ESZTERGOM XVII. évfolyam 1912

1912-12-08 / 50. szám

Népszövetség kiadványairól s hogy jó előre kijelentsem én is csak elismeréssel szólhatok az azokban foglaltakról oly szellemi kincset tartalmaznak, amit a nép eléggé soha sem fog tudni megfizetni. Nem vagyok a kritikus emiitette Népszövetség „jó barátai" közül való, de néhány jóakaratú megjegyzést mégsem hallgathatok el. Kezdem a füzeteknél, még pedig a tót nyelvüeknél. Ha az ember érintkezésbe lép a néppel, ugy a szó-beszéd tárgyából el nem maradhat a Népszövetség ajánlása sem. Amikor annak pártolását, mint szent cél szolgálatát szivükre köti, arcukról nem valami nagy készség olvasható le. Okát is adják — „ale ked' mi to pán káplán nerozumieme (de mikor mi azt káplán ur nem értjük). A füzeteket ebben a tót fordításban, illetve ilyen tót fordításban nem minden tót érti meg. A magyar szövegnek szószerinti átfordítása ami tót népünknek — magas. Mert az a tót nép, amely a Népszövetség tagjainak sorába lép, többé kevésbé a magyarosodás utján van, szókincse ugyancsak nem nagy. Az intelligens tót nép, ha ilyenről lehet, vagy kell beszélnünk, még megbirkózik vele, ámde utópia lenne, ha azt hinnők, hogy az valósággal olvassa. Annak „Ludové Noviny"-je van, amely a Népszövetséget nem mint keresztény testvérét mutatja be olvasóinak, hanem mint mérges jószágot, amitől a „matérinska reő" gyászt ölthet. Tehát népiesen, a népnek szóljon! Már sok rosszat el mondtak és még elmondhatnak a „Ludové Noviny"-röl, de egy jó oldalát a Népszövetségnek is lehet ajánlani, azt t. i. hogy tud a nép nyelvén irni. Ha megmaradnak a füzetek eredeti alakjukban, ugy némi, uj köntöst kölcsönözhetnénk azoknak. Ha papírja „finomabb fehérségű" lesz, ugy kevésbé lesz szemrontó s igy a krisztusi arc is kellemesebb benyomást fog kelteni. A naptáraknak kívánatos volna a jövőben uj alakot, naptár alakot adni. A fedő lapot, mint más naptárokét szines képpel ellátni. Miért?! ... A falusi nép rendesen a plébánián szerzi be naptárait és jó is, ha a plébános igy jár el. Igy jöttek többen a mi plébániánkra is. Az ember többfélét ad nekik választékul. Különös! mindannyija a szerintük „igazi" kalendárt választotta a Népszövetséginek mellőzésével. Mert azok színesek és nagyobb formájúak voltak. Ugye külsőségek, mégis mily figyelmet érdemelnek?! . . . Hiában magyarázzuk a népnek és láttatjuk be vele a Népszövetség naptárainak tartalmasságát, neki nagy, szines kalendár kell! A tartalmas cikkek mellett, — ha nem is olyan sok, — mindig előnyös lesz, ha benne minél több képnek a reprodukciója jelenik meg. Alkalmazkodjunk a népnek felfogásához is és akkor nem 300 ezer, de még egyszer akkora sereget lehet majd összetoboroznunk 1 Mindig igaz marad, hogy bennünk katholikusokban kevés a kalmár szellem. M. S. HIREK. Karcolat. Allatmese. Nagy tanácskozásra gyűltek össze az egerek, hogy megvitassák és enyhítsék sanyargó helyzetüket. Vagy ötszázan jelentkeztek az egér képviselők, akiket az egész egér-birodalom közönsége küldött fel az ország tanácsába. Voltak, kis, szürke, semmitmondó és alázatos egérkék, kik szerénységük miatt odatartottak, hol a többség volt; voltak ismét nagyfejű, pocakos egerek, kik vezérszerepet vittek a társadalomban. Többnyire ezek üres fejű tudósok voltak, akiknek egyedüli érdekeik a zseb, illetve a legszebb gabona és más Ínyenc ételek. Mindezek azonban nem törődtek a honmaradottak érdekeivel, hanem mindegyik a maga zsebére dolgozott, hogy minél többet harácsolhasson össze. Kevesebben voltak azok, kik a hivatásukat betölteni akarták és egész szivükön viselték a fajuk érdekeit. Legelőször is elnököt választottak. Az egyik frappáns érvelésére és javaslatára, a kisebbségi akarat ellenére az egerek veszedelmét a Kandúrt választották meg elnöknek. Kandúr nagyságos ur engedve a bizalomnak elfoglalá az elnöki széket. Méltóságos gőggel körüljártatá szemeit a gyülekezőkön, hatalmas bajuszát végig simogatá egynéhányszor, végül szemüvegét feltéve, nyávogó hangon megnyitá az ülést. Elnök (csenget) Tisztelt Ház! A közbizalomnak engedve vagyok bátor elfoglalni az elnöki széket. Kérem az urakat (zaj a bal és szélsőbaloldalon) ne méltóztassanak zavarni (lárma a baloldalon) az ülést, melyet ezennel megnyitok. Kérem a jegyző urat (cincogás a szélsőbaloldalon) a jegyzőkönyv vezetésére. Jegyző (egy nagyfejű, monoklis egér)T. Ház! A napirend előtti felszólalásra jelentkezett Cincogó Kanut úr. Cincogó (hadarva) Tisztelt Ház! Vagyok bátor a következő indítványt előterjeszteni: (olvassa) Mondja ki a Ház (lárma és dörömbölés baloldalon, nyávogás és cincogás az egész teremben) hogy felir a kakasok fejedelméhez, hogy ne 1 olyan korán kukorékoljanak reggel . . . (zaj) mert azzal csak az embereket keltik fel hamarább, miáltal az egér nemzetség érdekei kárt szenvednek. Elnök (csenget) El méltóztatnak fogadni az indítványt ? Igen, vagy nem ? Méltóztassanak az igennel szavazók felállani. Tehát igen. A javaslat elfogadtatott. Intézkedés végett a belügyminiszter úrhoz áttétetik. Következik: Jegyző: Éneklő Cajus! (éktelen lárma a baloldalon. Öklök emelkednek a levegőben. Gyalázat . . . hangzik a teremben. Az elnök erőszakoskodik, ordítja a kisebbség.) Elnök: Figyelmeztetem a kisebbséget, hogy fogja be száját, mert kivezettetem a teremből (felkiáltások : Zsarnok ! Le vele !) Pompejus urat rendre utasítom ! Csámcsogó urat rendre utasítom. (Zaj) Felkérem a háznagy urat, szíveskedjék a karhatalmat igénybe venni. Háznagy: Parancsára elnök ur! (s pár perc alatt kidobálja legényeivel a kisebbséget. Csend van már. A többség alázatosan pislogat az elnökre). Elnök: Igy ni! Éneklő Cajus urat felkérem a beszéd elmondására. Éneklő Cajus: Tisztelt Ház! Az elnök úr kívánságára és akaratára beterjesztek egy indítványt : (olvassa) Mondja, ki a Ház, nem engedi meg többé, hogy az égi Hold mosolyogni merészeljen a Földre, amely az elnök úr gusztusát mélyen sérti. Rendelje el a Ház, hogy ráparancsol a Holdra, ne merjen bepislogni akkor, midőn az elnök úr nem akarja. (Elfogadjuk, kiáltja az egész Ház). Elnök: Köszönöm a Ház lojalitását és ezennel elfogadottnak jelentem ki a javaslatot. Intézkedés végett a közlekedési miniszter úrnak kiadatik. Következik? Jegyző: Báró Mamzell Nikodém ! Báró Mamzell: Tisztelt Ház! Nem új indítvánnyal állok elő. Határozza el a T. Ház, hogy az ellenzékies kisebbséget kizárja a gyülekezetből. Mert az a nép nem érdemli meg, hogy résztvegyen a törvények hozásában, (Igaz!) amely nép nem lojális az elnökkel szemben és nem alázkodik meg az ö szent szine előtt. Elnök: Méltóztatnak elfogadni ? (Elfogadjuk !) Tehát elfogadottnak jelentem ki a javaslatot. Következik ? Jegyző: Gróf Eszemiszom Jeremiás! Eszemiszom : Tisztelt Ház ! Bátorkodom felszólalni aziránt, hatalmazza fel a Ház az elnök urat arra, hogy korlátlanul és felelősség nélkül uralkodjék a fejünk létezésében. Ha ő akarja, hulljon porba fejünk, ha ő akarja, legyen boldog az életünk. (Éljen ! Zsebkendő lobogtatás minden oldalon. Elfogadjuk!) Elnök: Tehát egyhangúlag felelőtlen diktátornak méltóztatnak elfogadni. Igy mondom ki a határozatot. Még egynek engedem meg a felszólalást. Következik? Jegyző: Kukorovics Minerva! Kukorovics: Tisztelt Ház ! Van szerencsém a következő indítványt előterjeszteni. (Olvassa): Mondja ki a Ház, hogy az összes ellenzéket törvény alá kell állítani, rögtön itélö bíróság által halálra Ítéltetni, jószágait elkoboztatni és azt miközöttünk szétosztatni. (Felkiáltások ujjongva: Elfogadjuk! Elfogadjuk!) Elnök: (meghatva) Uraim! E percnek nagyszerűsége szorítva hat le keblemre, midőn Önök egyhangúlag elfogadták a legnemesebb indítványt s én leborulok Önök nagysága előtt s csak azt mondom, annyi energiát a kivitelben, mint a mennyit eddig tapasztaltam az elfogadásban — s az én hatalmamat a poklok kapui sem döntik meg. (Nagy lelkesedés, zsebkendő lengetés). Ennek utána pedig diktátori jogomnál fogva a tárgyalást berekesztem. Ezzel az egér gyűlés véget ért. mondja el. Rögtön lebilincseli az olvasót s a legügyesebb bonyodalomszövéssel lázas izgatottságban tartja. Verne nem volt artista, ami stílusát illeti. Nem tartották ezért littérateurnek. Folyékony, tiszta, eleven irállyal rendelkezett. Műveit az Akadémia többször koszorúzta könnyed előadásuk és ügyes szerkezetük miatt. Verne — mint minden nagy ember — hatalmas humorral is rendelkezett, amely ment volt minden keserűségtől. Legszívesebben az angolok borzasztó flegmáját, az amerikaiak nevetséges nagyzolását, vállalkozó szellemét, — a német tudósok csodabogár hajhászását és aprólékosságát szerette kifigurázni. Pompás karrikatura rajzoló volt. Hogy a franciákat szeretetreméltóknak, szellemeseknek bemutatta, az szinte természetes. Vernének nagy írói tehetségét más költő is felismerte. Georges Sand, akinek Verne elküldte „Az angolok az északi sarkon" cimű művét, nagy elismeréssel volt a fiatal iróval szemben. Kedves hangú levélben egészséges, erkölcsös, hasznos és érdekfeszítő olvasmánynak nevezi Verne regényét s biztatja, ne engedje magát irányától eltéríteni. Sand biztatására irta Verne az „Utazás a tenger alatt" cimü munkáját. Verne regényei a világ minden irodalmi nyelvére vannak lefordítva. A szerző körülutazta müveivel az egész földgömböt, mint az ő kedvenc hőse: Fogg Phileás. Irgalom-kegyelem nélkül lopta meg őt a nem jogosult fordítók és a plagizátorok kalóz serege. Két éve alussza már Verne az örök álmot, de müvei, még sokáig hirdetik emlékét. Hatalmas népszerűsítő tehetségével néhány millió ember érdeklődését ébresztette fel a természettudományok iránt. Látnoki képességével előre jövendölte a legújabb vívmányokat s több ötlete éltető eszmévé lett a feltalálóknak. Józan erkölcsű, mulattató elbeszéléseivel, halálos csapást mért a ponyvairodalomra, mert tisztességes olvasmányra szoktatta a népet. Verne Gyula, bátran mondhatjuk, jobb és hasznosabb szolgálatot tett hazájának, mint akármilyen dekadens, vagy naturalista iró. Zóla csak azt a hitet ébresztette az emberiségben, hogy a francia nemzet rothadt, bűzös, gennyes és undok holttest, amely méltó az elföldelésre. Verne azonban a maga egészséges, életrevaló, derült erejében tükrözteti vissza az „esprit gaulois"-t. Nagy ember és nagy francia volt Jules Verne, nemzete inkább neki emelhetne szobrot, mint Zolának, vagy Renannak. T , _ . ' OJ Lam Frigyes. Tépések az életből. A türelem nem más, mint hosszú tapasztalatokból összeszőtt energia, a legjobb és leghálásabb erő. Az ember lelkében is vannak napfogyatkozások. Egy-egy személy, szó, tett vagy az ambíció árnyékot vethet lelkünk napjára: az Istenre. És nem látunk az árnyéktól. Kis értékek óriási nagy kincsek lehetnek előttünk, ha azokat megbecsüljük, S visszont: a legnagyobb kincsek is devalválódnak, ha velük nem törődünk. Ezért van az, hogy az öröm és a boldogság csak ott található, ahol a lélek életének értékét a maga értékében bírják. Ha a multakra gondolunk, régi magunkat nagyobbnak és jobbnak látjuk. A jelen nagyítja és kiszínezi a multat. Az igazság megtalálásában jó eszköz : a halál szemüvegén való nézés. Ha most meghalnék, hogyan imádkoznék, hogyan éreznék, hogyan beszélnék, mit tennék ? Ez a gondolat szél is, mely tespedtséget üz és erő is, mely nézeteket tisztit. A lustaság a legnagyobb tolvaj. Amit is, meg csal is. Amikor amit, akkor csal és amikor csal, akkor ámít. Az ember fizikai és lelki erejének a megrozsdásodása. * Sok emberről arról tudjuk, hogy bajban van, hogy kezd minket megbecsülni. A sikertelenség nemcsak az alázatnak, hanem a szeretetnek is az utja. A legnagyobb és a legrosszabb művészet: magunk valóságát a szépség és a kiválóság ruhájába öltöztetni. Sok itt is az akarnok és kevés a hivő. Dr. Porubszky Géza.