ért. * Előadás. A pozsonyi Kath. Körben érdekes előadást tartott Hudyma Emil, a nagyszombati főgimn. tanára az ember származásáról. A pozso­nyi előkelő társaság nagy érdeklődéssel hallgatta a tudós hirű professzort, ki még a jelenlevő tudo­mányos ellenfeleit is meghódította nagy tudásával. A lelkesen fogadott előadás után Mócik Felicián országhirű énekkara adott elő pompás darabokat. * Iskolaszéki ülés. Igen érdekes gyűlése volt a mult héten a nagyszombati városi iskola­széknek. A városnak egyik nem szájjal, hanem tettekkel legjobb katholikus férfia dr. Róth József orvos az iskolaszéki ülésen nyíltan és bátran sikraszállt egy merénylet ellen, mely a katholikus érzületet mélyen sértette. Farkas Gyula — egy nagyszombati lapocska szerkesztője és polgári iskolai tanár — saját lapjában gúny tárgyává tette a böjtöt. A „jó" katholikusok nem mertek a nyilvánosság előtt érvényt szerezni vallásos meggyőződésüknek sem a sajtóban, sem egyebütt. Dr. Róth József lépett ki a porondra s önérzetes szavaival elégtételt követelt. Hogy az a tanférfiu­hoz nem illő támadás milyen visszatetszést szült még a másvallásuaknál is, bizonyítja Albrecht Géza református lelkész és Stein Samu főrabbi felszó­lalása, akik szintén követelték a megtorlást. A városi iskolaszék egyhangúlag elitélte a botrányt okozó cikk szerzőjét. * Robbanó drótok. A múltkori nagy szél­vihar keményen belekötött az esztergomi villany­világításba és csak a vezetőség éberségének, meg az alkalmazottak gyors munkájának köszönhető, hogy a világosságot azon időben nem nélkülöztük. — Csütörtök este 10 óra tájban a téglagyár kör­nyékén, ahol a szenttamási huzalok egyesülnek a szentgyörgymezőiekkel, sistergő hangok után nagy robbanás történt és ismeretlen lángok bevilágították az egész környéket. Akik látták és hallották az esetet, nem voltak mindjárt tisztában vele s el­képedve futkostak ide-oda. Az egyik meteorhullás­ról mekegett, a másik nagy madarat látott, amely neki ment a villanyvezetéknek és elégett az áram­tól. Az éber bakter azután megmagyarázta, hogy ilyen eset máskor is előfordult e helyen. A veze­tékből erős zúgás mellett lángok csapnak ki — valószínűleg az áram túlerőssége folytán, amennyi­ben e jelenség a lámpák egy részének eloltása után áll be — és a lángok 10 méternyire is futnak a dróton. Más baj nem esik. — Egyszer ugy megijedtem tüle, hogy szaladni kezdtem fel a várba — mondja a bakter. A gyér tömeg erre békésen eloszlott. * Megdobált gyorsvonat. Mult szombaton d. u. történt, hogy a bécsi gyorsvonathoz kapcsolt miniszteri szalonkocsi egyik ablakát kődobás érte, mikor az érsekújvári pályaudvarról kiindulva Buda­pest felé robogott. A vonaton épen báró Hazai Samu honvédelmi miniszter utazott s ezért a váratlan kődobás nem kis konsternációt keltett, mert politikai merényletet sejtettek mögötte. A pályaudvari rendőrség azonnal megindította a nyomozást, amikor is kiderült, hogy a pálya mentén gyermekek kővel dobálóztak és egy el­tévedt kő okozta a bajt. A gyorsvonat, mely a nyilt pályán megállott, rövid veszteglés után foly­tatta útját Budapest felé. * A keszthelyi gazdasági akadémia. A keszthelyi gazdasági akadémiáról az összes hazai lapok azt a hirt hozták, hogy a földmivelésügyi miniszter be fogja szüntetnii. Érthető megrökönyö­dést keltett ez a hir Keszthelyen, hogy a 100 év előtt gróf Festetics György által felállított. Georgikon megszűnnék. Keszthely a miniszterhez fordult fel­világosításért, honnét azt a megnyugtatást kapta, hogy mindaddig mig egy-egy osztályban 20—25 hallgató lesz, a megszüntetésről szó sincs. A jelen iskola évben az első évre 27, a másodikra 33, a harmadikra 35 hallgató iratkozott be. A harmad­évesek valamennyien már helyet kaptak, ugy hogy az iskolaév befejeztével állásukat már elfoglalhat­ják. Sőt a létszámnál már többen is kapnának helyet. Minden esetre hálásabb pálya, mint a jogi, hol tanulmányuk befejezte után a legtöbben ingye­nes joggyakorlatra mehetnek. * Utolsó népakadémia. A szentgyörgymezői kath. kör vasárnap tartotta utolsó nagyböjti nép­akadémiai estélyét. Ollé Erzsike szép vallásos költemény elszavalásával, Psenák Mariska és Simon Juliska pedig humoros monológjaikkal arattak sok tapsot. Eitler József, a kör buzgó karmestere a legényegylet zenekarával produkálta magát nagy tetszés mellett. A prózai részt több érdekes és tanulságos mozgófénykép tette változatossá. Az estély Pauer Károly elnök köszönő szavaival ért véget. Adventben folytatni fogják az estély eket. * Jézus életének legszebb jeleneteit mutatja be ápr. hó 6-án és 7-én — vagyis hétfőn és nagy­kedden — a Korona-mozi. Az áhitatgerjesztő, gyö­nyörű színes felvételeket az oberammergaui passió­Az egész világon az: összes népeknél és: nemzeteknél el van terjedve 23 év óta :a Kathreiner-féle Kneipp malátakávé. A Kathralner millió és millió családnak mindennapos raggal! és oxsonna itala. Kell-e ékesebben szóló bizonyiték ezen legjele­sebb kávépótszer és pótkávé jósága,zamatja és olcsósága mellett?

Next

/
Thumbnails
Contents