ESZTERGOM XVIII. évfolyam 1913

1913-10-12 / 41. szám

Irodalom és művészet. Dr. Gróh József két könyve: A magyar római katholikus egyház a céljog és célvagyon teóriája szempontjából. Öröklési jog- a magyar róm. kath. klérus tagjai után. Dr. Gróh József esztergomi ügyvéd két értékes munkával ajándékozta meg a magyar jogi irodalmat. Mind a kettő annak a szeretetnek a gyümölcse, amellyel ő mint gyakorlati jogász, az egyházi birtokkérdéssel és ügyekkel foglalkozik. Az előbb emiitett mü elméleti irányú, de erős gyakorlati megfigyeléseken alapszik. A célvagyonelméletet alkalmazza Gróh az egyházi vagyonra és azt úgy tekinti, mint önálló célzatú vagyont, melynél nem azt kell kérdezni, hogy kié, hanem azt, hogy ki rendelkezik vele ? Nagy készültséggel és igaz, éles jogászi elmeéllel vezeti le idáig a kérdést Gróh, a magyar róm. kath. egyház alapintézményeiből igyekezvén kihozni azt a tételt, hogy a célvagyon elméletével az egyházi vagyon tulajdonjogának ujabban ismét vitatott kérdését könnyebben és helyesebben lehet az igazságnak megfelelően eldönteni. Nem vitatkozik Gróh a célvagyonelmélet helyességéről vagy helytelenségéről, hanem a kész elméletet alkalmazza az egyházi vagyonra. Mi sem bolygatjuk a kérdést általánosságban, bár annyit kiemelünk, hogy általában a célvagyon elmélete meglehetősen mesterkélt s a való életnek nem is felel meg. Annyit el kell ismernünk, hogy Gróh éles szemmel találta meg azt a pontot, ahol a célvagyonelmélet még legtöbb haszonnal alkalmazható. Mindjárt hozzá kell azonban tennünk, hogy a célvagyon elméletének az egyházi vagyonra való alkalmazásában inkább megkerülését, mint megoldását látjuk az egyházi vagyon tulajdonjoga kérdésének. Ezt a kérdést pedig megkerülni nem lehet, de nem is célszerű, mert ellenségeink egyenesen azt a tételt állítják fel, hogy az egyházi vagyon nem az egyházé, hanem az államé. Mihelyt ezt a kérdést megakarjuk kerülni egyenes megoldás helyett, csak magunknak árthatunk, mert gyöngébbeknek tüntetjük fel magunkat mint valóban vagyunk. A katholikus magyar egyházi vagyon tulajdonjogának kérdéséről beszélni: nem kell félnünk. Elfogulatlan emberek előtt nem nehéz kimutatnunk, hogy a plébániai földek tulajdonosa a plébánia, a káptalaniaké a káptalan, stb., éppen ugy, mint ahogy van ingatlana egy iskolának, városnak, az államkincstárnak, úrbéres közönségnek. Ezeknek a vagyonkategóriáknak is speciális céljuk, rendeltetésük van, éppen úgy, mint az egyházi vagyonnak; tulajdonosuk pedig egy-egy jogi személy, épp ugy, mint az egyházi vagyonnál. Ha ellenben a célvagyon elméletét fogadjuk el, akkor olyan következtetésekre is jutunk, mint Gróh, aki — teljesen logikusan követve elméletét — kijelenti, hogy az egyházi vagyon feletti rendelkezési jog ma részint az egyházat, részint az álllamot illeti. Ez a nézet folyik a célvagyon elméletéből, de a valóságnak — szerencsére — nem felel meg. Az állam semmiféle egyházi vagyon felett jog szerint sem részben, sem egészben nem rendelkezik. A célvagyon elmélete több kérdés megoldásánál könnyebbséget jelent ugyan, de mindjárt a rendelkezés kérdésénél odavezet, hogy felcserélni a király legfőbb kegyúri jogát az államhatalommal mert a célvagyon elméletével biztosítva látván azt, hogy az egyházi vagyon csak egyházi célokra fordítható, nem kifogásolja, hogy ez a meghatározott célra fordítás részben állami közreműködéssel történjék s konstatálja, hogy ma valóban állami közegek is befolynak az egyházi vagyon ügyeibe, tehát rendelkeznek vele. Pedig az nem állami, hanem királyi legfőbb kegyúri funkció. Igaz, hogy a király ma kegyúri felügyeleti jogát minisztere utján gyakorolja. Semmi sem zárja ki azonban annak lehetőségét, hogy őfelsége ezt a jogát más, mondjuk a szervezendő autonómia valamely közege útján gyakorolja. Azt sem kell figyelmen kivül hagyni, hogy mikor a miniszter a királyi megbízás folytán egyházi vagyonjogi kérdésekben jogokat gyakorol, e jogokat nem állami törvény, hanem kizárólag az apostoli királytól eredő megbízás alapján, tehát a magyar király speciális személyes jogán, nem államfői jogán gyakorolja. A magyar királynak az egyház körüli legfőbb kegyúri joga az államfenségtől különálló jog, amit — hogy hamarjában mást ne említsünk — többek közt az is bizonyít, hogy e jogának területe nem is esik össze teljesen a magyar állam területével, mert a címzetes püspökségek adományozása nyilván a magyar államterületen túl terjedő — bár csak névleges •— jogot jelent. Az állami rendelkezési jog elismerése nem vezetne másra, mint a szekularizáció legalább részben való jogosságának elismerésére, aminek könnyen jöhet folytatása, ha a kezdet előtt meghátrálunk — pedig a szerző éppen ezt akarta elkerülni. A támadást nem lehet más módon kivédenünk, mintha ott védekezünk, ahol a támadás történik. A támadás központja a tulajdonjog kérdése, ezt kell tehát védeni és annál inkább kell, mert lehet is. Azt azonban el kell ismerni, hogy Gróh József könyve az egyházi vagyon kérdésének sok rendkívül érdekes részletét rendkívül éles elmeéllel világítja meg. Élvezet a gyakorlat emberének éleslátásában gyönyörködni és az ő gyakorlati érzékétől vezetve, tanulmányozni e nagyfontosságú és érdekes kérdésnek sok, eddig alig érintett részletét. Épp azért munkáját, ha alapfelfogására nézve nem is értünk vele egyet, mint jogi irodalmunk igazi nyereségét üdvözöljük. Gróhnak másik könyve gyakorlati kérdést tárgyal, a klérus tagjai utáni örökösödés jogát. Olyan részletét világítja meg itt jogrendszerünknek, amellyel kivált a gyakorlat emberei ritkán, csak azok foglalkoznak, akik speciális helyzetüknél fogva e részlettel hivatásból foglalkoznak. Ezek részére különösen, de általában minden jogász részére nélkülözhetetlen gyakorlati kézikönyv Gróhnak a címben emiitett második munkája. A fő- és alpapság utáni örökösödés anyagi és alaki jogszabályait rendkívül világosan és áttekinthetően ismerteti Gróh, közölve olyan történelmi fejtegetéseket és jogszabályokat, amelyeket másutt igy egybegyűjtve nem találhatunk meg. Rendszeres, igen praktikus könyv, ellátva ma már közkézen nem is forgó némely jogforrás gyűjteményes egybeállításával is. E művével kivált a gyakorlat embereinek tett Gróh igen nagy szolgálatot; de nem tér ki az elmélet terén felmerült nézetek ismertetése és bírálata előtt sem. Mindkét munkáját melegen ajánljuk úgy a szakférfiak, mint a gyakorlati jogászk, bírák és ügyvédek figyelmébe. A Katholikus Népszövetség" naptáral914-ik évre. Nincs ma nyomtatvány Magyarországon, amely annyira közismert volna és oly általános népszerűségnek örvendene, mint a Katholikus Népszövetség kiadványai. Ezek között is első helyet foglalja el a naptár. Az 1914 évre készült naptár, — csak ugy mint a legutolsó füzet, —• igen nagy és előnyös változásról tesz tanúságot. A Katholikus Népszövetség a maga tagilletményeiben uj formára tért át, bizonyára nem csekély áldozatok árán. Bizonyságot szolgáltatott ezzel arról, hogy fötörekvése a tagok kielégítése és a tanulás megkedveltetése. A megnagyobbodott Népszövetségi naptár kiállítása is, tartalma is elsőrangú. A vezető cikket maga az ország hercegprímása dr. Csernoch János irta a Népszövetségről. „Amidőn azért, — irja a hercegprímás •— a Népszövetség országszerte hirdeti ezeket az igazságokat, akkor nemcsak a katholikusok vallásos megújulását éri el, hanem megszilárdítja az állami rendnek a modern romboló csapásai alatt ingó pilléreit, a királyi hűséget, az önfeláldozó hazaszeretetet, hirdeti az elfogulatlan tudománynak álláspontját és kijózanítja a népet abból a csapásszerü tévedésből, hogy a gazdasági szervezkedés csak a hit árán lehetséges. A Népszövetség e munkája miatt nemcsak az egyház áldását érdemli meg, hanem az állami hatalom támogatását, a tudomány elismerését és a népét szerető szociális lelkek háláját. Atyai szeretettel és főpásztori szívvel kérem őket, sorakozzanak minél lelkesebben a Népszövetség köré, mely összes katholikus akcióink gyakorló iskolája." A naptár apologatikus, szociális, gazdasági, jogi cikkeket, kitűnő elbeszéléseket és verseket tartalmaz és jól sikerült képekben bemutatja a Balkán háborúnak csaknem minden nevezetesebb eseményét. A cikkek alatt a következő neveket találjuk: Dr. Vass József, Jánoki Madocsányi Gyula, Huszár Károly, Haller István, Anka János, Molnár István, dr. Moldoványi Gyula, özv. Báthory Nándorné, stb. A naptár bolti ára 80 fillér, a tagok mint tagilletményt kapják. íTlámogassuk szívvel-lélekkel, vagyis A tollal és pénzünkkel főegyházmegyénk érdekeit szolgáló egyetlen lapunkat! ÜT HIRDETÉSEK az „ESZTERGOM" részére a legjutányosabban felvétetnek Buzárovits Gusztáv könyvkereskedésében. Egy jóházból való fiú, aki 3 vagy 4 középiskolai osztályt végzett, könyv- és papírkereskedő tanulónak felvétetik Buzárovits Gusztáv könyvkereskedésében. WEIGL ANTAL papi és polgári ruha-készitő NYITRA, Megyeház-utca. ALAPÍTTATOTT 1889. Ajánlja dús raktárát angol és hazai szövetekből s mindennemű szőrmékből. Készit ugy egyházi mint világi urak részére téli s nyári felöltőket, öltönyöket, bundákat, reverendákat, cimádákat, mucetum- és biretumokat stb. Ízlésesen, pontosan s jutányosán. Vidéki megrendeléseket pontosan eszközöl s mintákkal készségesen szolgál. IRODA}SimOR JÁMOS-U.** VELCP.SZÉCHÉNY]-TÍlJ& ELVÁLLAL: mindenféle magas épitóst, hidat, partvédmüveket, épület átalakítást és javítást, konyhák és folyosók talajozását saiát készítésű cementlapokkal, iz^^^ KÉSZIT: cementlapot minden színben és formában, cementcsöveket, kagylót tetővizcsatorna alá, fedlapokat kémények os kerítés falakra, házicsatorna folyókákat minden alakban, zz^z^zzzzzzz^zzzzzzz Költségvetéssel és árjegyzékkel szívesen szolgálok. Tiszta valódi fekete selyem ernyő férfi vagy női K 7.20 félselyem . . K 3.80 Kapható Schwach Sándornál. I KITZINGER JÓZSEF ^ viaszgyertya üzlete ff Oemineneiája a Hercegprímás udvari szállítója Esztergom, Kossuth Lajos utca 22. £ Van szerencsém a főtisztelendő Papság szives figyelmét felhívni 86 év óta fennálló viaszgyertya üzletemre melyet a mai kor igényeihez mérten rendeztem be s állandóan nagy raktárt tartok garantált valódi méhviasz-, félviasz-, mü viaszos stearin-gyertyákból. x Gyertyáim elsőrendűek s áraim jutányosak. \ 5 kg-os rendelésnél díjmentes csomagolás és S szállítás. Pontos és gyors kiszolgálás. A ft. Papság szives pártfogásába ajánlva magamat, maradtam tisztelettel Kitzinger József. .5