ESZTERGOM XVII. évfolyam 1912
1912-12-29 / 53. szám
ment a szláv alattvalók nyelvébe is, ahol szintén urat jelent s azért Roesler a régi bolgár nyelvet ugornak tartja. A bolgárság eszerint ugor nép volt, amelyre elég korán a török és a szláv gyakorolt befolyást; amaz a volgai, ez az aldunai bolgárságon diadalmaskodott. Ugor nép voltak a hunok is, de hogy milyen nyelvűek, ezt Hunfalvy sem tudja meghatározni. A Balkán keleti része az ó-korban a népvándorlások szintere. Ide verődtek a szittyák, ide hatoltak Kis-Ázsiából bizonyos sémi és hellén elemek, s mikor a hun és avar alkotások megrenditik a római birodalmat, az Al-Duna mentét szláv törzsek lepik el. Államot azonban nem tudnak alapitani, ez az ural-altáji (turáni) hóditó bolgároknak jut feladatul, akik a 7. században meghóditják a szlávokat, de kisebb számban lévén mint a behódoltak, magok is elszlávosodtak. Amit az Anonymus Bila, Bocsu meg Heten bolgár nagy urakról beszél, akik Taksony idejében Bular országból (de terra Bular) jöttek volna be nagy sokasággal s Pesten telepedtek le, ez nyilván valamely aldunai bolgár beköltözésre vonatkozik, amely Szent István után történt, mikor a görög császárok megtörték a bolgár hatalmat. Még talán az emiitett Heten is összevág azzal a hét féíiuval, akikről (1. alább) az Aleppoban tanult magyar izmaeliták tesznek emlitést mint eleikről. Anonymus a később bevándorolt bolgárokat helyezi Taksony idejébe, miként az kiderül telepedésük helyének (Pest) elnevezéséből is, amely szláv szó téglát vagy mészkemencét jelent miként a német Ofen szó is. A magyarok 893-ban, mint a bizánciak szövetségesei, legyőzték Simont, a bolgárok legnagyobb fejedelmét, aki a „bolgárok cárja és a görögök egyeduralkodója" hangzatos cimet vette fel. Simon bosszúja erre abban állott, hogy a Pannóniában küzdő fősereg távollétében feldúlta a magyarok etelközi szállásait. Ez a vereség szolgált eleinknek inditó ok gyanánt, hogy mai hazánk elfoglalásához hozzákezdjenek. Az akkori bolgár birodalomhoz tartozott a szerémség, sőt Temes, Torontál is az avarok nyomán. A magyar honfoglalás Bulgáriát észak felé defenzívára szorította. Simon cár halála (927) után a bolgárok zülleni kezdenek s kénytelenek eltűrni a magyarok betöréseit, sőt jóakaratuk biztosítása végett segítik a magyarokat Bizánc ellen, mig nem ez elfoglalja Bulgária keleti részét. II. Vazul 1019-ben meghódítja Balkánt és Bulgáriát. A Marostól le Viddinig bolgár bojár uralkodott, aki természetes szövetségese az azonos vallású Bizáncnak. 1028-ban hosszas küzdelem után ezt a bolgár bojárt legyőzi Magyarország. III. Béla magyar király megszállja Nist, Sophiát és szerbekkel egyesülve pusztítják Bizánc északi határait. A bolgárok 1186-ban kun segítséggel feltámasztják a bolgár birodalmat. A Magyarországgal határos uj birodalom egyre nyugtalanítja hazánkat, mire a magyarok is betörésekkel válaszolnak s Imre királyunk rövid időre fel is vette a „bolgár király" cimet. A bolgár fejedelem, Kalojoannes, Bizánc és Magyarország közé ékeltetve, a pápaság támogatását biztosítandó, ismételten kér koronát III. Ince pápától, országát a pápa örökös fenhatósága alá helyezvén. A pápa csakugyan küld neki koronát, a püspököknek címeket adományoz, Imre király azonban 1204-ben a pápai követet a küldött koronával letartóztatja. Kalojan utóbb mégis megkoronáztatja magát a pápai koronával, a püspökök elfogadják a nekik felajánlott címeket, a nép azonban megmaradt orthodoxnak s a bogomilizmus nagy népszerűségnek örvend Bulgáriában. De magában országunkban is volt egy jó csomó bolgár, akik királyainknak különféle rendeletek meghozására szolgáltattak alkalmat, s ezek az u. n. izmaeliták voltak. Őseink tudvalevőleg valaha a volgai bolgárok és a kazárok szomszédságában tanyáztak, sőt egy kazár törzs — a kabarok — egyesült is a magyarokkal. Azok a bolgárok mohamedánok voltak, a kazárok pedig a zsidó és mohamedán hitet vallották. Szinte biztosra vehető, hogy a László és Kálmán korabeli magyar izmaeliták bolgárok és kazárok. Áz izmaeliták megtérése törvény által sem sikerült. Száz éven tul itt találjuk őket s fiaik Ázsiába járnak mohamedán tanintézetekbe. Jakut, (f 1249) a híres arab földrajzi iró, beszéli, hogy Aleppoban 1220-ban egy nagy csoport ifjúhoz intézett kérdéseire ezeket kapta válaszul : A mi hazánk Kontantinápolyon tul van egy nép országában, mely a frankok között lakik s amelyet „hungar"-nak neveznek. Mi bár muzlimek vagyunk, az ö királyuknak engedelmeskedünk, országának szélén mintegy 20 helységben lakunk, melyek mindegyike nagyságára nézve hasonló egy kis városhoz, de a hungarok királya nem engedi, hogy azokat kőfallal erősítsük, félvén, nehogy ellene fellázadjunk. Mindenfelől keresztények vesznek körül bennünket. Mi a magyarok nyelvét beszéljük, ugy öltözködünk mint ők, hadseregükben szolgálunk, s velük együtt hadakozunk minden ellenségeik ellen . . . Véneink közül többektől hallottuk, hogy hajdan hét férfiú jött Bolgárországból a mi vidékünkre, s megtelepedtek köztünk. Azok felvilágosítottak bennünket vallásunk hamis volta felől s megmutatták az izlam egyenes igaz útját. Bulgária a konstantinápolyi latin császárság gyöngesége folytán ismét erőre kap, minek láttára II. Endre leányát feleségül adja Ásen Jánosnak. János is római velleitásokat színlel ugyan, de megmarad orthodoxnak és tűri a bogomii terjeszkedését. IX. Gergely pápa keresztes hadat szándékozik ellene indíttatni IV. Béla által, de a magyar király, jól ismervén a bolgárok iszonyodását a pápai hatalomtól, csak ugy hajlandó erre vállalkozni, ha a pápai legátus nem megy vele. A pápa ebbe is beleegyezett, de a tatárjárás meghiúsította a vállalkozást. 1255 óta Bélának volt bolgár pártja s befolyása Bulgáriára s bolgár királynak címezteti magát, a nép egy része pedig az ö vejének hódol be. A családi összeköttetés következménye a bolgárok ellen való hadakozásokban nyilvánul meg, István királyunknak meghódol a dunamelléki Bulgária s a király felveszi a bolgár király cimet, amelyet az Árpád-házból származott királyok aztán meg is tartottak következetesen. A 13. és 14. században kunok 1 árasztják el Bulgáriát és közülök lesz az uralkodó is. Igy támadt a szlávságnak második nagy elkeveredése az ural-altáji népekkel Bulgáriában. Ezek a szlávságot erőssé tudták tenni, állammá gyúrták, mely függetlenségét csak 1330-ban vesztette el III. Uros István szerb királlyal szemben. Sándor bulgár cár két fia között osztván meg birodalmát, kitört a belső háború, s ez szolgáltatott alkalmat N. Lajos királyunknak a beavatkozásra, noha az is lehetséges, hogy bolgár-kunok hivták ki a rendreutasitást a Szörényi bánság pusztításával, ami aztán méltán szolgált ürügy gyanánt a magyar király polgár jogainak érvényesítéséhez. A sikeres háború után a király az elfoglalt területet országunkhoz csatolja és Dénes erdélyi vajda őrizetére bízza, megalapítván a bolgár katonai bánságot, ahol különösen két Himfi tünt ki vitézségével, mig nem 1369-ben megszűnt a magyar bolgárság és a magyar-bolgár érintkezések ezen idő óta összefolynak a magyar-török érintkezésekkel. Arra vonatkozólag, hogy mennyi bolgár vagy elmagyarosodott bolgár van jelenleg hazánkban, 1 Ezeknek utódai a Bulgáriában máig is élő, keresztény hitű kun-törökül beszélő gagauzok. nem szolgálhatot pontos statisztikai adatokkal, miként ez a dolog természetéből is könnyen érthető. Ami az izmaelitákat illeti, Hunfalvy nézete szerint azokat nem annyira a királyi rendeletek, mint inkább a tatárjárás által lényegesen megváltozott országos viszonyok enyészthették el, mert IV. Béla és utódjai alatt nincs többé róluk említés. A kereskedőket elpusztíthatta országunkból a rettenetes népáradat; a szántóvető izmaeliták azonban, akik oly könyen nem változtathattak hazát mint a mozgó tőke urai, vagy magukban vagy a beköltözött besenyőkkel és kunokkal egyesülve lassankint keresztényekké lőnek és éppen ugy beolvadtak a magyarságba akár a kunok. Napjainkban Bulgárián kivül laknak még nagyobb tömegekben bolgárok Besszarábiában, Krím félszigetén és Magyarországon. Oroszországban jelenleg 172.568, Törökországban 1.800.000 Romániában pedig 900.000 bolgár él. (Konstantinápolyban is van 4300 bolgár.) Fényes (Magyarország statisztikája) névszerint Vigna (Theresiopolis) és Ó-Besenyő kiváltságos két várost bolgár lakosúnak találta; ezeken kivül más községekben is voltak elszórva; mindnyáját összesen 12.000 főre becsülte, akik római katholikusok. Az osztrák összeírás 23.260-ra tette a magyar. 830-ra az erdélyi bolgárokat. Mindenesetre kicsi szám, melyet Keleti Károly nem is vett tudomásul. Minthogy az 1910. népszámlálás adatai honosság szerint részletesen még nincsenek feldolgozva, e tekintetben az 1900. népszámlálás vonatkozó adataira vagyunk utalva: 1. 1900-ban a magyar állam területén 1419 bolgár állampolgárt irtak össze, akik közül 1265 az anyaország és 154 a társországok területén élt. 2. 1880-ban 240 s 1890-ben 988-ban bolgár állampolgár találtatott a magyar állam területén. 3. Pécsett 1880-ban nem volt bolgár, 1890-ben 36 és 1900-ban 14. Az 1910. népszámlálásnak már közzétett nemzetiségi adatai szerint a magyar állam területén nemcsak a bolgár állampolgárok, hanem a Krassó-Szörény, Temes és Torontál vármegyékben lakó belföldi u. n. Krassovánok is bolgár anyanyelvüeknek vétettek: 21.698. Különben remélem és óhajtom, hogy nemsokára benső, őszinte kötelék fogja összefűzni a magyarokat a bolgárokkal. Dr. Veterán. Újdonság! Most jelent meg! A magyar róm. kath. egyház a céljog és cél vagy on theoriája szempontjából. Irta: dr. Gróh József. Ára: 3 korona. Kapható: Buzárovits Gusztáv könyvkereskedésében, Esztergom. ISZER FERENC méhviaszgyertya gyáros MALACKA (Pozsonymegye). A főtiszt, plébános urak szíves figyelmébe ajánlom különösen kisebb jövedelmű templomok használatára saját gyártmányú, III. rendű, szép és tartós égésű félviaszgyertyáimat, MT kilója 2 kor. 40 fillér. ~M Továbbá ajánlom I. és II. rendű méhviaszgyertyáimat, kétszer finomított templomi égő olajomat, legjobb olajból készítve. Valódi francia olajbél, kristályüveg, tömjén, füstölő-szén, szurokfáklya stb. legjobb minőségben kaphatók. A gyertyákat 4 kilótól kezdve bérmentve szállítom. A ft. plébános urak részére készpénzfizetés mellett 3% levonást engedek, vagy kívánatra egy évi utólagos fizetési előnyt biztositok. Kívánatra árjegyzékkel ingyen és bérmentve szolgálok. ^