ESZTERGOM XVIII. évfolyam 1913

1913-07-20 / 29. szám

sirunk, kesergünk, kezünket tördeljük. És zokszó nélkül tűrünk. Az állami szerkezet sybarita vázai, a tanítók, az állami alkalmazottak és a többi hasonszőrű rendbeliek épen ez okból nem állanak elé jogos és méltányos megélhetési követeléseikkel. De hiába is! Az illető szakminiszter sopánkodva, szemeit forgatva folyton azt az ismerős refrént dúdolja fülünkbe: Üres a kassza, Nincs bankója már! Ilyenkor pedig a fehér rabszolgáknak köny gyül a szemükbe. A részvét, az együttérzés könye. Sajnálják ezt a szegény országot és lelkükbe temetik kérésüket. És várnak. Majd ha azt fogják látni, hogy ha az ország kasszája engedi, akkor járulnak majd ismét panaszukkal a kormány elé. Addig várnak, ámbár gyomruk korog. Nem épen az éhségtől. Nem. Hanem a jobb falatért. És várnak. Azonban dehogy is szegény ez az ország. Dehogy is. Hiszen a jelek azt mutatják, hogy van bőven pénz. S a jelek pedig sose csalnak. A gondos és az ország sorsát nagyon is szivén viselő magyar kormány nagy körültekintéssel elhatározta, hogy két uj miniszteri tárcát fog szervezni. No igen, mert kevesen vannak. Mikor olyan szörnyen kevés a miniszter. Kell még szervezni legalább kettőt. Ha jól meggondoljuk a dolgot, rendén is van ez. Mert hát édes jó Istenem, mivel lehessen a bokros és ágas-bogas érdemeket jobban megjutalmazni, mint bársonyszékkel? Haj, mennyi, de mennyi sógor, koma, rokon van a világon. És azok nem élhetnek csak meg a levegőből? Kell azokról is gondoskodni, mint az ügyefogyottakról, vagy a menedékbeliekről. És ez okból nagy bölcsességgel, felebaráti szeretet nemes eszméjétől sugaltatva, elhatározta a legfőbb forum, hogy zsiros falatokat juttat a sok rokonnak, komának sógornak, puszipajtásnak és a bokros érdemeknek. És szervez két uj miniszteri tárcát. Tán már meg is rendeltetett az illető kárpitosnál a süppedő bársonyszék; amelynek elnyerése végett megindul a nyári hajtóvadászat. Megindul a zsiros falatért a kilincselés. A két miniszter mellé bizonyára kell legalább is két-két államtitkár. A két-két államtitkár mellé miniszteri tanácsosok, osztály tanácsosok és több más „csosok". És a kis, szerényke játszadozás csak legalább is egy milliócskába kerül. Vagy többe is. És a szegény ország egy-két milliócskával többet fog kiizzadni, mert az állam „létérdeke" ugy kivánja. Ez a kívánság pedig okvetlen teljesítést érdemel, mert tekintettel a tekintendőkre, a sógorra, komára, bokros érdemekre, a közügy terén szerzett elismerésekre, okvetlen kell ezeknek az uraknak fényes fizetés, zsiros falat. Aki pedig nem rokon, nem koma, nem puszipajás, az hallgasson, az fogja be a száját, tegyen vattát a fülébe, hogy éhes gyomrának hangos korgását ne hallja. Mert nincs az országnak pénze az ilyen haszontalanságokra. Kell a pénz másra, okosabb dolgokra, miniszteri tárcákra. Fidibusz. Krónika. Esztergomban mult vasárnap Német rendőrkutyák jártak. Kerítésen, létrán másztak S díjat nyertek aztán másnap. Csuda is volt nézni, kérem, Hogyan jártak ott a réten. Megcsípték ők a lókötőt. Bármint bujkált, bármint szökött. Merre lábalt, kiszaglászták S ha megcsípték, jól megrázták, Sípra, szóra ráhallgattak És vezényszóra ugattak. Csudadolog, mondom, kérem; De ezen a kutya-héten, Épen közepén a nyárnak, Kutya esős idők jártak. És ebben a finom nyárban Nem a kutyákat csodáltam. Hanem azt a tiszta Napot, Mely ma végre felragyogott! (-•) Nemzetközi rendőrkutya-verseny Esztergomban. Egyszer volt Budán kutyavásár . . . elmondhatjuk mi is: egyszer volt Esztergomban nemzetközi kutya-verseny. Daliás rendőrkapitányunk, Peterdy Kálmán érdeme, hogy a modern kriminal szolgálat e nagy vívmányát szemléltetően bemutatva láthattuk a kies Primás-sziget mezőin és bozótjaiban. A verseny két napig tartott u. m. 13. és 14-én. A második napot valóságos ünneppé avatta József főherceg megjelenése, ki másfélóráig nézte a rendőrkutyák bámulatos bravúrjait, s a látottak felett legmagasabb elismerését fejezte ki. A verseny védnöke Meszlény Pál főispán volt. A versenyen résztvettek német, magyar és horvát rendőrtisztviselők, illetve dresszirozott rendőrkutyáik. A rendőrkutyák hazája. A versenyt Európa leghíresebb rendőrkutyaidomitója vezette Jurisch Frigyes porosz rendörkomisszárus, ki a Westfália-i Iserlohn-ban nagy intézetet vezet, melyben egész Európából odasereglett rendőr és csendörtisztviselők sőt katonatisztek végeznek vezetése alatt hat heti rendőrkutya idomító kurzusokat. A német kormány hathatósan támogatja a vállalatot, mert mint maga a porosz belügyminiszter kijelentette: a mily mértékben szaporodnak a rendőrkutyák, oly mértékben csökken a betörések száma. Iserlohnban nagy rendőrkutyatenyésztés folyik, onnan származik az esztergomi rendőrség jeles „Princ" kutyája is, melyet Graeffel János praelátus bőkezűségéből vásárolt az esztergomi rendőrkapitány, a ki azóta szintén tenyészt és idomit Magyarország számára rendőrkutyákat. A rendőrkutyák bravúrjai. A mig a detektív okoskodással iparkodik kisütni a sötét éjszakákon tanuk nélkül elkövetett betöréseket, gyilkosságokat, az összeköttetések szálai nyomán, melyben a hely vagy a személy állott, addig a kutya körülszaglássza a helyet, a kilincset, a keresett személy ruháját, nyomait és igy igazán tüskén-bokron, kőrakáson mocsáron keresztül követi a nyomot, néha 10-—20—30 órával a bűntett elkövetése után, fölmászik a fára, a háztetőre, elhozza a talált bűnjeleket, tárgyakat, és 300—400 embernyi tömegben is kiugatja a rablót vagy gyilkost. Megtörtént, hogy egy lopott borjú már le volt nyúzva és bőre zsákba dugva. A rendőrkutya a nyájtól kiindulva először megtalálta a borjú bőrét a zsákkal egy parasztházban, s minthogy ennek tulajdonosa ártatlanságát hangoztatta (csak a zsákot kölcsönözte a tettesnek, a kutya ujabb szimatolás után egy kőbánya felé tartott, hol 300 munkás dolgozott. A rendőrtisztviselő a munkásokat sorbaállitotta, s a kutya egymásután megszagolva a munkásokat egynek megragadta a karját s megugatta. A munkás annyira megijedt, hogy bevallotta, miszerint ő a tettes. Egy kis leányka elvesztett öt márkás pénzdarabját megtalálta a kutya s kihozta a patakból! Egy elveszett gyermek nyomát követve megtalálta mindazon helyeket, a hol a gyermeket tényleg látták, végre egy gátnak iszapjába fúlva megtalálta. Hideg téli éjszakákon félig vagy egészen megfagyott embereket kiugatnak, merényletek szerzőit nyomon követve kikutatják stb. A rendőrkutyák bámulatos dresszurájának legfőbb mutatványait bűnjelek megtalálását, nyomok követését a magas fűben, fára-létrára mászás a bűnös után, vizből mentés stb. mind bemutatták a Prímás-szigeten. A rendőrkutya-verseny. Vasárnap és hétfőn folyt le Esztergomban az első nemzetközi rendőrkutya-verseny. A két napos verseny erkölcsi diadalát képezi, hogy ez a mozzanat a magasabb körök érdeklődését is felkeltette, sőt maga József főherceg is megjelent és elismerését fejezte ki a látottak fölött. A Peterdy Kálmán rkapitány kezdeményezésére és Meszleny Pál főispán elnöklete alatt alakult rendőrvédőkutya egyesület első fényes sikere volt ez s miként azt a fenséges vendég is megjegyezte, a további sikerekre biztató példaadás, hogy miként lehet komoly törekvéssel egy szép célt szolgálni. A versenyen Ő cs. és kir. fenségén, József főhercegen kivül a belügyminisztériumból dr. Pekáry Ferenc m. oszt. tanácsos, Bonis István r. tanácsos, a földmüvelésügyi minisztériumból dr. Balogh Sándor m. titkár, mig a budapesti államrendőrségtől dr. Gegus Dániel és Miskolczy László r. tanácsosok több tisztviselővel szintén megjelentek. A versenyen bemutatott ebek között természetesen a németországi iserlohni telep kitűnő idomitásu példányai voltak a legjobbak, ami természetes, mert Németországban már régen komolyan foglalkoznak a közbiztonság fontos eszközével, a rendőrkutyával. Nálunk, Magyarországon csak nemrég Esztergomból indult meg az erősebb akció a rendőrkutya használat általánosítására s s eddig csak egyes ambiciózusabb rendőrtiszt foglalkozott vele, de ezeknek is annyi kicsinylést és főleg ostoba gúnyt kellett elviselniük, hogy egyikük sem kaphatott kedvet egy országos akció megindítására. A verseny eredménye. A kétnapos rendőrkutya-verseny eredményét hétfőn hirdették ki. Jurisch Frigyes iserlohni rendőrkomisszárus, mint versenybíró, kijelentette, hogy a porosz rendőrkutyák óriási fölényét tekintve, a magyarországiaknak kell kiadni a dijakat és igy a saját nevelésű „Greif" ebét, mely olyan bámulatos produkciókat végzett, valamint a szintén Iserlohnból hozott másik két rendőrkutyát versenyen kivül helyezi. Bitka önzetlen és korrekt eljárását azzal indokolta, hogy a verseny tulajdonképpeni célja az, hogy a rendőrkutj-a alkalmazását népszerűsítse Magyarországon s nem volna helyes, ha a hazai dijakat a bizottság külföldieknek osztaná ki. Ő — úgymond — bármikor eljön Magyarországba és máskor is hoz magával ebeket, de csak azért, hogy bemutassa, milyennek kell lenni az igazi rendőrkutyának. Bár — úgymond — hiszi, hogy egy-két év múlva Magyarország is állithat majd versenybe olyan ebeket, mint az iserlohni telep. A versenyrendező bizottság azonban mégis tiszteleti jutalomdijat adott a derék rendőrkomiszszárusnak és arany érmet a telepnek. Úgyszintén versenyen kivül jutalomdijat ajánlott fel a verseny főrendezését végző Peterdy Kálmán rendőrkapitánynak és ezüst érmet az esztergomi „Princz" rendőrkutya működéséért. A versenyben résztvett magyarországi rendőrkutyák a következő dijakat szerezték meg gazdáiknak: I. Bach Károly Eszék városi rtisztviselő „Geif* kutyája gr. Széchenyi Emil orsz. képviselő diját: 100 koronát aranyban s az Osztrák-Magyar-Rendőrés Hadikutya Egyesület bronz érmét nyerte. II. Dr. Sachs Alfréd újpesti fogorvos „Lotte" kutyája a m. kir. földmívelésügyi miniszter 150 koronás diját. (Mahagoni dohányzókészlet). III. Bach Károly Eszék városi rtisztviselő „Lóra" kutyája Győr város diját. (Íróasztal készlet 75 kor. értékben.) IV. Bach Károly Eszék városi rtisztviselő „Harasz" kutyája az Esztergomi Takarékpénztár 50 koronás diját. (Dohánykészlet). V. Dr. Szakái József szegedi rendőrkapitány „Sátán" kutyája az Esztergomi Kereskedelmi és Iparbank 20 koronás diját. (Egy fehér fémből készült rendőrkutya, levélnyomó asztaldísz). VI. A három eszéki rendőrkutyavezető rendőrnek az esztergomi Főkáptalan 50 koronás dija. VII. Grämar Ferenc iserlohni rtiszt Polsterer Henrik bécsújhelyi Tierfutter Fabrik tulajdonosának 2 darab régi császári arany diját kapta. VIII. Mikus Imre esztergomi cimz. rtizedesnek dr. Frey Vilmos esztergomi árv. h. elnök 50 kor. dija. Versenyen kivül: Jurisch Frigyes iserlohni rendőrkomiszárusnak a m. kir. belügyminiszter 300 korona dija, az Osztrák-Magyar-Rendőr- és Hadikutya Egyesület arany érme és meszleni Meszleny Pál főispán egyesületi elnök tiszteletdija. Peterdy Kálmán esztergomi rendőrkapitánynak a m. kir. földművelésügyi miniszter 150 kor. értékű dija (íróasztali óra sportképpel) és az Osztrák-Magyar Rendőr- és Hadikutya Egyesület ezüstérme. A versenydijak kiosztása után a vidéki rendőrtisztviselők és vendégek tiszteletére társasvacsora volt Kovácspatakon, természetesen felköszöntőkben sem volt hiány és leginkább a daliás porosz rendőrkomiszárust ünnepelték. A banketten résztvett dr. Pekáry Ferenc min. osztály tanácsos, Bonis István r. tanácsos, Balogh Sándor m. titkár és vagy 25 vidéki rendőrkapitány, valamint az esztergom-megyei tisztikarból is többen. A 11 órai propellerrel jöttek haza a társaság esztergomi tagjai s ezzel minden fázisában véget ért a kétnapos esztergomi rendőrkutyaverseny, mellyel ím az első lépést tette meg az első magyar ilyen célú egyesület. Az első lépést, de hogy egyúttal nem az utolsót, ebben a tekintetben biztató jeleket látunk a verseny erkölcsi sikerében. * Személyi hirek. Dr. Horváth Ferenc és dr. Rott Nándor prelátus-kanonokok a mult hét folyamán hosszabb tartózkodás céljából visszatértek Esztergomba. * A hercegprímás köszönete. Dr. Csernoch János hercegprímás Karlsbádból meleg hangú levelet küldött Brühl József prelátus kanonoknak s a levélben köszönetet mond a szent Anna templom részére tett 3000 koronás alapítványért.