ESZTERGOM XVIII. évfolyam 1913

1913-03-16 / 11. szám

Húsvéthétfőn : Délelőtt 9 órakor ünnepélyes szentmise, mondja, Bogisich Mihály v. püspök, prelátus-kanonok. Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepén délelőtt 9 órakor ünnepélyes szentmise, mondja: dr. Klinda Teofil prelátus-kanonok. A szentbeszédet tartja: dr. Tóth Kálmán theol. tanár. * Főegyházmegyei hirek. Dr. Valnicsek Béla kőbányai plébános e hó 14-én és Bliesz Ádám dömösi plébános e hó 10-én tették le a plébánosi esküt dr. Rajner Lajos püspök előtt. Az eskütételnél dr. Breyer István titkár segédkezett. * Meghivó. Az „Esztergomi Kath. Kör" saját helyiségében, 1913. évi március hó 16., 17. és 18.-án este 6 órakor férfiak számára böjti konferenciákat tart, melyekre úgy a tagokat, mint a szives érdeklődőket is tisztelettel meghivja az elnökség. * A főszékesegyházi énekkar nagyheti műsora. Márc. 16-án. Virágvasárnap: Barkaszentelés éneke choraliter (Edit. Viticana) Körmenetre Kersch F.; Gum audisset és Ingrediente, 4. sz. férfikar. Passió alatt Nekes: Turbai 4. sz. f. kar. Mise ifj. Büchner Antaltól, Missa XVI. 4 sz. férfikarra. A mise változó részei choraliter. Márc. 19 én. Nagyszerdán d. u. Énekes officium, III. lectio Mitterer-től 4 sz. férfikarra. Seylcr K. Miserere (g moll) 6 sz. vegyes kar. Márc. 20-án. Nagycsütörtök: Griesbacher : Ecce Sacerdos. 5 sz. v. kar. Intr. Comm. choraliter. J. Mitterer: Grad. Christus factus est, 5. sz. v. k. L. Ebner: Off. Dextera Domini, 4 sz. v. k. Fr. X. Witt: Raphael mise 5 sz. v. kar Szent áldozás alatt. Orlandus Lassus: Adoramus 4 sz. v. k. Kersch Fr. 0 salutaris 5 sz. v. k. Körmenetre V. Goller: Pange lingua. 4 sz. v. k. Lábmosáskor, if. Buchner A.: Mandátum novum: 4 sz. f. kar felváltva chorálissal. D. u. énekes officium és J. Rheinberger: Miserere 4 sz. v. kar. Márc. 21-én. Nagypéntek: Ecce quomodo, M. Haller 4 sz. f. k. Tractusok choraliter. Vittoria: Popule meus 4 sz. f. kar. Körmenetre J. Mitterer: Vexilla regis 5 sz. v. kar. Midőn a szentséget a sirhoz viszik Kersch F. Tenebrae factae sunt. 4 sz. v. k. D. u. énekes officium és Seyler K.: Miserere (f moll) 5 sz. v. kar. Márc. 22-én. Nagyszombat. Ifj. Büchner A. : Missa X. Sabbato Sancto, 4 sz. v. kar org. kísérettel. Feltámadáskor, ifj. Büchner A.: Exsurge, 4 sz. f. k. Kersch F.: Resurrexi, 4 sz. f. kar. Föltámadt Krisztus népének unisono org. kísérettel. J. Auer: Te Deum 5 sz. v. kar org. kísérettel. Kersch F. : Regina coeli 4 sz. v. kar. M. Haller. Tantum ergo és Genitori 6 sz. v. kar. Pápai hymnus népének unisono org. kísérettel. * A vörös-kereszt egylet hangversenye. A magyar korona országai vörös-kereszt egyletének esztergommegyei választmánya a vörös-kereszt egylet javára városunkban március hó 24-én, azaz húsvét hétfőjén egy nagyszabású felolvasással és hangversennyel egybekötött estélyt rendez. Sikerült a rendezőségnek az estélyre és az előadásra megnyerni Vay-Ibrányi Alice úrnőt a magyar szent korona országai vörös-kereszt egyletének és a Bolgárországban működött magyar vörös-kereszt missiónak vezető főnökasszonyát, aki ez alkalommal először fog nyilvánosság előtt beszámolni a bolgár-török háborúban szerzett tapasztalatairól és éleményeiröl, és igy maga a nemes Főnökasszonynak előadása is már egy oly kiváló érdekességü tárgya lesz az estélynek, mely a legszéleseb körbeni meghallgatásra számithat. Ugyancsak résztvesz hegedüszámmal, Dienzl Oszkár kiváló zongoraművész kísérete mellett Zsolt Nándor hegedűművész is az estélyen, akinek, illetve akiknek, művészi játékáról nem Írhatunk ujat az esztergomi zeneértő közönségnek, mert hisz köztudomású, hogy mindkét művész a saját hangszerén a legelsők között szerepel. Az estély folyamán Esztergom szépei és az aranyifjúság néhány tagja élőképeket fog bemutatni, mig dr. Frey Vilmos, gróf Zichy Géza és Serly melodrámáját fogja előadni Dienzl Oszkár zongorakisérete mellett. A kiválóan érdekesnek ígérkező estélyen bizonyosan ott lesz városunk szine-java és ugy halljuk, hogy a rendező-bizottságnak Csernoch János hercegprímás megígérte, hogy szintén részt fog venni az estélyen. A rendező-bizottság a következő meghívót bocsátotta ki az estélyre: Meghivó. A magyar szent korona országai vörös-kereszt egyletének esztergommegyei választmánya a vörös-kereszt egylet javára 1913. évi március hó 24-én (húsvéthétfőn) Ő Nagysága Vay-Ibrányi Alice urnő, a magyar szent korona országai vörös-kereszt egyletének és a Bolgárországban működött magyar vörös-kereszt missiónak vezető főnökasszonya, Zsolt Nándor hegedűművész és Dientzl Oszkár zongoraművész urak közreműködésével a Fürdő-szálloda nagytermében felolvasással egybekötött hangversenyt rendez. Kezdete 8 órakor. Ülőhely 2 kor., állóhely 1 kor. Jegyek előre válthatók Buzárovits Gusztáv könyvkereskedésében. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak. Figyelmeztetés. A helyek nincsenek számozva s igy a n. é. közönség saját érdekében is kéretik, hogy pontosan megjelenni szíveskedjék. — Műsor: 1. Üdvözlő beszéd, mondja Vimmer Imre polgármester ur. 2. Sebesültek ápolása a harcmezőn. Élőkép. 3. Grieg: C moll sonáta. Előadják Zsolt Nándor és Dienzl Oszkár urak. 4. Gróf Zichy— Serly: Temetés külföldön, melodráma. Előadják: dr. Frey Vilmos és Dienzl Oszkár urak. 6. Felolvasás. Tartja: Őnagysága Vay-Ibrányi Alice főnökasszony. 6. a) Paganini: 24-ik Etude, b) Zsolt: Elegie, c) Zs.: Libelulles, d) Zs.: Valce—

Caprice. Zsolt Nándor és Dienzl Oszkár urak. 7. Apoteózis. Élőkép. * Parlamentünk fölénye. Tisza István nemcsak bennünket magyarokat vagdos, hanem bicsakot ránt a külföldi népek ellen is. „Evés közben jön meg az étvágy." A parlamenti nívóról megreszkirozott tévelygésére még mindig kapja a rendreutasitásokat az osztrák, német és francia kollegáitól. Alaposan kioktatják az elszólásáért s nap-napután erősebb megjegyzésekben részesitik. De meg is érdemli. Hiszen a józan észnek kétségbevonásáról kell gondolkozni, ha valaki épen most akarja bizonyítani parlamentünk fölényét a külföldiekkel szemben. A parlamenti nivó, kétségtelen a legtöbb országban kisebb-nagyobb mértékben lesülyedt, a legutolsó helyen azonban sajnos a mienk van. A jogot, a törvényt, a rendet, a tisztességet, a becsületet legjobban nálunk rúgták fel, nálunk tiporták nap-napután és épen az, aki mindennek oka, akinek hatalmi őrületéért egykor meg számot kell adnia, az merészeli megsérteni a külföldi parlamenteket, az sajnálja le őket egészen a sárgaföldig. Ismét beigazolódott a régi közmondás, hogy a zsivány kiabál legjobban a tolvaj után. A külföld kiterjesztette a legszentebb polgári jogot, a választójogot s halad a boldogulás utján. Egy Németország ki meri mondani, hogy a hatalomnak olyan fokán van, amikor csak Istentől fél és senki mástól. Haladnak előre a kultúrában, gazdaságban, iparban, a nép jólétben van s Tisza ilyen országról mondja, hogy rossz uton van, ilyen országnak akar leckét adni. * Sacelláryék és a galgóci szekérgyár. Sacelláry György orsz. képviselő egy tőkeerős érdekcsoporttal együtt megvette a galgóci szekérgyárat, amelyet a mult évben létesítettek félmillió korona tőkével. Értesülésünk szerint a vállalat részvénytársasággá alakult át s főleg gazdasági és hadiszekerek gyártásával fog foglalkozni. * Népakadémia a Kath. Legényegyletben. Fényes lefolyású volt a 9-iki előadás. Az egyesületi ifjúsági vegyes kar szép összhangzással adott elő bevezetőül egy szép éneket, befejezőül pedig magyar dalokat. Majd Riedl Lujzika egy zongora darabot adott elő kellő technikával. Ezt követte Gyurcsek István szavalata, „Üdvözlégy Mária" refrénnel. Az est kimagasló fénypontja következett: dr. Lepold Antal hercegprimási titkár szabadelőadása, jobban mondva szép hanghordozással, tűzzel előadott s a lélek és sziv igaz meggyőződését visszatükröző szavalata. Mint társadalmunk uj tagja, egyszerre hódította meg a néma csendben jelenlevő nagyszámú közönséget. Előadásában az egész világ által elismert elsőrangú tudósok életéből vett példákkal bizonyította be, hogy a „tudomány a vallással" igen szépen megfér, sőt együtt jár. Csak dicséretet mondhatunk Gottmann Istvánné szívből jövő s szívhez szóló, tiszta hangon előadott énekéért. A nagy tapsviharra több szebbnél-szebb magyar dallal tetézte programmját. Énekét Dankó Sarolta kisérte az ő szokott biztos pontosságával. Az utána következő tréfás előadás, mi az előadó egyleti tag ügyességét dicséri, élénk, mindvégig tartó derültségben tartotta a díszes közönséget. Kivált az úrhölgyek voltak nagyszámmal jelen, a papság soraiból pedig Bogisich Mihály prel. kanonok és c. püspököt, a belvárosi plébánost és az előadó titkáron kivül Drahos János pr. szertartót és Seyler Károly kiérd, plébánost, az egylet alapító tagját láttuk. Mátéffy Viktor egyleti elnök valóban nagy hálára kötelezi, a népakadémiákon résztvevő mindég nagyobb számmal megjelenő közönséget, a sikerült élvezetes esték szives rendezéseért. * Nagy idők tanúi. Alig van már közülök egy-kettő, érdemes róluk megemlékezni. A nemrég elhalt Nagy Ferenc valóságos legendás alakja volt a 48-as időknek. Előbb Percei Mór, majd később Bem tábornok táborában szolgált. Több csatában vett részt. Nagyszebennél, az oroszok ellen vivott csatában fején ö is megsebesült. Másnap volt a végzetes segesvári ütközet, melyben Petőfi Sándor is elesett. Petőfit, mint Bem tábornok szárnysegédjét, nagyhaj aval és lehajtott inggallérjával, többször látta. A segesvári ütközet után azonban fájdalom, már többé senki sem látta a nagy költőt. Életben levő két öreg honvédunk egyike a 98 éves Borovszky János 48-as honvédhuszárörmester, aki jelenleg az aggokházában van és a város legöregebb embere. Székesfehérvárott született 1815 január 16-án. Már a forradalom előtt is volt katona a 11. sz. Ferdinánd huszár-ezredben. A szabadságharcot mint honvédhuszár-őrmester küzdötte végig. De a feleségét is harcba vitte a hazafias lelkesedés és az mint markotányosnő járt a honvédsereggel. Borovszky több csatában vett részt Percei Mór vezérlete alatt, igy Moórnál, Pécsnél, Pákozdnál, stb. és a táborozások alkalmával Nagy Ferenccel is többször találkozott. A moóri csatában karján megsebesült és Komáromban gyógykezeltette magát, honnan feleségével együtt visszatértek Esztergomba Borovszky János Szentgyörgymezőn molnármester és vagyonos ember volt, aki polgártársai bizalmából sok éven át birói és törvénybirói tisztségeket is viselt. Utóbb a városrészek egyesítése előtt a vármegyei tűzoltóságnak volt alparancsnoka és szertárnoka, s mint ilyen került az aggokházába. — Életben van még Ujváry Imre csizmadia mester, 48-as közvitéz is, aki 1832 ápr. 23-án született Esztergomban. Pesten állt be honvédnek és Görgey Arthur táborába tartozott. Résztvett a váci véres csatában. Majd csapatjával az alföldre került és ott volt a világosi fegyverletételnél is 1949 aug. 13-án. A szabadságharc leveretése után bujdokolva jött haza szülőihez Esztergomba. Jelenleg fiánál lakik a Simorutcában. Alig tudunk már több öreg honvédet; egyenként hagynak itt bennünket a nagy idők tanúi akikről mint legendás hősökről emlékezik majd meg az utókor. * Eskütétel. Bogyay Gyula főkáptalani erdőgyakornok f. hó 12-én tette le a vármegyeházán az erdőtiszti esküt. Bogyay Gyula szolgálattételre a dömösi főkáptalani központi adóhivatalhoz osztatott be. * Több bérkocsi kell Esztergomban. Az uj bérkocsi szabályrendelet értelmében a meglevő egy és kétfogatú bérkocsikon kivül még több közlekedési eszközre is lévén szükség a város területén, a városi tanács közhírré tette, hogy 10 kétfogatú és 4 egyfogatú bérkocsira, továbbá 3 társaskocsira és 6 automobilra ád engedélyt a jelentkezőknek. Csak legyen elég „pasas" is, aki használatba veszi majd mindezeket! * A szövetkezés védelme. Sok szó esik arról mostanában, hogy helyénvaló dolog-e a hazafias ellenzéknek a nemzetközi munkásokkal fentartott szövetsége. Sokan elitélik az ellenzéket s megvonják tőle támogatásukat, mások ellenben érdekes érveléssel hagyják helyben az emiitett taktikát, mint a következő sorok is bizonyítják. „1848 ban Damjanich nem utasította el Rózsa Sándor felkinálkozását, pedig az bevallottan haramia volt. És bizony-bizony hasznos szövetségesnek bizonyult ez a betyárokból összeverődött eskadron. Hogy a szabadságharc után ismét zsiványokká vedlettek vissza a szabadsághősök, az a szent ügynek csöppet sem ártott, legfölebb Rózsáéknak szerezte meg a kufsteini hüsselést, Lehetetlen, hogy a szövetkezésből egyedül „a porIMT ELSŐ SZENT ÁLDOZÁSI EMLÉKKÉPEK, ~W valamint mindennemű szent képecskék legnagyobb választékban, különféle alakban és a legszebb kivitelben, magyar, német vagy tót szöveggel a legjutányosabb árban kaphatók BUZÁROVITS GUSZTÁV könyvkereskedésében Esztergom. Mutatvány-képek és árjegyzékek ingyen és bérmentve.