ESZTERGOM XVIII. évfolyam 1913
1913-03-23 / 12. szám
nek sokkal közelebbfekvő magyarázatát lehet adni, és a tudomány methódusa szerint a közelebbfekvő természetesebb magyarázatnak van előnye minden más messzemenő, fantasztikus magyarázat felett. Az „Atlantisz nagy világrésze'' nem volt más, mint Amerika szárazföldje, melyet a Behring-szoroson át már az ókorban benépesítettek ázsia néptörzsei, söL amellyel, még Pboeniciából és Egyptomból is összeköttetést tartottak régen Kolumbus előtt bátor hajósok és kereskedők. Schliemann tudományos érvei is csak annyit bizonyítanak, se többet se kevesebbet: hogy t. i. Amerikának (a régi Atlantisznak) már a régi ókorban volt összeköttetése Európával és Ázsiával. Kíváncsian várja a világ Schliemann Pál tudományos kutatásainak közeli publikációját, melyekben állítólag „csalhatatlanul" be lesz bizonyítva az elsülyedt világrész egykori létezése. De majd a kritika is hozzáfog szólni s addig jó lesz higgadtan fogadni az Atlantiszról szerteszéjjel röpködő amerikai kacsákat. '...;•* A Vörös-kereszt egylet húsvéthétfői estélye. A magy. kor. országai vörös-kereszt egyletének esztergomi választmánya által húsvéthétfőre tervezetett estélynek előkészületei nagy méreteket öltenek. Az agilis rendező-bizottság élén Vimmer Imréné úrnővel és Meszlény Pál főispánnál mindent elkövet az estély sikerének biztosítására. Kiválló érdekességét fogja képezni az estélynek Vay-Ibrányi Alice úrnőnek a vöröskereszt egylet nemes fönöknőjének előadása, ki ezúttal először számol be a nyilvánosság előtt a vidéken a bolgár-török háborúban szerzett igen érdekes tapasztalatairól. A műsor Zsolt Nándor és Dienzl Oszkár zeneprodukción kivül még 2 élőképet is jelez. Az első' élőkép Munkácsi Mihály hires festményének a tépést csinálónak lesz a mása, mig a műsor végére jelzett Apotheozis Einczinger Ferenc tervei alapján készült. Az élőképek összeállítása körül Berán Károly rendező bizottsági tag szorgoskodik. * Helyi pótlék. A vármegye közigazgatási bizottsága dr. György Miksa körorvos részére 800 korona helyi pótlékot szavazott meg. * Utolsó népakadémia a legényegyletben. E hó 16-án folyt le a kath. legényegylet nagytermében az utolsó népakadémiai est; egyúttal nemzeti ünnepi emléknapul szolgálván, a 65 év előtt lefolyt örökké emlékezetes napokra. A nagyterem, valamint a melléktermek a zsúfolásig megteltek, még a dobogó is sűrűn körül volt véve s igen sok uri nőnek állnia kellett, mi nemcsak azért történt, mert az utolsó böjti est volt, hanem vonzotta bizonyára a közönséget a várva-várt ünnepi beszéd és sokat igérö zongoraszám. A turista dalárda ezúttal is remekelt Büchner karnagy úr által szerzett és általa dirigált, valóban lelkesítő „Nemzeti dalát" adván elő. Szabolcska „ A hazaszeretetről" szóló költeményét, Gulyás István szavalta. Ezt követte Dombay Nárcisz főgimnáziumi bencés tanár lelkesen előadott, valóban a legközönbösebb szivet is hazaszeretetre gyújtó szónoklata, melyért a közönség tapsorkánnal fejezte ki elismerését. Marosi Ferencné úrnőről is csak az elismerés hangján szólhatunk, ki zongorán Liszt Ferenc „Rhapsodie Hongroise"-jét az őt jellemző tudással és technikával adta elő. Két kedves úrleány lépett most a dobogóra előadván Borz Mariska, Ábrányi Emil: „Mi a haza" hazafias melodrámáját Katócz Lenke diszkrét, biztos, ügyes zongorakisérete mellett. Végül a turista dalárda énekelte el tűzzel, lelkesüléssel s ismert biztosság és tisztasággal Huber: Csata dalát. Ezzel befejeződtek a népakadémiák s csak ismételni tudjuk elismerésünket s hálánkat, mit Mátéffy Viktor egyleti elnök a sikerült s fáradsággal rendezett kedves estékkel magának kiérdemelt. f. Szombatosok ruthének közt. Ilonczán, Beregmegyében, szombatos ruthének vannak. Ezek nem aféle szombatosok, mint a székelyek között volt keresztény zsidók, akik azonban ma már kivesztek s utolsó maradványaik 1868-ban tértek át a zsidó hitre. A ruthén szombatosok ezt a fél zsidó hitet Amerikából hozták, miként a schizmát, lévén Amerikában nagyoroszok, akik viszont hazájukból már mint szombatosok vándoroltak ki, mert tény, hogy az orosz egyházból igen számos mindenféle nevü szekta válott ki, a Tolsztoj követői, a molokánok (tejevők), nem oljákok (nem imádkozok), vozdihánci (sóhajtozók), molcsaniki (hallgatók), az önégetők, önkinzók, öngyilkosok, bezpopovscsinák, e harmincz milliót egyszóval raszkolnikoknak hívják őket. Alapja a szabad bibliamagyarázás, mely az írás-olvasás terjedésével egyre nagyobb tért hódított a köznépnél. Célzata nemcsak tagadása az orosz államegyháznak, hanem mindegyiknek politikai tendenciája is van. Elvetik a tekintélyi elvet, megvetik a papságot, az államot, a cárt, a hatóságokat, többen közülök a vagyonközösséget s a köztársasági eszméket hirdetik. Persze az állam és egyház, üldözi ezeket s igy könnyen érthető, hogy Amerikában, a „szabad egyház a szabad államban" földjén akadály nélkül vallják és követik meggyőződésüket. Igy lettek szubotnikikké az iloncai ruthének is amerikai közvetítéssel. — E jelenség csak muló tünet, s ha nagyobb teret is hóditana, felekezetté nem alakulhatna nálunk, mert ellenkezik az 1896. XLIII. t.-cikkben foglalt feltételekkel. Érdekes dolog, hogy a ruthén Amerikában nem a nagy kultúra áldásos gondolatait sajátítja el, hanem vallásos hitében is degenerálódik. * A hatvani prépost villanyos órája. Odray Celesztin hatvani prépost és plébános messze földön hires arról, hogy kitűnő mechanikus, van egy villanyos órája, mely összeállításánál és szerkezeténél fogva párját ritkítja. A prépost a mult napokban abban a szerencsében részesült, hogy Fischer Colbrie Ágost kassai püspök is felkereste érdeklődésével. Ugyanis Konrády Lajos tábori lelkész, a kassai egyházmegyei műszaki irodának főnöke kereste fel püspöke megbízásából, hogy a villanyos órát tanulmányozza és a prépostnak egy Kassán felállítandó toronyóra és harangjáték terveit bemutassa és e terv kivihetőségére nézve véleményét megtudja. * Siketnémák felvétele. A siketnémák váczi kir. orsz. intézetében a következő 1913—1914. tanévben több ingyenes alapítványi hely üresedik meg. Ezekre min. rendelet értelmében az egész ország területéről lehet folyamodni. A kérvények folyó évi május l-ig a váczi intézet igazgatóságához küldendők be. Folyamodhatnak 7—10 éves siketnémák és olyanok is akik 10 éves koron túl siketültek meg. A kérvényhez mellékelendők: anyakönyvi kivonat, orvosi bizonyítvány, himlőoltási bizonyítvány, hatósági kimutatás a családiés birtok állapotáról és szegénységi bizonyítvány. — Az orvosi bizonyítvány és a hatósági kimutatás űrlapjai az int. igazgatóságától kérendők, aki azokat díjtalanul küldi meg. Az intézetben óvoda is van. Ebbe 5—6 éves siketnémák vétetnek fel. — Bővebb felvilágosítással szívesen szolgál a váczi országos királyi intézet igazgatósága. * Város közgyűlés volt kedden, amikor is két fontos ügy került tárgyalásra. Egyik a főreáliskola államosításának ügye, mely 0 Főméltósága a hercegprímás szives közbenjárására jutott kedvezőstádiumba. A közoktatásügyi miniszter, ugyanis a főreáliskola épületéhez ingyenes telket és 150.000 kor. hozzájárulát kívánt a várostól, amit ez meg is adott volna, ha a miniszteri kiküldött a kizárólag alkalmasnak talált Rudolf- és Ivanovits-féle telkekhez nem ragaszkodik, amelyek kisajátítása egymagában 122.000 koronába kerül. A hercegprímás utján azon kérelmet intézte tehát a város a miniszterhez: engedtetnék el a költséges telken felül kívánt hozzájárulást, amit az teljesített is. A városi közgyűlés a kisajátításhoz és egyéb utcarendezési munkákhoz 200.000 koronát szavzott meg. — A másik ügy az Esztergom-szászvári kőszénbánya r.-t. ajánlata volt a város kőszénkutatási, bányanyitási és kiaknázási jogainak bérbeadása iránt. Tekintettel az ajánlat rendkívül kedvező voltára, a közgyűlés a bérbeadást elhatározta. A társulat köteles a kőszénkutatást már f. év május 1-én megkezdeni és három év alatt befejezni. Ha kiaknázásra alkalmas kőszenet talál, köteles a bányászatot legkésőbb. 1918. május l-ig megkezdeni. Ä város már a kutatás megkezdésétől jövedelemhez jut; de a rendszeres üzem évétől a társulat már minden évben 30.000 kor. jövedelmet biztosit a városnak és azonkívül a kőszenet is kedvezményes évben szállítja. — Város fejlesztési szempontból nem érdektelen az a közgyűlési határozat sem, mely a kenderföldeken két uj utca nyitását mondja ki. Végül Nozdroviczky Miklós erdömester lemondása folytán az állás mielőbbi betöltése határoztatott el. * Szerencsétlenül járt kocsis. Molnár István 65 éves gazdasági kocsis a Sehván Izidor-féle bajóti gazdaságban volt alkalmazva, s mint ilyen március 19-én este 5 órakor a kocsival Esztergomból lisztet szállított Bajótra, s ép a Bajótimalomnál a gyeplő véletlenül kiesett a kezéből s amint utána akart kapni a ferhécsről lecsúszott és bal lába a kocsi alá került s bokáját teljesen összezúzta. A késő esti órákban szállították be a helybeli „Kolos" kórházba. * Krokodilus-tenyésztés. Érdekes mezőgazdasági és iparág kezd fellendülni Amerikában : a krokodilus-tenyésztés és a krokodilbőrrel való kereskedés. Amitől Afrika népei irtóznak s ahol tehetik pusztítják is a nagy folyók szörnyetegeit, az alligátorokat, Amerikában már nagyban tenyésztik. Még husz év előtt a krokodilus bőrének semmi értéke nem volt, legfeljebb a hasán levő puhább bőrt használták lábbelikhez. Most ép a hátán levő szarubőr lett egyszerre értékessé. Öveket, dobozokat, óratartókat, papirvágókat, pipát stb. készítenek belőle. A vízi szörnyetegnek nemcsak a bőre, hanem csontja és fogai is kereskedelmi cikket képeznek immár. Azonkívül az élő krokodilusok is élénk kereskedés tárgyát képezik: veszik aquariumok, muzeumok, mutatványosok, sőt privát dilettánsok is. Kis hároméves alligátor (18 hüvelyk hosszú) ára 25 frank, fejletteb (15—18 láb hosszú) ára már 300—500 frank. A nagy kereslet miatt Florida félszigeten és Mexikóban sok száz kreol és indián család él a krokodilus vadászatból s a kivitel évente 4—5 millió frankra, rug. Úgy, hogy a hatóságok szükségesnek látják a vadászat korlátozását, hogy a fajok végkép ki ne pusztuljanak. A bennlakók pedig a mesterséges tenyészethez látnak. Leghíresebb Floridában a Palm Beack farm krokodiltenyésztője 1000 alligátorral, melyek közt a legidősebb (18 láb és 4 hüvelyk hosszú) már 900 éves; Mexikóban leghíresebb a Los Angelos farm krokodiltenyésztője 2000 alligátorral, mérkőzött a legidősebb állítólag már J2000 éves. A A krokodilusnak több száz évre van szüksége a teljes kifejlődéshez. * Az Iparbank közgyűlése. Szép érdeklődés mellett tartotta meg városunk és vármegyénkmásodik pénzintézete hétfőn d. u. XXXIX. évi rendes közgyűlését dr. Koperniczky Ferenc prelátus kanonok elnöklete alatt. Az intézet ez évi zárószámadása ismételten bebizonyította, hogv csendes munkálkodással is sikeres eredményt lehet felmutatni, legyen bár a vezetés szerény, de föltétlenül biztos és céltudatos. Az 1912. Hl Á £?I A Általános BIZTOSÍTÓ Részvénytársaság JL Jl V-J 1 1 VJÁm.r\^llm Budapesten, IV., Károly-körut 2. sz. (a Kossuth Lajos utca sarkán). Elnök; KÁROLYI IMRE. ^ é ^I é ^ífír e Alelnökök: Malomszegi ELEK PÁL és báró FEJÉRVÁRY IMRE. ^^"^"í?* 0,000.000 K ... i 1,200.000 K ______ A választmány elnöke: Grof TISZA KÁLMÁN. _!_—____ Tüz- élet- baleset- szavatossági- betörés- jég- üveg- és állatbiztosítás. Olcsó dijak! ím MT Modern feltételek! ~M MT Kartellen kívül! Vezérügynökség: az Esztergomi Takarékpénztár Részvénytársaságnál.
