ESZTERGOM XVIII. évfolyam 1913

1913-10-12 / 41. szám

Irodalom és művészet. Dr. Gróh József két könyve: A magyar római katholikus egyház a céljog és célvagyon teóriája szempontjából. Öröklési jog- a magyar róm. kath. klérus tagjai után. Dr. Gróh József esztergomi ügyvéd két ér­tékes munkával ajándékozta meg a magyar jogi irodalmat. Mind a kettő annak a szeretetnek a gyümölcse, amellyel ő mint gyakorlati jogász, az egyházi birtokkérdéssel és ügyekkel foglalkozik. Az előbb emiitett mü elméleti irányú, de erős gyakorlati megfigyeléseken alapszik. A cél­vagyonelméletet alkalmazza Gróh az egyházi va­gyonra és azt úgy tekinti, mint önálló célzatú vagyont, melynél nem azt kell kérdezni, hogy kié, hanem azt, hogy ki rendelkezik vele ? Nagy ké­szültséggel és igaz, éles jogászi elmeéllel vezeti le idáig a kérdést Gróh, a magyar róm. kath. egyház alapintézményeiből igyekezvén kihozni azt a tételt, hogy a célvagyon elméletével az egyházi vagyon tulajdonjogának ujabban ismét vitatott kérdését könnyebben és helyesebben lehet az igazságnak megfelelően eldönteni. Nem vitatkozik Gróh a célvagyonelmélet helyességéről vagy hely­telenségéről, hanem a kész elméletet alkalmazza az egyházi vagyonra. Mi sem bolygatjuk a kérdést általánosság­ban, bár annyit kiemelünk, hogy általában a cél­vagyon elmélete meglehetősen mesterkélt s a való életnek nem is felel meg. Annyit el kell ismernünk, hogy Gróh éles szemmel találta meg azt a pontot, ahol a célvagyonelmélet még legtöbb haszonnal alkalmazható. Mindjárt hozzá kell azonban tennünk, hogy a célvagyon elméletének az egyházi vagyonra való alkalmazásában inkább megkerülését, mint megoldását látjuk az egyházi vagyon tulajdonjoga kérdésének. Ezt a kérdést pedig megkerülni nem lehet, de nem is célszerű, mert ellenségeink egye­nesen azt a tételt állítják fel, hogy az egyházi vagyon nem az egyházé, hanem az államé. Mihelyt ezt a kérdést megakarjuk kerülni egyenes meg­oldás helyett, csak magunknak árthatunk, mert gyöngébbeknek tüntetjük fel magunkat mint való­ban vagyunk. A katholikus magyar egyházi vagyon tulajdonjogának kérdéséről beszélni: nem kell fél­nünk. Elfogulatlan emberek előtt nem nehéz ki­mutatnunk, hogy a plébániai földek tulajdonosa a plébánia, a káptalaniaké a káptalan, stb., éppen ugy, mint ahogy van ingatlana egy iskolának, városnak, az államkincstárnak, úrbéres közönségnek. Ezeknek a vagyonkategóriáknak is speciális céljuk, rendeltetésük van, éppen úgy, mint az egyházi vagyonnak; tulajdonosuk pedig egy-egy jogi személy, épp ugy, mint az egyházi vagyonnál. Ha ellenben a célvagyon elméletét fogadjuk el, akkor olyan következtetésekre is jutunk, mint Gróh, aki — telje­sen logikusan követve elméletét — kijelenti, hogy az egyházi vagyon feletti rendelkezési jog ma ré­szint az egyházat, részint az álllamot illeti. Ez a nézet folyik a célvagyon elméletéből, de a való­ságnak — szerencsére — nem felel meg. Az állam semmiféle egyházi vagyon felett jog szerint sem részben, sem egészben nem rendelkezik. A célva­gyon elmélete több kérdés megoldásánál könnyebb­séget jelent ugyan, de mindjárt a rendelkezés kér­désénél odavezet, hogy felcserélni a király legfőbb kegyúri jogát az államhatalommal mert a célva­gyon elméletével biztosítva látván azt, hogy az egyházi vagyon csak egyházi célokra fordítható, nem kifogásolja, hogy ez a meghatározott célra fordítás részben állami közreműködéssel történjék s konstatálja, hogy ma valóban állami közegek is befolynak az egyházi vagyon ügyeibe, tehát ren­delkeznek vele. Pedig az nem állami, hanem királyi legfőbb kegyúri funkció. Igaz, hogy a király ma kegyúri felügyeleti jogát minisztere utján gyako­rolja. Semmi sem zárja ki azonban annak lehető­ségét, hogy őfelsége ezt a jogát más, mondjuk a szervezendő autonómia valamely közege útján gyakorolja. Azt sem kell figyelmen kivül hagyni, hogy mikor a miniszter a királyi megbízás folytán egyházi vagyonjogi kérdésekben jogokat gyakorol, e jogokat nem állami törvény, hanem kizárólag az apostoli királytól eredő megbízás alapján, tehát a magyar király speciális személyes jogán, nem államfői jogán gyakorolja. A magyar királynak az egyház körüli legfőbb kegyúri joga az államfen­ségtől különálló jog, amit — hogy hamarjában mást ne említsünk — többek közt az is bizonyít, hogy e jogának területe nem is esik össze teljesen a magyar állam területével, mert a címzetes püs­pökségek adományozása nyilván a magyar állam­területen túl terjedő — bár csak névleges •— jogot jelent. Az állami rendelkezési jog elismerése nem vezetne másra, mint a szekularizáció legalább részben való jogosságának elismerésére, aminek könnyen jöhet folytatása, ha a kezdet előtt meg­hátrálunk — pedig a szerző éppen ezt akarta el­kerülni. A támadást nem lehet más módon kivéde­nünk, mintha ott védekezünk, ahol a támadás tör­ténik. A támadás központja a tulajdonjog kérdése, ezt kell tehát védeni és annál inkább kell, mert lehet is. Azt azonban el kell ismerni, hogy Gróh József könyve az egyházi vagyon kérdésének sok rendkí­vül érdekes részletét rendkívül éles elmeéllel vilá­gítja meg. Élvezet a gyakorlat emberének éles­látásában gyönyörködni és az ő gyakorlati érzékétől vezetve, tanulmányozni e nagyfontosságú és érde­kes kérdésnek sok, eddig alig érintett részletét. Épp azért munkáját, ha alapfelfogására nézve nem is értünk vele egyet, mint jogi irodalmunk igazi nyereségét üdvözöljük. Gróhnak másik könyve gyakorlati kérdést tárgyal, a klérus tagjai utáni örökösödés jogát. Olyan részletét világítja meg itt jogrendszerünknek, amellyel kivált a gyakorlat emberei ritkán, csak azok foglalkoznak, akik speciális helyzetüknél fogva e részlettel hivatásból foglalkoznak. Ezek részére különösen, de általában minden jogász részére nélkülözhetetlen gyakorlati kézikönyv Gróhnak a címben emiitett második munkája. A fő- és alpap­ság utáni örökösödés anyagi és alaki jogszabályait rendkívül világosan és áttekinthetően ismerteti Gróh, közölve olyan történelmi fejtegetéseket és jogsza­bályokat, amelyeket másutt igy egybegyűjtve nem találhatunk meg. Rendszeres, igen praktikus könyv, ellátva ma már közkézen nem is forgó némely jogforrás gyűjteményes egybeállításával is. E mű­vével kivált a gyakorlat embereinek tett Gróh igen nagy szolgálatot; de nem tér ki az elmélet terén felmerült nézetek ismertetése és bírálata előtt sem. Mindkét munkáját melegen ajánljuk úgy a szakférfiak, mint a gyakorlati jogászk, bírák és ügyvédek figyelmébe. A Katholikus Népszövetség" naptáral914-ik évre. Nincs ma nyomtatvány Magyarországon, amely annyira közismert volna és oly általános népszerűségnek örvendene, mint a Katholikus Népszövetség kiadványai. Ezek között is első he­lyet foglalja el a naptár. Az 1914 évre készült naptár, — csak ugy mint a legutolsó füzet, —• igen nagy és előnyös változásról tesz tanúságot. A Katholikus Népszövetség a maga tagilletményei­ben uj formára tért át, bizonyára nem csekély áldozatok árán. Bizonyságot szolgáltatott ezzel arról, hogy fötörekvése a tagok kielégítése és a tanulás megkedveltetése. A megnagyobbodott Nép­szövetségi naptár kiállítása is, tartalma is első­rangú. A vezető cikket maga az ország herceg­prímása dr. Csernoch János irta a Népszövetségről. „Amidőn azért, — irja a hercegprímás •— a Népszövetség országszerte hirdeti ezeket az igaz­ságokat, akkor nemcsak a katholikusok vallásos megújulását éri el, hanem megszilárdítja az állami rendnek a modern romboló csapásai alatt ingó pilléreit, a királyi hűséget, az önfeláldozó haza­szeretetet, hirdeti az elfogulatlan tudománynak álláspontját és kijózanítja a népet abból a csa­pásszerü tévedésből, hogy a gazdasági szervezke­dés csak a hit árán lehetséges. A Népszövetség e munkája miatt nemcsak az egyház áldását érdemli meg, hanem az állami hatalom támogatását, a tudomány elismerését és a népét szerető szociális lelkek háláját. Atyai szeretettel és főpásztori szív­vel kérem őket, sorakozzanak minél lelkesebben a Népszövetség köré, mely összes katholikus akcióink gyakorló iskolája." A naptár apologatikus, szociális, gazdasági, jogi cikkeket, kitűnő elbeszéléseket és verseket tartalmaz és jól sikerült képekben be­mutatja a Balkán háborúnak csaknem minden ne­vezetesebb eseményét. A cikkek alatt a következő neveket találjuk: Dr. Vass József, Jánoki Mado­csányi Gyula, Huszár Károly, Haller István, Anka János, Molnár István, dr. Moldoványi Gyula, özv. Báthory Nándorné, stb. A naptár bolti ára 80 fillér, a tagok mint tagilletményt kapják. íTlámogassuk szívvel-lélekkel, vagyis A tollal és pénzünkkel főegyház­megyénk érdekeit szolgáló egyetlen lapunkat! ÜT HIRDETÉSEK az „ESZTERGOM" részére a legjutá­nyosabban felvétetnek Buzárovits Gusztáv könyvkereskedésében. Egy jóházból való fiú, aki 3 vagy 4 középiskolai osztályt végzett, könyv- és papírkereskedő tanulónak felvé­tetik Buzárovits Gusztáv könyvkeres­kedésében. WEIGL ANTAL papi és polgári ruha-készitő NYITRA, Megyeház-utca. ALAPÍTTATOTT 1889. Ajánlja dús raktárát angol és hazai szövetekből s mindennemű szőrmékből. Készit ugy egyházi mint világi urak részére téli s nyári felöltőket, öltönyö­ket, bundákat, reverendákat, cimádá­kat, mucetum- és biretumokat stb. Ízlé­sesen, pontosan s jutányosán. Vidéki megrendeléseket pontosan esz­közöl s mintákkal készségesen szolgál. IRODA}SimOR JÁMOS-U.** VELCP.SZÉCHÉNY]-TÍlJ& ELVÁLLAL: mindenféle magas épitóst, hidat, part­védmüveket, épület átalakítást és javí­tást, konyhák és folyosók talajozását saiát készítésű cementlapokkal, iz^^^ KÉSZIT: cementlapot minden színben és formá­ban, cementcsöveket, kagylót tetőviz­csatorna alá, fedlapokat kémények os kerítés falakra, házicsatorna folyókákat minden alakban, zz^z^zzzzzzz^zzzzzzz Költségvetéssel és árjegy­zékkel szívesen szolgálok. Tiszta valódi fekete selyem ernyő férfi vagy női K 7.20 félselyem . . K 3.80 Kapható Schwach Sándornál. I KITZINGER JÓZSEF ^ viaszgyertya üzlete ff Oemineneiája a Hercegprímás udvari szállítója Esztergom, Kossuth Lajos utca 22. £ Van szerencsém a főtisztelendő Papság szives figyelmét felhívni 86 év óta fennálló viaszgyertya üzletemre melyet a mai kor igényeihez mérten rendez­tem be s állandóan nagy raktárt tartok ga­rantált valódi méhviasz-, félviasz-, mü viasz­os stearin-gyertyákból. x Gyertyáim elsőrendűek s áraim jutányosak. \ 5 kg-os rendelésnél díjmentes csomagolás és S szállítás. Pontos és gyors kiszolgálás. A ft. Papság szives pártfogásába ajánlva magamat, maradtam tisztelettel Kitzinger József. .5

Next

/
Thumbnails
Contents