ESZTERGOM XVII. évfolyam 1912

1912-03-03 / 10. szám

1912. március 3. ESZTERGOM 5 * Adományok. Az Esztergom-Szenttamás és Vízivárosi Kath. Polgári Kör házalapja javára legújabban Ö eminenciájaFaszarj^ Kolos bibornok hercegprímás 400 koronát volt kegyes adományozni, mely adományával újból atyai jó szivéről tett tanúságot. Azonkívül dr. Rott Nándor prel.-kanonok 100 kor., Polusin Mátyás 80 kor., Török József, Szitás József 40—40 kor., Gerley Dániel 30 kor. és Brukács János 10 koronát adományoztak. E nagylelkű adományokért leghálásabb köszönetét fejezi ki a kör vezetősége. * A Turul férfikarének egyesület a Magyar Dalosegyesületek Országos Szövetsége válogatott mintacsapata március 10-én, vasárnap délután 4 órakor Esztergomban, a Fürdő-szálló nagytermében utazási alapja javára Sztojanovits Jenő országos karnagy vezetésével rendezendő hangversenyének műsora: 1. Jelige: Sztojanovics. 2. Nem nézek én: Huber. 3. Tengerész a szénégetők közt: Palmgreen. 4. Bölcsődal: Palmgreen. 5. Régi jó magyar nóták: Sztojanovits. 6. Kuruc nóták, tárogatón előadja: Pusztai Sándor. 7. Santa Lucia: Jandl. 8. Szerenád (melyet az olasz királyné cJőtt énekelt a Turul): Sztojanovits. 9. Táncdal: Bellmann-Sztojanovits. 10. Pásztordal: SmetanaSztojanovics. 11. Régi magyar emlékek, átirta: Sztojanovics. Jegyek 3, 2 és 1 koronáért, továbbá tanuló-jegyek 50 fillérért a Brutsy-féle üzletben s a hangverseny napján a pénztárnál válthatók. * Népakadémia. Február 29-én, csütörtökön tartotta az Esztergom-Szenttamás és vízivárosi Kath. Polgári kör az első böjti előadást. A gondosan összeállított műsor Siposs Antal elnök előszavával kezdődött, aki szép magvas szavakkal ismertette a népakadémiák célját és hasznát, mely után Sághy Ilona érzéssel szavalt egy Tompa költeményt, utánna pedig az újonnan szervezett dalárda Schönwälder Károly karnagy vezetésével lelkes magyar nótákat adott elő. Az estély valódi sikere ezután következett. Pécsi Gusztáv helyett Révai Gyula, a keresztény színpad eszméjének megalkotója, az országszerte híres színész és műszavaló több általa szerzett költeményt szavalt el szűnni nem akaró tetszés kíséretében, ki magas nivóju szavaló és színész tehetségével elbűvölte a nagyszámú intelligens közönséget. Viharos tapssal honorálták a zseniális színészt. Ennek végeztével Schiebl Fannika mondott el egy monológot kedves otthoniassággal, végül Lovas Ferenc és Némethy László énekeltek szép magyar nótákat Gerley Dénes mesteries cimbalom kísérete mellett. A fényesen sikerült estély sikere Merényi Gyula vigalmi előadót illeti főképen. * Ausztria az ünnepek redukciója ellen. Alsó-Ausztria tartománygyülésén több interpellációt intéztek, részint a kormányhoz, részint a püspöki karhoz az ünnepek számának kevesbitése ellen. Dr. Nagel, bécsi hercegérsek, bár nem nyilatkozott még az osztrák püspöki kar legközelebb történő állásfoglalásáról, csak annyit jelentett ki, hogy az egyház az ünnepnapok redukciójával nem szünteti meg az illető ünnepnapokat, csupán felmenti a híveket azon nap az istentiszteletben való részvétel kötelezettsége és a szolgai munka tilalma alól. * Köszönetnyilvánítás. Özv. gróf Majláth Györgyné és Karácsonyi János nagyváradi kanonok 10—10 koronát, F. B. pedig 2 koronát adományoztak a szentgyörgymezői kath. körnek. Mely kegyes adományokért ez úton mond hálás köszönetet a kör nevében az elnökség. * Üdvös rendelet. Az egész országban nagy veszedelem vár a gyümölcsfákra ezen év tavaszán. Bizonyos, hogy a hernyók és cserebogarak hihetetlen mértékben fognak fellépni, ha csak a végletekig menő gondos irtás a pusztítást el nem hárítja. A párkányi járásban Reviczky Elemér tb. főszolgabíró szigorú rendeletet adott ki, miszerint a községek elöljárói ne csak utasítsák a lakosságot a férgek irtására, hanem a tanácsülésben kijelölt két tag által a legszigorúbban ellenőriztessék. A mulasztást elkövető elöljáróság ellen szigorú megtorló intézkedések alkalmaztatnak. * Magyar Nemzeti Zarándoklat Lourdesba. A zarándoklat iránt oly mértékben mutatkozik érdeklődés, hogy nem egy, hanem két külön vonatra is van kilátás. Lourdesből vett értesítés szerint a X. stáció szobrászi része elkészült és a felállítás a jövő hó elején történik meg. A felszentelés ünnepségén több francia zarándoklat vesz részt ugy, hogy nemcsak a magyarok, hanem idegen nemzetbeliek tömege is hozzájárul az ünnep fényéhez. Az énekkar naponta gyakorolja P. Felicián főhercegi udvari pap, karnagy vezetése alatt a szebbnél szebb magyar és latin énekeket, amelylyel a franciákat és olaszokat akarja meglepni a rendezőség. Gaibl Sándor apátkanonok (Pozsony, Káptalan-u. 3) alig győzi felelettel a számos érdeklődőt és kéri a hozzáfordulókat, hogy elégedjenek meg a programmal — miben minden benne van — és ne kívánjanak külön Írásbeli értesítéseket is, hogy munkáját győzhesse. * Turista népakadémia. Vasárnap este 6 órakor a legényegyesületi helyiségben rendezni szokott népakadémiai előadásokat az esztergomi turisták fogják megtartani. Fellép a „Turista Dalárda" is. A vetített képekkel kisért felolvasást Sinka Ferenc Pál közgyám tartja. Az estély egyéb számait szavalat, szólóének és zongorajáték fogják képezni. * Lévay Gyula Esztergomban. A keresztény színház ügyének kezdeményezője Magyarországon, Lévay Gyula, budapesti színművész, miután a „Széppéldatársulat" alapszabályai a miniszteri jóváhagyást elnyerték, országos körútra indult, hogy az eszmének propagandát szerezzen. Körútját Esztergomban kezdte még szép sikerrel. Több tanintézetben és egyesületben tartott előadást, s a hallgatóságot valósággal elragadta eredeti szerzeményeinek teológiai mélységeivel, szellemességével és formatökélyével. Jövő számunkban közöljük „Verebek a feszületen" cimű symbolikus költeményét, mely egymaga méltó a szerző rendkívüli tehetsége iránti elismerés kiváltására. Amint már mult számunkban irtuk, a keresztény színpad ügye megérdemelné, hogy valamely tekintélyes egyesület pl. a „Pázmány-Egyesület", vagy az „Élet" gárdája felkarolja és most hozzátehetjük, hogy Lévay Gyula tehetsége is méltó ahhoz, hogy a keresztény szinpad ügyének szervezésével őt valamely kath. intézményünk megbízza. * A kereszténység és a zsidók. E cimen tartott Bangha Béla előadást nemrégen nagyszámú hallgatóság előtt Budapesten. Az előadás gondolatmenete a Budapesti Hirlap tudósítása szerint a következő volt. Előadása bevezetésében mindjárt fölvetette az alapkérdést: van-e a zsidóságnak része a keresztény népelemek benső elkereszténytelenedésében s ha igen, mennyiben? Azután rátért a bizonyításra. A zsidó fajt, úgymond, évezeres ellentétek választják el az európai keresztény elemektől. Ezek az ellentétek évezredek hosszú során fejlődnek és ezért nem csoda, ha a zsidók a más irányban fejlődött népektől elválasztódnak. A zsidót mindenekelőtt határozott egyoldalú intellektualizmus jellemzi, amely a mindent mértékelő s a haszonnal, vagy veszteséggel egy pillanat alatt tisztába jutó gondolkozásmodban jut kifejezésre. Ebből a gondolkozásból következik az altruizmus hiánya. A zsidóság mindenütt, mint egységes körülhatárolt zárt egész jelonik meg és nem bocsát ki magából semmit, de föl sem sziv idegen elemeket. Kifelé exkluzív, mig a saját fajbelieivel szemben összetartó. Számító gondolkozásából következik, hogy a tulajdonjogot kifelé nem tiszteli, mig a sajátjával szemben megköveteli ezt. Ezeket a sajátságokat Werner Sombart, Leroy Beaulieau, Hans Rost, stb. kimutatták és tárgyalták a lehető legnagyobb objektivitással. Ami a zsidót morális inferioritásba helyezi a keresztény elemekkel szemben, a hiperszexualitás. A zsidó szubjektív individuum. Ezért van, hogy azokat a pályákat özönli el, a melyekbe beléviheti szubjektivitását. Gyors, mindenhez, minden helyzethez simuló képessége biztosítja ezeken a pályákon való boldogulását. Ezért lesznek ügyvéddé, orvossá, újságíróvá. író már kevés, sőt alig van közöttük, mert ehhez bizonyos fokú objektivitás kell. Ezek a tulajdonságok magyarázzák a zsidóságnak a kereszténységgel szemben való antagónizmusát, de a keresztények sokszerű belső észrevétlen átalakulását is. A kereszténység benső dekadenciája éppen a zsidó materiális világfölfogás és morálelvek felé gravitál, ami a zsidóság destruktív határának tudható be. A keresztény társadalomban erre a hatásra megteremtődött az ellenhatás, az antiszemitizmus. Azonban nem a hangos antiszemitizmusra, hanem az aszemitizmusra van szükség, egy tisztító folyamatra, amellyel kivetünk magunkból mindent, ami a zsidó hatások alatt impregnálódott belénk. A zsidó gazdasági, üzleti képesség első következménye a gazdasági túlsúly. A zsidóság gazdasági térfoglalása a modern gazdasági élet kommerciális irányba tolódását vonja maga után. A kilencvenöt százalékban keresztény Magyarország gazdasági uralmát a törpe minoritásu zsidóság tartja kezében. A zsidóság folytonos, sohasem szünetelő harcot folytat a papi birtokok ellen, holott a zsidóság kezén kétszer annyi föld van, mint a mennyit az összes papi és koronabirtokok kitesznek. A zsidógazdaság a forgó tőkére épit mindent. A zsidógazdasági elvek diadalmaskodtak a gyarmatpolitikában s sokszor egész országok (Japánország, Kina) kereszténnyé válását megakadályozták. A misszionárius-üldözéseket a kelet-indiai társaság rendezte, amelynek igazgatója egy Kohn volt. Jellemző a keresztény és zsidó vagyoni arányra egynéhány statisztikai adat. Bádenben igy oszlik meg ez az arány: a katholikus átlagos vagyona fejenkint 2100 kor., a protestánsoké 3700 kor., a zsidóké 18.000 korona. Mannheimban a katholikusokra 2000, a protestánsokra 5000, a zsidókra 42.000 korona esik. Ez nem lokális tünet, hanem nemzetközi és általános. A keresztény népeknek a keresztény ideáloktól való elidegenedését, leginkább a zsidóknak a sajtó fölött való hegemóniája okozza. A zsidóság egész Európában kezébe vette a sajtó nagy részét. Ezzel mozgatja a tömegeket negativ irányba, de soha a zsidóság ellen. Jellemző, hogy a katolicizmust vádolja felekezeti békétlenséggel, holott a felekezeti béke sokkal nagyobb, sem mint hinnők. Békében él protestáns, katholikus és zsidó, de a békét épp a zsidó sajtó forgatja föl mindig. A zsidó sajtó felületes és szabados, nem alkot, csak destruál s ezért a keresztény mélységnek, nyugalomnak teljes ellentéte. Ujabban olyan kíméletlenül támadja a katholikus egyházat, hogy valósággal fölháboritó. Ezekkel szemben nem a tehetetlen antiszemitizmussal, hanem az aszemitizmussal kell védekezni. Népfölvilágositó, fölmentő, védekező akcióra van szükség. Haladni kell a korral. Versenyre szállni mindenütt, de szerény fegyverekkel : a keresztény idealizmus hatalmas erőivel, * A belvárosi kath. ifjúsági egyesület ma, március 3-án este 6 órakor a következő műsorral tartja meg szokásos akadémiai estélyét: 1. Szépen szól a hattyúmadár. Énekli az ifjak kara. 2. A tanú. Váradi A.-tói, szavalja Gerendás Imre. 3. Előadás a szénről, tarja Szölgyémy Gyula igazgató. 4. A levél. Monológ. Szavalja Eck Anna. 5. Dal. Énekli az ifjak kara. Érdeklődőket szívesen lát a kör vezetősége. * Közgyűlés. A szent Péter és Pál apostolokról címzett Esztergomi Temetkezési Egylet március hó 3-án délelőtt 10 órakor a városház tanácstermében évi közgyűlést tart. * Az ebedi névtelen levél. Szomorúan érdekes dolog, hogy a névtelen levelezés erkölcstelensége mennyire tért hódit magának napjainkban. Amint vannak uri névtelenek, épugy elég nagy számban akadnak paraszt névtelenek is. Az általunk rajzolandó esetet Ebed és Nána között bonyolította le a m. kir. posta. Sólyomi Lajos az esztergomi főkáptalannak nánai gazdasági felügyelője a mult napokban kapta a titokzatos levelet, amelyben az a szörnyűség volt megírva, hogy a főkáptalannak mindennemű gabonája még lábon fog elégettetni, ha a felügyelő idegen mun-