ESZTERGOM XVII. évfolyam 1912

1912-12-08 / 50. szám

megijedt és átadta pénzét. A csendőri nyomozás során vádlottak azt vallották, hogy ők nem erőszakoskodtak, csupán Magács kérte a saját pénzét Tímártól, mert egyizben három liter bor árával neki adósa maradt Timár. A terheltek ellen zsarolás címen megindult az eljárás. * A mama meglepetése. A mama felvette a legújabb téli ruháját és kalapját s kiment a korzóra megmutatni magát. Hazatérve látja, hogy az egyedül hagyott Móricka mint egy kis ördög ugrál, forgolódik a vörösre fűtött konyhai tűzhely mellett. A mama riadtan sikolt rá a tüzelő gyerekre : — Mit csinálsz, Móricka ? ! — Festéket főzök, mama! — feleli Móricka a párolgó fazékra mutatva, melyben csakugyan forr valami illatos folyadék. A mama hamarosan megtudta, hogy Móricka megfőzte az egész kiló finom kinai teát, amelyet Brutsy Gyulánál vett 16 koronáért, félkiló 8 korona, 1 deka 20 fillér. * Elfogott merénylő. Esztergom környéke elég bőven meg van áldva vasrudakkal s mivel a zsivány szerbek részérői veszedelem fenyegeti a hidakat, egész sereg katona foglalkozik az esztergomi három dunai híd és a kövesdi két garami hid őrizésével. A közönséget is elfogta a védekezési láz, igy történt meg azután az az eset, hogy Kövesd községnek egyik vezető egyénisége egy magából álló expedíciókat rendez a hidak irányába. A „vezető egyéniség" a vasúti hid közelében egy kolduló szerbet talált. Nyakon csipte és bemutatta a posztoló katonáknak, hogy ne hiába kuksoltak légyen a hideg vasak mellett. A hír azt tartja, hogy az eset nem bizonyos és hogy az elfogott alak esetleg török is lehet, ha épen nem jámbor tót atyafi. * Népakadémia Szentgyörgymezőn. A szentgyörgymezői kath. kör ma este 6 órakor tartja első népakadémiai ádventi estélyét, melynek műsora a következő: 1. Trebinjei induló. Eitler Józseftől. Játssza a kör házi zenekara. 2. Monológ. Előadja Simon Ilonka. 3. Valzerbrunne. Kier Györgytől. Játssza a zenekar. 4. Monológ. Előadja Viola József. 5. A finn nép kultúrája. Előadás 52 vetített kép kíséretében. A népakadémi estélyek igen érdekeseknek Ígérkeznek, amennyiben a zenekarban húszan vesznek részt, a vetített képek pedig nemcsak szépségük, hanem főleg tisztaságuk, világosságuk által tűnnek ki, mi egyedül az uj erős villamosfényü vetítőgépnek köszönhető. A kör ezenkivül még egy uj harmóniumot is szerzett be, hogy a zenekar minél teljesebb legyen és hogy az esetleges énekeket vele kisérni is lehessen. * Korai Mikulás. Az uri gyerekek a biztos reményben ringatódzva várják az édességet hozó Mikulást. A Renner-féle téglagyárban foglalkozó munkás gyerekek azonban semmi reménnyel sem voltak az Örömöket hozó Mikulás irányában, azért jóval e nevezetes nap előtt a maguk ügyességére támaszkodva akartak valami jóhoz hozzájutni. A telep kerítésén keresztül gyakran látták, hoüy miféle jó portékákat raknak ki a füstös vaggonokból. Egy zsák aszalt szilva végre annyira feltüzelte őket, hogy elhatározták magukat a döntő ugrásra s átmásztak a párkánynánai pályaudvarra s az egyik szilvás zsákot 38 kiló súlyban átsegítették a telepre, hogy megosztozkodjanak rajta. A nyalánkságot azonban nem fogyaszthatták el, mert idő előtt észrevették a hiányt a vasúti raktárban s nyomára jöttek a tolvajlásnak. * Megvadított házinyulak. Az uralkodó husdrágaság enyhítésére hathatós eszközként ajánlják a hatóságok a házinyúl tenyésztést s dijakkal is támogatják az úttörők törekvéseit. Bizonyosan egy ilyenfajta felhívást olvashattak NéAlapittatott 1850-ben. Eredeti FOWLEEiÉ GŐZEKÉK páratlanok munkateljesítményben, tartósságban ós az üzemben való takarékosságban. John Fowler & Co. Budapest-Kelenföld Telefon 42-50. = a vasútállomással szemben. met Ignác, Rajnoha Menyhért, Bakonyi János és Princzhen Rudolf kéméndi lakosok, akik éjszakának idején jól meghányva és vetve a dolgot, berándultak az özv. Janicz Jánosné portájára s ott az istállóban hajtóvadászatot rendeztek a szundikáló házi nyulakra. Elkeseredett hajsza után sikerült 20 darabot összefogniok a fülesekből. Zsákba rakták őket s az előbbi tolvaj uton elillantak a zsákmánnyal. 20 házinyulat azonban bajos egy faluban ugy elrejteni, még ha megeszik is, hogy legalább a bőrét meg ne lássák. A Janiczné panaszára megindult nyomozás hamarosan kiderítette az egyik tolvajt s ezúton a többi is megkerült. A különös tolvajok tehát nem élvezhették békében az éjszakai fáradság tilos gyümölcsét. * Az oltáregyesületi szentségimádás a vízivárosi zárdatemplomban. Tekintettel azon körülményre, hogy az ugyanott működő Női MáriaKongregáció délután 3 órakor tagfelavató ünnepélyt tart, a szokásos Il-ik vasárnapi szentségimádás ináról, — december 8-ról — jövő vasárnapra, december 15-ére helyeztetett át. • Vidám esetek. Ezidő szerint meghalt. Összeaszott képű, fogatlan anyóka állott tanukép a bíróság előtt. A biró kikérdezi az öreg nénét az általános kérdésekre, majd aztán a következő kérdéssel fordul az anyókához : — Hát a férje él-e? Az anyóka egy kissé meghökkent, majd aztán hadarva feleli: — Ezidő szerint meghalt; * A hatás. Egyik műkedvelői szinieloadáson történt. A legszomorúbb drámai jelenetnél, midőn a drámai hős szívfacsaró kesergéssel.és fájdalmas könyhullajtással siránkozott a kedvese halottas ágyánál, a gyengébb szívűek könyeket morzsoltak szét szempilláikon. Az egyik hamvas bajszú és szakállú földmives nagy rezignációval szól oda a szomszédjához: — Nida, hogy bőg! * A bölcs végrendelkező. Egy gazdag magányos ur végrendeletet tett, melyben cselédeiről is megemlékezett, de az ujabb cselédekre sokkal többet hagyott, mint a régiekre. Szemet szúrt ez a végrendeletet csináló közjegyzőnek, aki meg nem állotta, hogy meg ne kérdezze az okát. — Hát azért, felelte a gazdag ember, mert az uj cselédeimnek nem igen volt idejük lopni tőlem még, mig a régiek már elég sokat elherdáltak. Azt akarom tehát, mert én igazságos ember vagyok, hogy cselédeim egyenlően részesüljenek a jóban. * Tolvaj jóbarát. A bátorkeszi-i csendőrség Karván letartóztatta és Nyergesujfalura átkísérte Füsi Lajos 19 éves, ref. vallású dunamocsi lakost, aki Füredi Imréné szolgáját Kollár Lajos piszkei lakost elég jelentékeny összeg erejéig meglopta. Füsi ugyanis foglalkozás és lakhely hiányában csavargásból él és igy hol itt, hol ott huzza meg magát a hideg éjszakára. Kollár megsajnálta Füsit és megengedte neki, hogy vele aludhassék éjszakára, amikor is egy őrizetlen pillanatban Kollárnak ezüst óráját láncostól, báránybőr sipkáját, tarka zsebkendőjét, fejelés csizmáját ellopta és megszökött. Károsult panaszára a csendőrség letartóztatta és bekisérte az esztergomi járásbíróság fogházába. * Krumpli tolvajok. Az elmúlt napokban esti 11 óra tájban a dorogi csendőrség őrjárata tetten érte Kelca János és Bajosult Pál tokodi üveggyári munkásokat, amint azok Markovics Gyula tokodi bérlőnek a határban levő krumpli verméből körülbelül fél métermázsa krumplit akartak elzsákmányolni. A csendőrőrjárat vallatóra fogta az éjjeli lovagokat, kik elkeseredve panaszkodtak, hogy szegénységük és nyomorúságuk késztette őket a lopásra. * Népmozgami statisztika. Esztergomban az anyakönyvi hivatal adatai szerint 1912.. dec. 1-től 8-ig. Születtek: Sindler Ferenc rk. kocsis fia, — Márton Anna rk. csizmadia leánya, — Szereczki Ilona rk. varrónő leánya, — Vilsitz Etelka rk. földm. leánya, — Hock Ferenc Béla rk. cipészsegéd fia, — sikabonyi Angyal László Géza Miklós rk. cs. és kir. százados fia, — Sáska István rk. földm. fia. Meghaltak: Kopik István rk. 19 éves földm. (tüdővész), — Páldi János 6 éves (torokgyik), — Pilsitz Etelka rk. 1 hónapos (veleszül. gyengeség), — Újhelyi György rk. 23 éves földm. (tüdővész), — Puss Péter rk. 24 éves cipész-segéd (ált. gümökór), — Szalva Jenő rk. 14 hónapos (roncsoló torokgyulladás), — Kozák Irma rk. 1 hónapos (veleszül. gyengeség), — Kabók Lőrinc rk. 66 éves földm. (tüdővizenyő), — Bekő Józsefné Ladányi Julianna rk. 57 éves (veselob). Irodalom és művészet. „Magyar Kalász." (Havonkint megjelenő képes gyermek-lap. Előfizetési ára egy évre 3; korona. Szerkesztőség és kiadóhivatal Hont-Szob.) A fenti cim alatt egy gazdasági, természeti, szövetkezeti, állatvédelmi ismereteket terjesztő és a magyar ipart pártoló képes gyermeklap jelent meg Lacsny Ferenc szobi tanitó szerkesztésében. A lapnak eddig megjelent két számát átolvasva, be kell látnunk, hogy az az irány, melyet e lap a gyermekirodalomban képvisel, tekintve Magyaroszág gazdasági követelményeit, sajátos helyzetét, egyedül célravezető. Ha már lapot, olvasmányt adunk a gyermekünk kezébe, az ne csak szórakoztató legyen, hanem egyúttal azokat az érdekköröket ismertesse és kedveltesse meg a gyermekkel, amelyek őt egész életében foglalkoztatni hivatvák. Hazánk lakosságának legnagyobb részét a földmüvelés és ipar érdekli elsősorban; ezt az érdeklődést tehát már a gyermeki lélekbe is bele kell plántálnunk. Az a mód, ahogyan ezt a „Magyar Kalász" teszi, pedagógiailag teljesen kifogástalan. Felhozzák ugyan, hogy a gyermek a célzattal biró elbeszéléseket, meséket nem szereit, és igen helyesen. Ha a célzat, a lóláb ismeretes hasonlata szerint, igen kilátszik a mese színes leple alól, a gondolkodó gyermek előtt mindjárt gyanút kelt és bizony a mai gyerek már nem olyan naiv, hogy egykönnyen felülne a célzatos elbeszéléseknek, történeteknek. Ugyancsak a gyermeki lélek megfigyelésének ismert eredménye az a tapasztalás, hogy a célzat nélkül, vagy az ügyesen elrejtett célzatossággal megirt dolgok a legkedvesebbek. Hasonlóképen a történetek szereplői se legyenek mindig gyermekek, hanem inkább felnőttek, kiknek a gyermek előtt ismeretlen életviszonyairól szóló elbeszélések nagy mértékben felkeltik a kis olvasó érdeklődését. Emlékezzünk csak pl. a Robinsonra. A „Magyar Kalász" ezen elvek szemmeltartásával szerkesztődik és ennélfogva sok dologban eltér a mai elterjedt gyermeklapoktól, bár ma már ezekben is mindjobban kezdenek érvényesülni a gyermektanulmányozásból leszűrt aranyigazságok. Kár, hogy a lapocskának aránylag magas előfizetési ára miatt az a földművelő és iparos osztály gyermei közt nem terjedhet oly mértékben, mint az kivánatos lenne. Ha azonban a gazdasági egyesületek, szövetkezetek, iskolák és intézetek vezetőségei felismernék e lapnak nagy kulturhivatását, és felkarolnák terjesztésének ügyét, hitünk szerint hamarosan segítve lenne ezen nehézségen is. A „Magyar Kalász" megismerését és terjesztését a magunk részéről a legmelegebben ajánljuk minden szülőnek és tanügybarátnak. H. I. Jó, népies olvasmányok, amelyeket nem győzünk eléggé ajánlani, az Egri Népkönyvtár következő füzetei: A két Daru testvér. Irta Kriston Endre. Ára 20 fillér. Pompás kijózanító szer a szociáldemokráciától mámoros fejeknek. — Kincskeresők tisztító tüze. Irta Helvey Lajos dr. Ára 20 fillér. Ez meg kerékkötőnek jó az Amerikába kivándorlás ellen. — Ingyen házi patika. Irta Csepela Lajos dr. Ára 10 fillér. Népszerű egészségtan. — Tarkányi Béla Népies költeményei. Ára 20 fillér. — Kedvelt imádságos könyve a népnek Tarkányi Béla Vezérkönyve, ára 1 korona; és a Szomorúak Vigasztalója, szintén Tarkanyitól; ára 70 fillér. Mindeme kiadványok Egerben, az érseki liceum nyomdájában rendelhetők meg s ha valaki egyszerre legalább 10 füzetet, vagy könyvet rendel, akkor már a jelzett áraknak egynegyed részét elengedik neki. Sok rosz nyomtatvánnyal rontják a magyar népet; azért igyekezzünk, hogy az irodalmi mérges gombákat hasznos lelki táplálékkal ellensúlyozzuk. A Magyar Könyvtár ujabb füzetei: Az ösztön. Henry Kistemnekers három felvonásos színmüve, mely a Nemzeti Színház tavalyi műsorának egyik legmaradandóbb becsű újdonsága volt, most megjelent könyvalakban, a Magyar Könyvtár kiadásában. Az érdekes cselekvényü, drámai fordulatokban gazdag darabot Ábrányi Emil fordította. A füzet a Lampel R. (Wodianer F. és fiai) cég adta ki; előfizetési ára 60 fillér. — Strindberg magyarul. A Magyar Könyvtár nemrég adta ki Strindberg Történelmi miniatűrjeinek egy gondosan válogatott sorozatát, most