ESZTERGOM XVII. évfolyam 1912

1912-01-28 / 5. szám

nagy kitüntetésnek tekinti. Erre a s. főtan felügyelő üdvözölte az ünnepeltet, mint egykori buzgó, derék munkatársát és tolmácsolta egyúttal a főpásztor elismerését is. Végül Horváth Imre hidaskürti tanitó ismertette az ünnepelt kántortanító életét és 43 évi tanitói működését. Ezzel a diszgyülés a Hymnusz eléneklésével véget ért. Utána a kaszinó helyiségeiben barátságos vacsora következett, amelyen több kedélyes felköszöntövei búcsúztatták a nyugalomba vonuló kántortanitót. * A főgimnázium tanulóifjúsága ma, vasárnap (január 28.) dr. Molnár Szulpic igazgató névnapja előestéjén, 5 órakor az intézet dísztermében iskolai ünnepséget rendez, melyre a t. szülőket és az intézet jóakaró barátait ez úton hivja meg a rendezőség._ Az ünnepség műsora a következő: 1. Ascher: Üdvözlő dal. Előadja az ének- és zenekar. 2. Üdvözlő beszéd. Mondja: Füzesséry István VIII. o. t. 3. Langer: Nagyanyácska. Hegedűn előadják: Klinda Károly V., Leimdörfer Pál V., Klinda István IV. és Kőry József IV. o. tanulók • zongorán kiséri: Deutsch Alfréd VIII. o. t. 4. Ábrányi: Van a koldusnak hazája. Szavalja: Ölveczky Dezső VI. oszt. tan. 5. Révfy: Szondi két apródja. Daljáték. Személyek : Szondi két apródja: Máté Ferenc III. és Oberth Ernő II. o. t.; Ali küldöttje: Etter Pál III. o. tan. A darabot zongorán kiséri: Zacharias László VII. o. t. és énekel a főgimn. gyermekkar. 6. Ábrányi: Krakéler. Monológ. Előadja: Erdélyi István V. o. t. 7. Adante és Capriccio. Quartett. Előadják: I. hegedű: Zsömbörgi Pál VII., Leimdörfer Pál V. és Kőry József IV. o. tanulók; II. hegedű: Klinda Károly V. és Décsi Ferenc VII. o. tanulók ; III. hegedű: Klinda István IV. és Nemesszeghy Zoltán I. o. tanulók; IV. hegedű: Borús Károly VI. és Sántha József V. o. tanulók. 8. Erkel: Hunyady-induló. Előadja az ének- és zenekar. — A rendezőség kéri a t. vendégeket, hogy gyermekeket ne hozzanak magukkal és lehetőleg pontosan jelenjenek meg. * Internátus a Bódeni-tó partján. Festői fekvésű nevelőintézet elsősorban 12—18 éves ifjak számára dr. Radspieler tanár intézete, melyben a növendékek német, francia, angol, esetleg spanyol nyelven, valamint a gimnázium és reáliskola összes tantárgyaiban oktatást nyernek. Cim : dr. Radspieler Langenargen (Bodensee.) * A jegyzők működési dija és magánmunkálataik. Megjelent egy vármegyei szabályrendelet, mely a jegyzői díjszedések módozatait és nagyságát irja elő. Legfontosabb részének tartjuk azon pontot, amely a pénzintézeti váltók aláírásainak hitelesítésével foglalkozik s kimondja, hogy ha a váltó értéke 200 koronánál kisebb, akkor 50 fillér, a 200 koronánál nagyobb értékűeknél pedig 1 korona. Ugyanis a községekben ez a leggyakrabban előforduló rendkívüli munka, mert alig van a faluban gazda avagy zsellér, aki egy-egy régen vagy ujabban is felvett kölcsönnek járma alatt ne nyögne. A kamat megy félévrölfélévre, a váltót aláirogatják és hitelesíttetik, de a törlesztésre sohasem kerül a sor, miután azt elviszi a kamat meg az adó. Azon községekben, ahol több jegyző is van, kiki csakis a saját körébe vágó munkálatokat végezheti és fogadhatja el. A községi vagy körjegyző idegen községben lakó felektől, hacsak az illető fél az ő területén nem birtokos, magánmunkálatokat nem vállalhat el. Általában a szabályrendelet nagyon körültekintően és részletesen intézkedik. * Keresték az ellenfélt. E hó első felében egyik éjszaka a párkányi nagyvendéglőben mulattak a legények. Bitter Ferenc és Kovács József a nem épen finom társalgás folyamán összepöröltek. A szavakat repülő palackok és poharak követtek zúgva és sivítva a levegőben. Kovácsnak segítségére jöttek a barátai, akik párkányi és esztergomi legények voltak. Bitter kiszorult pártfeleivel a vendéglőből, de nem tudott belenyugodni a vereségbe. Épen ezért elment özv. Kovács Ándrásné házához Keller Jánossal együtt s megzörgették az ajtót, követelve az özvegytől, hogy adja ki a fiát egy kis eldöngetésre. Az asszony kinyitotta az ajtót, mire a legények benyomultak s a sötét házban gyufákat gyújtogatva keresték Kovács Józsefet. A keresésnek azonban nem lett eredménye, igy hát a kitöltetlen bosszút elraktározták jobb időkre. Ugyanazon éjjel, azaz inkább hajnalban Kovács József özv. Bitter Mihályné bekerített udvarába behatolt s ott szörnyű lármával beverte az összes ablakokat. A kölcsönös látogatás tehát épen azért, mert kölcsönös volt, nem sikerült. * Politikai kinzás. A komáromi ellenzéki tábor, amelyet minden nagysága és szervezett volta dacára is levert a hivatalos mungótábor, gondoskodik arról, hogy a választások kis titkai véglegesen meg ne haljanak. A már felolvadt fagy ilyen tréfára késztette őket: Szivák Komáromban. A húgomasszony: (egyik kezében hőmérő, a másikban számla.) — Méltóságos uram, elérkezett a terminus, amit erre a kis számlácskára méltóztatott adni . . . A szeretett képviselő: — Micsoda terminusról beszél? Én adtam magának terminust? A húgomasszony: — Igenis kérem. Azt méltóztatott mondani, hogy akkor tetszik fizetni, majd ha fagy. Hát itt a hőmérő a kezemben . . . (A hőmérő tényleg olyan rémes hideget mutatott, hogy a válasz befagyott a szeretett képviselő torkába. Megkísérelték, hogy a mungó-tábor lelkesedésének tüzénél kiolvasszák, de az a tüz olyan hitványán pislogott csak, hogy a szeretett képviselő torkából csupán a vasúti kupé enyhe melegében olvadt ki a megkönnyebbülés sóhaja: — Ide sem jövök mégegyszer ilyen hidegben!) * Halálos baleset. A mult héten Gután a Vág folyó partjánál Balázs Elek gútai lakos át akart kelni a Vág folyón, de mivel a révcsónak a túlsó parton volt, a komp kötelén fogózkodva akart kezével a túlsó partra jutni, de a viz közepén karjai már nem bírták és Balázs Elek a vízbe esett s töhbet fel sem bukkant a vizböl. Holttestét két nap múlva fogták ki a vízből; a balesetnek távolból voltak szemlélői, de mire segélyére siettek, Balázs elmerült. Neje és 4 kiskorú gyermeke gyászolja. Tanügyi hirek. Tanitók alapitványa. A közoktatásügyi miniszter a népiskolai tanitók segélyezésére rendelt Báró Sina Simon-féle alapítványra pályázatot hirdet. Megüresedett két, egyenkint 200 koronás hely, melyre igényt tarthatnak azon néptanítók, akik önhibájukon kivül szolgálatképtelenek, szegények és igazolják, hogy mig hivatalukat viselték, azt hiven s buzgón töltötték be s fedhetlen életet éltek s élnek. Közelebbi felvilágosítást szívesen ad a kir. tanfelügyelő, aki a beérkezett kérvényeket hármas kijelölés mellett 1912. május végéig tartozik felterjeszteni. Államsegély az iparostanone-otthonnak. Az Esztergomban működő iparostanonc Otthont helyesen vezető tanítónak, Szoleczky Jánosnak a miniszter a most folyó tanévre 200 kor. tiszteletdijat engedélyezett. A fegyelmi választmány tagjai. Esztergom vármegye közigazgatási bizottsága január havi ülésében alakította meg a folyó évre a fegyelmi választmányt, melynek rendes tagjaivá lettek: Schwetz Vilmos kir. tanfelügyelő és Cottely Ernő kir. pénzügyigazgató a kinevezett s dr. Fehér Gyula praelátus és Mattyasovszky Lajos ny. jószágigazgató a választott tagok közül; póttagok : Némethy József műszaki tanácsos és dr. Wipplinger Ödön ügyvéd. Bezárt iskola. A községben fellépett kanyaró járvány miatt s ennek tartamára a vármegyei alispán a barti róm. kath. elemi iskolát bezáratta. Eskütétel. A kisujfalui ref. elemi népiskola újonnan választott tanítónője Szőnyi Mária az 1907. évi 27. t.-c. 32. §-ában előirt esküt letette a kir. tanfelügyelő kezébe. Új iskolaszék. Az izr. hitközség iskolaszéke a következő három évre újból megalakult, még pedig a következő tagokkal: elnök Schlesinger Lajos, alelnök Székely Henrik, jegyző Lenkei Emil; rendes tagok: Áldori Mór dr., Berényi Zoltán dr., Geiger Miksa, Klein Gábor, Lővy Lajos, Spiegel Ármin rabbi és Zwillinger Ferenc dr. Az ifjúsági könyvtárak szaporodása. A közoktatásügyi miniszter a csévi, nyergesujfalui, piszkei és tokodüveggyári állami elemi iskolák részére rendelte meg az ifjúsági könyvtárak egyegy típusát; még pedig Gsév és Nyergesujfalu kapja az első típust, Piszke a második típust kiegészítő harmadik, Tokodüveggyár pedig az elsőt kiegészítő második tipust. Valamennyi iskola a saját beiratási dijaiból fizeti a könyvtárakat, kivéve Tokodot, amely államsegélyt kap erre a célra. Irodalom és művészet. Irodalmi jelentés. A napokban hagyta el a sajtót dr. Hanuy Ferenc egyetemi tanárnak ujabb műve e cimen: „A jegyesség- és házasságkötési forma kifejlődése a „Ne temere" dekrétumig." A mű tartalmára nézve a Bevezetésből kiemelendőknek tartjuk a következőket: A S. Congregatio Concilii-nak 1907. aug. 2-án kibocsátott „Ne temere" dekrétuma az eljegyzésnek és a házasság-kötésnek nyilvánossági formáját szabályozta, még pedig ugy, hogy az eljegyzésre nézve megteremtette, a házasságkötésre nézve pedig módosította a clandestinitas bontó akadályát. A jogalkotás ezen munkája nem önkényes kodifikátori próbálkozás, hanem évezredes, alig észrevehető lassú fejlődésnek tételes záróköve volt, amelynek megértéséhez szükséges az eljegyzésnek és a házasságkötésnek az egyház első elterjedése idejében szerepet játszó népeknél, valamint maguknál a keresztényeknél az egyház alapításától kezdve használatos formáit ismerni és jogbölcseleti, valamint jogösszehasonlitói vizsgálódás tárgyává tenni. Ez tárgya a most megjelent munkának. A munka célja a „Ne temere" által teremtett vagy átalakított jogot történeti alapon megértetni és főleg bemutatni az ókori és a középkori egyházban használt nyilvános házasságkötési szertartásoknak összefüggését az ókori népek házasságkötési és menyegzös szokásaival, majd a dekrétum- os dekretalis-jognak e tárgyban való összefüggését úgy az ókori és kezdő középkori egyház gyakorlatával, mint a trienti zsinat és a „Ne temere" dekrétum jogával. Az ókori népek házasságkötési és menyegzői szokásainak ismertetése a mű elején, az „I. Rész "-ben történik. A tulajdonképeni jogfejlődésről, a keresztény egyházban, a „II. Rész" tárgyal. A mű „III. Rész"-e a jogtörténet teljessége végett a „Ne temere"-re vonatkozó általános tudnivalókat összegezi. A „Függelék" a jogtörténeti .ejlődést szemléltető főbb törvényszövegeket közli. A „Ne temere" dekrétumban foglalt eljegyzési és házasságkötési jognak részletes és rendszeres előadása e munka keretén kivül esik. A mű 340 nyolcadrétű oldalra terjed, Ízléses nyomdai kiállítása a Szent- István-Társulat Stephaneum nyomdáját dicséri. A mű ára 5 korona. Megrendelhető Buzárovits Gusztáv könyvkereskedésében. Kiadótulajdonos: Dr. PÉCSI GUSZTÁV. i i Alapíttatott 1850-ben. Eredeti FOWXER-'Ü? GŐZE K E K ===11= páratlanok ===== munkateljesítményben, tartósságban és az üzemben való takarékosságban. = John Fowler & Co. • Budapest-Kelenföld • Telefon 42-50. = a vasútállomással szemben.