ESZTERGOM XVIII. évfolyam 1913

1913-01-26 / 4. szám

újra felvették a vármegyei tiszti nyugdíjintézetbe, ahonnan évekkel ezelőtt a belügyminiszter kitörültette őket. Mindenesetre furcsa világításban áll előttünk ez a miniszteri intézkedés, mely a szegény dijnok kezéből öregségére kiveszi még a koldusbotot is. Miért ne kaphatna a dijnok abból az alapból nyugdijat, amelyből fölöttes tisztviselője? Hiszen ugyanazt a munkát végzik. Csak egyik drágábban, a másik meg olcsóbban. A dijnokokat most ismét felvették a nyugdíjba, de a szünetelés idejére ki kell fizetni az alapnak járó járulékokat. A vármegye törvényhatósági bizottsága ügy határozott, hogy az esedékes 3370 korona két harmad részének fedezéséről a vármegye gondoskodjék. Ezzel megmutatta vármegyénk törvényhatósága, hogy több emberi érzés és könyötület lakik szivében, mint a bélyegek árán megközelíthető magas minisztériumokban. * Mulatság-. F. hó 19-én az Esztergom Szenttamás és Vízivárosi Kath. Polgári kör igen sikerült farsangi estélyt rendezett, amelyen többek között ott láttuk Brühl József, Bogisich Mihály ésKoperniczky Ferenc prael. kanonokokat, továbbá dr. Csárszky István irodaigazgatót dr. Wiplinger Ödön ügyvédet és másokat. Szinrekerült Kisfaludy Károlynak nagy értékű népszínműve: A pártütök melynek előadásában a műkedvelői gárda minden . egyes tagja kitett magáért. Szerkál Aranka a biróné. Lovas Ferenc biró Patkóczy József a kisbíró Imely Ferenc pedig a nótárius szerepében dicsérőleg alakított, Környei László Domaniczki József, Merényi Gyula, Székely Mátyás, nemkülönben Cziglényi Herminke és Rózsika kecses játéka sok figyelmet érdemlett. De a többiek is, úgymint Homor Imre, Mihalovics Gyula, Bencze Endre, Navarra Jenő, Szűcs Ferenc és Beznák Dezső sikerült jelenetei nagyban hozzájárultak az estély sikeréhez. A darabot Gerlei Dénes tanította be szép eredménnyel, mig a díszleteket Székely Imre festette nagy körültekintéssel. A színdarab után tánc következett amely csak a pirkadó hajnal táján ért véget. * Munkásbiztositás. A törvény már gondoskodik a munkások sorsának biztosításáról azon esetre, ha véletlen baleset érné őket. Sajnos azonban, hogy ugy a munkáltatók, mint maguk az alkalmazottak keveset törődnek a törvény intézkedéseivel s a mulasztások csak akkor derülnek ki, mikor a veszedelem az ajtóban van s a nyomorék családapa által az inség rászáll a családra. A párkányi járás főszolgabirósága nyomára jött, hogy a községi alkalmazottak egyáltalán nincsenek bejelentve a munkásbiztositásnál, miért is felhívta a a községi elöljáróságokat, hogy ezen mulasztásukat minél gyorsabban igyekezzenek jóvátenni. * A községi jégvermek. A párkányi járásban elrendeltetett a községi jégvermek megtöltése. Még pedig kifogástalan minőségű jeget követel a főszolgabírói rendelet, miután a községi jég közegészségi célra szolgál. A községi elöljáróságnak azért meghagyatik, hogy a jeget az illetékes körorvos véleményének kikérésével válasszák ki, hogy igy a jég tisztasága semmi kétséget ne szenvedhessen. * Behivó. Ez a cime az „Esztergom-Szentgyörgy mezői Kath. Olvasókör ezidei farsangi mulatságára vonatkozó tréfás meghívónak. A jóízű, humoros stílusban fogalmazott meghívóból — ugy sorközött — vastagabban szedett figyelmeztetés azt mondja, hogy: 1913. február 2-án este 7 órakor háború lesz, még idejekorán meneküljünk; elrendelik a mozgósítást, aztán be kell vonulni, mert az egész világ felkel. De azért nem kell ettől az az ijesztő hangú behívótól megijedni, mert ha a vastagabb betűkhöz adott apróbetüs garnírungot is elolvassuk, kitűnik, hogy a veszedelem korántsem olyan nagy, sőt! — egy igen jóizü, kedélyes, sokatigérő műsorral kedveskedő mulatság Ígérkezik a szentgyörgymezői körben jövő vasárnapon. De hisz mindenki, aki csak egyszer is résztvett e mulatságokon, vagy hallott is róla, bizonyára hazafias készséggel engedelmeskedni fog a behívónak. A hadisarc sem olyan fenyegető az első helyen 1'60 koronát, a második helyen 1*20 koronát fog bevasalni a hadbíróság. * A külső és belső disztelenség. Esztertergom vármegye területére * a kereskedelemügyi miniszter társaskocsi szabályrendeletet adott ki, melynek intézkedései között leginkább két pont ragadta meg figyelmünket. Közmondásszerü az omnibusz és konflislovaknak dísztelensége. Erre vonatkozólag a következő rendelkezést olvassuk: „Elcsigázott, vagy testi hiba által a szabad járásban akadályozott, vagy pedig közszánalmat vagy undort gerjesztő, emberekre vagy lovakra veszélyes betegségben szenvedő lovakat társaskocsiba fogni tilos/ A belső rendet igy szabályozzák: „A társaskocsiban ragályos beteget, vagy hullát szállítani tilos. Épugy nem szabad tisztességtelenül öltözött, vagy részeg egyéneket felvenni. A társaskocsiban sem dohányozni, sem a padlóra köpni nem szabad." Csak azután legyen ellenőrzés is. 1 Az „Esztergomi Kath. Legény egyesület" 1913. február hó 2-án (vasárnap) a „Fürdő" szálloda nagytermében szinelőadással egybekötött táncestélyt rendez. Szinre kerül: Vigécek Eredeti fővárosi életkép dalokkal, 3 felvonásban. Irta: Kövessy Albert. Kezdete este 7 órakor. Belépődíj Személyjegy 2 K, családjegy (3 sz.) 3'20 K. Jegyek előre válthatók Hóz Ferenc egyesületi házfelügyelőnél. * Halálos Ítélet. A sárga vagy fehér foszforral ellátott, azaz a közönségesen „kénes gyufa"nak nevezett gyújtókat kivégezte a törvényhozás. Gyártani már régen tilos, most azonban még hátra vannak a törvénynek további rendelkezései, melyek szerint nem csak a gyártásuk van eltiltva, hanem raktáron sem szabad azokat tartani. Épugy el van tiltva kénes gyufának forgalomba hozatala és árusítása, annál inkább a magyar szent korona országainak területére való behozatala. Ezen utóbbi tilalmak azonban csak 1913. évi július hó 1-én lépnek hatályba, addig tehát még a pásztor emberek, a jó falusiak s a cselédek kéjeleghetnek a kénes gyufáaak átható illatában. Ezen év júliusának megkezdése után azonban már a boltosok megaszalhatják a kénes árukat s a cselédek is nehezebben juthatnak a gyilkos kénes oldathoz, ha a naccságájuk dorgáiása miatt annyira elkeserednek, hogy még az életüket is eldobnák maguktól. * Balkáni eljárás. Köbölkút környékén a táviró szolgálatban január 5-kén váratlan szünet állott be s a távirdai alkalmazott hiába billegette billentyűjét, a rejtelmes pontok nem voltak hajlandók a papirszallagra vetődni s a gép némán tűrte a türelmetlen insultusokat. Ezalatt ugyanis a Köbölkút—Gyiva között vezető országúton egy négyes ökörfogat haladt, amelynek szekerén Stifner János Nagyölvedhez tartozó rétföldi majori lakos és Banák Gáspárné köbölkuti asszony ültek. Hogy, hogy nem a két emberi lény nem figyelt a cammogó négy állatra s azok a maguk szarvas eszük után indulva a nehéz szekeret teljes erővel neki vitték az út mellett álló korhadt távirda-oszlopnak. A megtámadott pózna nagy reccsenéssel kifordult helyéből s belefeküdt az út sarába, sőt a saját és a drótok súlyával kirántotta a szomszédos oszlopot is. A két utas csodálva nézte az ökrök romboló munkáját, majd lekerültek a kocsiról, levágták és felgombolyitották a földön fekvő drótokat s egész nyugodtan felpakkolták a kocsira s tovább álltak. Ezért nem engedelmeskedett a távírógép. A kiküldött közeg megtartotta a helyszíni szemlét s a csendörségre bizta a további felderítést. A tettesek a fent nevezettekben meg is kerültek, akik azért nyugodtan adták elő, hogy nem akarták a drága drótot a sárban hagyni, hogy ott pocsékba menjen. * Szinjátékok. A szépen magyarosodó Garamujfalu iskolájának növendékei f. é. február hó 2-án d. u. 4 órakor és este 6 órakor megismétlődő szinielőadással egybekötött műkedvelő előadást tartanak, melynek programmja a következő : 1. A várva várt nap monológ. Előadja: Szelka Berta I. o. t. 2. A fehér ruha, színmű Rudnyánszki Gyulától. Személyek: Király Márta gazdag leány : Szvetyik Mária. Etelka, Irma, Hermin, Magda, Mariska barátnői: Szelka Mária, Kovácsik Anna, Pasztyik Anna, Pivarcs Anna, Palkovics Rózsi. Történik Király Mártáéknál. 3. A fuccsba ment korzó dialóg. Előadják: Szelka Mária (nagyságos asszony), Sztribulya Mária (szobaleány) és Cservik Mária (szakácsnő). 4. A két művész dialóg. Előadják: Szvetyik Mihály I. o. t. Pasztyik János II. o. t. 5. A pályaválasztás monológ. Előadja: Sztribálya M. 6. Intézetben szinjelenet. Előadják : Sári, Klári, Marcsa, Magda, Kató. int. növendékek: Pasztyik Juli, Jeszenszky M. Kovácsik Anna, Jeszenszky Rózsi, Mariska Aranka. Int. főnöknő: Pasztyik Anna. Új apáca: Nóvák Mária, Zsán inas: Svaral Lukács. Trézsi kofa: Uhnár Mária. Julcsa kofa : Pasztyik Mária. 7. A drótostótok dialóg. Mucska János II. o. t. és Pasztyik M. II. o. t. 8. Magyar szalon tánc. Előadja 5 pár első osztályú tanuló. * Megsörétezett fiuk. Már a többi lapok is tárgyalták ezen esetet, de csak részleteket hoztak róla s a sebesültek közül egynek a neve került a nyilvánosság elé. Az eset a következő: Január 20-án sürgősen hivták Bénybe dr. Wilheim József körorvost, miután ott tömeges sebesülés történt azon a napon. A falu határát bérlő vadásztársaság hajtó vadászatot tartott s az egyik vadász urnák — neve nem közölhető — véletlenül elsült a fegyvere, mely nyulsörétre volt töltve. A puskacső irányában három legényke állt s mindegyikök kapott a halálpostából valamelyes adagot, bár különböző mértékben. A legsúlyosabban sebesült, meg Rakonczai János 22 éves kőhidgyarmati legény, akinek az elszabadult sörétek balkezén, előkarján és mellkasán ütöttek nagyobb sebeket. A sebesült állapota súlyos, azért beszállították az esztergomi Kolos-kórházba. A második Takács István 23 éves bényi lakos, aki a balkarján és balcombján sebesült meg. Mivel állapota nem olyan súlyos, mint az előbbié a körorvos hazaszállíthatta és maga kezeli. A harmadik Dávid István 17 éves kőhidgyarmati fiu, aki balkarján és tarkóján kapott a sörétböl. Dr. Wilheim kötésekkel látta el, azután a saját lábán haza eresztette, mivel sebesülései könnyebb természetűek. A vadászó kompánia iránt a közeli falvak lakóinak bizalma nagyon leszállt sőt, erősen közel van a zérus fokhoz. Busás dij fejében azonban még mindig akad elég hajtó a sörét-eső dacára is. * Zsebatlasz. A Balkán valószínű alakulásának térképét s egyéb aktualitásokat tartalmaz a rendes térképeken, naptáron és legújabb statisztikai adatokon felül a Kogutowicz Károly dr. szerkesztésében megjelent 1913. évi Zsebatlasz. Ennek az évfolyamnak az eddigieknél is sokkal gazdagabb a tartalma s valóságos évkönyvvé nőtte ki magát az ügyesen szerkesztett könyvecske. Már a harmadik izben lepi meg közönségünket s mindazoknak, akiket érdekel a világ politikai alakulása nélkülözhetetlen kézikönyv, mert évenkint megjelenő köteteiben mindig legújabb aktualitásokat hoz, úgymint: egyezményes határkiigazitást s bármely más területváltozást. A Zsebatlasz jelen harmadik kötete a Balkán valószínű alakulása, á francia-német Kongo-egyezmény és az uj olasz gyarmat térképén felül olyan csillagászati és statisztikai leírásokat, illetve adatokat nyújt, amelyeket müveit ember nem nélkülözhet. A melegen ajánlható s a diákságnak is különösen alkalmas, mümellékletekkel és térképekkel gazdagon ellátott csinos vászonkötésű könyv ára 2 kor. 40 fillér. Megrendelhető az Esztergom kiadóhivatalában, vagy a Magyar Földrajzi Intézetnél (Budapest, V. Rudolf-tér. * Nem hoztak vizet. Még e hó eleje táján tüzveszedelem volt Bátorkeszen s a tűzesetnek sajnálatos folytatása van a hatóság előtt. A tüz éjjel fél 11 órakor ütött ki Fuksz Jakab telkén s mikor a tűzi lármára a csendőrök megérkeztek, azt kellet tapasztalniuk, hogy a szekeres gazdák küzül senki sem hoz vizet. A csendőrök előhívták Kis-Pisti János hivatásos éjjeli őrt és tanukkal ellátva beküldték a faluba azon utasítással, hogy a főutcán lakó gazdákat zörgessék fel és hívják fel őket vizhordásra. Ekkor már fél 12-re járt az idő s a tüz egészen szabadon dühönghetett. A vizhordást azonban a legtöbben megtagadták azon indokolással, hogy a fenektelen sárban s a vak sötétben nem hajlandók magukat, marháikat csigázni és szekerüket veszélynek kitenni. A közeliek mégis munkába álltak és igy sikerült a tüzet eloltani. Az ellenszegülők neveit felírták s az elég gazdag nézsort beterjesztették a hatóság elé, melyre most azon feladat járul, hogy az illetőket kitanítsa a tűzrendészet követelményeire. * Felhívjuk t. olvasóink szives figyelmét a jó hírnévnek örvendő Verebélyi Géza nyitrai (keresztény) cégnek, mai számunkhoz mellékelt hirdetésére. Alapíttatott 1850-ben. Eredeti FOWlEEiä; GŐZE KÉ K páratlanok munkateljesítményben, tartósságban és az üzemben való takarékosságban. John Fowler & Co. Budapest-Kelenföld Telefon 42-50. = a vasútállomással szemben.