ESZTERGOM XVIII. évfolyam 1913

1913-11-23 / 47. szám

lyezésében (1566 kor.), szegény tanulók és óvodá­sok felruházásához való hozzásegitésben (220 kor.), szegény betegek gyógyszerrel való ellátásában (382 kor.) s a népkonyhán mintegy 6000 ebédnek ki­osztásában (1764 kor.) állott a rideg statisztika szerint, de pénzre nem váltható sok szeretetben és lelki vigaszban a lélek elbírálása szerint. Az egyesületnek 184 tagja és igen sok jótevője volt, a kik a szegények segítésére az összeadott 5626 kor. 72 fillérből 4501 koronát fordítottak. A főn­maradó 1100 koronát pedig a közgyűlés alkalmá­ból osztották szét az egyes tagok által pártfogolt szegények között. A jövő évi segélyezés módoza­tainak megállapítása után megalakult a karácsonyfa bizottság, a mely a társulati kisdedővóban szerez a kicsinyeknek sok örömet s azután az egyesület által esetleg rendezendő estélyek rendezésére is választottak bizottságot. Elhatározta az egyesület, hogy a folyó évben is kérő leveleket intéz az egyesület iránt érdeklődő nemesszivü emberbará­tokhoz. Uj tagok felvétele s a szokásos pénzosztás fejezte be e gyűlést, a mely az elnöklő püspök éltetésével oszlott szét. * Vaszary bibornok válasza. Az Esztergomi Kisdedóvó Társulat mult vasárnap tartott jubileumi ünnepélyén dr. Fehér Gyula p. prelátus-kanonok, társulati elnök igen meleg hangú beszédben mél­tatta dr. Vaszary Kolos bibornoknak, ötven év előtt esztergomi bencéstanárnak a kisdedóvó tár­sulat létesítése érdekében kifejtett buzgó munkás­ságát. Vaszary Kolos dolgozta ki ugyanis akkor a társulat alapszabályait s a sz. Anna templomban tartott szónoklataiban a köznéppel is megismer­tette a kisdedóvás áldásos intézményét. Dr. Fehér Gyula javaslatára a jubileumi ünnepségen egybe­gyűlt közönség táviratban üdvözölte az agg bíbo­rost, melyre a következő válaszban felelt 0 Fő­méltósága: „Az Esztergomi Kisdedóvó Társulat elnöksége által 50 éves jubileuma alkalmából küldött szives üdvözletért forró köszönetet mondva a társulat működésére Isten áldását kérem. Vaszary Kolos bibornok." — Hasonlókép üdvözölték a társulatot Meszleny Pál főispán, ki betegsége s dr. Pacséri Károly tanfelügyelő is, ki elfoglaltsága miatt az ünnepély napján a városból távol volt. * Áthelyezés. Dudás István nagyigmándi kir. járásbirósági írnok saját kérelmére ugyanilyen minőségben az esztergomi kir. járásbírósághoz lett áthelyezve. * Kérelem. Mindazokhoz, kiknek elhasznált, kopottas felső, alsó ruhái vannak, azzal a kérelem­mel fordul a sz. Vince egylet, kegyeskedjenek azokat az egyesület szegényei között leendő szét­osztás céljából Mátéffy Viktor plébános címére küldeni, ki egyúttal pénzbeli adományokat is hálás köszönettel fogadja. * Ipolyság- díszpolgárai. F. hó 20-án az ipolysági községi képviselő-testületnek elég izgal­mas gyűlése volt. Arról volt szó, hogy Zichy János grófot, dr. Jankovich Béla kultuszminisz­tert és Wilczek Frigyes gróf volt főispánt a város díszpolgáraivá választja. A diszpolgárság megszava­zása ellen politikai okokból dr Csermák Ernő országgyűlési képviselő, dr. Tolgyessy Ferenc ügyész és Schreib er Aladár esperes-plébános ellen­vetést tettek. Végre is a megejtett szavazás ered­ménye az lett, hogy 16 a diszpolgárság mellett és 11 a diszpolgárság ellen szavazott. A kitüntetés nem fogja a kitüntetetteket leütni a lábukról, mert ennél soványabb díszoklevelet egyhamar aligha fognak a mungók kierőszakolni, különösen akkor, ha a 16 „igen"-böl 10 a hivatalos munkapártiakra esik. S különben ez a diszpolgárság még tojásba fúlhat, mivel — mint hírlik — a közgyűlés hatá­rozata alaki hibák miatt felebbezés alatt van. * Városi képviselők választása, amely már egy izben elmaradt, az alispán rendeletére folyó hó 27-én fog véglegesen megtartatni. * A történelmi múzeum már elfoglalta új otthonát az Einczinger-féle házban (Német-utca 2. sz.), hol három szobából és az elzárt kapu­aljából álló külön bejáratú épületrész szolgál helyi­ségül. Most a berendezkedés munkálatai folynak, ami két hetet vesz igénybe s folyó év december 7-én a múzeumot valószínűleg már megnyithatják. Az igazgatóság most arra kéri a város közönségét, hogy a múzeumnak szánt régiségeket küldjék el a múzeumőr Sinka Ferenc Pál városi közgyámhoz (városház, polgármesteri hivatal), hogy azok a meg­nyitásig szintén elhelyezhetők és kiállíthatok legye­nek. Régiségszámba mennek már a mult század elejéről való tárgyak is, vagyis azok, melyeket öregszülőink használtak, legyen az bárminő ház­tartási cikk, vagy bútordarab. Az igazgatóság fel­kéri a régi céhládák tulajdonosait is, hogy azokat az összes céh-iratokkal együtt engedjék át a tör­ténelmi múzeum számára. Igen fontos adatok vannak azokban a város múltjához. A céh-edények is érdekes emlékek. Esztergomra vonatkozó régi képeket, okmányokat és könyveket is szívesen fo­gadnak. Az ajándékozók nevei a jövő évben meg­jelenő társulati évkönyvbe kerülnek és azokat la­punkban is nyilvánosságra hozzuk. A múzeumőr vásárlásokra is fel van hatalmazva ; de az eladók nevei már nem lesznek megörökítve. Aki valamely régi kedves tárgyától nem akar örökre megválni, az tulajdonjogának fenntartása mellett is elhe­lyezheti ós kiállíthatja azt a múzeumban. Felkérjük a város múltja iránt érdeklődéssel és kegyelettel viseltető közönségünket, hogy karolják fel a tör­ténelmi múzeum ügyét. * Adományok. Dr. Gálfi Endre (Pozsony) 10 és K. M. 2 koronát adományoztak a szent­györgymezöi kath. kör uj mozigépére. Mely kegyes adományokért ezúton mond hálás köszönetet a kör nevében az elnökség. * Népkonyha megnyitás. A szent Erzsébet jótékony egylet nov. 30 án vasárnap délben fogja az első ebédet kiosztani népkonyháján. — Ez alkalomra az egyesület tagjainak szives megjele­nését kéri az elnökség. * Halálozás. A „Nyitramegyei Szemle" irja: Rezan Antal nyitraegyházrnegyei áldozópap és ideig­lenes székesegyházi karkáplánnak, holttestét folyó hó 10-én a Nyitra folyónak Sziget melletti ágában, a rétekre vezető vashíd alatt megtalálták. A szomorú véget ért pap tragikus sorsának részletei fel nem deríthetők s mindössze csak annyi álla­pitható meg, hogy eltűnése napján folyó évi okt. 21-én délután a szigeti vendéglőbe tért be s ott egy nyitrai társaság tagjaival találkozott, akikkel elbeszélgetett. Magaviseletében a melancholianak, vagy más rendellenes ál'apotnak a jeleit nem lehe­tett észrevenni. A társaságtól este 7 óra előtt bú­csút vett s ez az az időpont, amelytől kezdve nyoma veszett, úgy hogy 3 héten át a legszorgosabb kutatás sem vezetett eredményre. A helyről, ahol a viz felszínére jutott tetemét megtalálták, arra lehet következtetni, hogy a nagy mérvben rövid­látó pap a szigeti vendéglőből kijövet a sötétben irányt tévesztett s a szigetből kifelé vezető főút helyett, az egykori szigeti fürdő melletti ugyan­olyan széles útra tért s egyenesen menve, az utat szegélyező folyóba bukott. Tetemének az ag­noszkálása nehézség nélkül ment végbe, mert rajta volt még a ruha és az arca is felismerhető volt. A szerencsétlenül járt papot f. hó 11-én temették el a nyitravárosi sírkertben, nagy részvét mellett. — Nyugodjék békében! * A vidéki hirlapok közös megállapodása. A magyar újságkiadók országos szövetségének nagygyűlése kimondotta, hogy ezután a vidéki lapokban minden magánérdekű közleményt, el­számolásokat, felülíizetéseket, jelenvoltak névsorát, adományokat, gyűlési híradásokat, iskolai beiratási stb. értesítéseket, sportklubok, vívó-akadémiák hír­adásait, mozgó-szinházak, képtárlatok reklámjait, bankok közléseit csakis mint fizetett közleménye­nyéket adják ki. E határozat kötelező lévén, érte­sítjük olvasóinkat, hogy a kötelezően megállapított díjazás nélkül ezentúl semmiféle magánérdekű, vagy reklám-hirt nem közlünk. * Szobormegáldás. Gidrafán (Pozsony m.) nov. 17-én Ernyei Lajos apat Szent-Háromság szobrot áldott me<r. — Oly mindennapi esemény ez, mellyel ismételten találkozunk a lapok hasáb­jain, de ez mégis különösebb figyelmet érdemel. Mert ez a Szent Háromság szobor nem az, amilyet a községekben számtalanszor látunk. Ez az uj szobor más sablon szerint készült s öröm fogja el annak szivét, aki a gidrafai templom előtti térre jut s megpillantja annak uj diszét. Két jám­bor nő: Planek Mária és Lukácsi Erzsébet bő­kezűsége tette lehetővé e szobormű létrejöttét. A szobor Hoffmann Emil, müncheni szobrász sike­rült alkotása. A művész hazájában jól ismert s nem egy sikerült alkotása dicséri művészetét. Csak a sparzi templom részére készült Jézus Szent Szive szoborra és a Sz. Rózsafüzér köbe vésett titkaira utalok, melyek általános elismerésben ré­szesültek. Különösen érdekes és szép az a 15 Rózsafüzér stáció, mely a Bergenből Maria Eck búcsújáró helyre vezető erdei uton csak nem rég állíttatott fel. Oly müvek ezek, melyek mind fényes tanúságot tesznek alkotójuk művészi iskolázott­ságáról, benső vallásosságáról. Legújabb Gidrafán felállított müve is méltán sorakozik az előbbiekhez. De olyan is e müve, mint egy folyton zsongó ima. A szobor anyaga kelteimi márványba át­menő, sárgás fehér kő. Tárgya: a középkor mű­vészetében sokszor előforduló képe a Szenthá­romságnak. Az Atyaisten kezében tartja a keresz­tet, amelyen egyszülött fia kilehelte lelkét. Mintegy folytonos szemrehányásképp mutatja a váltság árát az átalmenőknek. E gondolat a maga teljes erejével és fenségével jut kifejezésre a műben. A kereszten pedig a Fiuisten már befejezte nagy müvét. A kereszt alatt pedig a szentlélek galamb képében s a felirat: Sic deus dilexit mundum Joan 3, 16. Ez evangéliumi szavak s az isteni sze­retet bűvös légköre leng az egész művön. Az egész mű oly szépen beillik a térre, mely az is­kola a plébánia és templom között van. Ezen a téren kell a hívőknek templomba menniök és igy mintegy figyelmezteti őket, hogy most már más légkörbe értek, mely elüt az utca légkörétől, elő a magasztosabb, nemesebb gondolatokkal. Vége­zetül, miért készíttettük el müvünket Münchenben. Kísérleteztünk hazánkban is művészekkel, de oly árakkal találkoztunk, melyek össze sem hasonlíthatók azon árral, amellyel a mi művészünk dolgozott. Aki szépet, igazán művészit akar alkotni, melegen tu­dom ajánlani ezt az embert. Buzgó vallásos, egy­szerű ember, aki tudását és művészetét nem akarja dusgazdagságra felváltani; ő örül, hogy dol­gozhatik szerényebb feltételek mellett is és ambí­ciója, hogy művészete terjedjen. Nem dolgozik drágábban, mint azok az ismert egyházművészeti műtermek, melyeknek katalógusai sokszor — sajnos — sok helyen egyedüli vezérfonalai az egyház­művészetnek. A művész készítette mű pedig a maga szépségével és nemességével díszévé válik a helynek, amelyen áll és sok-sok öröm okozója! Sz. S. * A szentgyörgymezői Katalin-estély. Minden izében szépen sikerült Katalin-estélyt tar­tott vasárnap este 7 órakor a szentgyörgymezői kath. kör, melynek ifjú gárdája Bérezik Árpádnak „A parasztkisasszony" c. kiváló népszínművét adta elő páratlan sikerrel. Különösen Zajda Juliskáról kell megemlékeznünk, mint aki a címszerepet játszotta el nagy hatással, sok tapsot és elismerést aratva. Nagyon jók voltak még nagyobb szerepeik­ben: Cziglényi Herminke és Rózsika férjezett Domaniczky Józsefné, Lovas Ferenc, Merényi Gyula és Szalva Ferenc. A kisebb szerepekben: Obendorf er Mariska, Szalva Ferencné, Lotschky Annuska, Psenák Mariska, Pach László, Feigl Ferenc, Domaniczky József, Bukovszky János és Rezső ügyeskedtek. A darabot Pauer Károly karkáplán, a kör elnöke tanította be. A közönség sorában voltak: Brühl József és Machovich Gyula dr. prelátus-kanonokok, Machovich János pöstyéni főszolgabíró, Csárszky István dr. érseki iroda­igazgató. Seyler Károly ny. esp.-pleb., Adalberti­nista, Rolkó Béla karkáplán, dr. Drahos János érseki levéltáros, Polczer Jenő belv. káplán, sok hölgy, iparos és földmives. Az előadás után tánc volt, mely csak a hajnali órákban érte végét. A világposta három ajándéktárgyát: Zajda Juliska, Obendorf er Mariska, és Lotschky Annuska nyer­ték el. Az estély több mint 500 koronát jövedel­mezett a körnek. * Szabad líceumi előadások. Az ipolysági áll. gimnázium tanári kara a F. M. G. Egyesület­tel liceális előadássorozatot kezdett. November 19 én tartotta Barczán Endre gimn. igazgató az első előadást „A világtörténelem nagyasszonyai" cimmel. Az előadást Lipovszky Margit volt tanítónő Erzsébetről szavalt alkalmi költeménye egészítette ki. A 12 előadásra beosztott tárgy­sorozat eléggé változatos, bár hibája ennek is, mint sok népakadémiai előadásnak az, hogy nem a népet, hanem az intelligenciát tartja szem előtt. Alapíttatott 1850-ben. Eredeti FOWXERíSs GOZEEÉE páratlanok munkateljesítményben, tartósságban és az üzemben való takarékosságban. John Fowler &Co. Budapest-Kelenföld Telefon 42-50. = a vasútállomással szemben.

Next

/
Thumbnails
Contents