ESZTERGOM XVIII. évfolyam 1913

1913-03-30 / 13. szám

Krónika. — A szegfű románca. — Valahol a Dunaparton Hol ibolyák nyiladoznak, A habok egy szegfűszálat Az iszapos partra dobtak. Vérvörös a szegfű szirma, Jaj de tépett, jaj de sáros, Hogy jutott a Dunapartra A hallgató ibolyákhoz? Valahol a Dunaparton Hol vidámság, nóta zendül, Álmodozott egy leányka Boldogságról, szerelemrül. Vérvörös szép szegfűt szegett Egy legénynek kalapjára. . . De nem jött a legény érte . .. Húsvéthétfőn, hajnaltájba. Az ibolyák nézik, nézik Azt a sáros, bús virágot És a szegfű történetét Mesélgetik a hullámok : — „A leányka szomorúan Kisétált a Dunapartra És a szegfűt, azt a szegfűt A haboknak dobta, adta. " — «Vigyétek el habok messze, Ezt a szegfűt, ezt az árvát, Hátha majd egy alkonyatkor Valahogyan megtalálják" . . . Én láttam meg, amikor a Dunaparton jártam-keltem, De ott hagytam a szegénykét, — Mert csak ibolyát kerestem. (-•) Húsvéti ünnepek. Nagyszombaton délután 3 órakor ment végbe Szenttamáson a feltámadási szertartás s ezen időtől fogva az általános ünneplés hangulata ült rá Esztergom városára. A meleg tavaszi idő még melegebbnek és tavasziabbnak tünt fel, a harangok megszokott hangja ismeretlen uj zeneként hangzott a fülekben. A templomokban óránként következtek a fel­támadási szertartások s a buzgalomtól égő hivek siettek minél több helyen megjelenni. Mindenütt példás rend ós hittel teljes buzgóság. Este 7 órakor a bazilika nagyharangja hivta a hívőket az ünnepség koronájára, amelyet maga a hercegprímás tartott. A tömérdek gyertya hatalmasan küzködött a boltivek alá beférkőzött sötétséggel, mégis a valamikor pazar fénynek tartott kivilágítás nem elégítette ki az ünneplő sereget a villanyosság korszakában. Ä feltámadási szent hangulat és az a tudat, hogy az ország első főpapja viszi kezében a fel­támadt Krisztust, felemelte a várakozásban még kicsinyes lelkeket s mindenki örült s örvendezve nézett az elrejtett Isten és a látható földi vezér felé. A husvétvasárnapi nagy misét is dr. Csernoch János hercegprímás pontifikálta, mely alkalommal a főkáptalan tagjai közül dr. Rajner Lajos püspök, Graeífel János, dr. Roszival István, dr. Klinda Teofil, dr. Fehér Gyula és dr. Koperniczky Ferenc prelátus-kanonokok segédkeztek a főpásztornak különböző munusokban. A szent mise végeztével a hercegprímás apostoli áldást adott, majd bíboros díszben felment a szószékre s meggyőző erővel, nagy ékesszólással bizonyította a feltámadás igazságát különösen sz. Pál apostol tetteiből, szavaiból és tanításából. Az ünnep többi napjain is feltűnő tömegek­ben tódult a nép a főszékesegyházba, amivel szinte demonstrálta, hogy bár nincs kötelezve az ünnep megtartására, a régi buzgóság mégis oda­viszi az Űr házába. A főszékesegyházi ünnepségeknek hű képét nem rajzolnánk, ha meg nem emlékeznénk a ba­zilika ének és zenekarának működéséről. A művészi kidolgozással és finom Ízléssel énekelt „Ecce sacer­dos"-ok, valamint a nagy művészek által irt, nehéz misék méltó kíséretét képezték az ország legfőbb papja szent cselekményeinek. Mind a karnagy ifj. Büchner Antal, mind pedig a kar fényes tehetségű tagjai méltók maradtak régi jóhirnevükhöz. * Személyi hirek. Dr. Roszival István és dr. Fehér Gyula prel.-kanonokok az érseki javak átvételét végző bizottság tagjai pénteken hivatalos utjukról visszaérkeztek. * A hercegprímás egy sajtógyűlésen. A Kath. Sajtóegyesület fővárosi hölgybizottsága ápr. hó 13-án tartja meg évi rendes közgyűlését Bu­dapesten. A közgyűlés elnökéül dr. Csernoch Já­nos hercegprímást kérték fel. Á hercegprímás, tekintettel arra az eredményes nagy ügybuzgóság­ra, melyet a hölgyek a kath. sajtó terjesztése körül kifejtenek, megígérte, hogy a közgyűlésen elnökölni fog és buzdító beszédet fog mondani. A hercegprímás ugyanezen napnak estéjén részt vesz az óbudai kath. legényegylet örömünnepélyén, melyet az ő tiszteletére rendeznek. * A szt. Erzsébet egyesület által fentartott népkonyha holnap hétfőn délben 12 órakor osztja ki a szegények között az utolsó ebédet. — Ez al­kalomra az egyesület tagjainak szives megjelené­sét ez uton kéri az elnökség. * Főegyházmegyei hirek. Konyakovszky Jusztin Ferenc suránkai plébános Bélaházára ne­veztetett ki plébánossá. Zsák János Felsőszőllős­ről Lamacsra ment plébánosnak. Düben Sándor lamacsi adminisztrátor hasonló minőségben Felső­szőllősre helyeztetett át. * Jubileumi ünnep. Az „Esztergomi Kath. Kör" 1913. évi március hó 30-án jubileumi ünnepet rendez. Az ünnepség sorrendje: Délelőtt: 10 l h órakor sz. mise a belvárosi plébánia templomban „Te Deum^-mal. Mise alatt a főszékesegyházi vegyeskar régi magyar éneket énekel. 11 órakor: díszközgyűlés a kör helyiségében a következő mű­sorral : 1. Pápai himnusz. Felei Antaltól. 2. Elnöki megnyitó. 3. Hegedü-solo. Előadja: Nemesszeghy István ur, zongorán kiséri: Nemesszeghy Gizike urleány. 4. Ünnepi óda. Irta: Homor Imre ur. — Szavalja: Skopecz Gyula ur. 5. Solo-ének. Énekli Taky Gyuláné úrasszony. 6. Ünnepi beszéd. Mondja dr. Fehér Gyula prel.-kanonok ur. 7. Ének Vegyes­kar. 8. Király-himnusz. Szövegét irta Jókai Mór. zenéjét Bogisich Mihály v. püspök ur. Délután: 3—6-ig: Biliárd verseny. Este: 8 órakor: Köz­vacsora. Ugyanez alkalommal lesz a versenydijak kiosztása is. * Szociális kurzus Budapesten. A Katholi­kus legényegyesület intézménye nemcsak Német­országban, hanem hazánkban is hódit. Német­országban 921, Ausztriában 166, Magyarországon pedig 81 ilyfajta egyesület fejt ki áldásos tevé­kenységet. A mesterlegények szükségét érzik an­nak, hogy erkölcsi, ipari és anyagi életükben biz­tos tájékoztatást és támaszt nyerjenek, mert bár­merre tekintsenek, mindenütt csak a katholikus legényegyletben találják fel boldogulásuk útmuta­tóját. Miután a katholikus legényegyesület csak mesterlegényekkel foglalkozik, igen természetes, hogy életrendje is mesteremberekhez alkalmazko­dik. A vezetés módja is elüt más egyesületek vezetésmódjától és az elnök csak hosszas tanul­mányozás és kitartó munka árán tud eredményt felmutatni. A legényegyesületi elnökök körében már régen felmerült az az eszme, mely elnöki kurzusok megtartását célozza. Az eszme most valóra vált. április 21-től 24-ig a központi kath. legény egyesület helyiségeiben (VII., Rottenbiller­utca 20—22.) a legényegyesületek elnökei kurzusra sereglenek össze. A kurzus elnöke dr. Fischer­Colbrie Ágoston kassai megyéspüspök lesz. Kolping Adolf világraszóló intézményét senki sem értel­mezheti jobban, mint az, aki az egyesület bölcső­jénél az élő tradíciót magába sziva, ezt állásánál fogva fentartja és tovább hirdeti. Örömmel jelez­zük tehát, hogy Kolping Adolfnak a kölni anya­egyesület vezetésében második utóda: Schweitzer Ferenc és dr. Schner vezértitkár is megjelennek a kurzuson, hogy útmutatásaikkal elősegítsék a legényegyesületek vezetőinek munkáját. Minthogy ezen előadások tartalmuknál fogva általános érté­kűek, azért a kurzus rendezősége szeretettel várja mindazokat, akik a katholikus ügyek iránt érdek­lödnek. A részletes programm legközelebb meg­jelenik. * Elhunyt plébános. Ocsvay Ágoston ny. ógyallai plébános e hó 26-án meghalt Ógyallán. A halálesetről a következő gyászjelentést adták ki: Ocsvay Emma férjezett Timár Gyuláné ugy maga, mint férje, valamint gyermekei nevében fájdalom­telt szívvel jelenti a szeretett jó nagybátya Ftdő Ocsvay Ágoston ógyallai nyug. plébános f. évi március hó 26-án életének 74-ik, áldozárságának 47-ik évében rövid szenvedése és a halotti szent­ségek ájtatos felvétele után történt szomorú el­hunytát. A drága halott földi maradványai március hó 28-án d. e. 10 órakor fognak a Mária-kápolná­ban beszenteltetni s az ógyallai kath. sírkertben örök nyugalomra helyeztetni. Ógyalla, 1913. március hó 26. Aidás és béke drága poraira! * Nagylelkű adomány. Seyler Károly ny. esperes-plébános, aki már eddig is jótékonyságá­ról ismeretes városunkban, érdemeit újból növelte az által, hogy az épülőfélben levő vízivárosi zárda­iskola céljaira 100 koronát adományozott. Ezen zárda templomában tartotta egykor első miséjét s jótékonyságával a hála érzelmeinek is akar adózni. * A vörös-kereszt egylet hangversenye. Fényes és sikerült lefolyású volt a 24-iki művészi est. A szó szoros értelmében zsúfolva volt a leg­előkelőbb uri közönséggel a Fürdő-vendéglő nagy­terme. Sokakat vonzott bizonyára a hercegprímás megtisztelő megjelenése, valamint a sokat igérő élőképek. A megnyitó beszédet Vimmer Imre, a város polgármestere mondotta, üdvözölvén egyúttal az estély művészeit s előadóit. Valóban gyönyörű látvány volt a „Tépés csinálás" élőkép; de még inkább az „Apoteózis". Mi nem is csoda, mivel városunk százszorszépei s aranyifjuságunk képvise­lői jelenetezték. És pedig Eggenhofer Aladárné, Istvánfy Elemérné, Pott Gusztávné, Bedros Manci, Brutsy Marianka, Berényi Edithke, Eggenhofer Erzsike, Ilonka és Margitka, Kapisztory Mici, Lindt­ner Ella, Magos Margitka, Reviczky Erzsike, gróf Sternberg Rózsika. Valóban zavarba jött volna maga Paris is, hogy kinek adja az almát, hát hogyan dönthetne más, hogy ki volt a legszebb a sok szép között. Szépen egészítették ki a képeket Brenner Sándor, Brutsy Pál, Eggenhofer Dezső, Istvánfy Elemér, Müller Gyula, Reisz Ferenc és Reviczky Gábor urak. Majd Zsolt Nándor lépett a dobogóra az ő varázshegedüjével, előadván Dienzl Oszkár discrét, biztos és könnyed zongora-kisérete mellett Grieg: G moll sonatáját a nála megszokott művészi technikával. Dr. Frey Vilmos szépen adta elő gróf Zichy—Serli „Temetés külföldön* cimü melo­drámát, Dienzl Oszkár zongora-kisérete mellett. Nagy érdeklődést keltett Vay-Ibrányi Alice főnök­asszony szép, csengő hangon tartott felolvasása; ki közvetlen tapasztalásait ecsetelte a most lezajló bulgár—török háború borzalmairól, kifejtvén, mint igyekeztek a vörös-kereszt kiküldött kisded csapata a beteg és sebesült katonák fájdalmait enyhíteni. A főnöknő valóban kedves jelenség volt s a ren­dezőség fáradozásáért egy szép csokor atnyujtásá­sával akart hódolatának kifejezést adni. Végül Zsolt Nándor saját szerzeményű darabjait: Elegie, Libellulus és Valse—Caprice-ját adta elő a nála megszokott művészi tökélylyel. Csak az kár, hogy előadásához nem választott ezúttal inkább fülbe mászó és szívhez szóló melodikus darabokat. A fényes est feledhetlen marad az esztergomiak előtt, kivált azért, hogy a jóságos hercegprímás — mi eddig Esztergom történetének lapjain nem igen fordult elő — magas megjelenésével tisztelte meg a jelenlevő közönséget és előadást. A lelkesen felhangzó éljen és taps a legmagasabb vendég jövetele és távozása alkalmával kifejezője akart lenni a nagy örömnek, tisztelet és szeretetnek, a mikkel a város lakói atyjok és jótevőjüknek adóz­nak. A méltóságos főkáptalant Bogisich, Brühl, Fehér, Koperniczky, Machovich prael.-kanonok urak képviselték. * A máltai nemzetközi eucharisztikus kongresszus iránt a magyar katholikusok körében általános érdeklődés tapasztalható s az Országos Katholikus Szövetséget mind többen keresik fel tudakozódásukkal és jelentik ott be részvéte­lüket. A püspöki kar tagjai közül eddig Batthyány Vilmos gróf nyitrai, Mikes János gróf szombat­helyi megyés és Horváth Győző felszentelt püs­pök tudatták résztvételi szándékukat. Minthogy az elhelyezésről sürgősen kell gondoskodni, az Or­szágos Katholikus Szövetség (IV Ferenciek tere 7. III. lépcső I. 8. telefon: 101-58.) a rövid határ­időre figyelmezteti azokat, akik a kongresszusra jelentkezni akarnak. * Az Esztergom-Szenttamás és Vízivárosi Kath. Polg. Kör házalapja az elmúlt héten is szaporodott. Ugyanis Brühl József prel.-kanonok ur volt szives 500 koronányi ígérvényéből az el­múlt évnegyedre vonatkozó 25 koronát az elnök kezeihez juttatni, mely összeg a többi gyümölcsöző tőkéhez csatoltatott. Nevezett nagylelkű jótevőnek ez uton is hálás köszönettel adózik a kör elöl­járósága. * Kinevezés. Zsiga János I. oszt. közigaz­gatási gyakornokot a főispán tiszteletbeli szolga­biróvá nevezte ki. * A kir. tanfelügyelői hivatal áthelye­zése. Dr. Pacséri Károly kir. tanfelügyelői hiva­talos helyiségét f. évi április hó 2-től kezdődöleg Bottyán János utca 4. sz. alá helyezte át (Viola-ház, első emelet az udvarban). Felkéretnek a felek, hogy hivatalos ügyekben a hivatalos idő alatt (d. e. 9—1 óráig) itt keressék fel.

Next

/
Thumbnails
Contents