ESZTERGOM XVII. évfolyam 1912

1912-02-11 / 7. szám

Es a táncok lázában — hevében, Mikor tüz ég a párom szemében, Olyan közel a vallomás perce . . . De egy mafla lábamra lép persze! * S a mamához, ha jön a szünóra, Odatérek egy-két röpke szóra S ő igy szólít meg nyájasan engem: „Lesz szerencsénk holnapután — kedden ?

a „Ha időmből, tetszik tudni, futja Oda lesz a sétám első útja ..." STorró mosoly ez igéret ára . . . Én pediglen kétszer alszom rája. (—.) * Személyi hirek. Dr. Rajner Lajos püspök Választmányi rendes tagok lettek: Csányi Ferenc. Dvihally Géza, Elek Ödön, Farkas Gyula, Gerlei Dániel, ifj. Homor Imre, Hoffmann Ferenc lovag, Gutray János, Bandor József, Cziglényi Lajos, Neményi Károly, Polusin Mátyás, Pomothy Gábor, Pauer Károly, Rangl Antal, Rolkó Béla, Speck Frigyes, Székely Imre, Haulik Imre, Rózsa János, Szitás József, Szmrtyka Mihály, Szalva Ferenc, Szűcs István, Schönwälder Kálmán, Tóth Mihály, Török Mihály, Trexler Sándor, Varga Béla. Póttagok: Machacsek Gyula, Réger István, Simcsák Albert és Weiter Ferenc. A választás megtörténtével Siposs Antal elnök megköszönte megható szavakkal a bizalmat, egyben fájdalommal parentálta el gróf Zichy Nándort, a katholikus egyház elhunyt fenkölt bajnokát, végül a jelen volt Gsárszky István dr. érseki irodaigazgató, volt körelnöknek újólag kegyes jó indulatába ajánlta a kört. Dr. Gsárszky István hálás szivvel köszönte meg az elnök eme szavait és indítványára az agilis elnök lelkes éltetésével ért véget a közgyűlés. F. HIREK. Farsangi elmélkedések. Jegyezze meg minden farsangoló, hogy csak addig szolgája a szép szó, amig túl nem adott rajta. ,:.'/' * Borral, pénzzel és farsangi ígéretekkel ne igen költekezzünk. Mennél erényesebb a táncosnő, annál settenkedőbb az ármányos irigység. Mulatságod közben is óvakodjál ellenségeid ravasz nyájasságaitól. A jó nevelésű hajadon mindig megérzi az áltató nyilatkozatot. Mert, aki azt hirdeti, hogy aranyat csinál, az csak ezüstöt szándékozik kicsalni. Magyarán vallja meg mindig az igazat minden menyasszony jelölt. Legkedvesebb a kéretlen ajándék. Legkedvesebb a keresetlen kérő. Vannak bálozó hölgyek, akik naplójukba Írhatják ezt a farsangi aforizmát: Hajótörés okosabbá teszi a hajóst. Minden szépségversenyen kivül áll az a báli királynő, akire ráillik ez a jelszó: Csak az az igazi szép, aki egyúttal igaz is. Dr. Kőrösy László. Karcolat. Rabszolganők. Ahogy a kemény fagy egy kissé felengedett és a langyos meleg napsugarak enyhítették a januári hideg napokat, a korzó élete ismét vidámabb lett. Kijöttek sütkérezni, akár csak a gyíkok, a zárt szobából a jövő nemzedék kis bimbói, a gyermekek. Hangos lett egyszerre a korzó, vidám kis gyermekek hancúroztak a napos oldalon, mig a gyermekkocsikban picinyke mosolygós arcú babák szívták gyenge keblecskékbe a friss, üditő levegőt. Fiatal nevelőnők kezüknél fogva vezetgetik a reájuk bizott kis aranyosokat, kik hangos kevert nyelven társalognak egymással. Hátam megett szintén egy kis szőke nevelőnő vezetgette a folyton rakoncátlankodó kis pubit, aki mindenáron hol haladó kocsik után, hol meg a kis pincsi kutyák után akart rohanni. A nevelőnő folyton csitítgatta a pajkoskodó nebulót hol szép szóval, hol meg fenyegetéssel. Ugy látszik a nebulónak egyik sem használt, mert csak alig birta kéznél tartani őt. Egyszer szemközt velük egy nagy bajszú bácsi jött. A pubi egészen rábámult a bácsira és amint a nagy bajuszos úr elhagyta őket, a pajkos fiú egyszer csak megszólalt: — Madame, mondja miért van annak a bácsinak az orra felett az a nagy kifli? — Nem kifli az pubika, hanem bajusz. — Hát a madaménak miért nincs olyan ? Kérdi naivul a pubika. — De pubika, röstelkedik a nevelőnő, hogy kérdezhet ilyet. — Ugy ám, feleli nyegle hangon, a mama azt mondta, hogy a madamétől akármit kérdezhetek, mert a papám fizeti magát. Azt is mondta a mamám, hogy maga nekem nem parancsol, mert ha szólok a mamámnak, vagy a papának, hát elküldheti a madamét. Amint hátranéztem, a szőke kis fiatal nevelőnő szemében valami fénylett. A fájdalom és a megalázás könnye csillogott szemében. Eddig van a történet. Nagyon szomorú biz ez a történet. És hány, de hány ilyen történet megy végbe. Hogy fájhatott annak a szegény leánynak ez a nyegle beszéd, aki talán valaha szebb, boldogabb jövőről ábrándozott az ő leányos, ifjú lelkével. Tündérvilágot szőhetett magának valamelyik akácvirágos piciny faluban ... És ez az ábránd szertefoszlott, leányos álmai köddé váltak. íme tehát még most, a modernnek nevezett XX-ik században még mindig vannak rabszolganők és pedig nemcsak a sötét Afrikában, de a szörnyű műveltnek hitt Európában is, mert nem kell gondolni, talán nálunk van ilyen életük szegény védtelen nőknek. Európaszerte ilyen az ő sorsuk. Milyen az ő helyzetük az életben ? Ha a jó Isten megáldotta szépséggel, az is baj, ha rútnak született, az is baj reájuk nézve. Mert ha szép, akkor az asszony, az ő gazdasszonya intrikál ellene, legcsekélyebbért is szidja, korholja ott a gyermek előtt. Félti az urától. Ha pedig csúnya, akkor a férfi, mert hogy nem tetszik neki, mindenáron el szeretné üldözni a háztól; alaptalanul vádolja, lelketlenül gúnyolja szegényt. Ha ezt a kis aranyos látja, ö is csak hányaveti módon viselkedik irányában. Legrosszabb ezekre a szegény, védtelen leányokra nézve, ha véletlenül szépek. Inkább ezerszer csúnya legyen, mert ez legalább nem viszi romlásba. Mondjuk ha a nevelőnő szép, fejlett, akkor a házi gazda veti rá a szemét. Lépten-nyomon szerelmi ajánlataival üldözi és minden alkalmat megragad nemtelen vágyainak kielégítésére. Ls a szegény, magárahagyott leány, bárhogy iparkodik leányos lelkét a piszoktól megóvni, de végre is a sok küzdéstől elfáradt lelke elkábul és lelép a becsület útjáról. Ugyan mire taníthatja a már ilyen félrelépett leány a reábízott kis gyermeket? Törödik-e annak a kis ártatlan gyermeknek lelki világát megóvni a bűntől ? Azt hiszem aligha. Férges fának férges a gyümölcse is. És a megunt, szegény leány egy napon arra ébred, hogy szolgálat, alkalmazás nélkül van. Semmi komolyabb munkához nincs már kedve, úgy akar élni, mint azelőtt, amikor a szerelméért pénzzel, szép ruhával látta el a házi gazda, a házi úr. A hináros mocsárból nehéz, végtelen nehéz kivergődni. Lesz belőle kifestett arcú ledér nő. íme ilyen a nevelőnők sorsa^ a rabszolganők helyzete! Rabszolganők ők a rideg valóságban. A lelketlen szolgálatadójuk rabszolganője. Mert hogy szegény ő, elhagyatott ő, rá van utalva mindenre. Ki törődik ugyan ezeknek a szegény, boldogtalan rabszolganőknek életével? Azok a hires Fáberoszkárok, meg a jó Isten tudja miféle Samuk, meg Móricok, akik hangosan ordítják és verik a mellüket, hogy igenis csak ők, egyedül csak ők az emberiség jóltevői. Hol vannak? Fidibusz. Krónika. Farsangi strófák. Amikor a muzsika megzendül S álmodoznék a szép szerelemrül S elgondolnám, az élet mi lenne, Ha a sziv nem gyúlna szerelemre . . . És ha szemem már fedi könnyfátyol Holmiféle elábrándozástól, Mindig akad jó bácsi manapság, Ki felriaszt: „Táncra, fiatalság!" * És a táncot tánc követi aztán, Mosolygás van az öregek arcán, Mi pedig az ábrándot feledve Táncolgatunk nekikeseredve. a mult szerdán és csütörtökön Budapesten tartózkodott, ahol részt vett a kongrua-tanácskozásokon és más a magyar kath. ügyeket tárgyaló értekezéseken. — Dr. Csárszky István irodaigazgató, Haliczky Z. Béla érseki titkár, dr. Brey er István főszentszéki jegyző és Drahos János levéltáros Budapestre utaztak a bibornok-hercegprimás 80-ik születésnapja alkalmából, hogy az egyházfejedelmet, mint udvari papok testületileg üdvözöljék. * Ünnepélyes istentisztelet a főszékesegyházban. Holnap Ö Eminenciája Vaszary Kolos bibornok-hercegprimás születésének 80-ik évfordulója alkalmából a bazilikában d. e. 9 órakor ünnepélyes szentmise lesz, melyet Roszival István dr. prelátus-kanonok mond. * Üdvözlő levél. Esztergom szabad királyi város tanácsa a következő feliratban üdvözölte Vaszary Kolos bibornok hercegprímást születésnapja alkalmából: Főmagasságú és Főtisztelendő Bibornok Hercegprímás, Érsek Ur! Kegyelmes Urunk! Esztergom szabad királyi város közönsége, tanácsa és tisztikara előtt minden olyan esempny, mely Eminenciád életében jelentőséggel bír, nemcsak azért igen becses, mivel az érseki szék és Esztergom között ősi és elszakithatlan kapcsolat áll fenn, hanem azért is, mivel Eminenciád példás életének a vallás és a haza javára örökbecsű eredményekben gazdag tevékenysége és nemes szivének kiapadhatlan jósága a hála őszinte érzelmeinek fokozott ápolására buzdit. Nagyjelentőségű és a hálás érzelmek bensőséges tolmácsolására mindenképen kedves alkalom nekünk Eminenciádat születésnapja következtével üdvözölni nemcsak azért, hogy a jól eső emlékezés szárnyain a multat felkeresve, gyönyörködjünk egy életnek kitartó munkája után a hitélet és a tudomány terén előállott nagyértékü eredményekben; nemcsak azért, hogy csodáljuk a Gondviselés bölcseségét, mely Eminenciádnak tisztán az emberszeretet és a kultúra javáért feláldozott hosszú életet adott, hanem azért is, hogy a jó Isten a patriarchai kor határán is a szellem és a sziv gazdagságával jutalmazza Eminenciádat, hogy jutalmazhassa Eminenciád által mindazon nemes célokat, amelyek az ország főpásztorának fenkölt hivatásához fűződnek. Midőn Eminenciádat most bekövetkező születésnapja alkalmából hálás érzelmeinkből fakadó őszinte tisztelettel üdvözöljük, kérjük egyúttal az ég Urát: Éltesse Eminenciádat igen igen soká! Kelt Esztergomban, a szab. kir. város tanácsánál 1912. évi február hó 9-én. A szab. kir. város közönsége, tanácsa és tisztikara nevében hódolatteljes tisztelettel : Vimmer Imre s. k. O'sváth Andor s. k. polgármester. főjegyző. * Az uj nuneius. Scapinello di Legnigno, az uj bécsi nuncius Modena-i grófi család sarja. Atyja az utolsó modenai hercegnek V. Ferencnek minisztere volt. Tanulmányait a nemesek akadémiáján végezte Rómában. Diplomatikai pályát a Lissabon-i és Hága-i nunciaturán kezdte. Utána a római kongregációk ügyosztályánál viselt tisztségeket. A Scapinelli család egy ága Ausztriában telepedett le, s a nuncius unokaöcscse már mint német regényíró ismeretes. * Kinevezés. Magyarász Béla esztergomi m. kir. adóhivatali tisztet a m. kir. pénzügyminiszter adóhivatali főtisztté nevezte ki, helyben való meghagyással. * Főegyházmegyei hirek. Nóvák Rudolf pozsonyszentgyörgyi plébános a bazini alesperesi kerület h. alesperesévé neveztetett ki, a tanügyi felügyelet azonban megmarad az eddigi alesperes-